Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 7. Cél, hogy korszerű középüzem legyen Üj telephelyet épít Jászapátin a Vas- és Műanyagipari Szövetkezet Elnyerte a megye kiváló kisipari szövetkezete címet A Szöcske típusú gyermektricikliből az idén 45 ezer darab készül Éppen egy hete, április 30- án ünnepelt a jászapáti Vas- és Műanyagipari Szövetkezet több mint háromszáz dolgozója. Május 1. előestéjén nemcsak általában a munkát, hanem a saját múlt évi munkasikereiket is köszöntötték ünnepi közgyűlésükön. Akkor nagy elismerésben részesültek az 1970.-es eredményeikért : megkapták a megye kiváló kisipari szövetkezete címet, valamint a Szolnok megyei vezető szervek — a pártbizottság, a tanács, a szakszervezetek és a KISZ — elismerő oklevelét. Ä járás kisipari szövetkezeteinek kongresszusi munkaversenyében elért I. helyezésükért a jászberényi járási pártbizottság vándorzászlaját is akkor vették át. Az ünnepi alkalmak sorát ez az esemény zárta. Nem sokkal előtte kettő is volt hasonló: március elején, a mérlegzáró, a múlt év decemberében pedig a tisztújító, vezetőségválasztó közgyűlés. Az ezeken elhangzott két beszámoló adja majd e sorok tartalmi lényegét is — meg egy harmadik, amely a jubileumi közgyűlésen, 1969. december 13-án hangzott el. Heten összefogtak Azelőtt húsz évvel, 1949 decemberében alakult meg a lehető legkisebb — minimálisan engedélyezett — létszámmal a szövetkezet. Vas- és Fémmunkások Ktsz néven a község hét legszegényebb kisiparosa — lakatos és bádogos szakmában — megalakította a szövetkezetek Volt már előttük helybeli példa a szövetkezésre — így a cipészeké és a Velemi Endre Tsz-ben egyesült parasztoké — de sok megnemértéssel is szembe kellett nézniük. Vállalták ezt is meg a mérhetetlen áldozatot, lemondást is, mert hittek a szövetkezés erejében és jövőjében, s az idő őket igazoltaNégy ipari tanuló is tagja lett a Kossuth utca 11- szám alatt tanyát vert szövetke-. zetnek. Jellemző volt a közösség anyagi helyzetére, hogy sokszor mire az ipari tanulók bérét kifizették, a tagok részére már egy fillér sem maradt. Az istállóból kialakított műhelybe a szövetkezők egy villanyfúrógépet és egy hegesztőkészüléket vittek magukkal a saját kéziszerszámaikon kívül. Sok biztatást, politikai segítséget kaptak már kezdetben is a helybeli párt és tanácsi szervektől. Az első. munkákat az Apátiban levő közületek megrendelésére végezték. Javították a malom berendezéseit, felújítottak bolti bútorzatot, s az első nagyobb feladatként tíz vaskályhát készítettek a járási tanácsnak. Amint alkalom adódott, árutermeléssel is próbálkoztak, bár ez a gyártóeszközök hiánya miatt sok nehézséggel járt. Cipősarok- vas, egérfogó, állatvakaró és üzemi tűzhely szerepelt az első árucikkeik listáján. Az alakulást követő év második felében asztalosokkal és kerékgyártókkal gyarapodott a szövetkezet, amelynek a létszáma így megduplázódott. 1951-ben már négy részlegben újabb cikkeket, áruféleségeket is termeltek. A piaci, kereskedelmi értékelésre szánt termékeit kezdettől fogva úgy választotta meg a szövetkezet, hogy azokkal hiányt, ki nem elégített keresletet pótoljon. Így honosította meg például a kerékpár középső tengely gyártását is, amelynek ma már csaknem két évtizedes múltja van. Több berendezés készült a ktsz-ben a csillebérci úttörőváros részére is. Csodájára jártak Ezerkilencszázötvenhárom a szövetkezet első évtizedének a legsikeresebb esztendeje volt. Noha később az akkori csaknem 2.2 milliós termelési értéket jóval felül is múlta, a legmagasabb nyereséget — 468 ezer forintot — 1953-ban érte el az a 37 dolgozó, aki akkor a szövetkezetben termeléssel foglalkozott. Jórészt ez az eredmény tette lehetővé, hogy — külső erőforrásból is kapott támogatással — 1954-ben felépült a ktsz központi üzemháza, amely akkoriban a szövetkezeti ipar szenzációja lett. Több megyéből is csodájára jártak a vasasok, asztalosok és galvanizáló műhely új hajlékának. Azóta persze régen kinőtték ezt az üzemházat — a mai zsúfoltság hovatovább tarthatatlan a Kossuth u- 11—15- szám alatti központi telepen. Szerencsére már nem sokáig... Az ötvenes éveknél maradva, itt kell megemlítenünk, hogy az ellenforradalom a ktsz életében sem múlt el nyomtalanul. A konszolidálódás után, az évtized második felében vett újabb lendületet a szövetkezet fejlődése. A kerékgyártó és bognár szakembereket új helyzet elé állította a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Lovaskocsikra többé nemigen volt szükség, más munkát kellett tehát találni a kenyérkeresetükhöz. Előbb a megyei moziüzemi vállalat, majd a Művelődés- ügyi Beruházási Vállalat megrendelései adtak erre lehetőséget a favázas moziszékek gyártásával. Néhány év múltán azonban csökkent a kereslet az ilyen moziszékek iránt, s ezért a szövetkezet famunkásai fokozatosan egyedi bútorok, berendezések gyártására álltak át. ök készítették például a piszkéstetői csillagvizsgáló bútorzati berendezéseit, több színház részére pedig öltözőszekrényeket, akusztikai berendezések farészeit — egyedi tervek alapján. Napjainkban is az ily módon végzett bútorgyártás tölti ki munkaidejüket színje teljes egészében. Megszilárdul a vezetés Százas létszámúvá 1960- ban vált a szövetkezet. Ez az év a tekintetben is jelentős volt, hogy akkor került a ktsz élére elnöknek Ivanics Ferdinánd, műszaki vezetőnek Kökény Sándor, akik azóta is ezt a tisztséget töltik be. Irányításukkal a vezetés megszilárdult, szakmailag is megerősödött, hozzáértés dolgában nagyot fejlődött. Két gépésztechnikus dolgozik a gyártáselőkészítésen és a technológián, kettő a minőségelenőrzésen, egy pedig a tmk-t vezeti, két közgazdasági és egy faipari technikusa is van a szövetkezetnek. 1962-ben egyesültek — Béke Vegyesipari Ktsz néven — a helybeli szolgáltató szövetkezettel, s ezáltal huszonöttel nőtt a létszám, női, férfi fodrász és fényképész szakmában. Az utóbbiak azóta más szövetkezet tagjai lettek, a fodrászat viszont tovább gyarapodott az évek során- Nemcsak helyben, hanem a környező községekben is van fodrász részlege a szövetkezetnek. így Jászdó- zsán, Jásziványban, Jász- szentandráson. A részlegek többsége — beleértve a helybelit is — időközben épült új szolgáltatóházakban áll a lakosság rendelkezésére. Ezeket a létesítményeket általában más szövetkezetekkel társulva — lehetőség szerint — közösen építették, a jászapátit például a helybeli szabókéval. A lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat egyébként több szakmában kiterjesztették. Apátiban a fodrászokkal kozmetikai részleg is működik és van órás meg televízió-rádió javító részlegük is. örajavítás- sal még Jászárokszálláson, is foglalkoznak. Kálmán József asztalos, az Alkotmány szocialista brigád tagja, íróasztal készítése közben Az ipari árutermelés összetétele is számottevően módosult a hatvanas évek első felében. így a lakatos (vasas) szakmában is, ahol akkor kezdtek hozzá a biztonsági pénzkazetták gyártásához a VASÉRT Vállalat megrendelésére. A kezdet ennél is nagyon nehéz volt, mert azontúl, hogy merőben új feladattal álltak szemben, hiányoztak a szükséges gépek is. Mindezt élőmunkával kellett pótolni, ellensúlyozni. A pénzkazetta egyébként szintén hiánycikk volt a piacon. Azóta hét különböző méretben gyártják, jelenleg is évente 25—3o ezer darabot. Még a zárszerkezet előállítására is berendezkedtek. A bádogosok szintén a 80- as évek elején kezdtek különböző méretű lisztlapátokat gyártani sorozatban. Manapság is ez az egyik termékük — negyedévenként 6—7 ezer darabot állítanak elő. Mindez és még több más termék is akkoriban a közoonti telepen készült. A hely ott eevre szűkebb. egyre szorí- tóbb lett, miként a községnek az a gondia is, hogy a mezőgazdaságból felszabadult. mind nagvobb számban jelentkező női munkaerőt hogyan foglalkoztassák. A tricikli és a reform Ezen a gondon enyhített a ktsz azzal, hogy átvette 1963-ban a budapesti HAFÉM szövetkezettől a bőre keménvedő műanvaecik- kek gyártását- E célra — mint az induláskor — ismét egy volt istállót kaoott a Tél utca 10. szám alatt, ahol hat — kézi erővei működtetett — nréseéoet állított munkába. Híre ment, hogy ezt a gyártást nők fogi»lk<vztatá«ával kezdi meg a szövetkezet, s a tömegesen ieientkező asszonyok. lánvok közül bizony eleinte csak a lem'n;kább rászorultakat vebe+tZk fel. Az itt készíthető cikkek biztos nacv jövőiét látva, nem utolső sorban a női munkaalkalmak bővítése ér- $pkÁberj ic a közsévj tanács ieVutős támogatásával új, mintevv aoo páwretméter alanteríitotő rnííbelvrsamo- kot énftet+ek. ameivben a fféooe—knt la .Sof+ottAk. A SZÜkcéíteg g7;r»r.!-á!ís létesítmények is elkészültek az üzemesnmnkkai .Tetanjeg három műszakban dolyozik Ott minteay ötven nő. s további 27 bedolgozót otthon foglalkoztatnak e termékek < utólagos munkálatain. Mintegy negyvenféle műanyagtömegcikket gyártanak — nagyrészt a budapesti Alu- míniumáru-gyár és az egri Fi- nomszerelvénygyár megrendelésére. De ugyancsak ott készítik a ktsz gyermektriciklijeinek gyártásához szükséges műanyag alkatrészeket, tartozékokat is. Ezek a triciklik megint külön fejezetet érdemelnének a szövetkezet történetében. Az első típusuk gyártását egy újpesti ktsz-től vették át a jászapátiak 1965-ben. Akkor ehhez még állami támogatást (dotációt) kaptak. A gazdaságirányítás reformjának bevezetésekor azonban ez a támogatás megszűnt. A Triál nagykereskedelmi vállalat — mint megrendelő ekkor azt ajánlotta, állítson, elő a szövetkezet egy olyan új típust, amelyet 200 forinton alul adhatnak a fogyasztóknak, s emellett mind a gyártása, mind a forgalmazása (értékesítése) gazdaságos legyen. Végül is — nem kevés bonyodalom után — e javaslatra „született meg” a Szöcske, amelyből az idén 45 ezret, a másik típusból pedig 15 ezret gyártanak. Most azonban már a ktsz szakemberei — mint Kökény Sándor mondta — egy harmadik, tetszetősebb típusú gyermektricikli kialakításán dolgoznak. „Országos szinten az általunk gyártott típusok a legkeresettebbek és a legolcsóbbak is” — állapította meg a jubileumi közgyűlésen elhangzott elnöki beszámoló. Ugyancsak akkor méltatta az elnök a szövetkezet párt- és KISZ-szervezetének, valamint a hat szocialista brigád 114 tagjának érdemeit. „Mindnyájan segítik a szövetkezet vezetőségét abban, hogy a fejlődés útján tovább tudjunk haladni” — mondotta róluk- Az azóta eltelt két évben a szocialista brigádok száma tovább gyarapodott, napjainkban már tíz kollektíva viseli ezt a megtisztelő címet a szövetkezetben- örvendetes. hogy ennek a mozgalomnak a fejlődése éppolyan egyenletes, mint a szövetkezeté. Bár ez utóbbinál a vezetőség a negyedik ötéves terv időszakában a korábbinál is egyenletesebb fejlődést kíván biztosítani. Ezt a törekvést csak üdvözölni lehet. Azzal egvütt is. hogy az utóbbi évekre való visszapillantás nagyszerű