Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
1971. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 t Uj áruház nyílt Tiszafüreden Űj áruház^ avattak Tiszafüreden. A helyi ÁFÉSZ Tisza II áruháza 7.6 miliő forint költséggel létesült. A szövetkezet tagsága 1.4 millió forint célrészjeggyel és 120 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette építését. Az áruház földszintjén ABC részleg és büfé, az emeleten ruházati osztály kapott helyet. Az űj létesítmény 1316 négyzetméter alapterületű, harminchat dolgozója van. Éves forgalmi terve 40 millió forint. A megnyitás egybeesett az ÁFÉSZ negyedszázados évfordulójával. Az ünnepségen részt vett Nánási László országgyűlési képviselő, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke. Mindenki ügye Javul a szakemberek aránya megyénk közös gazdaságaiban A termelőszövetkezetek szakember ellátottságának helyzetét két évvel ezelőtt a megyei párbizottság, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta. A vezető testületek elemezték az akkori állapotokat és megA változás kedvező Kitűnt, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben összességében mórt 40%-kal több szakember dolgozik, mint 1968-ban. A megyei vezetőszervek határozatait tehát eredményesen hajtják végre. Az egyetemet végzett szakemberek száma 56.2, a felsőfokú technikusoké 60,6, a középfokú technikusoké pedig 25,7 százalékkal emelkedett. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta több mint kétszeresére emelkedett a szakemberek száma. Egy termel őszövetkezetre 1966- ban öt egyetemet, felső- és középfokú technikumot végA vezetés színvonaláról A szakember ellátottságnak megfelelően javult a tsz-ekben a vezetés színvonala. A tsz-ek vezetőségeiben — 1966-hoz viszonyítva — 20 Százalékkal több egyetemet, felső- és középfokú technikumot végzett elnök, főmezőgazdász, főkertész, főállattenyésztő, főmérnök és főkönyvelő dolgozik. Arányuk 51,2-ről 68,4 százalékra emelkedett. A tsz-elnökök és vezető szakemberek többségének politikai felkészültsége, szakmai hozzáértése megfelelő. Alkalmasak a megnövekedett társadalmi, gazdasági feladatok szervezésére, irányítására. Az utóbbi időben történt személyi változások a vezetés színvonalának továbÚj a gazda- régi a szerep határozták a további feladatokat. Azóta jelentős változások történtek. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya 1970. december 31-i helyzetnek megfelelően ismét felmérte a tsz-ek szakember ellátottságát. zett mezőgazdász jutott, most több, tizenhárom. A differenciálódás azonban még mindig jelentős. A tiszafüredi Petőfi és a kun- csorbai Kossuth Tsz-ben nincs egyetemet, felsőfokú technikumot végzett mezőgazdász. További hat szövetkezetben — jászfelsőszent- györgyi Egyetértés, pusztamonostori Búzakalász, tisza- ugi Tiszagyöngye, tiszainokai Szabadság, nagyiváni Űj Élet, kisújszállási Dózsa — hiányzik az egyetemet végzett ag- ronómus. Kedvező viszont, hogy ezekben a gazdaságokban több felsőfokú technikus dolgozik. bi javulását eredményezték. A személyi cserék során nagy gondot okoz, hogy számos helyen nincs megfelelő káderutánpótlás. Például az elnökhelyettesek egy része nem alkalmas arra, hogy egy esetleges változáskor elnökké lépjen elő. Javult a főmezőgazdászok szakmai, gyakorlati felkészültsége, 63,2 százalékuk egyetemi. 