Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 7.' KUBA - KÖZELRŐL 5. Havanna, az Párizsa Havannai Kubai tartózkodásom alatt „vallatóra” fogtam Havan­nát. A főváros utcái sok mindent elárultak. Már a Ho­tel Habana Libre huszonötö­dik emeletéről kitekintve megállapítottam: nem túloz­nak azok az idegienforgalmi prospektusok, amelyek az ..újvilág Párizsának’* nevezik Havannát. Diego Velasquez neves spa­nyol konkvisztádor 1515-ben alapította a várost A telepü­lés számára először kijelölt hely éghajlata egészségtelen­nek bizonyult, emiatt telepí­tették át Kuba jövendő fővá­rosát 1519-ben mai helyére. A Mexikói-öböl jól védett partján várost alapítani — szépérzékről, körültekintés­ről tanúskodott. Ügy látszik azonban a szépség szemet szúr. mert hamarosan erődö­ket kellett építeni a tenger partján angol, francia és hol­land kalózok ellen. A ma is jő állapotban lévő El Morro és a La Punta erődök az öböl keskeny bejáratát őr­zik- 1589-ben XL Fülöp spa­nyol király parancsára parti erődítéseket építenek, amely­nek egy része még ma is lát­ható. Az 1 miliő 600 ezer la­kosú fővároshoz még két vá­ros, Marinnao és Guanaba- coa, valamint számos elővá­ros, így Regla, Bauta, Santia­go de las Vegas, Santa Ma­ria del Rosario tartozik. Havanna lakói r A várost, mint a legtöbb nagy települést, két részre lehet osztani. Századunk negyvenes éveinek közepé­ig a városnak főleg még a gyarmati időben létrejött magja fejlődött erősen, azóta elsősorban a külvárosok la­kossága gyarapszik. Havanna lakói egyébként főleg spa­nyol és néger eredetűek, va­lamint mulattok, de a kínai­ak is benépesítenek egy önálló negyedet, a történelmi városrész a La Punta erődít­ménynél kezdődik, s neveze­tességei a tengerparti sétány — a szerelmespárok paradi­csoma — és a régi keleti vá­rosrész. Itt található a Ka- tedrális tér, Kuba legrégibb templomával: úgy tűnik — mintha kiugró részei mozog­nának. Ha alaposan, szemügy­re veszi az ember a templo­mot, az is feltűnik, hogy a tornyok nem egyenlő széle­sek és magasak. Többféle­képpen magyarázzák e fur­csa építkezést. A nép azon­ban egyszerűen csak azt tart­ja: ittasak voltak a meste­rek. A fegyverek terén, gó­tikus stílusban épült házak sorakoznak, valamikor a kormányzók lakosztályaiul szolgáltak. Az ofceliszk Most legtöbbjükben, múze­um van. A Vadado negyed parti részén modern, magas épületeket találunk, beljebb pedig pompás villák sorakoz­nak, amelyek most iskolák­nak, óvodának, vagy sok- gyermekes munkáscsaládok­nak adnak otthont. A Veda- dotól délre fekvő Forradalom tér közepén áll a Jósé Marti­emlékmű ötszögjetű obeliszk- je. Tetejéről, amelyre lift visz fel, pazar kilátás nyí­lik a városra- Jósé Martit nemzeti hősként tisztelik Kubában- Az ő nevéhez fű­ződik az 1955-ös felkelés, amelynek eredményeképpen három évvel később autonó­miát kapott a szigetország. Lenyűgöző látvány e hatal­mas tér, amelyet minisztériá- lis épületek zárnak közre. A Gazdasági Minisztériumon — melynek egykor a híres par­tizánvezér, Ernest Guevara volt a vezetője, hatalmas Guevara kép, s idézet áll: „Nem lehet jó kommunista az, aki csak az áldozatok, a harcok, a hős kalandok pillanatában gondol a forra­dalomra a munkában viszont középszerű, vagy még rosz- szabb”­A régi városrészben köz­ponti helyet