Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

1971. május 30. SZOLNOK MEOYEI NÉPLAP 5 QYERMEKEINK A beköszöntő nyár szép ünnepe a gyer­meknap. Jelképes ünnep, hiszen a gyer­mekek felé áradó szülői szeretet teremtette meg, s jelképes azért is, mert a mi vilá­gunkban a gyermekekről való gondoskodás igazán nem korlátozódik erre az egyetlen napra. Elég egy pillantást vetni a jóltáp­lált, rendesen öltöztetett gyermekek soka­ságára, s máris nyilvánvalóvá válik, hogy a szülők minden napjának ők állanak a középpontjában. Ezen a napon mégis fokozottabban for­dul feléjük a figyelem. Az anyák az ő kedvenc ételeikből állítják össze az ünne­pi ebédet, az apák arról gondoskodnak, hogy fiuk, lányuk ezen a napon még fel­szabadultabban játszhasson, szórakozhas­son, élvezhesse a gyermekkor örömeit. A szülői szeretet kifogyhatatlan, sokszor talán több és engedékenyebb is a kelleté­nél. A szülők többsége a múltban nehéz körülmények között élt- s a hajdani öröm- telen ifjú évek most azt sugallják, hogy ki-ki saját gyermekét kényeztesse, így pó­tolván azt, amit tőle a sors megtagadott. Nem árt éppen a gyermeknapon arra gondolni, hogy egyáltalán nem a túlzásba- vitt dédelgetés az a szülői erény, amely gyermekeinkből embert farag. A kerítést a mi társadalmunkban sem fonják kol­bászból. Küzdelem, munka nélkül nálunk sem lehet boldogulni. Fóntos tehát, hogy gyermekeink elsősorban a felelősségtuda­tot, a szorgalmat, a gondokkal való bátor birkózást tanulják meg a szülői házban. Szokjanak hozzá ahhoz, hogy minden jó falat, minden új ruha és cipő a megfeszí­tett munka és a szorgalom eredménye. S gondoljanak arra is a szülők, hogy gyermekeik számára sokkal hasznosabb a szeretetteljes szigor az elvtelen kényezte­tésnél. A kényeztetés egyébként is csak részben fakad szeretetből. Igazi szülőanyja igen gyakran a közöny. Legtöbbször a fá­radt, vagy más gondokkal bajlódó szülő iparkodik fölösleges bőkezűséggel, szemet, hunyással helyettesíteni a nehezebb köte­lességet, a következetes nevelést. Pedig az ilyen minden jóban részesülő, felelőtlenül nagy szabadságot élvező gyermeket sok minden fenyegeti, a gondok iránti közöny­től a szélsőséges divatok hajszolásáig, eset­leg a bűnös kedvtelésekig is. Nálunk a gyermekek élete, jövendője társadalmi ügy. A társadalom a szülők mellett áll a gyerek születésének pillana­tától. S ott áll a szülők nélkül maradt gyermekek mellett is, számukra is megte­remtve a gyermekkor örömeit, az együtt­érző gondos közösséget, a boldogulás felté­teleit Szép jelszavunk szerint legdrágább kin­csünk a gyermek. Vigyázzunk hát rájuk az eddiginél is nagyobb gonddal. Vigyáz­zunk rájuk otthon, az iskolában, az útke­reszteződések nagy forgalmában, az ör­vénylő vizek partjain, s legyünk segítségük­re az élet buktatóinál. S mindennap küz­deni, dolgozni tanítsuk őket. Ha azt akar­juk, hogy boldog, elégedett emberek legye, nek, neveljük gyermekeinket munkára, felelősségtudatra. Mert csak ez teheti iga- zá emberré az embert. A példaadó Tiszaföldvár Befejezés előtt a műszaki­mezőgazdasági napok A megyeszékhely kulturá­lis rendezvényei alig hagy­nak levegőt a megye más részei megmozdulásainak. Pedig csak Szolnoktól nem messze, Tiszaföldvárra is érdemes odafigyelni e na­pokban. Ebben a tizenkét és fél ezres, gazdag községben a két termelőszövetkezet, a ti­szazugi múzeum, a fogyasz­tási szövetkezet, az iskoláit és a járási hivatal osztályai érdekes programmal rende­zik a tiszaföldvári műszaki­mezőgazdasági napokat Kétségtelen, hogy a ren­dezvény iránti figyelmet el­sősorban az kelti, mit csinál, hol tart a község országos nevű két szövetkezeti gaz­dasága. Alighanem ennek tudható be, az agrártudomá­nyi egyesület meghívóin kí­vül, hogy a hét eleji előadá­son, amelyet dr. Sárközi Pé­ter docens tartott, Kisújszál­lástól Karcagig, Öcsödtől Kungyaluig és a Jászságig menően jöttek érdeklődők, állami gazdasági és