13.9 százalékuk pedig felsőfokú technikumi végzettségű. A főállattenyésztők képzettsége is változott, de gondot okoz, hogy a tsz-ek 12 százalékában végzettség nélküliek töltik be ezt a munkakört. Rosszabb a helyzet a műszaki beosztásoknál, ugyanis a tsz-ek 44 százalékában képesítés nélGyakran panaszkodnak általános és középiskolai pedagógusok, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő munkájuk eredménye nemegyszer éppen a szülők ellenállása miatt válik semmivé. Legutóbb egy szolnoki gimnazistalány példája szolgáltatott erre bizonyítékot. A lány matematikából igen jó eredményt ért el, s az iskolában arra biztatták, tanuljon tovább. A szülők azonban ellenzik a tervet, mondván, hogy nem hajlandók tovább anyagi áldozatot hozni a taníttatásáért, s különben is, jobb ha azonnal dolgozni kezd, a további tanulás „nem fizető- dik ki.” Az iskola ilyen esetben legfeljebb annyit tehet, hogy igyekszik meggyőzni a szülőket, álláspontjuk helytelenségéről. Ez a meggyőzés olykor sikerül, sok esetben azonban a szülők kitartanak eredeti álláspontjuk mellett, s gyermeküket lebeszélik a továbbtanulásról. A vitában a szülők legfőbb érve, hogy papíron bebizonyítják, gyermekük anyagilag jobban jár, ha azonnal dolgozni kezd. A társadalom mobilitása az utóbbi évtizedben lelassult. Ez azt jelenti, hogy a különböző rétegek, csoportok közötti egészséges mozgás kisebb lett. Éveken keresztül folyamatosan csökkent a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az egyetemeken — főiskolákon, s ennek következtében az értelmiség mind kevésbé kapott utánpótlást a fizikai dolgozók köréből. A mobilitás csökkenésének több oka is van- Egyik az értékrendek bizonyos ellentmondásaira vezethető vissza. A szülők egyik legfőbb érve a továbbtanulás ellen, hogy gyakran a diplomások keresete hosszú ideig jóval alatta marad a képzettséget alig, vagy egyáltalán nem igénylő munkát végzők keresetének. Az az ember, aki a társadalom elismerését, a szakmák presztízsét egyedül a keresetben látja, képtelen megérteni, hogy a nagyobb műveltség, az alkotó munka olykor többet jelenthet a közvetlen anyagiaknál. A kapitalizmusban az uralkodó osztályok nagyon világosan látták, hogy a tudás megszerzése nélkül a hatalom gyakorlása nem lehetséges. Gyermekeiket ezért taníttatták, s másrészt igyekeztek olyan iskolarendszert létrehozni, amely megnehezítette a munkás-paraszt gyerekek továbbtanulását. Sok fizikai dolgozó manapság a kellő öntudat hiánya miatt nem látja ezt az összefüggést. Nem veszi észre, hogy tehetséges gyermekeinek továbbtanulása politikai kérdés. A társadalom lehetőségei szerint képes intézményesen orvosolni a kereseti aránytalanságokat, s ezzel vonzóbbá teheti az egyes pályákat, az egyéni ambíciót azonban jórészt továbbra is közvetlen környezetükből, elsősorban a szülői házból kapják meg a fiatalok. A tehetséges gyermekek továbbtanulása érdekében tehát a szülők helytelen nézeteinek megváltoztatása igen fontos feladat. Az iskola azonban nem mindig tud közvetlenül hatni a szülőkre. Nem egyetlen, de igen érdekes lehetőségét kínálja a kapcsolatteremtésnek a munkahely közvetítő szerepének kihasználása. A szolnoki Varga Katalin gimnázium nemrég összehívta azoknak a munkahelyeknek a párttitkárait. amelyek a gimnázium diákjainak szüleit foglalkoztatják. A megbeszélésen az iskola igazgatója felvetette, hogy a munkahelyeken több figyelmet kellene szentelni azoknak a dolgozóknak, akik gyermekeiket példaszerűen nevelik, belőlük becsületes, hasznos állampolgárokat faragnak. A munkahelyi pártszervezetek és a szakszervezetek jó hatást tudnak gyakorolni a szülőkre, annak érdekében is, hogy tehetséges gyermekeiket tovább taníttassákA nagyobb üzemek munkásaik gyermekeit ösztöndíjakkal is segíthetnék. Nemcsak az eddig is ismert ösztöndíjakkal. amelyekkel az üzemek a jövendő szakembereket igyekeznek maeukhoz kötni, hanem független, elkötelezettséget nem jelentő ösztöndíjjal. Ilyeneket alapított nemrég a szolnoki városi tanács közéniskolások részére azzal a céllal, hogy fizikai dolgozók gyermekeinek megkönnyítsék az egyetemhez — főiskolához vezető utat. A szokatlan céllal összehívott megbeszélés, ligy tűnik, sikeresnek bizonvult. A meghívottak töhbsége örömmel fn»or!ta a javallatokat- Meg- ifrírfík nz pgvüttműi'üdést és ráhánv helwől. például az Olaitnar szolnoki üzemeiből míris biztató kezdeményezésekről érkeztek hírek. B. A. Bőrül az autóbusz forgalom A tavalyinál (az év eltelt 4 hónapjában) 8,7 százalékkal, 24 ezer 352-vel több utast szállítottak a Volán autóbuszai. Különösen a helyi és a távolsági forgalom növekedett, de számottevően fejlődött a tröszt taxi-forgalma is, hiszen eddig a tavalyinál 25,6 százalékkal több, azaz 28 ezer 900 utast szállítottak. Jóval meghaladja a múlt évit a saját szervezésű különjáratok száma, amely az eddig eltelt 4 hónapban csaknem 1600 volt De több mint 300 külön autóbuszt biztosított a tröszt áprilisban, az IBUSZ. Express, az Idegen- forgalmi Hivatal, valamint üzemek, vállalatok, intézmények és iskolák részére. Az eddig elért jó eredményeket tovább javítják, mégpedig úgy, hogy azt az utasok közvetlenül is meg- érezzék. Máius 23-tól — amikor életbelép az 1971—72. évi menetrend — meghosszabbítanák néhány autóbusz vonalat. A Kunszentmárton— Cegléd között közlekedő autóbuszok Budapestig. a Baia—Budapest közötti autó- busziáratok Esztergomig szállítiák az utasokat. Ugyan- cspt- átszállás nélkül utazhat a fővárosba a Szekszárd— Dunaföldvári táratok utazó- közönsége. 1072 új járatpárt indítanak, s újabb 31 községet kapcsolnak be az autóbuszközlekedés vérkeringésébe. Május végétől 256 új megállóhely létesül, 23-at viszont (megállóhely összevonás, elnéptelenedés miatt) megszüntetnek. Megyénkben az év elején kilenc községi, hat városi és három járási tanácsi költségvetési üzem működött. Az ezerhétszázhetvennyolc dolgozót — alkalmazottat, szak- és segédmunkást — foglalkoztató üzemek túlnyomóan éoftőipari munkát végeztek, többnek közülük saját tervező csoportja volt és eredményes munkájukkal valamennyien hozzájárultak az építési és egyéb kivitelezői kapacitáshiány csökkentéséhez. Különösen nagy szerepük volt a járási tanácsokhoz tartozó építőrészlegeknek. mivel tevékenységük kiterjedt a járás egész területére. A közelmúltban több olyan jászsági községben, ahol a helyi tanácsnak nem volt költcégvetési üzeme, aggódva kérdezgették: vajon a járási tanács átszervezése után mi lesz a iárási költségvetési üzemmel? A jászberényi járási hivatalban a következő tájékoztatást kaptuk: A hivatal az évi 6 millió forint költ'égvetéssei működő. lói felszerelt üzemet több mint 1 millió forint értékű anvackószipftel ez év február 15-vel minden térítés nélkül átadt-, n jászkiséri községi tanácsnak. Az üzem törzsgárdáiának taglal — a szakmunkások — a tárás különböző községeiben laknak, így részükre a változás nem okozott különösebb gondot, a ^«édmun- kásokat pedig eddig is a* küliek dolgoznak főmérnöki beosztásban. Nagyobb teret a fiataloknak Az említett munkakörökben indokolatlan » kedvezőtlen arány, mert a tsz-ek 30 százalékában fiatal, képzett szakemberek alacsonyabb beosztásban dolgoznak. A tsz-ekben dolgozó, egyetemet végzetteknek alig több mint fele kapott vezető beosztást. Nyugtalanító az is, hogy az utóbbi két évben az üzemvezetők egyharmada kicserélődött. A fluktuáció tehát nagy, tavaly 39 vezető szakember személyi cseréjére került sor. A tapasztalatok szerint a t.sz-tag szakvezetők érdekvédelme nincs megfelelően biztosítva. A főállattenyésztők, főmérnökök bérszintje is alacsony, anyagi elismerésük aránytalan az általuk végzett munkával. Tovább kellene javítani a főkönyvelői munkakörben dolgozók szakmai képzettségét is. ugyanis 25.5 százalékuk csak nyolc általános iskolát végzett. Az utánpótlás alapját a fiatal agrár értelmiség képezi. A tapasztalatok szerint a fiatalok megállják helyüket a gyakorlatban. Kedvező jelenség, hogy a kezdő szakemberek döntő többsége a tsz-ekben marad. Az 1965— 67-es években a kezdő szakemberek egyharmada elhagyta munkahelyét, máshova ment. Az utóbbi években 90—92 százalékuk eredeti munkahelyén maradt. A tapasztalatok arra intenek, nagyobb gondot kellene fordítani a fiatal szakemberek vezetői funkcióba történő, tervszerű előléptetésére. A szakember ellátottság két év alatt sokat változott. Ez azonban nem feledteti a fogyatékosságokat, tovább kell javítani a személyzeti munkát a Szövetkezetekben. — m. 1. — építkezés alkalmával a helyi lakosok közül szerződtették. A költségvetési üzem mindig nagy segítségére volt a tanács fejlesztési feladatainak végrehajtásában. Külön bevételi forrást azonban nem jelentett, mivel a tanács a tényleges bevételt fejlesztés címén általában visszaadta a járás községeinek. Más körülmények között és kedvezőbb feltételek mellett működik majd az üzem a iász- kiséri községi tanács fenntartásában. Ha a jászkisériek megfelelően gazdálkodnak, az üzem jelentős bevételt jelent számukra. s ez azt eredményezi, hogy a jövőben jóval több pénz jut majd nemcsak a község, hanem az üzem fejlesztésére is. A járási hivatalban elmondták még, hogy a költségvetési üzem megalakulását követő öt esztendeje eredményes volt; Munkáját a járás területén számos létesítmény jelzi,' több ipartelepítési akció sikere múlott azon. hogy az üzem időben és olcsón tudott bővíteni egv-egv bölcsődét,' óvodát, vagv tantermet, hogy orvosi rendelőt, szolgálati lakást. művelődési otthont épített. Mindez azt jelenti, hogy a volt járási tanácsok költség- vetési üzemeire — akárcsak a medvénkben működó többi költségvetési üzemére — a jövőben is szükség lesz. ezeket fejleszteni kell. hogy méelnkább segíthessék a tanácsokat terveik megvalósfJ tásábau. •• Üzemi poliklinika Debrecenben A debreceni Ruhagyár 1700 dolgozójának mintegy 85 százaléka nő. Helyzetük megkönnyítésére — az MSZMP X. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében — sok fondot fordít a vállalat. Korábban létesített üzemorvosi rendelőjüket tovább fejlesztve, megszervezték a bel, a *ő, az ideg- és a bőrgyógyászati szakrendelést, jól felszerelt fogászatot létesítettek és rendszeresítették a terhes-tanácsadást. A költségek egy részéhez a Városi Tanács is hozzájárul; a vállalat — az orvosi műszerek beszerzésén túl — évente mintegy 150 ezer forintot fordít Az üzemi poliklinikára. Képünkön: Terhes-tanácsadás a kismamáknak. JSMTI fbto — Bajkor József íelv. — KB)
