Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 22. Múltja nincs, csak • •• rr • jovoje Az építőipar világszerte reménytelen, versenyben van a népszaporulattal és a kom­fort-igények növekedésével. Az építészek több táborra oszlanak a fejlődési tenden­ciák megítélése kérdésében. Vannak, akik a házgyári technológiával készülő épü­let-kolosszusok mellett tör­nek lándzsát; mások a csa­ládi ház jellegű, kisebb épít­ményiek hívei: megint má­sok* a közepes nagyságú, ter­mészeti környezetbe telepí­Gdynia a jubileum, küszöbén tendő lakóházak lelkes pro­pagálói és így tovább. 1 A neves Bayer-cég kutatói kétségteSenüi új úton indul­tak el. almikor az üvegszálas poliészterből készült, Futura elnevezésű „tojásházat” meg­tervezték. Előnyei a követ­kezők: nagy sorozatban, vi­szonylag olcsón gyártható; tereprendezés nélkül bárhol felállítható, ahol a csővá­zas „tojástartó” lábai számá­ra az egyszerű alapokat el­készítik; könnyen szállítható és helyére emelhető; bútor­zatát, berendezési tárgyait még a gyárban kialakíthat­ják és beszerezhetik, így köl­tözködés nélkül gyorsan bir­tokba vehető; a közművekhez való csatlakozás rendkívül A gdyniai tengerészek, dokkmunkások és hajógyári dolgozók jubileumra készül­nek. 1972 szeptember 23-án lesz ötven éve annak, hogy a lengyel országgyűlés határo­zatot hozott kereskedelmi ki­kötő építéséről Gdyniában, amely eddig halászkikötős, kis kasub falu volt. A mai Gdynia Lengyelor­szág három legnagyobb ki­kötőjének egyike. A 8000 gdyniai kikötőmunkás éven­te több mint 9 millió tonna árut, ezen belül kb. 3,5 mil­lió tonna értékes darab­árut, szenet, 2 millió tonna ércet, foszforitot, foszfátot és gabonát rak át. A kivitel és a behozatal mér­lege a gdyniai kikötőben pontosan fele-fele arányú. A gdyniai kikötő már a legközelebbi jövőben — a le­hető legkorszerűbb módsze­rekkel — évente több mint 1 100 000 tonnás áruforgal­mat fog lebonyolítani. Most épül a kikötőben a konténer­átrakó bázis, amelyen 1972- ben 350 000 tonna áru jut keresztül. A rakpartokon már felszerelték a konténe­rek átrakására szolgáló kikö­tődarut. A gdyniai „Párizsi Kom- mün” Hajógyár az elmúlt évben a lengyel hajógyárak listájának élére került mind az épülő hajók tonnatartal­ma (15 hajó együttesen 198 000 tonnatartalommal), mind korszerűségük szem­pontjából. Itt bocsátották vízre a legnagyobb hajót, amely valaha is Lengyelor­szágban épült: az 55 000 ton­na hordképességű Manifest Lipcowy-t. ÁRUSZÁLLÍTÁS - GONDOKKAL A kihasználtság nem teljes Annak ellenére, hogy a közúti fuvarozó vállalatok teljesítménye az év elején máris tíz százalékkal maga­sabb. mint tavaly ilyenkor, a gépkocsival rendelkező vál­lalatok fuvarhiány miatt ál­ló gépjárműveinek száma mégis több, mint a megelő­ző években. S még a VO- LÁN-nál és a nagy szállítá­si vállalatoknál a gépkocsi kihasználás általában 11 óra, az országos átlag a teher­szállító gépjárművek ki­használtságában alig hét óra! A szállítási helyzet alaku­lása szorosan összefügg a mezőgazdasági termésered­ményekkel. — Ezt most még pontosan nem lehet megálla­pítani. Ebből következően meglehetősen nagy változá­sok adódhatnak, az előirány­zathoz képest, változhatnak az export és az import szál­lítások. Növekedhetnek a tranzit szállítások. Mindez azonban növeli a kocsiigé­nyeket is. Ugyanígy a soron- kívüli mezőgazdasági üzem­anyag vagy alkatrész szállí­tások, az építési anyagok hi­ánya is okozhat sürgős szál­lítási igényt. A napokban tanácsokozott a Központi Szállítási Tanács. A minisztériumok, az egyes ágazatok tárcák képviselői vázolták, hogy máris na­gyobb szállítási kapacitásra lenne szükségük, mint amennyi rendelkezésükre áll. Különösen az építőipar a mezőgazdaság és a keres­kedelem igényel több szál­lítóeszközt. A gyors rakodás Is segíthet A jelenlegi helyzetet mér­legelve megállapították, hogy növelni kell a vasúton a tömegáruk szállítását, addig míg az őszi csúcsforgalom­ban a cukorrépa szállításra nem kerül sor. Építési anya­gokat, követ, kavicsot, tég­lát, cserepet, beton- és ce­mentárut, szenet szállíthat most nagyobb mértékben a vasút. De ugyancsak fontos az is, hogy a fuvaroztatók gyorsítsák a vasúti rakodást, a munkaszüneti napokon is rakodjanak. &, M, J szólván elkerülhetetlen zök­kenőket kivéve — várhatóan eleget tesz majd feladatai­nak. Erre enged következ­tetni az a tény, hogy 1971 első negyedében 900 ezer tonnával több árut szállítot­tak vasúton, mint egy évvel ezelőtt. Építőanyagokból pél­dául kereken egymillió ton­nával többet, mint tavaly. A közúti szállítás jóval na­gyobb problémákkal küzd. Ha csak a tavalyival azonos termés várható a mezőgazda­ságban, máris zavarok adód­nak a szállításban. A fuva­rozó vállalatok, a VOLÁN, az ÉPFU, a Belkereskedel­mi Szállítási Vállalat, a SZÖVAUT — kapacitását szerződésileg szinte teljesen lekötötték. S bár a VOLÁN a szokásos évvégi selejtezés­kor alig adott le járművet, az idén kevés gépkocsit sze­rezhet be — járműhiánnyal küzd. Az építőipar máris 713 gépkocsit hiányol — kiemelt építkezésekről, lakásépítke­zésről. egyszerűen megoldható, ha a hálózat már ki van építve. A Futura alapterülete 50 négyzetméter (annyi, mint egy mai építésű kettő szo­bás átlagos lakásé), légtere 140 köbméter. Belsejét el­tolható válaszfalakkal lehet több-kevesebb részre oszta­ni, a mindenkori igényeknek megfelelően. A futurológusok bíznak benne, hogy ilyen, vagy ha­sonló lesz a jövő lakóháza, megvalósítván a „vissza a természethez” jelszót — kom­fortos kivitelben. Egy francia közgazdász mondta — az áruszállítás szervezete akkor jó, ha ész­revehetetlen. Ha olyan zök­kenőmentes, hogy szinte ész­revétlenül jut el az áru a fogyasztóhoz, a felhasználó­hoz. Ha . pontosan követik egymást a teli vagonok, te­herautók, ha mindig idejé­ben érkezik meg az építő­anyag, a mezőgazdasági ter­mék, a nyersanyag. Ez lenne az ideális. De hiába áll az áruszállítás rendelkezésére a vasúti, az országúti, a vízi- és a légi- utak sokasága, hiába járják óriási teherautók az utakat, teli vagonok a síneket — még korántsem bonyolódik zavartalanul az áruszállítás. Gyakori a kocsi hiány, a teli vagonok vesztegelnek. S ezen túl még a belső körül­mények — a vártnál bővebb termés, vagy az építőanyagok átmeneti hiánya, árvíz, vagy más természeti csapás, sú­lyosan nehezítik az áruszál­lítás ütemét, zavarják mé­reteit. Járműhiánnyal küzdenek Tavaly az árvíz, a hosszan tartó téli időjárás, a feszí­tett tüzelőhelyzet komoly megpróbáltatást jelentett a fuvarozási igények kielégí­tésében. Az azt megelőző évekhez hasonlítva tizenkét százalékkal volt több az el­szállítandó áruk mennyisége. Az idén — várhatóan a ko­rábbi évek átlagának meg­felelően — négy százalék kö­rüli teljesítménynövelést kí­vánnak a közlekedéstől. És ez nem kevés. A szakembe­rek szerint a vasút — az őszi csúcsforgalomban úgy­India kereskedelme a fejlődő országokkal L. N. Misra indiai külke­reskedelmi miniszter január végén a Kereskedelmi Ka­mara ülésén kijelentette, hogy az indiai kormány vizs­gálat tárgyává teszi a fejlődő országokkal való árucsere- forgalom bővítésének lehe­tőségeit. Egy ilyen kompen­zációs kereskedelem — hang­súlyozta a miniszter — India számára lehetővé tenné egy­szerre két feladat megoldá­sát: exportja növelését és a szükséges ipari nyersanyagok behozatalát. Számos fejlődő ország külföldi valuta hiá­nyában nem vásárolhat in­diai árucikkeket, ugyanakkor egyes ércek és koncentrátu- mok vonatkozásában export­felesleggel rendelkezik. Ilyen esetekben az árucsere-forgal­mi kötések mindkét fél szá­mára kedvezőnek mutatkoz­nak. L. N. Misra a továb­biakban kijelentette, hogy célszerű lenne meghatározni azt a munkaerő-kontingenst, amelyet külföldön — külö­nösen az indiai cégek közre­működésével épülő létesít­ményeknél — foglalkoztat­hatnának. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban megje­gyezte, hogy az indiai kor­mány jelentős erőfeszítése­ket tesz olyan fogyasztási cikkek exportjának bővítésé­re, amelyek előállítása erő­sen munkaigényes. E cikkek közé sorolhatók a ruházati cikkek, melyek iránt a kül­földi piacokon igen nagy a kereslet. A kormány határo­zata értelmében engedélyezik egyes — a korábbiakban ex­porttilalom alá eső — cikkek kivitelét, többek között a gu­miabroncs és ötvözött acél exportját. A miniszter bejelentette, hogy különbizottság alakul az exportot szorgalmazó bi­zottságok tevékenysége meg- javítási lehetőségeinek tanul­mányozására. Megjegyezte, hogy az idei évre Indiában betiltották a természetes kaucsuk importját azzal a céllal, hogy megteremtsék a kaucsuk felvásárlási ára nö­velésének feltételeit és elő­segítsék a természetes kau­csuk hazai termelésének nö­vekedését. Indiai hivatalos adatok szerint 1970 januárja és no­vembere között az indiai ex­port az 1969-es év azonos időszakához képest csaknem 5 százalékkal emelkedett. Munkaerő-helyzet Japánban A japán központi statisz­tikai hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak száma 1970- ben, 1969-hez képest, 1,1 szá­zalékkal (50 940 főre), a munkanélküliek száma pedig 3,5 százalékkal (590 000 főre) nőtt. 1970-ben a mezó- és erdő- gazdaságra, a tengerhalá­szatra és a kitermelőiparra esett a foglalkoztatottak össz- létszámának 17,4 százaléka, a feldolgozó iparra és az építőiparra — 35,2 százaléka és a szolgáltatási szférára — beleértve a közlekedést és a hírközlést, a nagy- és kiske­reskedelmet, a bankokat és a biztosítást — 47.4 száza­léka. Korszerű földmunkagépek Az építészet több ezer éves múltra tekinthet vissza, a földmunkagépek fejlődését viszont évtizedekben lehet csak mérni. A földmunka egyike a legnehezebb fizikai munkának. Gépesítése csak a nyersolaj motorok elterje­dése után fejlődött ki. A földmunka egyik „fegyvere” a hemyótalpas exkavátor, amelyek ma már a gazdasá­gilag fejlett országokban többféle kivitelben készül­nek. A gyártmány jellegét megszabja az, hogy milyen célra, milyen terepen hasz­nálják az exkavátort. A hegy­oldalakat például a hegy­bontó kanalas exkavátorok­kal munkálják meg. A víz­szintes talajt mélyásó kana­las exkavátorral dolgozzák meg. Ismét más típusú exka­vátort alkalmaznak a kavics­homok talajhoz, itt a vonó­köteles puttonyt használják. Munkában a forgókanalas exkavátor. Nepál gazdaságpolitikája A nepáli Engedélyezési Hi­vatal (Licencing Board) ha­tározatot hozott 112,5 millió nepáli rúpia értékű engedély kiadásáról. Az összegből az exportengedélyek 100 millió nepáli rúpiával, az import engedélyek pedig 12,5 millió nepáli rúpiával részesednek. Az import-engedélyekét textilipari készítmények, tar­talékalkatrészek és ipari nyersanyagok behozatalára fogják kiadni. Az exportáruk listája a jutát és a juta-ter­mékeket tartalmazza. A hírügynökség rámutat, hogy a nepáli hivatalos kép­viselők kijelentései szerint bizonyos időre felfüggesztik a szintetikus szövetek, a rozsdamentes acél, és a sze­szesitalok behozatalát az or­szágba. Közlik továbbá, hogy a ne­páli kormány bizottságot ál­lított fel egy tervezett cellu­lózé- és papírgyár elhelyezé­si és kapacitási ajánlatainak előkészítésére. A bizottság az Ipari és Fakitermelési Hiva­tal, a Nepáli Ipari Fejlesztési Testület, az ENSZ fejlesztési programja és a FAO képvi­selőiből áll. A korábban végzett tanul­mányok kimutatták, hogy le­hetőség van egy napi 10—50 tomia kapacitású gyár fel­építésére Jhapában (Nepál keleti része), Chatura-ban (az ország középső része), vagy Nepalganj-ban. Szubedi, nepáli kereskede­lem- és iparügyi miniszter, — aki egyúttal a Nepal In­dustrial Development Corp, elnöke is — kijelentette a kormány politikája arra irá­nyul, hogy a kölcsönök össz­értékének 75—80 százalékát az ipari magánszektor finan­szírozására fordítsál# .. ■*"

Next

/
Thumbnails
Contents