szövet­kezeti vezetők. Az előadás témája is érdekes volt, hi­szen Amerika mezőgazdasá­gáról szólt. A községen kívü­lieket aa élenjáró Amerika és az élenjáró Tiszaföldvár egyszerre érdekelte és együt­tesen kaptak ízelítőt mind­kettőből. A tiszaföldvári gazdálko­dási módszereket film is rögzíti, amelyet levetítettek. A Lenin Tsz-ben megnyitott kiállítás a mezőgazdasági munkaeszközök fejlődéséről ugyancsak képet ad a szö­vetkezetek útjáról is. A földvári rendező bizottság olyan témákhoz nyúlt, ame­lyek nja érdeklik a falu ve­zetőit, lakóit. A szocialista brigádok tanácskozására pél­dául a szolnoki járás ter­melőszövetkezeteinek majd mindegyike küldött képvise­lőt: hogyan csinálják a föld­váriak? Jó gondolat a pálya- választási kiállítás, s az, hogy a szakmunkásképzés lehetőségeiről is hangzott el előadás és korreferátum. A rendezvények látoga­tottsága arra vall, a sok-sok egyéb, ilyen napok, meg olyan napok közepette is tud Tiszaföldvár figyelemre mél­tót mondani. Azért azt fur­csának tartjuk, hogy már nem először, a szolnoki kul­turális hetekkel egybeesőén szánják rá magukat ilyen programra. b. 1. Szombati szemle a szolnoki piacon A tegnapi felhozatal nem volt nagyon bőséges. A pénteki eső­zések miatt nem tudtak nagyobb mennyiséget szedni zöldségfé­lékből. A tsz-ek sajnos kevés, mint­egy 800 kiló élőcsirkét hoztak, — bár SÍ forintért adták kilóját, de a magáneladók „alkalmazkodva’! a nagy kereslethez. 40 forintot kértek a csirke kilójáért. Élő tyúkból 500 kiló volt és 23 fo­rintba került kilója. Ö-burgonyából nagy mennyi­séget, 2000 kilót hoztak a tsz-el- adók, 3:50 volt kilója, mig a ma­gánosoknál 4.50—5.— forintba ke­rült egy kiló. Üjburgonyát 244 kilót láttunk, a még elég aprő gumók kilóját 12—13 forintért adták. Sárgarépából és petrezse­lyemből 3 ezer csomót hoztak és a 10—15 dekás csomókat 2.50 forintért árulták. Fejeskáposztá­ból a magánosok 30 kilót, a tsz- eladők ennek háromszorosát kí­nálták. A magánosok 8, a tsz- eladók 4 forintért mértek egy kilót. A kelkáposztából is a ma­gáneladók hoztak kevesebbet és 8 forintért, mig a tsz-árusok 3.50 forintért adták kilóját. Salátából és karalábéból volt ezen a hétvégén a legtöbb, mint­egy 15 ezer darab, 0.50—1.50, il­letve 0.50—1.— forintért kelt da­rabja. A karfiol és uborka kilója 20 forint volt. A 7400 darab zöldpaprikából 1—2.50 forintért adtak egyet. — Sok, több mint 2 ezer kiló cu­kor- és petitborsót is láttunk, az ára még mindig 12 forint. Eg­resből 454 liter volt és 5 forin­tért vásárolhatták literét. A két korai gyümölcsből, föl­dieperből és Cseresznyéből ősZ- szesen mintegy 3.5 ezer kilót kínáltak. Minőség szerint a fől- dieper kilóját 12—20, a cseresz­nyéét 6—12 forintért adták. Mire képes csBVM szolnoki gyára? Ahogyan a gyári vezetők látják A múlt év elején kezdett — több-kevesebb ideig próba­üzemi jelleggel — a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára termelni. Azóta már csaknem másfél évi gyakorlat nyújt alapot arra, hogy a gyár vezetői tájékoztassanak: mire is képes valójában az új létesítmény. Erről kértünk véle­ményt Varga Ferenc igazgatótól, Gácsl Ferenc főkönyvelőtől, Busku József termelési osztályvezetőtől, az MSZMP gyári csúcsvezetőségének titkárától. Tóth Tibor szb-titkártól és Rédei Istvántól, a KISZ gyári csúcsvezetőségének titkárától. Sok függ a termékösszetételtől Nehéz . kérdés, hogy mű­szakilag mire is képes a gyár — jegyezte meg Varga Fe­renc. — Ez ugyanis nagymér. tékben függ a termékösszeté­teltől. Mezőgazdasági váz- szerkezetből például 200 ezer, variábilis feszítőcsavaros vázszekrezetből százhúszezer négyzetmétert, kompletten 800 lakást, 350 ezer négyzet- méter mozaiklapot és 300 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet tudnánk az idén gyártani, ami hozzávetőleg 300 millió forint termelési értéket képvisel. — Az elsőként említett két vázszekrezetre előzetes igény­közlést kaptunk