foglal el a Pa­seo de Marti, a híres Prado. Ennek az utcának környékén jellegzetes, spanyol gyarma­újvilág látkép ti stílusban épültek a házak, erkélyeiknek díszes rácsozata, s mindegyiküknek galériával körülvett belső udvara van. A Pradora néz a Capitolium épülete, amely méreteiben is versenyre kelhet washing­toni társával. Ettől a tenger felé haladva találjuk a fes­tői elnöki palotát, amelyben dr. Osvaldo Dorticos köztár­sasági elnök adott fogadást az újságíró kongresszus rész­vevőinek. Felhőkarcolók A központban sorakozó egy-két emeletes, mór stílus­ban épült paloták és polgár­házak stílusától elütőek a modern La Habana új ne­gyedei. 20—30 emeletes, — üvegből, alumíniumból épült felhőkarcolói sokkai levegő­sebben épültek, mint az ame­rikai nagyvárosok épületóriá­sai. A városközpontot egy az öböl alatt húzódó alagút köti össze Havanna del Esté­vel. a népi hatalom éveiben keletkezett új városrésszel, amelynek világos, sokemele­tes házaival nem ok nélkül büszkélkednek építőik. Szívesen sétál az idegen Havanna kikötőnegyedében. A hajók odasimulnak a rak­part falához, hogy a gémes­daru segítségével megszaba­duljanak a „gyomrukban” lévő áruktól. Az egyik hajó kéményén, kubai és szovjet zászlóval övezve, Lenin arc­képe tűnt fel. Jóleső érzés volt ez Havanna kikötőjében. Fodor László (Következik: Találkozás Castrovab) Veszélyben a sztratoszféra A szuperszonikus utasszál­lítás megvalósítása újabb fenyegető veszélyt jelenthet az emberi környezetre. A tervek szerint a 80-as évek közepére csak az USA légi- társaságai több, mint 500 szuperszonikus utasszállító repülőgépet fognak közleked­tetni a sztratoszférában és ehhez jön a közös francia— angol Concorde vállalkozás és a szovjet szuperszonikus repülés elterjedése a sztra- program. A szuperszonikus toszférába nagymennyiségű vízgőzt, széndioxidot, szén- hidrogént, szilárd részecské­ket, stb. juttatna, ez meg­változtatná a földfelszínt érő ultraibolya sugárzás mennyi­ségét, felhőképződést ered­ményezhet a sztratoszférában és erőteljesen megváltoztat­hatja időjárásunkat. Ez az előrejelzés nemcsak vaklárma, mert a kutatók­nak egy vulkánkitörés kap­csán konkrét adatok állnak rendelkezésükre. 1963-ban Báli szigetén az Agung vul­kán kitörésekor a sztratosz­férába nagyobb mennyiségű szennyező anyag került Ez a Föld körül az egyenlítői sávban 6—7 C°-kal emelte meg a sztratoszféra hőfokát. Bár a sztratoszféra lassan visszahült, 2—3 C°-kal vég­legesen magasabb hőfokú maradt, mint a vulkánkitö­rést megelőző időszakban. A szuperszonikus repülés elterjedése hasonló, de ál­landóan növekvő elszennye­ződést jelentene. Ennek klimatikus visszahatását nem lehet előre pontosan kiszá­mítani. Az admirális John Jackson gyermekko­rától a tengerről ábrándo­zott. De ember tervez... így aztán egész életében írnok­ként kellett dolgoznia. Haza­térve a munkából, Jackson fából miniatűr brigantiná- kat, fregattokat, háromárbó- cosokat, cirkálókat farigcsált magának. És a tenger' után vágyódott. ötvenéves korára Mr. Jackson szilárd flottát épí­tett ki magának. Születés­napján aztán elhatározta, hogy megajándékozza ma­gát: kivitte a flottát a Tem- zére, hogy admirálisnak érzehesse magát. Legalább egy napra, il Pornemü anyagokat nagy mennyiségben felhasználó üze­mek számára, az anyagmozgatás megkönnyítésére született meg a képen látható konstrukció; a vákuumos pori elszívó­val kombinált konténer. Segítségével lehetőség nyílik — üze­men belül, vagy szabadtéren — az anyagok porzás- és vesz­teségmentes, gyors „felszippantására” és egyik helyről a má­sikra való továbbítására. A berendezés akár üzemi porszívó­ként is használható az aknákban, gépeken, szögletekben ösz- «zegyült szennyeződés eltakarítására. A villamos, benzin-, i-agy Diesel-motorral hajtott légszivattyú fél atmoszféra vákuumot létesít; a kerekes alvázra helyezett konténer ki­ürítése ugyancsak pormentesen oldható meg. Kétszáz éves erdőrendtartás Hazánkban minden év tavaszán megrendezik a „fák ünnepé”-t, amelyen fel­hívják a lakosság, de különö­sen a tanulóifjúság figyelmét a faültetés fontosságára, a parkok, erdők védelmére, gondozására. Nagy jelentősé­ge van ennek olyan ország­ban, mint hazánk, amely nem rendelkezik elegendő erdővel és nagy területek — főleg a Duna—Tisza közötti homokos részeken — várnak még fásításra. A magyarországi fásítási mozgalom tulajdonképpen akkor érkezett először ki­emelkedő fordulathoz, ami­kor 1769 december 22-én Mária Terézia királynő alá­írta az első országos erdő- rendtartásról szóló rendelke­zéseit. Királynői parancs • A Mária Terézia féle erdő­rendtartás magyar fordítás­ban „A fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásá­ról való rendelés” címen 1770-ben jelent meg Po­zsonyban. Megállapítja, ho?y „Esztendőről esztendőre az erdők fogynak és a fáknak szüksége öregbedik”, ezért kemény parancsban elrende­li, hogy „minden háznak la­kosa, mindaddig, miglen a ház, udvar, kert, pajta és rétek körül üres, és faülte­tésre alkalmas hely találko­zik, minden esztendőben fá­kat, és ugyan a vizes he­lyekre nyír, fűz és égerfákat, az agyagos és száraz föld­ben pedig szil-fákat, azután a fövenyes és száraz helye­ken fenyő és szederj-fákat, legalább húszat plántálni tartozik. Mellyre nézve min­den Vármegyében, egy kert, a fáknak mintegy oskulájok- ká, és plántáló helyekké sze­reztessék, addig pedig, mig­len efféle fák az erdőben ta­láltatnak, onnan — is szin­tén úgy, a felljebb említett tzélra ingyen engedtesse­nek.” i Az első akácfa Hogy az akác a XVIII. század második felének első évtizedeiben is ritka jelenség volt hazánkban, azt mutatja az is, hogy amikor Tessedik Sámuel 1768-ban Szarvasra jött, ott a papi udvarban csak egyetlen akácfát talált, amely Szarvason • valószínű­leg a legelső volt. Gazdag ónix-lelőhely Az üzbég geológusok egy 800 négyzetméter alapterüle­tű, 23 méter magas, két te­remből álló barlangot fe­deztek fel, amelynek egész felületét — félméter vasta­gon — aranysárga ónix bo­Gyapjúszobrászat rítja. A szakemberek számí­tásai szerint az ónix-lelet másfélezer négyzetméter bo­rítólaphoz elegendő. A ter­vek szerint ezzel díszítik majd a most épülő taskentí metró állomásait. . -1 A lengyel Teresa Muszyns- ka eddig már több bel- és külföldi kiállításon mutatta be munkáit, a „chatafokat”. 