Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

1971. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Baromfihúsból as idén is less bőven A baromfikeltető vállalat­tól kapott tájékoztatás sze­rint a baromfihús ellátással az idén sem lesznek különö­sebb gondok. A vállalat áp­rilis 30-ig a háztáji gazda­ságok részére 1 millió 900 ezer hampshire, 1 millió 100 ezer húshibrid naposcsi­bét, 58 ezer kacsát és 28 ezer libát keltetett. Jelentős mennyiségre kö­töttek szerződést a mező- gazdasági nagyüzemekkel is. Bérkeltetésben 215 ezer hib­ridpulykát, 167 ezer kacsát, és 171 ezer libát adtak át április 30-ig. Sok gondot okoz a vállalatnak, hogy a tápszerhiány, valamint a tojás jelenlegi piaci ára miatt az ÁFÉSZ-ek nem veszik át a szerződésben meghatározott naposcsibe mennyiséget, így a vállalat kénytelen azokat kényszertá­rolókban elhelyezni. Háromszáz­harmincnégy véradó Térítésmentes véradóna­pot rendeztek a hét elején Szolnokon, a Tiszámén ti Vegyiművekben, A sikeres akció során kétszázhuszon- két önként vénadó 68 liter vért adott. Véradónapot rendeztek a héten a Volán Tröszt 7. sz. Vállalatánál is, ahol száz- tizenkét véradó 44,8 liter vérrel járult hozzá a betegek gyógyulásához. ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI GONDJAINK 1. „Főfoglalkoztató ágazat" volt Tavaly történt azokban a hetekben, amikor a cukor­répa-termesztés idézőjelben említendő „válsága” először nyilvánosságot kapott. Akkor hallottam egy országos te­kintélyű, kiváló szakember­től: a mezőgazdasági terme­lés rendkívül bonyolult, sok­irányú hatások végeredmé­nye. Nem lehet minden kö­vetkezményt előre kiszámí­tani. Inkább csak sejteni. Én például úgy vélem, hogy a következő országos problé­ma a zöldségtermesztésben jelentkezik majd. A sejtés bevált. Válságról nem beszélhetünk még, de a zöldségtermesztési kedv lanyhult. Jónéhány növény termő területe csökken, a felvásárló szervezetek ezen a tavaszon kevesebb szerző­dést kötöttek, mint szeret­tek volna. A határokon túlra is Mi történt tulajdonkép­pen? A felszín alatt, szinte észrevétlenül, lejátszódott két, egymással ellentétes fo­lyamat. Hosszú időn át azzal küsz­ködtünk, hogy évről évre jelentős mennyiségű paradi­csom megrothadt, más zöld­ségféléket a jószágokkal kel­lett feletetni, a termelők futkostak, hogy átvegyék tő­lük a termést. A kínálat tartósan felette volt a ke­resletnek. Közben azonban megvaló­sult a magyar konzervipar teljes rekonstrukciója. Ennek a hatalmas fogyasztónak nyersanyagra van szüksége. A zöldségexport jó pár esztendővel ezelőtt még dö­cögött. Közben azonban az erős, szinte követelődző kí­nálatot látva új piacok után néztünk, megszilárdítottuk helyzetünket, növeltük te­kintélyünket a régi piaco­kon. Szerződéseket kötöt­tünk és ezeket teljesíteni igyekszünk. Jelentős külföl­di piacokat szerzett magá­nak a konzervipar is, amely a zöldségféléket feldolgozva szállítja a határokon túlra. Ezzel párhuzamosan fejlő­dik a hazai fogyasztás is. A három törekvés együttes ha­tása azt jelenti, hogy a ne­gyedik ötéves terv végére, 1975-re, évi 2 és félmillió tonna zöldségre lesz szük­ségünk. Ma nem lehetünk bizonyosak abban, hogy