Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19T1. április T. Önökkel ünnepeltünk Tprilis 2-án sok száz tallinni lakos igyekezett az Esztonia színházba, ahol az Észt Kommunista Párt tallinni városi bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság kulturális minisztériuma, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság észt tagozata ünnepélyes megemlékezést tartottak Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából, köszöntötték a 26 éve szabad Magyarországot. Mi megelégedéssel nyugtázzuk a Szovjetunió népei és Magyarország között egyre szélesebbé váló kapcsolatokat. Azok a baráti és elvtársi kapcsolatok, melyek már régen megvannak, s évről évre erősödnek Szolnok megye és Tallinn között, csupán egyetlen példa a sok közül, amelyek meghatározzák e két baráti szocialista ország viszonyát. Mint őszinte barátok, szívből örülünk a gazdasági és kulturális életben elért sikereiknek, örülünk új ötéves tervük sikeres kezdetének. Tallinn lakói számára az egész ötéves lerv-ciklus és az 1970. jubileumi lenini év ugyancsak sikeres volt. Különös örömet és büszkeséget váltott ki a tallinni- akból az a hír, hogy Tallinnt. azokért a nagy sikerekért, melyeket dolgozóink a gazdasági és kulturális építésben, valamint az ötéves terv feladatainak végrehajtásában elértek, a legmagasabb elismeréssel: a Lenin-renddel tüntették ki. Sikeresen kezdtük az új. a kilencedik ötéves tervet. A szocialista munkaversenyben. melyet az SZKP XXIV. kongresszusának tiszteletére indítottunk a város dolgozói nagyszerű munkafelajánlásokat tettek, s ezeket becsülettel teljesítették is a kongresszus megnyitásának napjára. Az SZKP XXIV. kongresszusának előkészítése, a kongresszus most folyó munkája ismét bizonyítja, hogy pártunk miiven alaposan foglalkozik kommunista építőmunkánk nagy problémáival. Szovjet Észtország dolgozói igen nagyi’a becsülik a magyar nép kultúrájának értékeit. Ebben az évben április 2—8 között rendezzük meg az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban a magyar szerzők zenei fesztiválját. Hangversenytermekben hangzanak fel Bartók, Kodály, Liszt és más magyar szerzők alkotásai. Jelenleg Észtországban tartózkodik Jankovics Antal karmester, Kocsis Zoltán zongoraművész és a magyar fúvósötös, a magyar zenének és az előadóknak most is, mint mindig, nagy sikerük van a szovjet hallgatóság körében. A fesztivál megnyitóján, április 2-án fellépett az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság „Érdemes Együttes” címmel kitüntetett észt rádió és televízió 'szimfonikus zenekara, Jankovics Antal vezényletével. Az Esztonia Állami Akadémia Színházban március 31-én tartottuk Szokolav Sándor Vérnász című operájának az ^ Állami Akadémia Orosz Színházban Molnár Ferenc Olympia című darabjának bemutatóját. Tartuban fellépett a magyar fúvósötös, a hangversenyt Jankovics Antal vezényelte. Fellépett Kocsis Zoltán zongoraművész is. A fesztivál Tartuban megrendezett eseménysorozata _ Madach Imre. Az ember tragédiája című darabjának előadásával ért véget. Ezeken a rendezvényeken kívül a köztársaságban sok előadás, megemlékezés volt. amelyek ismertették a Magyar Népközársaság kulturális és gazdasági életének eredményeit, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatait. A köztársaság számos filmszínházában, iskolájában és üzemében a Magyar Népköz- társaság eredményeit bemutató könyv- és fotókiállítás nyílt, amelyek méltóan reprezentálták a 26 éves népi hatalom sikereit. Igen széles körben ünnepeljük a nagy magyar zeneszerző. Bartók Béla születésének 90. évfordulóját is. Ez a felsorolás távolról sem ad teljes képet azokról a rendezvényekről és megmozdulásokról, amelyek ezekben a napokban Tallinnban és Szovjet Észtország más városaiban és falvaiban zajlanak le. A Szovjet Észtország és a Magyar Népköz- társaság között egyre jobban terebélyesedő kapcsolatok hívták életre az elmúlt évben' a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Tallinn városi szekcióját. M inden jogunk és alapunk megvan annak feltételezésére hogy Tallinn és Szolnok megye kapcsolatai a jövőben is ugyanúgy fognak erősödni és mélyülni, mint a szovjet—magyar kapcsolatok. Ennek bizonyítására csupán egyet hoznék fel: Magyarországon és különösen Szolnokon, elvtársaimat, de jómagámat is igen baráti, szívélyes fogadtatásban részesítettek a magyar emberek. Felhasználom az alkalmat, hogy kifejezzem legszívélye- sebb jókívánságainkat és újabb sikereket és boldogságot kívánjak Szolnok megye minden lakójának. A Soidla a Tallinni Kerületi Pártbizottság titkára Chaplin botja Londonban elárverezték Charlie Chaplin botját, amely már a némafilmek idején is a nagy komikus elmaradhatatlan kelléke volt. A bot 6000 dollárért kelt el. Papírhíd Az Egyesült Államokban 9,8 méter fesztávú papírhi- dat állítottak fel. Kiderült, hogy a különlegesen preparált (impregnált és tűzálló) papír tetőfedésre és kisebb épületekre is alkalmas építőanyag. Az említett papír- hídon 4 tonnás autók is átmehetnek. Múzeum Különös múzeumot rendezett be nemrég a barcelonai városi temetkezési vállalat. A múzeum különböző halottas kocsikat mutat be. A kiállítási tárgyak között szerepel négy gazdagon díszített XVIT—XIX. századi halottasKocsi és a város első halottas autója — Studeba- ker. Teljes felszereltség Egy londoni kiállításon többek között bemutattak egy gyermekkocsit, egy— nyolchónapos apróságok számára. A kocsit ellátták első és hátsó lámpákkal, olyan berendezéssel, amely azonnal jelez, ha a gyermeket tisztába kell tenni, de van benne magnetofon bölcsődalfel- vétellel, rádió és tükör is. (Ez utóbbi természetesen a marná számára.) Egészségügyi világnap, 1971. Középpontban a cukorbetegség Balogh Károly professzor mondta 1965-ben, az első fogászati hét sajtótájékoztatóján: „Lakosságunk több mint 90 százalékának szúvas a foga. Ezen szeretnénk változtatni. ezért rendezzük a fogászati hetet. Kérjük, a hét minden napján írjanak a fogápolás jelentőségéről. Egy hét ugyan nem nagy idő, de talán elegendő a figyelem felkeltésére. Később fogászati hónapot rendezünk. És szeretnénk elérni, hogy idővel a fogászati évek rendezés nélkül is kövessék egymást. Ezt a módszert alkalmazza az Egészségügyi Világszervezet is.amikor a legégetőbb egészségügyi problémák népszerűsítésére kéri fel a sajtót. Ez év február 21—28. között volt az európai szívhét. A jövő esztendőben április 7-én, az egészségügyi világnapon ugyancsak a szív- betegségek szerepelnek majd a napirenden. Idén e napon a cukorbetegség a központi téma. A hasnyálmirigy titka ősidők óta leírt, de minden részletében még ma sem ismert a cukorbetegség. A régi idők gyógyászai ugyan eredményesen nem tudták kezelni, de ismerték a bő vizelettel járó diabetes két fajtáját: az insipidust, az ízetlent és a mellitust, a mézédest. Az előbbiben szenvedő beteg akár negyven liter vizet is iszik és ürít naponta. A kór lényegét 1898 óta ismerjük. William Henry Howell, baltimorei professzor mutatta ki: az agyalapi mirigy hátsó lebenyében keletkező vizeletszabályozó, antidiuretikus hormon — az ADH — hiánya okozza a betegséget. A „mézédes” lényegére egy esztendővel később derült fény. Oscar Minkowski lengyel és Joseph Mering német belgyógyász kiirtották kísérleti kutyáik hasnyálmirigyét, hogy az eltávolított szerv működésének titkát felderítsék. Laboratóriumukban 1899 nyarán elviselhetetlen volt a hőség. Szűk ketrecekbe zárt kutyáikat is kénytelenek voltak egy kis mozgásra kiengedni. A nem szobatiszta állatok vizeletére hatalmas rajokban szálltak a legyek. A két tudós megállapította: a hasnyálmirigy nélküli kutyák vizeletében sokszoros a cukor mennyisége. A hasnyálmirigyben kell valamiféle anyagnak lennie, ami a cukrot visszatartja. A megoldás és ezzel együtt a Nobel-díj Frederic Banting nevéhez fűződik. Ötven évvel ezelőtt felfedezte a hasnyálmirigy hormonját, az inzulint. Nemcsak a cukorbetegség alapvető titkát derítette fel, de az eredményesebb kezelés lehetőségét is megteremte tte. A cult orbetegség tovább él A diabetes mellitus nem gyógyítható véglegesen, de megfelelő életmóddal a cukorbeteg egészségét nem fenyegeti közvetlenül a veszély, úgy élhet, mint bárki más. A kór kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat. Elsősorban az erek látják a hiány kárá* Első hallásra hihetetlennek tűnik, amit Elliot Proctor Joslin bosloni professzor sokszázezer adatból állapított meg: az orvos utasításait betartó, megfelelő életmódot folytató, rendszeresen diétázó cukorbeteg átlagos életkora meghaladja az egészséges ember átlagos életkorát. A diabetes eredményes kezelésének feltétele, hogy a betegséget minél hamarabb fedezzék fel és megfelelően kezeljék. Ma mintegy 25 millió cukorbeteget tartanak nyilván és statisztikai adatok alapján feltehető, hogy mintegy 25 millióan nem tudnak a betegségükről. Az első magyarországi szűrő vizsgálatokról dr. Káldor Antal és társai számoltak be 1966-ban az Orvosi Hetilap hasábjain: 2400 vizsgálatuk alapján ugyancsak világszerte tapasztalt arányokat bizonyították. Ez a szám arra is utal, hogy szűrés útján fel kell kutatni a rejtett cukorbetegeket. A cukorbetegség ugyan nem öröklődik, de a veleszületett hajlam bizonyítható. Nem törvényszerű azonban, hogy a lehetőségből valóság legyen. Elsősorban a veszé- lyeztettekre kell nagy figyelmet fordítani. Néhány elgondolkoztató tanács azok számára akik a veszélyeztetettekhez tartoznak: — kerüljék az erős stressz hatásokat, az olyan foglalkozásokat, ahol a bőséges táplálkozás lehetősége adódik; — sportoljanak — a legtöbb élsportoló akkor hagy fel az erős testedzéssel, amikor a szervezet a 'leginkább megköveteli a mozgást; — kerüljéle a túlzott gyógyszerfogyasztást; — naponta többször, lehetőleg azonos időpontban étkezzenek; — kevesebb kalóriát fogyasszanak, csökkentsék a minimumra az édességeket, a szénhidrát tartalmú ételeket. kerüljék az alkoholt, legyen étrendjükben több gyümölcs és főzelék; — a meghízást kezelni kell, de még helyesebb megelőzni. Nemcsak a cukorbetegek, az egészségesek is tovább élhetnek e szabályok betartásával. Az „édes” élet elkerülése mindenki egészségének használ. Dr. Veres Pál Müssérd Húsok a Balatonon Tucatnyi műszerállást helyeznek el ezekben a napokban a Balatonon a vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai. Bala- tonszemes és Balatonakali között víkendház nagyságú cölöpépítmény emelkedik ki a tóból. A rajta elhelyezett műszerek a vízállást, a szél irányát és sebességét, valamint a párolgást mérik automatikusan. Tihanynál ára lásmérőt helyeznek ki. távvezérlésű műszerek sei ségével a tó „maga vez< jellemző grafikonjait, a n szerek adatait. Az azokból vonható következtetéseket Balaton partépítési mun latainál. a kpgátak építé nél, általában a tó életéi tanulmányozásánál haszn ják fel. ^ : .KÉPERNYŐJE tO ELŐTT Gratulálunk Zsigmondi Borisnak, aki most lett érdemes művész és Vitray Tamásnak, akit Rózsa Ferenc-díjjal tüntettek ki. Zsigmondi Borist elsősorban képzőművészeti tárgyú ismeretterjesztő filmjeiről ismerhetjük; avatott ke-’ zű rendezőként a képzőművészet megismertetésének újabb és újabb fiimi megoldásait és eszközeit alkalmazza. Vitray személyében, — akit aligha kell bemutatnunk — az egyik legjelentősebb riporteregyéniség kapta meg rangos elismerését. Végre egy első díjas versmondónk A televízióban már évek óta folynak művészeti vetélkedők. versmondó versenyek, kezdve az egykori Ki mit tuddal. egészen a mostani Váci Mihály szavalóversenyig. De eddig megyénkből még soha nem sikerült senkinek. ami Körmendi Lajos- nénak vasárnap este. Mert szavalóink, versenyzőink az előző időkben vagy elvérzettek már a selejtezőkön, vagy éppen a döntőben maradtak alul. Most azonban megtört a jég. A legjobb tizenkét versmondó közül teljesítményére kapott pontszámai alapjáig 84 pontjával a 91 pontos Harsányi Ágnessel egyetemben az élre került. Igaz. ezúttal sem minden mellékzönge nélkül született a siker. A zsűri, amelyneK munkáidban az elődöntők során is némi bizonytalanság volt tapasztalható, a versmondók művészi teljesítmé- nvének elbírálásában éppen az ő esetében ingott meg ismét egy pillanatra. Körmen- diné versválasztását szerencsétlennek minősítette. Érzésem szerint kissé eltúlzottam Ilosvay Katalin pedig eléggé szokatlan módon, egyáltalán nem rokonszenvesen, csaknem pontoktól fosztotta meg az Ady versét mondó Körmendinek A döntő egyébként Valóban azt hozta, amit vártunk. Az elhangzott költemények széles skálán mozogtak, bizonyítva egyrészt, hogy közismert versekkel is lehet sikert aratni, másrészt, hogy milyen hálás még egy tartalmában komolyabb versenyen is a humor. Szinetár Miklós joggal jegyezhette meg, hogy sajnos a versmondók körében még mindig nem elég népszerűek a vidám versek, holott líránk bővelkedik humorban. A döntő formája, a kivitel módja is nagyban kedvezett a vérbeli versenyhangulat kialakulásának. Kevés körítés: éljenek a versek! Ez az alapállás jellemezte a több mint egy órás versenyt. Ezúttal a zsűri technikai fedezékbe vonulása is érthető volt. Hisz az elődöntők során már néhány esetben kaptunk szakszerű eligazítást a helyes, a jó és a szép versmondásról. Ezúttal mi nézők is, már ellenőrizhettük a „tanultakat” a legjobb versmondók teljesítményén. Nemes, tiszta versenyt láthattunk, eltekintve a már említett kellemetlen mellékzöngétől. És ismét ízelítőt abból, amiről ugyan sok szó esik általában, de valahogy mégis mindig elfelejtjük: ifjúságunkban széles körben él a nemes és tiszta vágy a szépre, a költői szó szépségére, és ezrek áldoznak idejükből, hogy ennek a vágynak eleget is tehessenek. A balladás lány, a csodafurulyás legény, a mirzás kislány és remélhetően a mi „adys” Körmen- riinénk szépen maradnak meg a tévénézők emlékezetében, egy sikeres szavalóverseny döntőjének emlékeiként. Vargabetű Vargabetű szólásunk hétköznapi jelentése: kerülő út. Akire azt mondják, hogy vargabetűt csinál, ír, vet vagy kanyarít, az tudvalévőén nem az egyenes utat választja, hanem akarva, akaratlanul kisebb-nagyobb kerülőt tesz. Mint például a Péntekesti bemutatóban látott Tapasztó Sándor is a sárvári járás egyik köztiszteletben álló gazdája, aki vargabetűvel, kerülőúton, érdekes kalandok után lett termelőszövetkezeti taggá. Aki inkább önkéntes „száműzetésbe” megy csakhogy „lerázza” magáról az agitátorokat, csakhogy megszabaduljon az agitátorok megró egű júló rohamától. S közben mit tesz isten, maga válik a környék főagitátorává. Hiába Kapálódzik tehát a tsz-be lépés ellen, végül mégis csak maga is ot köt ki a tsz-ben. Urbán Ernő ezt mondja el dokumentum víg játékában amelyet megtörtént eseményekre alapoz, és amelyet személyes ismereteiből ém'tve valósághű tálalásban kívánt átnyújtani a tévénézőknek. Olyan, ma már tíz esztendő távolából komikusnak ható epizódokkal tűzdelte meg Tapasztó Sándor „tsz-kerülő” útját, amelyek úgymond egy az egybe megtörténtének. A Vargabetű meséjének nincs egyetlen esete. fordulata, bukfence — mondja a szerző —, amelyik ne történt volna meg a valóságban is. És mégis a képernyőn ezek az ízig-vérig valóságdarabok mintha valahogy elvesztették volna hitelüket. Adósak maradtak a valóság igézetével. Egyetlen részletre hivatkoznék csupán, arra a bizonyos televíziós jelenetre, amikor Tapasztó Sándor a szocialista búcsú alkalmából mulatozik, s e mulatozását a televízió is közvetíti. Az otthoniak köziül, akik látják, azt hiszik, úgy vélik, hogy pusztán cselről van szó. Nem is Tapasztó az a képernyőn csupán valamelyik színész alakítja. Merthát hogy is került volna Tapasztó a képernyőre! Ahogy ezek a falusi emberek reagálnak a látottakra, megnyilvánulásaik mai szemmel túlságosan is naivnak és hihetetlennek tűnnek. Régi népszínművekben és népieskedő történetekben találkozhatunk ehhez hasonló naivitással. A tévéfilm gyengéje szerintem ezen a napon ütközött ki leginkább. Az ábrázolás művészi hitelében. Hiteles egyszeri valóságot közöl de az általánosítás művészi meggyőző ereje nélkül. Urbán Ernő tévéfilmje megrekedt valahol a dokumenta- lista valóságábrázolástól a képzelet munkájára bízott vígjáték felé vezető úton. Persze így is szerzett mulatságos perceket a nézőknek. De nem összhatásában, hanem elsősorban részleteiben. És tegyük hozzá, egy- egy jó színészi alakítás eredménye képpen. Különösen jól sikerült alakításként könyvelhetjük el Szirtes Ádámét, aki ebben a kissé nehéz szerepben is meg tudta ragadni a figura lényegét. Vagy Szemes Mari alakítását, aki a kardos feleséget formálta meg nagy biztonsággal és nagy plaszticitással. Sajnos a falusiak megformálásában, az epizódalakokban már több a külsődleges, felszínes elem, ami a jellemábrázolást a sematizmus felé vitte. Zsurzs Éva rendezőnek jobban kellett volna ragaszkodnia a vígjáték tisztább eszközeihez, mint ahogy a jelenetek ritmusában jól tudta kézben tartani a komédia ritmusát. V. M, j