1968- ban Mexiko-Cityben, 1969- ben a lausannei IV. Nemzetközi Kárpitbienná- lén, majd Madridban és a Kísérlett Textíliák Kongresz- szusán; aztán Barcelona, Grenoble, Essen, Lipcse, Karl-Marx Stadt, Párizs, New York és London, követ­kezett. A művész sajátos és sok helyen ismeretlen alkotói el­járással készült munkái hí­ven tükrözik a festészet, a szobrászat és a szövés iránti szeretetét; a műszövés terü­letén pedig teljesen új mód­szerekkel jelentkezett. „Chataf” — az angol Changed Tapestry Form rö­vidítése — változó szövési módot jelent. Ez a szövési el­járás teljesen új; megtöri a faliszőnyegek, gobelinek és kelimek eddigi hagyományos alkotási formáit. Teresa Muszynska, a lodzi Szépművészeti Akadémián végzett és bevezette az úgy­nevezett „térhatású szövés”-t, amely a teret mintegy „gyap­júszobrászat” módjára tölti ki. A színek dinamikája, pompája és a legkülönbö­zőbb formák, mind meghatá­rozzák a „chataf* eddig is­meretlen formáit, amely a szemlélőben egyidejűleg a kép és a szobor hatását kel­tik, ugyanakkor megmarad szövet-hatása is. Gyermek sportolók Csepelen Százhatvan gyermek tanul a Csepeli Munkásotthon mű­vésztorna, modern gimnasz­tika és balettoktatásán. Kö­zülük a legjobbak (jelenleg hatvan) felvételt nyertek a Csepel SC modem gimnasz­tika szakosztályába. Az 1970­es országos bajnokság gyer­mekcsoportjának I. és II. helyezettje közülük került ki. Sándory Antónia tanárnő és Bogaras Mária válogatott versenyző irányításával ké­szülnek a közelgő Budapest és országos modem gimnasz­tika bajnokságra Turisták — söröshordókban A krakkói vajdaságban, a szép Roznówi tó partján jön létre Lengyelország aligha­nem legfurcsább kempingje. A kempingházikók ugyanis sörtárolásra használt, hatal­mas tölgyfahordók lesznek, amelyeket megfelelően át­alakítanak „lakáscélokra’*. Kérdés, hogy a söröshordó­ban töltött éjszaka után a kirándulók nem fogják-e úgy érezni magukat, mintha fel­hajtottak volna egy jókora kriglivel?... Hippik a hadseregben A nyugatnémet hadügymi­nisztérium engedélyezte, hogy a fiatalok a Bundes­wehren hosszú hajat éssza­Mindent a maga Ben Benny angol szob­rász jelentette a rendőrsé­gen, hogy egy kiállításon el­tűnt Satumus álma című legújabb plasztikája; A Scottland Yard hamarosan Jézus jógi volt? Az indiai jógik, akik szí­vósságukra és lelki nyugal­mukra oly büszkék, kezdik elveszíteni ezeket a tulaj­donságaikat. A jógik Delhi­ben nemrég megtartott kon­ferenciáján a vita csaknem verekedéssé fajult. Az indi­ai jógik ugyanis tiltakoztak egy angol kolléga nézete el­len, amely szerint a jóga kálit viseljenek. A hippi-ka­tonák a kiképzéseken haj- hálót kapnak — a balesetek megelőzésére. helyére felkutatta az elveszett plasz­tikát, amely 15 fémgolyóból és egy kúpból állt. A sze­méttartóban találták meg, ahová a takarítóasszony dob­ta. Nyugatról származik. Az an­gol kijelentette: szavait rosszul értették. Heves vitá­ra került sor. Az angol ké­sőbb kifejtette azt a meg­győződését, hogy a konflik­tus valódi oka az, hogy az indiaiak elégedetlenek köny­vével, amelyben igyekszik bebizonyítani, hogy Jézus jógi volt. Maszkok gyűjtője A Kielcében élő Zurowski már hosszú évek óta érde­kes maszkok gyűjtésével foglalkozik. Gyűjteményének darabjai a világ különböző részeiről származnak. Kol­lekciójában, szerepelnek len­gyel népművészek készítette maszkok is. A 70 darabból álló gyűjtemény legérdeke­sebb példányai az indiai, af kínai, egyiptomi, mexikói és olasz maszkok. (MTI foto — Benkő Imre felv. KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents