Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 4. a felemelkedés forrása a békét szolgaija. A magyar nép az internacionalizmus szellemében dolgozik, példánk lelkesítő. Ebben a munkában kér részt magának Szolnok város és Szolnok megye lakossága is. Ehhez a munkához kívánok a forradalmi munkás-paraszt kormány és a magam nevében Május ünnepén Jászberény Régi májusokra emlékeztető mozgalmi dalok vérpezsdítő ritmusára ébredtek május 1-én Jászberény lakói. Bár esőre állt az idő, délelőtt ti? órára több ezren mentek el — az iskolák tanulói, üzemek és vállalatok, szövetkezetek és hivatalok dolgozói — a Barátság ligetben rendezett nagygyűlésre. Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, — az ünnepi nagygyűlés szónoka — beszédében méltatta a nemzetközi munkásmozgalom nagy seregszemléjének jelentőségét. Elmondta, hogy ezen a napon a világ minden táján megemlékeznek a munka ünnepéről, majd beszélt régi. a Jászságban — ezen- belül Jászberényben — rendezett május elsejékről. A nagygyűlés után az iskolák és a vállalatok kultur- csoportjai színvonalas műEzrek szórakoztak a Tiszaligetben sok sikert, boldogságot a város lakóinak. Az ünnepi gyűlést Árvái István zárta a következő szavakkal: „Május elseje és egyben a ma kezdődő V. Szolnoki Kulturális Hetek első napja legyen mindenki száméra kellemes, szép és derűs ünnep. sorral, délután pedig sport- rendezvényekkel szórakoztatták a jelenlévőket. Az ünnepi díszbe öltözött ligetben azután egész nap szólt a tavaszt köszöntő fiatalok vidám éneke, s a majális az esti órákban rendezett tábortűzzel és ifjúsági bállal ért véget. Kisújszállás Kisújszálláson térzenével és színpompás felvonulással kezdődött május elseje megünneplése. A zászlódíszbe öltözött utcákon é$ a főtéren felállított dísztribün előtt több mint ötezren vonultak el. Az ünnepség a városi ligetben rendezett vidám majálissal folytatódott és este — több ezer fiatal részvételével megrendezett — utcabállal ért véget. nekar játszott a fiatalok nagy örömére. Közben megkezdődtek a sportrendezvények is. A „Vidám parkban” egész délután telt ház volt, a pénztár előtt állandóan hosz- szú sor kígyózott. Itt főként a legfiatalabbak szórakoztak, de a felnőttek is gyakran Kedvet kaptak egy kis hintázásra, vagy sorba álltak a céllövölde előtt. A nagyszámú kirándulónak — a becslések szerint több mint tízezren látogattak el május elsején aTisza- ligetbe — nem lehetett panasza az étel-ital ellátásra sem. A vendéglátóipart vállalat. az állami gazdaságok, az ÁFÉSZ-ek, a tsz-ek és a halászati szövetkezet összesen huszonhét helyen —nem számítva az állandó létesítményeket — árusított hurkát, Kolbászt, sült keszeget, sört, bort és röviditalokat, ezenkívül számtalan mozgóárus segített az ^ellátásban. Az elmúlt évektől eltérően most még sörből sem volt hiány. A legtöbb érdeklődőt mégis az ökörsütés vonzotta. A munka a (Folytatás az 1. oldalról.) rai az' urnák elé járultak. Nálunk a szavazás nemcsak egyszerű alkotmányjogi aktus. ilyenkor mérlegre kerül az elmúlt évek munkájának eredménye, az előző választáson megszavazott programnak a bírálata és az új célkitűzések megvitatása is. A jól végzett munka tudatában vonultak a választok milliói imponáló ünnepélyességgel és egységben az urnák elé, hogy kifejezzék egyetértésüket és támogatásukat a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával és a Hazafias Népfront programjával, szavazatukkal fogadták el a negyedik Ötéves terv célkitűzéseit. Ennek szellemében választották a legjobbakat a tanácsokba és az országgyűlésbe. hogy őket ott képviseljék. Szolnok lakói és szavazópolgárai ugyanilyen ünnepélyességgel, ugyanezzel a céllal járultak az urnák elé. A város vezetői és dolgozói örömmel adhatnak számot arról a fejlődésről, mely az országos fejlődés átlagát helyenként meghaladva, a város életében az elmúlt években végbement. A háború előtti mezőgazdasági jellegű település helyén ma egy dinamikusan fejlődő ipari jellegű város áll, mely a messze környék közgazdasági, kulturális, egészségügyi központjává vált- A város vezetői elkészítették a város rendezési tervét és bátran nyúlnak hozzá a városrendezési kérdésekhez is, hogy a zömében földszintes városképet átformálják. Ennek eddigi eredményei igen jelentősek. A ioútvonal házainak korszerűsítése mellett az új lakótelepek bizonyítják ennek a munkának eredményét, a Kolozsvári és Gárdonyi utcák térségében, a Zagyvaparti városrészben, a Várko- nyi István tér környékén. A tanács rendelkezésére álló alap 70 százalékát fordították lakás és kapcsolódó beruházások építésére. A harmadik ötéves tervben Szolnokon .1842 lakás épült, több mint tízezer ember költözött új lakásba: a lakosság száma meghaladja a 61 ezret. Jelentős eredmények születtek az iparfejlesztésben. Az ötéves terv időszaka alatt épült meg a Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szerkezetgyártó üzeme, a Tiszamenti Vegyiművek porfestékgyára, a Ganz Villamossági Hegesztőkészülékek Gyára, a papírgyár fejlesztése, a Szolnok megyei ÁÉV 400 lakást gyártó poligon üzeme. Az építőipar 55 százalékkal növelte teljesítményét, A város iparába mintegy másfél milliárd forintot fektettek be beruházások címén. Megnövekedett az iparban dolgozok száma, míg 1966- ban 26 839 ember dolgozott az iparban, ez 1970-ben meghaladta a 40 ezret. Lényegesen javult a városban a nők foglalkoztatottságának aránya is. Ezek a számok igazolják a város jellegének megváltozásátA tervidőszakban elkészült a 2000 köbméteres víztorony, a Gábor Áron téri szennyvízátemelő, az ötéves tervben a 1 »» ii • r I w _ közös jolet„ tervezett 9 kilométer vízvezeték helyett 32 kilométer épült meg és csaknem 13 kilométer szennyvízcsatorna. A kereskedelmi hálózat növelését szolgálják a Vöröscsillag úti, az Ady Endre úti és a Beloiannisz úti új ABC áruházak és az ÁFÉSZ által megnyitott „Jólét” áruház. Az egészségügy fejlődését biztosítja az új 300 ágyas MÁV-kórház. Az egészség- ügyi hálózat jó munkáját bizonyítja, hogy Szolnokon országos viszonylatban legalacsonyabb a gyermekhalandóság. A tervidőszakban 250 hely- lyel bővültek az óvodák, megépült 12 általános iskolai tanterem. A fejlődés ellenére ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. Szolnok az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontja- A második világháború pusztításai során a pályaudvar és a vasúti berendezések teljesen elpusztultak. A harmadik ötéves tervben megépült a rendező — és 1973-ra teljesen elkészül, illetve megépül a modern, minden igényt kielégítő pályaudvar. Sorolhatnám tovább az eredményeket, de úgy vélem hogy a szolnokiak tudják legjobban, hogy mi minden változott ebben a városban az elmúlt 25 év, de különösen az elmúlt öt évben. A IV. ötéves terv célkitűzései biztosítják a töretlen fejlődést. Szolnok a tervidőszakban változatlanul az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa lesz. Az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztérium által elkészített terület- és településfejlesztési tervben Szolnok fontos szerepet tölt be. Például a jóváhagyott város- rendezési terv alapján ebben az időszakban kell kiépíteni a korszerű városközpontot, mely méltán fogja reprezentálni a város fontosságát és kifejezi a város életében végbement változást. Szolnok jelenleg részleges felsőfokú központi szerepkör betöltését látja el, de földrajzi és közlekedési csomópont helyzetéből és jelenlegi fejlettségi szintjéből adódóan egyre inkább az Alföld középső területének felsőfokú ellátószervező központjává válik. Vonzáskörzete távlatban — részben már jelenleg is — jóval túlnő a jelenlegi megyehatáron. Szolnok felsőfokú központ távlatában ellátja vonzáskörzetére kiterjedően a gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. megyei szintű szervező-irányító, szolgáltató funkciókat és a területi munkamegosztás során több megyére kiterjedő — esetleg országos — funkciókat is- Szolnokot úgy célszerű fejleszteni, hogy a lakosság száma 90 —120 ezer vonzásterülete — Szolnokkal együtt — 400— 600 ezer legyen. Távlatban intézményhálózatának olyan mérvű fejlesztése szükséges, mely felsőfokú központi szerepkör betöltését maradéktalanul lehetővé teszi, és biztosítja vonzás- területe lakosainak teljes és magasszínvonalú ellátását is. Szolnok népesség számának növekedése rendkívül erőteljes infrastrukturális fejlesztést követel. Az új ötéves tervben például csak a vízellátás javítására 108 millió forintot fordítanak. Szolnok és körzete megfelelő szintű ellátásának érdekében elsősorban az oktatási intézmények fejlesztése szükséges. (Például a meglevő tantermek számát megközelítően háromszorosára kell növelni.) Egészségügyi szempontból a bölcsődék és orvosi körzetek fejlesztése a legfontosabb feladat- Még ebben az évben elkezdődik az új 1100 ágyas megy« kórház építése. Jelentősen fejleszteni kell kereskedelmi hálózatában a vendéglátóipari létesítményeket, figyelembe véve Szolnok közlekedési csomópont jellegét, s az ezzel járó magas beingázó létszámot. A lakások 76 százaléka használható — az avult lakások kicserélésére 1975-ig összesen 6880 új lakás megépítését tervezik. Részben a növekvő lakásszám, részben az életkörülmények javulása következtében jelentkező városiasodé igények kielégítése érdekében az ezredfordulóig további körülbelül 8—10 ezer lakás építése szükséges. A tervek szerint a lakások, illetőleg a lakosság v ezetékes vízzel való ellátását 1985-ig 90 százalékban, 2000- ig 100 százalékban kell biztosítani. A szennyvízhálózatba a lakások 70 százalékát, illetőleg az ezredfordulóra 100 százalékát kell bekötni. Legsürgősebb feladat tehát a lakásépítés ütemének növelése, rekonstrukciójának fokozása, valamint az intézmény-, közmű- és kommunális ellátás további javítása; A lakásépítés szükséges méretű ütemét biztosítja a megyei ÁÉV programja szerint a Betonelemgyár által előállított panelekből az 1000 la- kás/év új kapacitás is. Az ipar fejlesztésének irányát és ütemét meghatározza az a körülmény, hogy a kialakítandó új iparfejlesztési övezet részét képezi, amely Szombathelytől Székesfehérváron és Kecskeméten át a keleti országrészig terjed. Ipartelepítési adottságok tekintetében Szolnok a legjobbak közé tartozik, amely elsősorban közlekedés-földrajzi helyzetéből, a Szovjetunióból érkező nyersanyagok fel- használásának lehetőségéből, a víznyerési adottságokból és a vonzásterületen még részben felszabaduló ipari munkaerő-tartalékból adódik. A nagyarányú fejlesztést segíti elő a már jelenleg meglévő jelentős vegyipari, élelmiszeripari és építőanyagipari üzemek önfejlesztő tevékenysége. Ki kell emelni a cukorgyári rekonstrukciót, amely a gyár kapacitását 500 vagonra emeli- Befejeződik a 20o ezer tonna évi kapacitású kénsavüzem, megkezdődik a mosószerüzem bővítése, új műtrágyaüzem létesítése. Elkészül az új autóbuszpálya- udvar és sok más ipari üzem. A női munkaerő foglalkoztatására elsősorban könnyűipari jellegű üzemeket kell telepíteni. Ezt a célt szolgálta a Május 1. Ruhagyár, a Horizont Fonalfeldolgozó Ksz, a számítástechnikai és ügyvitelszervezési vállalatok új szolnoki részlegei. A megye ipari dolgozóinak egyharmad részét továbbra is célszerű Szolnokon foglalkoztatni. A népességszám növekedése és a vidéki ipartelepítések következtében a távlatban napi 5 ezer bejáró munkással számolhatunk- A fejlődés következő lépcsője a szolgáltató ágazat jelentős fejlesztése kell, hogy legyen. Szolnok iparfejlesztésén túlmenően tovább kell növelni a vonzáskörébe eső városok, illetve városiasodé települések iparának arányát és a területi munkamegosztásban való részesedését, elsősorban Jászberény, Mezőtúr, Karcag, Törökszentmik- lós, Kisújszállás, Túrkeve és Tiszafüred települések fejlesztésével. Ezek a célok lelkesítőek, erre szavaztak Szolnok város választói akkor, amikor képviselőjüket elküldik a tanácsba, az országgyűlésbe, akik e fórumokon fognak majd tevékenykedni érdekükben, akiket ismernek, akikben megbíznak, hogy ügyüket, az egész város ügyét jól szolgálják. Ha eddig szükség volt arra, hogy a városi tanácsban lelkes, odaadó, a közösség érdekeit szem előtt tartó emberek tevékenykedjenek, a következő esztendőkben még inkább szükség van erre. A város életében, fejlesztésében, az elkövetkezendő esztendőkben, hatalmas feladatokat kell valóra váltani, ebből részt kell kérniök nemcsak a tanácstagoknak, a tanácsi apparátusban dolgozóknak. hanem Szolnok minden lakójának. Ha azt akarják, hogy a nagyszerű tervek, célkitűzések — amelyek a IV. ötéves tervben szerepelnek — valóra váljanak, mindany- nyiunknak le kell tennie a maga kis tégláját az épülő egészhez. Sok lehetőség van arra. hogy ezeket az eredményeket önként vállalt társadalmi munkával bővítsük, minél többen részt vegyenek a város szépítésében. A város lakói nemcsak szavakkal, hanem munkájukkal biztosítani is fogják a kitűzött célok megvalósítását. Ezek az eredmények csak egy szabad ország dolgozóinak eredményei lehetnek. Bondor József ezután szólt hazánk külpolitikai irányvonaláról, majd így folytatta beszédét: Pártunk politikája a nép felemelkedését szolgálja, központjában a dolgozó emberről való gondoskodás áll. A mi társadalmunkban az emberek megítélsének legfőbb értékmérője a becsületes munka kell legyen- Aki legjobb tudása szerint becsülettel elvégzi munkáját, az kapja meg a társadalomtól az anyagi és erkölcsi elismerést, aki spekulációval, mások becsapásával akar boldogulni, az kapja meg azt, amit az ilyen tevékenységre a Magyar Népköztársaság törvényei előírnak. Nagyon jól tudjuk, hogy nem mondhatjuk el még: álljunk meg, mert itt van már a Kánaán. Sok tennivalónk van még, sok nehézséget kell leküzdeni, sok az építeni való minden területen. De egy szabad nép, mint a mi népünk, ahol a munka közös jólét, a felemelkedés forrása, minden áldozatra kész a jövőben is. Ügy kell dolgoznunk, hogy az utánunk jövő nemzedék lássa, hogy a ma élő ember a nagy időkhöz méltóan, nagy dolgok teremtője és alkotója tudott lenni. Az emberi társadalom átalakulásának történelmi korszakát éljük, a szocializmus világrendszerré vált. Az emberi tudás, a tudományok óriási fejlődése az eget ostromolja- Az alkotó, teremtő ember elrugaszkodva a földről, mindinkább a világmindenség urává válik. Az egész "emberiség közös történelmi felelőssége, hogy a tudomány ne legyen soha a pusztulás eszköze, de mindenkor szolgálja az emberiség javát, fel- emelkedését, boldogulását. Erre szavaztunk ánrilts 25- én. hoev részt kérünk ebből a munkából. A munka ünnepén. fnffad’vk hogy a magvar nen műnk— ló—nn'jnv’U—ce a mi szeretett hazánk, a szocialista Magyarország javát, népünk felemelkedését és az emberiség legdrágább ügyét, „Ha az idő meg nem tréfál bennünket, hangulatos gazdgg programú május elsejénk lesz” — írtuk lapunk április 30-i számában. Nos, az idő nem volt valami kedvező, a hőmérő higanyszála nemigen akart a tíz fok fölé emelkedni, ráadásul az időnként eleredő esőt a csípős szél kisérte. A délutáni órákban ennek ellenére ezrek és ezrek indultak Szolnokon a Tiszaligetbe szórakozni. ft A rögtönzött szabadtéri színpadon már délután két órakor megkezdődött a műsor. A sok százas nézősereget a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parodistá- ja, majd a békéscsabai honvédségi alakulat kórusa szórakoztatta. Ezután léptek föl a szolnoki Szigligeti Színház művészei: Bókay Mária. Mu- csi Sándor, Baranyai Ibolya és Halász László. Utána egy kis szépséghiba csúszott be, mert négy és öt óra között üresen állt a színpad, öt óra után viszont az Integrál zePéter János magyar és Jan Marko csehszlovák külügyminiszter május 2-án és 3-án Pozsonyban találkozót tartott. A szívélyes és baráti légkörű találkozón a Külügyminiszterek megvitatták az az országaik között eredmé- ményesen fejlődő kölcsönös kapcsolatok és együttműködés további megszilárdításának Kérdéseit. Egyidejűleg eszmecserét folytattak és tájékoztatták egymást több időszerű nemzetközi politikai kérdésről, különösképpen az európai biztonsági konferencia összehívásával kapcsolatos előKészületek állásáról. Péter Jánost látogatása idején fogadta dr. Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Péter Jánost elkísérte Vince József,. a Ma-j gyár Népköztársaság pitägH» nagykövete, * "4 Az ünneplő szolnokiak nagy érdeklődéssel hallgatták a nagygyűlés szónokát: Bondor Józsefet Jól esik a pihenés egy pohár sör mellett Péter János—Jan Marko találkozó