ezt a mennyiséget valóban el is érjük. Munkaerőhiány van Fentiekkel szemben — mint említettük — lejátszó­dott ugyanis egy ellentétes folyamat is. A termelőszö­vetkezetek a zöldségtermesz­tést eleinte „foglalkoztató ágazatnak” tekintették. A szántóföldeken és az istál­lókban a tagságnak nem tudtak elegendő munkát ad­ni. Ültettek hát paradicso­mot, paprikát, stb., hogy az asszonyoknak legyen mivel foglalkozniok. A parcellákat az asszonyok részes műve­lésre el is vállalták, mert fezzel munkához jutottak. A jövedelmet nem nagyon szá­molták, mert ha ez nincs, akkor semmi nem lett volna. Az esztendők múltával azonban a mezőgazdaság más területein nagyarányú fejlődés ment végbe, ami­nek hatására nőtt a szövet­kezeti tagok részesedése, emelkedett az életszínvonal. Ez fokozta az igényeket és az asszonyok most már szá­molgatni kezdték, mennyit keresnek a részes zöldség­gel. Ha a jövedelem kevés­nek mutatkozott, akkor más elfogaltság után néztek. A generáció-váltás a kertésze­tekben egyébként is bekö­vetkezett volna, s a fiatalok már nem szívesen' csúszkál­nak a térdükön, hogy kényes kultúrákat palántázzanak, nem szívesen hajlonganak, hogy a termést leszedjék. A már említett események fel­gyorsították a folyamatot, s a kertészetek jelentős mun­kaerőhiánnyal küzdenek. Verseny az áruért A gazdaságok pedig szá­molni kezdtek. Azt terme­lik, ami több pénzt hoz. Ha azt látják, hogy a zöldség éppen, hogy fedezi, vagy nem is fedezi az önköltséget, ak­kor más, jövedelmezőbb ter­mény után néznek. A palán­tanevelésre épített üveghá­zakban például a legtöbb helyen virágot termeszte­nek, mert jobb üzlet Így alakul át a kínálati piac kereslet-piaccá. Míg azelőtt a termelők verse­nyeztek, hogy ki veszi meg tőlük a paradicsomot; most konzervgyár, a MÉK, a HUNGAROFRUCT, a hűtő­ipar és még jónéhány érde­kelt versenyez az áruért. Az elmúlt húsz évben zöldségtermesztésünk sokat fejlődött. A terület megkét­szereződött, a hozam még nagyobb mértékben emelké- dett. Sajnos azonban — az egyetlen zöldborsót kivéve —, nem alakultak ki a nagy­üzemi módszerek. Hevesen a dinnyét, Makón a hagy­mát, Szegeden a paprikát, Nagykőrösön az uborkát ha­talmas táblákban termesztik ugyan, de lényegében ugyanúgy nevelik a palán­tát, irtják a gyomot és sze­dik a termést, mint hajda­nán a bolgárkertészek, vagy kertészkedő parasztok idejé­ben. A zöldségtermesztésre az országnak szüksége van. A nemzeti össztermékben évi hárommilliárd forintot kép­visel, amiből 700 millió az exportbevétel. Se a kivitel­ről, se a javuló hazai ellá­tásról nem mondhatunk le. Földcáki Béla (Folytatjuk) Az autókiállítás egyik slágere a Volkswagen K—70 gép ben jelentkező új kiállítók. — A BNV-n az idén először szereplő Chile, Dánia és Ír­ország, az egyéni kiállítók­kal megjelenő Costa-Rica, Liechtenstein, Luxemburg, Spanyolország, Svájc és Svédország. Információs iro­dát nyitott az UNIDO, az ENSZ Iparfejlesztési Szer­vezete. Ciprus, Mauritius, Szenegál és Libanon — ugyancsak először állít ki a BNV-n. Témájában az idei BNV elsősorban a beruházási ja­vak seregszemléje. A vásár jó alkalom a hazai és a kül­földi szakembereknek, ke­reskedőknek a kereslet és kínálat felmérésére, a part­neri kapcsolatok felvételére, díum Egyik külföldi ismerősöm térképén szinte feketére volt bökdösve a név: Hortobágy. Látszott; az útvonal terve­zésénél „központi látvá­nyosságként” tartották szá­mon a magyar pusztát. Csa­lódhatott a látogató, mert, ha Tiszafüred felül érkezett a pusztára, az út szinte ész­revétlenül simul bele a* egzotikusnak kikiáltott tájba. Semmi nem jelzi a „nagy attrakciót”, a délibábot, a gulyást, csikóst, juhászt. Ha pedig velünk tart és délidőben belátogat a kocsi Lovassy-tanyán Turti Józse- fékhez — minden illúziója szertefoszlik. A juhász Co­lát iszik ebéd után, a gázon kotyogó forytog, és villany meg tévé van a szolgálati lakásban. A látványosság tu­lajdonképpen csak a 28 éves juhász hetykén pödrött ba­jusza. A három fiú közül a legidősebb és ő az egyet­len. aki az apjától a kam- pósbotot átvette, öccsei a tsz-ben dolgoznak, gépen, fogaton. — Nekem csak a puszta maradt. Alig voltam 14 éves. amikor először ki­hajtottam. A nyolc osztály­ból egy évem oda maradt. Nincs iskolám, az ilyennek aztán mindegy, hogy lovat, vagy birkát hajkurász. Én a juhokat választottam. A Hortobágyi Állami Gazdaság 214 állatát őrzöm. Havonta 1300 forintot kapok, ehho» jön a járandóság. A legelő itt van a ház körül, az ud­varon deleltetek. — Ezzel együtt nem a legkönnyebb foglalkozást választotta. — Apám kettőkor kel, én fél négykor. Fejés, legelte­tés, früstök, legeltetés, dele­lés, fél kettőkor fejés. Dél­után megint irány a legelő, egészen sötétedésig. Röviden ez a napi program. A va­sárnap az szabad. Ilyenkor vagy bemegyek Füredre a fürdőbe, vagy a „Kaparóba” borozunk. Nősülni is kelle­ne, de hol van az embernek arra ideje? — Lehet-e akárkiből ju­hász? — Szeretni kell az állatot és érteni őket — ez a leg­fonto-saoo ratm, no minden birkának fű, víz, mert azonnal jelzi az állat, ha nincs megelégedve. A beteg nyugtalan,, vagy elen­gedi magát. Ilyenk - tud i kell, milyen tablettát ad­jak neki, de ha tejgyulla­dása van, akkor injekciót kap. — Mivel telik napközben az idő? — Terelget az ember, az­tán leül, feláll, leskelődik. Olvasni csak ritkán szoktam, a rádiót már gyakrabban hallgatom, de csak akkor, ha nincs komolyabb mun­kám. Meg aztán ott a jó cimbora, a kutya. Ha lefek­szem, ő is mellém hevere­dik. Jót nevettem rajta va­lamelyik nap. Együtt fe­küdtünk, egyszer csak lök­dös az orrával. Hátranézek, hát az eget bámulja. Egy szivárványt pillantott meg az égen, azt jelezte. Mond­tam is neki: mit nézel, szi­várvány, nem láttál még ilyet? Odakinn közben beborult. Turti néni villámgyorsan összekapdossa a csirkéket. Mikor biztonságban vannak, ő is bekapcsolódik a beszél­getésbe. A fiúkat dicséri, az­tán elmondja, hogy ők öre­gek már belefáradtak a ta­nyasi életbe. — Tiszafüreden építünk, most pucolják éppen a há­zunkat. Elegem van már ab­ból, hogyha valami kell, Fü­redre utazzak érte. Ráadásul, ha reggel bemegyek, csak délután tudok hazajönni, mert nem jön hamarább busz hazafelé. A kócsújfalui bolt­ban nem sok mindent le­het vásárolni. Az uram már a felmondási időt tölti, nem­sokára nyugdíjba megy és beköltöznénk a „városba”, a fiúk azonban hallani