Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

4 SZOLNOK MEGyEI NÉPLAP 1971. április 9­Tíz vagon krémtojás — Húsvéti édesség — minden mennyiségben (MTI foto — KS) Már az utca elején tö­mény kakaó, csokoládé illat csap meg. A gyárban fehér köpenyt öltök, hogy megnéz­hessem: hogyan készül a cu­korka. a csokoládé. Valahogy úgy képzeltem, hogy a selyemcukrot, meg a savanyút könnyű készíteni. Míg ropogtatom a még me­Árad a Préselve, csavarva, forgat­va árad a cukor. Egyik he­lyen automata csomagolja, másutt óriási edényekbe szórják, s kézzel adagolják, mérik, majd műanyag tasak- ba zárják. Csaknem másfél vagon a két műszakban dol­gozó cukor-osztály termelése. — A mintázott selyemcu­kornak nagyon szépnek kell lennie, a külföldi vevő fe­lettébb igényes — mondják a lányok, s mutatják, nincs közte hibás, törött egy se. Az egyik gép automata adagolóval működik, a má­A világ legértékesebb ré­giségeinek katalógusai a len­gyelországi „Szent Jadwiga poharait”, a páratlan törté*- nelmi ritkaságok között tart­ják számon. Ezekből 8 pél­dányt; vastag kristályos, dí­szített, metszett üvegserleget, a keresztes háborúk idején elhurcoltak Lengyelország­ból és ma Nürnberg, Namo- ur. Koburg, Halberstadt, Amsterdam múzeumaiban lalálhatók. A Lengyelország­ban maradt két példány kö­zül az egyik a waweli szé­kesegyház kincstárában, a másik a nysai múzeumban látható. Szakállas Henrik felesége A gyönyörű, ezüst tartó­ban és arany lábakon álló, későközépkori eredetű serle­gek az egykori fejedelem, Szakállas Henrik feleségé­nek. a szentté avatott Jad­wiga fejedelemasszonynak készletéhez tartoztak. A Len- gvelországból történt elhur­colás után századokkal, 1830- ban került az egyik serleg — ismeretlen úton — a wa­weli székesegyházba. A má­siknak története mozgalma­sabb. Szent Jadwiga halála után szerzetesek őrizték a serleget a nysai kolostorban. Szent Jadwiga medália^épe leg-friss töltött savanyút, s nézem a több tíz kilós töm­böket emelgető munkásokat, hamar rájövök, mekkorát té­vedtem. Hiába selymesítik, adagolják a gépek a masz- szát; lányok gyúrják, hajto­gatják, cipelik gépre-gépről. Mindnek izmos a karja, ke­mény szorításé az ökle. cukor síknál idős asszony ül, húz­za, nyújtja, figyelmesen ada­golja a gépbe a cukorfolya­mot. Régen dolgozik itt, vagy húsz éve. Nem veszi le sze­mét pillanatra sem a mun­kájáról. Aztán a csokoládé. Őrlik a kakaóbabot, kisajtolják a kakaóvajat, — marad a ka­kaópogácsa. Hatalmas üstök­ben főzik, 48 óráig keverik, majd gépekbe kerül. Melegí­tik, formába öntik, fényesí­tik, csomagolják. Az olasz Cavemil-gépsornak 40 perc a fordulatideje: óránként 300— 400 kiló csokoládé... és az abba, valamint a ser­legtartóba vésett 1528-as dá­tum arról tanúskodik, hogy a serleget akkoriban miseke- hellyé alakították át. Elő­ször a nysai jezsuiták tulaj­donában volt, ezután Wroc­law érseke vette magához, végül a nysai múzeumba került. Mentés a háború alatt A múzeum gondnoka a múlt világháború alatt élete kockáztatásával mentette meg a serleget. A háború után átadta a nysai Slask múzeum restaurátorának, akinek vezetésével rövidesen hozzáfogtak a serleg helyre- állításához. Átszállították a tartósító műhelybe, ahol megállapították, hogy a ke­hely évszázadokkal ezelőtt összetört és később összera- 1 gasztották. A restaurátorok gondosan tanulmányozták a munkála­tok során a középkorvégi tartósító eljárásokat; anali­zálták a másodlagos csiszo­lást, a metszéseket, sőt még a középkor óta a serlegen maradt ujjlenyomatokat is, amelyekről mintákat vettek. Munkájuk eredményeképpen, nemsokára ismét a nysai múzeum vitrinjében állnak majd Szent Jadwiga poharai. Januártól ez a gépsor cso­koládé tojást gyárt. Krém­mel töltik, színes sztaniol- papírba csomagolják. Húsvét előtt tíz vagon krémtojás kerül a gyárból az üzletek­be. Karton papírból nyuszi kosarat formáznak, ezt édes­séggel, csokoládéval töltik meg. A dísz-dobozokra al­kalmi — nyuszit, tojást áb­rázoló — képek kerülnek. A tengerentúlra is A Budapest Csokoládégyár a Magyar Édesipar 1. számú — legnagyobb — üzeme. Alig kétezer emberrel 1700 vagon árut — cukorkát, táblás cso­koládét, nugátot, kakaóport, desszertet készít. Legnépsze­rűbb áruja évek óta a Tibi, az arany- és ezüstdesszert, a kókusz-kocka; a cukrok kö­zül a furák, a szép csomago­lású desszertek, díszdobo­zok: a „100 éves” és társai. Összesen több mint, 200-féle cukor, csokoládé készül itt, hazai és külföldi fogyasztás­ra. Exportálnak a Szovjet­unióba, Franciaországba, Angliába, Hollandiába, Svéd­országba, a környező szocia­lista országokba, de a ten­gerentúlra, az Egyesült Ál­lamokba, Kanadába is. Szezonban mindig kevés a csokoládégyárban a dolgo­zó. Munkaerőgondjukon a Siófokon alkalmazott nyolc­van bedolgozóval segítenek, akik nyáron a SZOT-üdü- lőkben vállalnak munkát/ A gyár tizennyolcszoros él­üzem. Nyertek díjat Zágráb­ban, a szocialista országok édesipari versenyén, a me­zőgazdasági vásáron, csoma­golóipari kiállításokon. De a legnagyobb elismerés az, amikor a gyerekek, felnőt­tek veszik, s élvezettel, jó étvággyal fogyasztják. „Fogyasztók Fóruma, '71" A magyar szabványügyi hivatal mellett csaknem tíz esztendeje működő fogj’asz­tok tanácsa előszijr lépett kiállítással a nyilvánosság, — a fogj’asztók elé. Az Or­szágos Piackutató Intézet Szalay utcai mintatermében hétfőn nyílt és április 15-ig megtekinthető „Fogyasztók Fóruma, '71” kiállításon azo_ kát a termékeket — mint­egy 150 féle fogyasztási cik­ket — mutatják be. amelye­ket a tanács minőségileg jó­nak, kivitelre tetszetősnek tart s megvásárlásra ajánL A madarak életének leg­kritikusabb, — költési — időszakában, amely a fészek­rakástól kezdve a fiókáit ne­veléséig, sőt kirepüléséig tart, nem szabad a fészkelő helye, két háborítani. Mint a természetvédelem­mel foglalkozó kormányren­delet előírja, április 1 és augusztus 1 között tilos bok­rot irtani és ritkítani a vé­dett madarak fészkelőhelyén, Kémiai abszurdum egy csárdá­ban Kétségtelen, hogy szilaj jókedvünkben nem kémiai törvényekről szoktunk da- nászni, így hát ezután sem fog senkit zavarni vigalmá­ban, ha megtudja, tulajdon­képpen mi is volt „a palán- ki csárdában”: ott bizony teljes sötétség volt. mert at­tól nem lesz még csak fél­homály sem, ha „ecet ég a lámpában”. Az ecet ugyanis nem ég — ennyivel tartozunk a természettudományos igaz­ságnak. Mendemonda tehát az is. hogy hajdanvolt Ín­séges időkben faluhelyen a petróleumot ecettel helyette­sítették. Vajon a nótaszerzőt nem az acetilénlámpa inspi­rálta-e, hiszen az acetilén és az ecet hangalakja nagyon közel áll egymáshoz. Az acetilén egyik legfonto­sabb ipari gázunk. Rendsze­rint kalciumkarbidból és víz­ből állítják elő. Szabad le­vegőn 1900 Celsius fokon ei ősén világító és kormozó lánggal ég. Korábban gyak­ran használták kerékpárlám- pgkban és mozgatható kis világítóeszközökben- Ma fő­leg a fémek autógén hegesz­téséhez és vágásához használ­ják. aholis az acetiléngáz oxigénnel keveredve 3000 Celsius foknál magasabb hő­mérsékletet ad. Ezt viszont az ecetről a legjobb szándék­kal sem mondhatjuk. Bárki meggyőződhet róla, ha ecet­tel tölti meg a lámpáját: sötétben marad — mint a pa- lánki csárda nevezetes helyi­sége. Valószínű, hogy a szö­vegíró költői fogásként folva- modott ennek a kémiai abszurdumnak a fogalmazá­sához — bizonyára így akarta érzékel­tetni a csárda sejtelmes han­gulatát. Ami pedig az acetilén és az ecet hangzási rokonságát illeti: nem az acetilén „ér­telmesedéit” ecetté a magyar ember ajkán, inkább arról van szó, hogy mindkét ki­fejezés a latin ecetből, az acetumból ered. A magyar ecet szó szláv közvetítéssel vette fel mai alakját- Az ace- til, acetilén pedig nemzet­közi műszó- Azt jelenti, hogy a kémikusok az acetumsavma. radékot az ecetsavból veze­tik le; acetilból pedig a ké­miai ipar acetont és ecetsa­vat szintetizál- Ezt az etimo­lógiai gondolatmenetet még egy érv erősíti: a köznyelv­ben az acetilénlámpát inkább karbidlámpának mondták — a „karbid”-ból pedig nehe­zen lesz ,,ecet” még a leg­ügyetlenebb ajkon is. s nem szabad a nádat és a sást vágni, égetni. A hazánk­ban élő 330 madárfajta kö­zül 300 védett, s ez azt je­lenti. hogy minden tíz fé­szek közül 9 védett madáré. A természetvédelmi hiva­tal madártani intézete fel­hívja a kirándulók figyelmét, hogy a védett madarak fész­kelőhelyein csak a hivatal engedélyével szabad fényké­pezni, filmezni, hangfelvéte. leket készíteni. Tájékoztató a tavaszi—nyári ruházati ellátásról Kádár Márta lit*z épkori ujj lenyomatok „Szent Jadwiga poharán” A madarak Tetteimében tilos a bokorirtás, uádvágás Megkezdődött a tavaszi vakáció Átmenetileg elbúcsúztak a diákok az iskoláktól; az áp­rilis 13-ig tartó tavaszi szü­netben gazdag program vár­ja mind az általános, mind a középiskolák . tanulóit. A ti? napos vakációra változa­tos programot állítottak ösz- sze a napközis gyerekeknek akiknek felügyeletéről és ellátásáról ugyanúgy gondos.: kodnak a szünetben is, mint a tanítás idején. Szerepel a programban egyebek közt közös mozi, színház, múzeum és tárlatlátogatás, szakköri foglalkozás, kirándulás. a helytörténr.a érdekességek megtekintése- Jól egészítik ki a szünidei hasznos időtölté­si lehetőségeket a rádió és a televízió gyermekműsorai^ A tavaszi-nyári szezont a tavalyinál 2 milliárddal, — mintegy 22—24 százalékkal nagyobb készlettel kezdte a ruházati kereskedelem. Az ipari termelés javulása, a folyamatos szállítás tovább növeli a kedvezőbb árukíná­latot. örvendetes, hogy a „friss” a szezonnak megfe­lelő kínálatban lényegesen nagyobb a választék az ol­csóbb cikkektől a drágábba­kig. Ezekben összegezte a (Mttlkereskedelmi miniszteri ­um hétfői sajtótájékoztató­ján a ruházati ellátás hely­zetét Laután Ferenc főosz­tályvezető. Beszámolt egyebek között arról az örvendetes tényről, hogy általános a gyermek- ruházati ellátás javulása. — Tavaly ilyenkor úgyszólván minden gyermekruházati cikk — különösen kötöttáru és bébiholmi — hiánycikk volt. Most nem csak mennyi­ségben, hanem választékban is kielégítőnek mutatkozik »A eilárasv-. Milyenek lesznek a világ legmagasabb épületei? New Yorkban két teljesen egyforma, hivatali célokat szolgáló toronyház épül. Hír szerint ezek lesznek a vilá­gon a legmagasabb épületek. A 110 szintes irodaházak földtől számított magassága eléri a 411 métert. Az épü­letek 1972-ben készülnek el és 50 000 hivatalnok, ügy­intéző fog bennük dolgozni. A szív gyógyításáért Lengyelországban az utób­bi években gyors ütemben fejlődik a modern szóvgyó- gyászat. Az országban jelen­leg 37 intenzív szívterápia- központ áll fenn. Közülük' tizenötben, szívműködés-sti- mulátorok „szervezetbe ül­tetésével” is foglalkoznak. Ilyen szívserken tő-berende­zés sei él jelenleg Lengyelor­szágban több mint ötszáz ember. Ezenkívül a lengyel szívsebészek 1160 elektródot és 211 mesterséges szívbil­lentyűt helyeztek el a bete­gek szervezetében. Jelentős eredményekkel büszkélkedhet a lengyelor­szági szívsebészet is. A var­sói Orvostudományi Akadé­mia gyermeksebészeti klini­káján nemrégiben vezették le az ezredik szívműtétet Az ezer gyermek közül — akik között nem egyszer akadtak néhánynapos új­szülöttek is — 835 kis páci­enst sikerült teljesen meg­gyógyítani, illetve jelentős mértékben javítani egészsé­gi állapotukon. A szívse­bész-szakorvosok a klinikán a legbonyolultabb szívműté­teket vezetik le a vérkerin­gést fenntartó berendezés segítségévek Elektroszá11ító a helyi érdekű közlekedésre Jóformán teljesen zaj- és kipufogó gáz mentes a fel­vételen látható teherszállító jármű, amit a müncheni Messerschmitt-BölkoW- Blohm (MBB) konszern 11 vet, amit konstruktőreinek véleménye szerint a helyi érdekű közlekedésben gaz­daságosan lehet alkalmazni. Bár az akkumulátorokat száz kilométerenként fel évi kísérleti munkával szer­kesztett meg. A sokat ígérő új járművet a közelmúltban mutatták be 'a nyilvánosn Ságnak. A kutatók három vállalattal, a Bosch-sal, a Wartaval és a Rajna-Veszt- fáliai Villamossági Művek­kel karöltve állították elő az elektromos méghaj tómű­kéi! tölteni, illetve ki kell cserélni, ez utóbbi gyorsab­ban megy, mint például egy kocsinak a benzinnel való feltankolása. A teherszállító legmagasabb sebessége ezer kilogramm hasznos megter­helés mellett 80 km/óra. A jármű teljes egészében mű­anyagból áll. A por és az asztma Nemrégen a közönséges porban mikroszkopikus nagyságú, mindössze 30 mikron átmérőjű kullancso­kat találtak. A kullancsok az emberi bőr elhalt, hámló részeivel táplálkoznak és Benzin, levegő és víz Melboume-i újságok je­lentik, hogy a város utcáin olyan magánkocsik és ta­xik jelentek meg, amelyek segítségével egy eredeti fel­fedezést próbálnak ki a tu­dósok. Az újdonság lényege az, hogy a hengerekben égő benzinhez 43 százalék tisz­ta vizet adnak. Ezáltal nem­csak a tüzelőanyag majd­nem felét takarítják meg, hanem a motor teljesítmé- ' nye is növekszik. Mint ismeretes, a legjobb hatásfokú motorban sem ég el teljes egészében a tüzelő­gyorsán szaporodnak a sző­nyegekben, a párnákban és más „porfogó” tárgyakban. Amint a dán és a holland tudósok egy csoportja bebi­zonyította, ezek az állatkák okozzák az asztma egyik fajtáját. anyag, a „felesleg” kívülre kerül. A szerzők elgondolá­sa szerint a felesleget víz­zel kell helyettesíteni. A motor szerkezetét sem kell megváltoztatni. A gépkocsit csupán egy édevizű tartály- lyal látják el és olyan szó­rófejjel, amelyik nagy nyo­más alatt ködszerűvé por­lasztja a vizet, s azt a kar­burátorba továbbítja. Innen a benzinből, vízből és leve­gőből álló keverék — a hagyományos üzemanyagke­verékhez hasonlóan — a szí­vócsőbe jut Jugoszláviában megfékezik a Tiszát A Tisza szabályozására vonatkozó első tervezetet a múlt század közepén dolgoz­ta ki Vilovszki szerb hidro- lógus. Egy olyan vízrendszer létesítését javasolta, ame­lyik megakádályozta volna, hogy a Tisza felső- és kö­zépső folyásából, valamint a Duna felső folyásából szár­mazó vízmennyiség egyide­jűleg érje el az áradásoktól sokat szenvedő vajdasági te­rületeket. A tervezetet el­utasították. A Vajdaság me­zőgazdaságát évszázadokon kereszitül sújtó problémák így megoldatlanok marad­tak. A jelenleg kivitelezés alatt álló komplex Duna—Tisza— Duna vízrendszert Jugoszlá- r, viában előreláthatólag 1972-, ben fejezik be. A rendszer elsődleges feladatát, hogy a termőföldeket megvédje az áradások és a talajvizek pusztító hatásától, bizonyos fokig már megoldották. Nem ismétlődhet meg az 1956-os csapás, amikor a talajvíz szinte elmosott 240 000 hektár szántóföldet és rombadöntött több mint 760 házal A vízrendszer lé­tesítményei nagyban hozzá­járultak a tavalyi erős ár^ víz megfékezéséhez. Megoldásához közeledik ft második feladat is. A Tisza és a Duna vizével jelenleg már több mint 40 000 hek­tár földet öntöznek. 1972 Jégére az öntözött területet 315 hektárra akadjak .. noál

Next

/
Thumbnails
Contents