feilődést mutat. A tízmillió forintos termelési értéket 1965-ben múlta felül a szövetkezet. Azóta oedie — a harmadik ötéves terv időszakában — rendre növelte tel- jesítménvét,. S az ..iramot” csak tovább fokozta a eaz- dasáairZnvftási reform bevezetése óta. Amivel elégedetlenek Jellemző dpWuI. hoffv az 1967-ef követő években hnz- záv^t^le^ —né?v millió forinttal növelte a termelést, rm'crnem tavaly — az e107Ő éviben kénest — 5.? milliós t^VvKWet nrorfnkj5.it. A második ö+iQTre«: forvt/tőcrotr alsitt előáll ff ott m és fél millió to- •n^+ntri fSr-f-éiVot; a Tvar*mnrfik O+Avec; tervben a Vő+C Teresre51 i«s V»*•»rrrrokh aránvhon. 1^(1 Szárai ékkot növelte. Minrfezt a termei'^i’'«*v*’c<5rf A&. c^ázalé- 'S-Avval a el , Hogy mégis elégedetlenek? Igen, mégpedig sok mindennel. A termelés ma még korántsem olyan korszerű, amilyennek szeretnénk. Talán ezzel és a helyszűkével elégedetlenek leginkább. De éppen ennek a megváltoztatására, önmaguk utolérésére vannak alapos terveik is. Másutt azt teszi szóvá az elnök, hogy jobban takarékoskodjanak az anyaggal, de az ipari tanulókat is nógatja, hogy jobban tanuljanak, mert — tisztelet a kivételnek — gyenge az előmenetelük. Több újításra, észszerűsítés- re hívja fel ismét másutt a szövetkezet dolgozóit. Ugyanakkor öröm olvasni az 1970-ről készült mérlegzáró beszámolójában, mennyi észszerűsítést hajtottak végre csupán egy év alatt a termelési folyamatokban, az egyes technológiai műveleteknél. — S ha már az elégedetlenségről van szó, föltétlenül többet akarnak tenni a szolgáltatások fejlesztéséért- Ennél azonban méltán kifogásolják, hogy például a rádió- és tévéjavításhoz szükséges alkatrészek beszerzésénél nagyon mostoha helyzetben vannak- Lényegesen rosszabb az ellátásuk ilyen kellékéből, mint a GELKÁ-é, pedig ők is ugyanúgy szeretnék szolgálni e tekintetben is a lakosság érdekeit. Nem érdektelen itt arról is szólni, milyen helyet foglal el Jászapáti életében a szövetkezet. Sok mindennel lehetne és kellene is ezt jellemezni, de most csak a nagyközségi tanács elnökének — a ktsz egyik alapító tagjának — szavait idézhetjük: — A szövetkezet a legnagyobb ipari üzemünk lett — mondotta. — Sokat vállalt magára a női munkaerő foglalkoztatási gondjának enyhítéséből: dolgozóinak ma mintegy fele nő. Nagyságával, szervezettségével jelentős szerepet játszik a nagyközség életében. Telephely lesz a vásártér Eddig a tanácselnök szavai. Még hozzáfűzte, hogy új telephelyet hoz létre a szövetkezet a jelenlegi vásártér helyén. Ezt a munkát már megkezdték, s az építkezésben a tanács költségvetési üzeme is közreműködik, ötszázhatvan négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot emelnek itt az asztalosoknak és a festőműhelynek, egvmillió forintos beruházási előirányzattal. Ez a létesítmény már része a szövetkezet IV. ötéves beruházási programjának. Ennek végrehajtásával tovább énítkeznek a mai vásártéren. hogy kialakítsák ott a végleges telephelyüket. Ennek feltételeit természetesen a termelőmunkával teremtik meg. Már ez évre 30 millió forint termelési érték előállításával számolnák, 1975-ben pedig csaknem 48 milliónvit akarnak megtermelni Ehhez a mostani csaknem 350-es létszám további százzal történő növelését tér-, vezik, ami azt jelenti, hogy a termelékenység számottevő emelését is megvalósítják. Ezáltal jutnak mind közelebb ahhoz a célhoz, amelyet az elnöki beszámoló így fogalmazott meg: „Szövetkezetünknek a negyedik ötéves tervben el kell érnie, hogy korszerű középüzem legyen.’! W Biztonsági pénzkazetták 1—7-es méretben fíüanyag-presgepeken dolgozó lányok, asszonyok