a múlt év­ben. Részint a beruházási szabályzók változása, a me­zőgazdasági dotáció csökke­nése és ínás okok miatt azon_ ban e vázszerkezetekből ténylegesen csak mintegy 30 százalékot gyárthatunk az előre jelzett igényekhez ké­pest. Ennek jó háromszorosá­ra készültünk fel. és bizony nem kis gonddal, vesződség- gel kellett nagyon gyorsan átallnunk — sőt még a jö­vőben is kell — más termé­kek gyártására, hogy lehető­ség szerint ellensúlyozzuk az említett vázszerkezeteknél történt kiesést. A tervezettnél nagyobbak viszont az igények mozaik­lapból és a körüreges födém- palókból. Ez utóbbiból az előirányzottnak mintegy há­romszorosát termelik az idén. A kétféle vázszerkezetnél harmadéra csökkent Igények azzal a következménnyel jár­nak, hogy az emiatt módo­sult termékösszetétellel csak 200—28o millió forint körüli értéket produkálhatnak —* idén. Per pert követ Hogy a nagyobb keresletet a mozaiklapgyártésnál a leg­jobb szándékkal sem tudják kielégíteni, annak több oka van. Egyik, hogy a gyártósor a nyugatnémet Henke-cég által garantált mennyiségnek csak 50 százalékét tudta ter­melni a cég saját emberei­nek irányítása és a fokozott műszaki felügyelet mellett is, a teljesítményigazolás során. A csak valamivel több mint „féltudású”1 kapacitás miatt a cég több millió forint érté­kű devizavisszafizetési köte­lezettséget vállalt magára. Azt is vállalta, hogy itteni berendezésének egyes részeit áttervezi és átalakítja — leg­később az elmúlt február 28- ig. Az ígéret beváltásával azonban a mai napig is adó­sa a szolnokiaknak. Enyhén szólva furcsa .játékot” űzött, míg a múlt év vége helyett Idén április közepére pótolta azt az alkatrészt, amely a teljesítményigazolás során bekövetkezett hiba miatt használhatatlanná vált. Is­mételjük: ezt a múlt év vé­géig kellett volna pótolni, s mivel a gyár épített is e tő­kés cég „adott szavára”, már ez év első napjától számolt azzal a termeléssel, amit az alkatrész pótlásával elérhe­Minőség és Hogy a minőségi követel­mények teljesítése miként le­hetséges, az megint több té­nyezőtől függ. Jó terméket csak megfelelő alapanyagok­ból. jó berendezésekkel és a technológiai előírások pontos megtartásával lehet gyártani. Alapanyagokból például az idei első negyedévben nem­csak a megfelelő összetételt nélkülözték, hanem kavics­hiány miatt március végén három teljes napig állt a gyár. Ma már megoldottnak lát­ják az anyagellátást és bíz­nak abban, hogy a megoldás végleges marad. A berende­zések mineműségét a mozaik, laogyártásnál már részletez­tük. A betongyáriakat azzal jellemezhetjük, hogy a har­madik negyedévben kap a gyár az NDK-ból két új be­tonkeverőgépet. hogy a mos­taniakat kicserélje azokkal. Más berendezések kicserélé­sét most végzik (például a vibrátorokét). Mindezt nem az elhasználódás indokolja, hanem az a körülmény, hogy tett volna. Hogy valamelyest érzékelhető legyen, leírjuk: a gyártó berendezés egyhar- mada nem termelt emiatt áp­rilis közepéig. Mondani sem kell, hogy ennyi kiesés az idén már nem pótolható. Per pert követett, s követ még a jövőben is a beruhá­zás — finoman szólva — elégtelenségei miatt. A Hen­ke cégről volt már szó ilyen értelemben is. Eddig összesen 13 millió forint kár­térítést és egyéb visszatérí­tést fizettek a szállítók és ki­vitelezők a BVM-nek (dics­telen, de meg kell mondani, hogy ebből honi cégeink ed­dig 5,8 millióval részesednek). Az újabb, további perekben is még több millió forintért „áll a harc”. — Inkább egy fillért se fi­zettek volna, csak a berende­zéseket kifogástalan állapot­ban adták volna át üzemelés­re — fűzte mindehhez hozzá Varga Ferenc. Sok műszaki probléma maradt ugyanis megoldatlanul, s jó néhány­nak a gondja terheli még a jövőben is a gyár gazdáit. Mindent összevetve most — hangsúlyozottan: a termék- összetételtől függően — mű­szakilag évi 280—310 millió forint értéket tudnak előál­lítani. gazdálkodás az eddigieknél alkalmatlan­nak. nem megfelelőnek bizo­nyultak. A technológiai előírásokat, utasításokat az emberek tart. ják meg jól vagy rosszul. At­tól a sok vándormadártól, aki már megfordult, aligha tudta volna bárki is a tech­nológiai fegyelmet maradék­talanul megkövetelni. Más­felől: a gyári dolgozók mint­egy 40 százaléka a mezőgaz­daságból verbuválódott, az ipari termelésbe itt „kóstolt bele’’ először, s bizony az 6 betanításuk, begyakorlásuk nem kevés Időt és türelmet követelt. — Mindezek ellenére a termékeink jók és szépek — állapította meg az igazgató. A selejtszázalék az első négy hónapban 0.8 százalékkal magasabb volt az előírt nor­mánál. A minőség dolgában nagy követelményeket tá­masztanak, s legközelebbi célnak a normaszint tartását tekintik. A gazdálkodást illetően az eredetileg jóváhagyott ez évi terv is veszteséggel számolt. A kedvezőtlenül alakult ter­mékösszetétel is befolyásolja ezt. ám a művek vezérigazga­tósága akceptálja a változást. A nagyvállalati gazdálkodás­ból adódóan a gyár nyere­ségrészesedést fizet majd dolgozóinak, ha az idei elvá­rásoknak eleget tesz. A ha­tékonyság növelésével a ré­szesedés összege is kedve­zőbben alakulhat. Javuljon mielőbb a szociális ellátottság Eredetileg a gyárat hét- százhatvanas munkáslétszám, ra tervezték. E szerint „mé­retezték” a szociális létesít­ményeket: öltöző-fürdőket, WC-t stb. A beruázás során eszközölt változtatások kö. vetkeztében 1100—1200 mun­kásra van szükség a terme­lésben. A létszámtöbblet Szükségessége ismert volt ugyan az említett változtatá­sok elhatározásakor, a szociá­lis létesítmények arányos bővítését mégsem valósítot. ták meg. Az ehhez szükséges kiviteli tervek most készül­nek. s a vezérigazgatóság tíz­millió forintot biztosít arra, hogy a mintegy 350 dolgozó­nak hiányzó létesítmények mielőbb elkészüljenek. Ebből az összegből 200 személyes munkásszálló is épül. Ennek az építését még az idén meg kell kezdeni. a szociális lé­tesítmények bővítését az év végéig be is kell fejezni — a vezérigazgatóság álláspontja szerint. A termelésben jól helytálló munkások kereseti lehetősé­ge eléri a környező üzemek­ben dolgozókét. A gyár ez évben 3.5 százalékkal növel­heti a bérszínvonalat, amit a hatékonyság fokozása révén nagyobb mértékben is reali­zálhat. Ezzel együtt sem kis gond az 1100-as állományi létszám biztosítása, illetve a már elhatározott kapacitás- bővítés miatt szükséges nö­velése. Eddig is már 50 ki­lométeres körzetből verbu­válták az embereket. Nehéz probléma a fluktuá­ció is. A létszámnak mintegy 20 százaléka állandóan mo­zog, cserélődik. Olyannyira, hogy ez a 20 százalék éven­te többször is megfordul, vannak, akik csak „kipróbál­ni” jönnek a gyárat. A ve­zetés e gondokkal Is meg­küzdeni próbál oly módon, hogy a törzsgárdát igyekszik kialakítani, elsősorban a szo­cialista brigádok révén. Sok­oldalú megbecsülésben ré­szesíti e kollektívákat. Külön Intézkedési tervet valósít meg a létszám 38 százalékát képviselő nődolgozókról való gondoskodás végett. Külön­féle oktatásokon a szakképe­sítés megszerzését teszi lehe­tővé dolgozóinak, akiknek a lakásépítéshez az idén is 400 ezer forint támogatást nyújt. Nagy előny az is, hogy az átlagosnál 1obb és változato­sabb étkezési lehetőséget biz­tosítanak. Kérdésünkre, hogy a gyár termékei a jövőben megyénk és a megyeszékhely építkezé­seit jobban elősegítik-e. igen Volt a válasz. Ezáltal hozzá­járulnak az itteni mezőgaz­dasági és ipari beruházások­hoz, 1972-től évi 600 lakás építéséhez szükséges termé­ket Szolnok városnak bizto­sítanak — a klsgyepi város­rész főként ezekből épül majd fel. Közreműködik a gyár a Diesel-program vég­rehajtásában, a Pelikán szál­ló és más létesítmények meg­valósításában, a közművesí­tésben azzal, hogy — noha termékeivel országos ellátás­ra hívatott — elsődlegesei^ Szolnok megyei megrendelő-, seket teljesít # Magyar Istvá»

Next

/
Thumbnails
Contents