Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

1971. május 19. SZOLNOK MEGYE» NÉPLAP 3 Szomjas a határ> öntözni kehene A hőmérő higanyszála árnyékban, 30—32 Celsius fo­kot mutat, napon a 40-et is meghaladja. A májusi káni­kula kedvez a strandolóknak, a mezőgazdaságot azonban máris sújtja. A Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai szerint 1970. szep­tember 1-től ez év május kö­zepéig 127 milliméterrel ke­vesebb csapádék hullott az utóbbi ötven év átlagához viszonyítva. Május első tíz napjában mindössze i0—20 milliméter eső esett, a sok­éves átlagnak alig kéthar­mada. Áprilisban csak fele. Megyénkben nagy terüle­teket lehet öntözni. Azt hinné az ember, hogy nagy­üzemeink maximálisan ki­használják ezt a lehetőséget. Sajnos, nem így van. Ná­lunk rendkívül szélsőséges az időjárás, 1968 aszályos év volt, melyet kiváló esz­tendő követett 1970 viszont ár- és belvizes év volt, ta­valy ilyenkor a Tisza és mellékfolyóinak kiöntésétől kellett tartanunk. Ügy lát­szik, mintha a nagyüzemi vezetők nagy részének em­lékezetében most is jobban él a tavalyi ár- és belvíz, mint az 1968-as aszály. Erre engednek következ­tetni a vízügyi igazgatóság május 15-i adatai is. A me­gyében csak 17 900 hold ka­pott vizet. Ha ebből levon­juk a rizsföldek és a halas­tavak 16 300 holdas terüle­tét, csak 1600 hold öntözött föld marad. Rendkívül ke­vés. Ebből — többek között — 132 hold takarmánynö­vény, 454 hold kapás, ugyanennyi kertészeti nö­vény, 545 hold rét-legelő és csak 10 hold gabona kapott vizet. Fellapoztuk a Néplap 1968. május 10-i számát. Akkor csupán a Tiszasülyi Állami Gazdaságban 3100 holdat — közte 700 hold búzát — meg­öntöztek. A mesterséges csa­padékot kapott búza terü­lete később 1435 holdra nö­vekedett e gazdaságban. Ér­demes volt-e? Az aratás után erről is beszámoltunk. Az öntözött búza holdanként 6—7 mázsával magasabb át­lagterméssel fizetett. A gaz­daságossághoz tehát nem fér kétség. A vízügyi igazgatóság mé­rései szerint a magasabb fekvésű, és a rossz vízgaz­dálkodású talajokon a felső 30 centiméteres rétegben nagy a vízszegénység. A ká­nikulában fokozódik a párol­gás, tehát az aszály veszélye is. Nem általánosítunk, mert pozitív példák is akadnak. A mezőhéki Táncsics Tsz már hetekkel ezelőtt feltöltötte a nagyhéki belvízcsatornát, a cibakházi Vörös Csillag Tsz öntözi kertészetét, legelőjét, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz nagyüzemi hagymatábláit esőzteti. Jól felkészült az öntözésre a jászkiséri Kos­suth és a kisújszállási Búia- kalász és több más nagy­üzem is. A többség azonban nem. Pedig a növények tikkadnak és igénylik a vizet. 1968 ha­sonló időszakában már 40 ezer holdat megöntöztek a megyében. Most a VÍZIG területéhez tartozó vállalati és társulati vízkivételi mű­veknek csak 20—30 százalé­kos a kihasználtsági foka. A vízkivételi müvek alkalma­sak az 1968-as szint szol­gáltatására. Ám a csatornák szállítóképessége korlátozott, ha az üzemek tovább késle­kednek, nem biztos, hogy azonnal vizet kaphatnak. A további késlekedés viszont kárt okoz, a népgazdaságnak, az üzemnek és az egyén­nek is. — m. 1. — Községi tanácsok alakuló •• 1 r • wm • V álMl üléseiről jelentjük Mint arról már tájékozta­tást adtunk, április 30-a és május 10-e között megyénk valamennyi városában, nagy­községében és községében a tanácsok megtartották ala­kuló ülésüket. Az alakuló üléseket követő napokon ismertettük a meg­választott, illetve kinevezett városi és nagvközségf taná­csok vezetőinek nevét. Ez­úttal a községi tanácsok ala­kuló ülésein megválasztott, illetve kinevezett tanácsi ve­zetők nevét tesszük közzé: _ Tanácselnökké választot­ták, vb-titkárrá pedig kine­vezték: Jászberényi járás: Alattyánban Tóth Sándor- nét. Mosonyi Sándort, János- hidán Baráth Józsefet, Éliás Jánost. Jászai sósáén tgyör­gvön Halla Zoltánt. Tóth Im­rénél Já=zégón Habán Fe­rencet, Kácsor Lászlót, — Jászboldogházán Bazsó Mik- lősnét, Pomázi Gábomét, Jászdózsán Gulyás Józsefet, Kóczián Miklóst, Jászfelső- nzentgyörgyön Kiss D. Gézát, Gulyás Petemét, Jásziványon Fugyi Ernőt Fazekas Erzsé­betet Jászjákóhalmán Pál Józsefet, Terjéki Istvánt, —> Jászszen tanóráson Kiss Ist­vánt, Balaiti Bélánét, Jász­teleken Kisbakonyi Istvánt Tuza Lajost, Pusztamonos­toron Bense Lászlót Morav- csik Bélát. Kuitsrentmártoiii járás: Csépán Kanyó Sándort, Kengyel Lászlót, Cserkcszöl- lőn Bariba Jánost Kézsmár- kj Istvánt, Mesters7á1láson dr. Csabai Miklóst, Kovács Ilonát Nagyréven Arany Elemért. Siska Jánost. Szei“- vényen Szentesi Áront, Tóth Jánost Tiszainokán Gál Mi­hályt. Kovács Ferencet, Ti- szakürtön Papp Károiyt, . Szűcs Ilonát, Tiszasason Pugner Istvánt Szikszai Pé- ,'tert, Tiszaugon Szabó Antalt, jjKocka Marg-toV u _____ S zolnoki járás: Besenyszög&n Szurmai La­jost, Szabó Menyhértet, Kő­teleken Földes Istvánt Tar- Mavölgyi Lászlót Mezőhé- ken K. Kiss Istvánt Boros Ernőt Nagykörűben Baráth Józsefet Juhász Gyulát, Sza- Jolban Móger Pált Czakó Sándort Rákócziújfaluban Balázsits Jánost, Nagv Ilo* Imát Szászberekén Molnár Lajost, Tóth Imrénét, Tíszaje- nőn Eszes Lászlót. Tóth B. Györgyöt. Tiszasülyön Gál Istvánt, Korpás Andrást Ti- szavárkonyban Baricza Ist­vánt, Jándi Károlyt, Tósze­gen Mészáros Józsefet Gu­lyás Istvánt Vezsenyen Tö- rőcsik Sándort. Szabó Ist­vánt Zagyvarékason Kiss Bélát Kiss Istvánt Tiszafüredi járás: Nagyivánon Farkas Ernőt Kocsis Mihályt, Tiszaburán Bakó Sándort, dr. Vörös Sándort, Tiszaderzsen Benke Pált Ruskó Ilonát, Tiszaiía- ron Gazdag Jánost, Péter Erzsébetet, Tiszaörsön Va­dász Györgyöt Zám Gyürgv- rét. Tiszaszentimrén Vida Andrást. Marek Györgyöt, Tiszaszöllősön Soós Sándort Péter Erzsébetet, Tomajmo- nostorán Mészáros Józsefet, Bodnár Józsefnét. Tftr5kszenfmiklósi járás: Kengyelen Zsíros Józsefet Mester Jánost, Kétpón Onédi Lajost Kozák Ilonát Kun­csorbán Bartus Jánost, In­ges Jánosnét, örményesen Vásárhelyi Józsefet, Nagy Sándort Tiszabőn Strapecz Pált Iharos Istvánnét, Ti- szagyendán Szabó Lajost Tömöri Lászlónét, Tis2apüs- pökiben Pólla) Istvánt Gál Mártonnét, Tiszaroffon Ma- ezó Jánost, Kerczegh Sán­dort, Tiszatenyőn Vígh Sán­dort, Tóth Ilonát. A béke küldöttei Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) pekkel együtt ki fogja har­colni a végső győzelmet. Singkapo tábornok után M. leng Kounsaky, a kam­bodzsaiak nevében szólt a békegyűlés résztvevőihez: — Tizenhat évig békében élhettünk: 1962—69 között azonban már nyolcezer ag- ressziós támadás érte orszá­gunkat. De ezzel sem elé­gedtek meg az amerikaiak 1970 tavaszán összeesküvést, államcsínyt szítottak elle­nünk. A kambodzsai vezetők nem várták meg a támadást. Nemzeti egységfrontba fog­ták össze Kambodzsa népét, így sorra szenvedik el a ve­reségeket, kudarcokat ellen­listák neokolonialista ural­mi terveikről, s makacsul el­lenszegülnek még annak is, hogy elismerjék a vietnami, laoszi és a kambodzsai nép alapvető jogait. — Harcunkban minden pil­lanatban érezzük azt a hat­hatós támogatást, melyet a szocialista és más országbeli testvéreink nyújtanak. Köz­tük a magyar nép is, amely mind a nemzetközi kongresz- szusokon, mind a diplomáciai tevékenységében, tömegmeg­mozdulásaiban is mindig ki­állt a vietnami és az indo­kínai népek mellett. A nagygyűlés utolsó hoz­zászólója Dukles asszony, az indokínai háború befej ezésé­A nagygyűlés résztvevői Elsőnek dr. Kende István emelkedett szólásra. ségeink. A bábkormány az USA támogatása nélkül egyetlen napig sem tudna el­lenállni. Beszéde záró sza­vaiban, őszinte szívvel mon­dott köszönetét a magyar nép baráti segítségnyújtásá­ért. A kambodzsai küldött fel­szólalását Nguyen Van Hieu professzornak, a dél-vietna­mi csoport vezetőjének be­széde követte: — Már tízszer annyi bom­ba pusztította földjeinket, mint amennyit a második vi­lágháború idején ledobtak — mondotta a felszólaló. — Itt is és minden fóru­mon követeljük, hogy az amerikai katonák, akik el- özönlötték földjeinket, vo­nuljanak ki országunkból. Ezt hangsúlyozta a Béke Vi­lágtanács közgyűlése is, ezt a törekvést támogatja a vi­lág minden népe, köztük a magyarok is. A Vietnami Demokratikus Köztársaság delegációjának nevében Dang Thai Mai professzor emelkedett szó­lásra: — Mint tudják, az utóbbi hónapokban az indokínai és a vietnami helyzetet az Im­perialistáknak az a törekvé­se jellemzi, hogy kiterjesszék és fokozzák az agressziós há­borút az indokínai népek el­len, annak ellenére, hogy a Fehér Ház és a Pentagon veszteségei jelentősek eze­ken a frontokon. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei egyek a közös ellenség elle­ni háborúban. Győzelmeket aratnak, politikai, katonai és diplomáciai téren és jelen­tős csapásokat mérnek a Nixon doktrínára és a hábo­rú vietnamizálási tervére — mondta a professzor, majd a következőket hangsúlyozta: — Csúfos indokínai vere­ségük ellenére sem monda­nak le az amerikai imperia­ért küzdő észak-amerikai nők képviselője volt: — Egy amerikai beszél most, az indokínai háborúról — kezdte felszólalását — hi­szen a mi kormányunk rob­bantotta ki azt az agressziót, amely rombolást, pusztulást, halált hozott Vietnam, La­osz és Kambodzsa népére. — Indokína francia ural­mának megszűntével az Egyesült Államok vette át azt a szerepet, hogy elnyom­ja, alattvalójává tegye a né­peket, semmibevéve függet­lenségüket, önrendelkezési jogukat­Az Egyesült Államok ah­hoz, hogy a vietnami nép feletti gazdasági, politikai és kulturális hatalmát megsze­rezze — tipikus kapitalista módon — az egész országot megpróbálta megvásárolni. A módszer a következő volt: nagy kölcsönöket adni, gaz­daság) segélyprogramot és az amerikai nemzetközi segélypragrampn keresztül átvenni az ország gaz­dasági irányítását Mível ez a módszer nem vált be — a vietnamiak ellenálltak — katonai segélyt adtak. Ezután már Amerika fizette a fegy­vereket, a zsoldosokat és amikor világossá vált, hogy ez sem elég ahhoz, hogy el­nyomják az élni akaró né­pet, saját katonáinkat küld­ték oda hatalmas légierővel és a kegyetlenség olyan fegy­vereivel, amelyek mindez- ideig ismeretlenek voltak az emberiség történetében. A küldött ezután az ameri­kaiak barbár cselekedeteiről beszélt: — Mindenfajta fegyvert kipróbáltak. A vietnami né­pet kísérleti alanyként hasz­nálták a repeszbombákhoz, a késleltetett robbanású bombákhoz és a napalm­bombákhoz, amelyek élve égetik el az áldozatot a test­re tapadó benzinsűrítmény- nyel- A háború kezdetén ren­geteg ember szenvedett ször­nyű égési sebeket, de mi most kitaláltunk egy „jobb” napalmot, ami belefúródik a testbe és már nincsnek sé­rültek, — csak halottak van­nak, A foszforosnapalm ad­dig ég a testben, amíg ki nem vágják belőle. És a bor­zalmak átterjednek a termé­nyekre, a fákra, a termőföl­dekre. Még az ivóvizet is megmérgezik. Bebizonyított, hogy azok a nők, akiket a vegyifegyeverek hatása a ter­hesség korai szakaszában ér, torzszülött gyermekeket hoz­nak a világra. — Nem akarok statisztikai adatokat sorolni, a számok esetleg megbénítják az agyat és megkeményítik a szívet. A háború tragédia önmagá­ban. Szemcsére szerte a vi­lágon, így Amerikában is vannak békeszeretó emberek és mi ezeket képviseljük. Az utcán a iárókeiőkkel szemé­lyes békeszerződést íratunk alá, a vietnami háború befe­jezése érdekében. Az elnök­tói követeljük, hogy adja meg a végső határidőt az amerikai csapatok teljes ki­vonására, hogy végre a viet­nami nép szabadon élhessen — fejezte be felszólalását Dukles asszony. A nagygyűlés után Gorjanc Ignácz vezérigazgató, bemu­tatta a Hűtőgépgyárat a ven­dégeknek, majd a küldöttség uzsonnán vett részt a tanító­képző intézet dísztermében­A vendégek az esti órák­ban utaztak el Jászbrényből. Tavasz a csemetekertekben A fásítás, parkosítás foko­zásához fontos, hogy minél több csemetefa legyen. A megfelelő fafajokat a me­gyében több csemetekertben szaporítják. Bugyik András­sal, az erdőgazdaság osztály- vezetőjével három szapórító- kertbe látogattunk el. Jásxhisér Harmincöt éve nevelik a jászkiséri csemetekertben a fákat. Azóta — kisebb meg­szakítással — dolgozik — itt Haraszti Arnold, kerületve­zető erdész. Most kétszer ak­kora területen, 56 holdon gazdálkodnak, mint kezdet­ben. Az akácfa magját vetették ottjárutunkkor. A vastag, ke­ményhéjú magokat koráb­ban forrázással puhították, ma már „koptatott”, elvéko­nyított 1 héjú, melegvízben előáztatott magot vetnek 3.5 holdon, ősszel a mintegy 50o ezer egy méteres csemetét kiemelik és fásításhoz el­szállítják. Kora tavasszal 340 ezer nyárvesszőt dugványoztak. Mivel kevés munkás dolgo­zik és ezt a nagy mennyisé­get csupán kézi erővel nem tudták volna földbe tenni, ezért a kerületvezető újítá­saképpen paradicsompalán- tázó gépet használtak kisebb átalakítással ehhez a mun­kához. Már szépen sorol az olasz-, az óriás- és a korai nyár. TÍ8xasxoUÖ8 Jobb körülmények között nevelik a csemetéket Tisza- szöllősön. Öntözővíz hálózat­tal átszőtt, 50 holdon első­sorban nyárfa fajtákat ne­velnek. Az őshonos hazai nyár mellett fehér 1 nvárt is. Ez utóbbit magról. Termesz­tése csak öntözéssel bizton­ságos, ezért a terület nagyobb részére ezt a fajtát vetették és esőszerű öntözést alkal­maznak. Tiaxaigar fii. község határában az 1800-as évek közepén nemes Széky Péter hadmérnök, földbirtokos és mezőgazda két holdas sétakertet léte­sített. A 300-nál több fajta és fajú lombosfák. fenyők és cserjék gyűjteménye volt a kert. amelyben magyarorszá­gi ritkaságok is díszlettek. Az értizedek viszontagsá­gai, a szakszerűtlen barbár irtás következtében sokat vesztett szépségéből. Tizen­két éve Bugyik András irá­nyítása mellett ismét szak­szerű munkával elsősorban parkok telepítéséhez nevel­nek különleges fákat, cserjé­ket. Különféle futó, nehéz sza­gú boróka, tujafélék. mály­vacserjék magját már elve­tették. A változatok képzése érdekében oltási munkákat végeznek. A vendegek a Hűtőgépgyár l-cs csarnokában. äJL La I- ■ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents