Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. áprffl« 9. AUSZTRIÁI JEGYZETEK i. Eszterházy árnyékában Természetes víztároló, madártávlatból A Fertő tó és a magyar határ között van a 3500 la­kosú Frauenkirchen, az egykori Boldogasszonyfalva. Lakosságának egy része Bécsbe és Eisenstadtba jár megélhetése után. Az időseb­bek néhány holdas kispar- cellán zömmel Eszterházy Pál hercegtől bérelt földön keresik a boldogulást Az élet ebben a faluban is sok harccal jár. Erről ad némi tájékoztatást Johann Silber, a községi tanács kommunista tagja. A faluban, csakúgy mint másutt a Szociáldemokrata- és a Néppárt az erősebb. A néhány tucatnyi kommunis­ta tagot magában foglaló alapszervezetnek azonban számánál sokkal nagyobb a tekintélye. Sokan ismerik el, hogy a kommunisták a nép igazi szószólói. Mégis amikor ilyen, vagy olyan vá­lasztások elérkeznek. leg­többen hagyománytisztelet­ből, megszokásból, az SZDP- re és a Néppártra adják voksukat. Történnek kivéte­lek is. Boldogasszony-falván Johann Silber kőművest év­tizedek óta minden alka­lommal beválasztják a 17 tagú községi tanácsba. Villanyért, vízért 1960-ban terjesztette a köz. ségi tanács elé azt a javas­latot, hogy a falu minden utcájába jusson el a kultú­rált élet és a műveltség egyik fontos eszköze: a vil­lany. A kezdeményezést a köz- ségi tanácsban senki sem el­lenezte, mégis számos aka­dály keletkezett. Amikor a parasztokkal tudatták, hogy házanként 5—10 000 Shillin­get kell fizetni ök, kiderült, hogy sok család a tetemes összeget nem tudja előte­remteni. A villany nélküli épületek közé tartozik — folytatja a történetet Silber elvtárs — az Eszterházy herceg tulaj­donában lévő épületek több­sége. A herceg csak intéző­jének lakásába szereltette be a villanyt, a többibe nem. Ki is jelentette, hogy a parasztok bérelte lakások villamosítására egy garast sem hajlandó költeni. Az évek teltek, a tartomá­nyi kormányzósághoz egyre- másra érkeztek a beadvá­nyok. Eredménytelenül, mert még nem jutott eü Frauenkirchen szélső utcá­iba a villany. Az áramszolgáltatást 40—50 ház lakója hiányolja, de a vízvezetéket majdnem az egész falu. A legmódosabbak kis háziszivattyúval nyo­matják a vizet konyhájuk­ba, és ahol fürdőszoba van, oda is. — A falu teljes villamosí­tásáért való harc még be sem fejeződött — emlékezett Silber elvtárs — amikor újabb kezdeményezést tet­tem. Javasoltam, hogy — amint 49 burgenlandi falu­ban állami segítséggel elké­szült a községi vízmű, — ugyanez történjen meg Frauenkirchenben is. Segítés helyett lefoglalás Az Ígéret elhangzott, és a vízműépítés megkezdődött. A paraszt-családoknak is fizet­niük kellett. A legtöbb csa­lád részletekben 6000 Schi- linggel hozzájárult a vízmű­höz. De a kisjövedelmű, fő­leg öreg nyugdíjasok nem tudnak fizetni. Ezek a köz­ségi tanács segítségét kér­ték. A polgármester azonban az anyagi segítség helyett a végrehajtókat küldte a nyug­díjasok nyakára. A paraszt­házakban lefoglalták a ke­rékpárokat, a rádiót, vagy amit éppen találtak. — Ez a felháborító csele­kedet — folytatja Silber elv­társ — a közelmúltban tör­tént Amikor az esemény­ről tudomást vettem, a köz­ségi tanácsülésen tiltakoz­tam. Véleményemet néhány szociáldemokrata párti veze­tő, elsősorban Stefan Kiss támogatta. A tiltakozásra a polgármester „visszavonult”, úgy tett, mintha a végrehaj­tók munkájáról nem is tud­na. — S mi történik, ha a tartományi tanács a jövő­ben sem .teljesíti ígéretét? — kérdem. — Akkor a falunak a víz­mű teljes költségét vállalnia kell. Egy-egy családra össze­sen legalább 12—14000 Shil­ling jut Ez nagyon sok pénz! El sem lehet képzelni, hogy az alacsony jövedel­műek, hogyan tudják meg­fizetni. Tanterem is kellene Amíg a községi tanácsban végzett munkáról beszélge­tünk, sűrűn nyílik Silber elvtárs lakásának ajtaja. — Mikor beszéljük meg az új iskola tanterme építé­si tervezetét és költségét — kérdezték az érdeklődő szü­lők. Sötét este lett amikor a falusi kommunista vezetőtől elbúcsúztam. Lónya! Sándor Következik: Erőmű az Al­pokban. Maigret felügyelő —- civilben Rupert Davies, a népszerű angol filmszínész, aki gyakran szerepel tv-fí'mekben is. Leghíresebb szerepe a Georges Simenon regényei alapján készült „Maigret felügyelő” című, nálunk is közkedvelt televíziós krimisorozat címszerepe. A képen: Rupert Davies, mint Maigret rágyújt pipájára (Foto; CAMERA PRESS — MTI —KS) Amiben megelő%tük a% égés% világot A technikai felsőfokú ok­tatásnak alig kétszáz esz­tendős múltja van Magyar- . országon, de ennél nincs sok­kal több más európai orszá- j gokban sem. Az első műsza­ki szakiskola Franciaország­ban alakult 1747-ben, az „Écola des ponts et chaus- ses”, a hidak és utak Isko- Iája. De ez az iskola nem volt fiőiskolarangú. As elődök Hazánkban az első mérnö- ; ki főiskola, az úgynevezett j Mérnök Intézet volt, az „Ins- : titutum Geometricum Hyd- rotechnikum”, amelyet 1782- ben alapított II. József csá­szár, a „kalapos király”. Ez &z intézet, amely a mai bu­dapesti Műszaki Egyetem elődje, a Nagyszombatról Budára áthelyezett magyar királyi tudományegyetem filozófiai fakultásához csa­tolva nyílt meg 1782. no­vember 1-én. Ettől az időtől kezdve a mérnökök képzése főiskolán történt Magyaror­szágon. E tekintetben meg­előztük az egész világot és tizenkét évvel megelőztük a franciákat, akik az 1794-ben alapított „École Polytechni- que”-kal tették lehetővé a mérnökök főiskolai képzését. A Budapesti Műszaki Egye­tem magasszínvonalú tudo­mányos kapacitása ma vi­lágviszonylatban is elismert, amelynek optimális kihasz­nálása az ország gazdasági és műszaki fejlesztésének ér­dekében az egyetem vezető- testül ete által jóváhagyott el­képzelések alapján történik. De amíg a Duna jobb partján, a Gellérthegy tövé­ben lévő, impozáns épületek­ben működő egyetem kiala­kult mostani formájában, egvkori elődjéből, a hajdani Mérnöki Intézetből, nagyon sok változatot ért meg. 1843- ban a két intézményt — a Mérnöki Intézetet és a Jó­zsef Ipartanodát — egyesí­tették az ipartanoda kereté­ben. 1856-ban az ipartanoda főiskolai rangot kapott, Jo­seph Polvtechnikum” néven. 1861-től József Műegyetem néven működött. Az egye­tem az 1871—72-es tanévben — tehát kereken száz esz­tendővel ezelőtt — kapta a Maevar Királyi József Mű­egyetem elnevezést és a mér­nöki szigorlathoz kötött ok­levelek kiadásának jogát. „Illatszer” szükséges a disznóknak A sertéshizlaldákban és fiaztatókban, ahol a sertések és a kismalacok együtt tar­tózkodnak, nem ritkák a du­lakodások, amelyek súlyos sebesülésekhez, illetve kan­nibalizmushoz is vezethetnek. Az állatok viselkedésének tanulmányozása azt mutatta, hogy a sertéseknél egymás kedvelése, illetve az ellensé­geskedés az eltérő szagokkal magyarázható. Ezért kidol­goztak egy „sertés illatszert”, mely először nevetséget kel­tett, de később, ahogy azt a Bajor Állattenyésztési Intézet adatai igazolják, jó tulajdon­ságai folytán kitűnő propa­gandát csinált saját magá­nak. Az „illatszert" rendszerint vízzel hígítják és egyszerű kerti fecskendővel szórják rá az állatokra, az ól falaira és az alomra. A Hong Kong-i alagút Az első nagy vizalatti alag­út építését Hong Kong kikö­tője alatt tervezik, Hong Kongnak a szárazfölddel való összekötése céljából. A két közlekedési utat tar­talmazó, egyenként 6,7 méter széles alagút hossza 1600 mé­ter. Építőanyagként acél­szekciókat alkalmaznak, amelyeket belülről töltenek ki betonnal. Űj hang új hangszerekből A Német Szövetségi Köz­társaságban továbbra is kul- tiválják a házizenét. A Maj- nafrankfurti Tavaszi Vásár musokkal és zenekari kísé­rettel tetszés szerint be lehet kapcsolni, mialatt az ember a Philicordan a szólópartit Új fejezet A második világháború után az ország társadalmi és gazdasági fejlődése új feje­zetet nyitott az egyetem tör­ténetében. A politikai válto­zás magával hozta a felső- oktatás és ezen belül a Bu­dapesti Műszaki Egvetem nagyobb arányú fejlődését. 1946-ban a mezőgazdasági és állatorvosi kar kivált a mű­egyetemből ; a mezőgazdasá­gi osztály az Agrártudomá- nvi Egyetemhez került, az állatorvosi osztály pedig ön­álló Állatorvostudományi Főiskolává alakult. 1948-ban újabb változás történt az egyetem szervezetében: a közgazdaságtudományi kar önálló egyetemmé alakult. Az 1949—50-es tanévben a villamosmérnöki karral, az 1950- 51-es tanévben pedig nehézvegyipari karral bővült az egyetem. Ez utóbbi kar 1951- ben önálló egyetemmé alakult át és Veszprémi Ne­hézipari Egyetem néven mű­ködik. Az egyetem átszervezése még ezután sem szűnt meg: 1952- ben kivált két kar: az építészmérnöki és építőmér­nöki kar, ezekből Építőipari Műszaki Egyetem néven ön­álló egyetem lett, majd 1955- ben, miután a közlekedés- mérnöki kart hozzácsatol­ták, Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetemmé alakult E két egyetem az­után 1967-ben újra egyesült, Budapesti Műszaki Egyetem néven. újdonsága a beépített kazet­ta-felvevőgépes philicorda, amely rendkívül sokféle le­hetőséget nyújt. A magneto­játsza. Ugyanakkor ha vala­ki saját maga játszik vala­mit, ezt a kazetta-felvevőgép segítségével mindenkor meg lehet örökíteni. fonszalagot a különböző rit­Műanyag korcsolyapálya a szobában Ezentúl lehetséges lesz egyedi műanyag-jégpályákat építeni ott, ahol a legkényel­mesebb — a verandákon, az alagsorokban, sőt a szobák­Ernyőt vállhoz! Londonnak királynője van, Bruneinek pedig szultánja (brit protektorátus alatt). A londoni palota előtt a kíván­csi turisták gyűrűiben med­vekucsmában masíroznak a testőrök. Bruneiben pedig a palota előtt medvekucsma nélkül masíroznak a testőrök. Zajforrások Egy Hollywoodban rende­zett ankét adatai azt mutat­ták, hogy hatféle zaj kelti a legsúlyosabb idegfeszültséget az emberekben. Ezek a zajok: Milyen nyelven beszélnek az amerikaiak A Sun című londoni lap terjedelmes riportot közölt, amelynek szerzője az Egye­sült Államokban tartózko­dott. A riportban többek kö­zött ezt olvashatjuk: ,,Súlyo­san tévedtem, amikor azt hit­tem, hogy az Egyesült Álla­mokban angolul beszélnek. Japánban, a Szovjetunióban, ban is. A „jeget” könnyen le lehet rakni és fel lehet szed­ni. Az 1 x 2,5 méteres pane­lokat egymással szilárdan, kapcsokkal erősítik össze. más az éghajlat. A vállukon fegyver helyett ernyő van. A testőrök minden órában jól összehangolt mozdulattal felemelik az ernyőt és — egy-kettő! — kinyitják. Hát szép... legalább olyan szép, mint a parádé a londoni Bu­ckingham palota előtt. a riadót jelző sziréna, az égő erdő ropogása, a ló távoli vágtatásának visszhangja, a kutya-vonítás, a női kiabálás és... a nászinduló. Francoiaországban, Kínában és Liverpoolban igen sokan beszélik az angol nyelvet, de annál kevesebben az Egyesült Államokban. Amikor egy amerikaitól megkérdeztem: „Hány óra?” — az illető így válaszolt: Ma csakugyan na-: gyón meleg van.” Szerintem ideje lenne kiadni egy angol, —amerikai szótárt'*

Next

/
Thumbnails
Contents