sem akarnak róla. Azt mondjak, nekik itt a jó a tanyán. — Hova mennék? Nincs szakmám, iskolám sincs — mondja a legidősebb fiú. Odakinn hatalmasat dördül ez ég, zápor zúdul a tanyára. Turti József esőkabátot vesz és kilép a szakadó esőbe. A delelés véget ért. — palágyi —> a távoli ország termeszeit szépségei mellett könnyűipari produktumai — textíliák, ru­házati cikkek, élelmiszerek keltik fel figyelmünket. Kívül-belül illatos a fran­ciák több részes kiállítási csarnoka. Dior, Chanel. Rochas Remy-Martin vagy Dubonnet, aztán talajmeg­munkáló gépek, útépítők, könnyűszerkezeti elemek, munkavédelmi berendezések és műanyagból készült em­beri borda. Az olasz műanyaggyártó és csomagoló berendezések, a japán számítógépek, az algíri mezőgazdasági . és élelmiszeripari cikkek, az ír­országi automata analizáto­rok iránt érdeklődik a ma­gyar külkereskedelem. Szépek a pakisztáni tex­tíliák, szőnyegek, az EAK- ból származó bőrmunkák, az indiai selymek, rézedények. Praktikusak a kanadai ital és szendvics automaták, a gólyalábú traktorok. A hó­gépek, alumínium termékeK, csomagológépek, mérőké­szülékek kooperációs gyár­tásáról tárgyalnak. Nemzetközi autókiállítás — kinyitható, kipróbálható, megfogható, sokáig csodál­ható újtípusú autók a Vá­rosligeti tó mellett. Zsigu­li, Moszkvics 427, Skoda, francia kocsik — Citroen, Simca, Renault, Peugeot, K—70/L jelzésű a nagy tér­fogatú, szögletes Volkswagen, Alfa-Romeo, Steyer-Puch, Fiat, Chrysler növeli a vá­lasztékot. Sötétedéskor, felgyúlnak a vásár fényei — színesen ra­gyognak a neonok, ezüstösen csillog a főtéren az alumí­nium pavilon, a külföldiek közös kiállítási csarnoka. Hidak ívelnek át a tavon, csónakok siklanak. sok nyel­ven kérik a hűsítő sört, a magyaros vacsorát. K. M. Külön szakosított kiállításon mutatnak be autóalkatré­szeket. autófelszerelési cikkeket. Képünkön: az Arlan-cé« speciális tömlő-láncai. (MTI fótók — KSj Nemzetközi a vásár Harminchat ország, 1400 külföldi és 1050 hazai vál­lalat, cég hozta el termékeit az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra. Ha területileg nem is — jelentőségében, válasz­tékában egyre nagyobb ez a vásár. Minden évben új cé­gek, új országok, új kiállí­tók jelentkeznek. S jólismert vállalatok hozzák el ismét fővárosunkba újdonságaikat, ajánlatukat. A nemzetközi érdeklődést illusztrálják a minden év­a kooperációs lehetőségek kialakítására. A kooperáció jegyében hozták el ajánlataikat a BNV-re az angol cégek, s már a vásár első napjaiban 20 kooperációs javaslatról tárgyalnak. Témák szerint az építőipar, a járműgyártás, a szállítás, a textilipar, vala­mint a tudományos műsze­rek gyártása került szóba. Brazília pavilonjában a látogatót egy csésze illatos kávéval kínálják meg — s eltakarító anyagmozgató és geofizikai kutatóberendezé­seket működő makettek népszerűsítik. Az USA kiállításának leg­népszerűbb cikkeit, a csillo­gó háztartási robotgépeket, háziasszonyok, férfiak nézik áhítattal. Sokan tanulmá­nyozzák az amerikai űrállo­más egy részének pontos má­solatát. Az osztrák vállalatok és magyar partnereik vegyi­anyagok, műanyagfeldolgozó­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents