Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 4. Kormáiiykitimtetcsek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül Erős Andrásnak, a karcagi Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola igazgatójának, a Munka Érdemrend arany fokozata; Ács Józsefnek, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat főosztályvezetőjének, Balogh Józsefnek, a karcagi Béke Tsz elnökének, Dózsa Józsefnek, a besenyszögi Kossuth Tsz főkönyvelőjének, Fekete Tibornak, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz elnökének, Halász Miklósnak, a Szamuely Tibor Gépipari Technikum és Szakközépiskola igazgatójának, Jagos Imrének, a nagyrévi Béke és Barátság Tsz párttitkárának, Kárpáti Józsefnek, a Hűtőgépgyár gazdasági igazgatójának, Kása Lajosnak, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőjének, dr. Kurucz Gyulának, a Talajművelési Kutatóintézet igazgatójának, Mikó Józsefnek, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat főfúrómesterének, Rács Istvánnak, a jászberényi Kállai Éva Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójának a Munka Érdemrend ezüst fokozata; Ágoston Sándoménak, a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Szolnok megyei kirendeltsége előadójának, Bakos Istvánnak, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Közép-Magyarországi Központja üzemvezetőjének, Bíró Károlynák, a tiszafüredi Járási Építő- és Vegyesipari Ktsz elnökének, Csípés Imrének, a mezőtúri Petőfi Tsz elnökének, Falucskai Antalnak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzeme vezető fúrómesterének, Gál Lajosnak, a kenderesi Haladás Tsz fő- agronómusának, Gorjanc Ig- nácné dr-nak, az Aprítógépgyár gazdasági igazgatóhelyettesének, Lévai Miklósnak, a Szolnok megyei Növényvédő Állomás műhely- vezetőjének, Miklósi Andrásáénak, a Tisza Cipőgyár lemez átvető dolgozójának, Mondok Istvánnak, a Tisza- menti Vegyiművek üzemvezetőjének, dr. Móra Lászlónak, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatóhelyettesének, Sarkadi Lukácsnak, a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz elnökhelyettesének, Szlama Ferencnének, a Tisza Cipőgyár tervkészítőjének, Tábi István gépészmérnöknek, a Hűtőgépgyár szocialista brigád vezetőjének, Tu- gyi Gábornak, a Volán 7-es számú szolnoki vállalata főművezetőjének, Varga Fe- rencné dr.-nak, a szolnoki járásbíróság elnökhelyettesének, Veres Jánosnak, a to- majmonostori Petőfi Tsz elnökének a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács Daróczi András rendőrőmagynak, a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A haza szolgálatáért Szolnok megyei munkásőrök k: tüntetése A Rózsa Ferenc-díjak kiosztása A kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából, kiemelkedő újságírói és közéleti tevékenységük elismeréséül a Rózsa Ferenc-díj I. fokozatát adományozta Barcs Sándornak, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának, Németi Irénnek, a Nők Lapja főszerkesztőjének, Dr. Szabó Lászlónak, a Népszabadság ravatvezetaheüyette- sének. A Rózsa Ferenc-díj H. fokozatában részesült Mikes György, a Ludas Matyi olva. sószerkesztője. Tábori András, a Magyar Hírlap szerkesztő bizottságának tagja. Vitray Tamás, a Magyar Televízió főmunkatársa. A díj III- fokozatát kapta Kis Csaba, a MTI külDoliti- kai szerkesztőségének főszerkesztőhelyettese. Sebes Tibor a Magyar Ifjúság rovatvezetője és Szekulity Péter, a Tolna megyei Népújság rovatvezetője. ☆ Tegnap a Parlamentben kiosztották az 1971. évi Rózsa Ferenc-díjakat. A kitüntetettek között van Szekulity Péter, szekszárdi testvérlapunk munkatársa. Szekulity Péter lapunk szerkesztőségében ismerkedett e hivatás örömeivel, szépségeivel. Az egykori urasági cselédből, erdei segédmunkásból kiemelkedett tehetséges újságíró kollega már Szolnok megyében felhívta írásaival a figyelmet magára. Azóta nevét országszerte megismerték. Kapcsolatát soha nem szakította meg megyénkkel. Legutóbbi levelében is szeretettel emlékszik az itt töltött évtizedre, s mint írja, úgy érzi, e megyében lett emberré, újságíróvá. Szerkeszőségünk a régi kollegának, a mindenkori barátnak. elvtársnak szívből gratulál a magas kitüntetéshez. Ifjúsági vezetők kitüntetése Hazánk felszabadulásának 26-ik évfordulója és a- Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának negyedszázados jubileuma alkalmából tegnap délelőtt a tiszalige- tj KISZ-vezetőképző táborban kiváló ifjúsági vezetőket tüntettek ki. A KISZ KB és a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének kitüntetéseit Fehér József a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át. Az ünnepségen részt vett Vad And. rás. az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. KISZ Érdeméremmel ismerték el Nádas Józsefnek, a Szolnok járási pártbizottság első titkárának az ifjúsági szövetségben, majd a fiatalok segítésében hosszú évek óta végzett eredményes műn- káját. Ugyacsak KISZ Érdeméremmel tüntették ki Törőcsik Sándort, a vezsenvi községi tanács vb elnökét. Nagy Sándort a karcagi Béke Tsz KISZ titkárát. Oláh Vincét, a tiszaderzsi általános iskola csapatvezetőjét. Kiváló Űttörővezető kitüntetésben részesült Lovász Tibomé a kőtelki általános iskola csapavezetőhelyettese, Kovács Andrásné a karcagi Györffy István általános iskola tanára, Faragó Lászióné a jászberényi Gvetvai Já_ nos általános iskola tanára, Barna Gyuláné a kenderesi általános iskola csapatvezető helyettese, Füleki Sándorné a kunhegyesi Kossuth átaJá- nos iskola úttörőcsapatának sportfelelőse, Tóth Jenőné a szolnoki Kassai úti általános iskola párttitkára. Csaba György a Szolnok városi úttörőelnökség táborozási szak- bizottságának vezetője, Fehér Jánosné az újszászi Nagykerti iskola tanára. Kacsa Györgyné a törökszentmiklósi Hunyadi úti iskola tanára, Nagy Gy■ Róza a kis. újszáll ás: Arany János általános iskola tanára, Gonzá- lesz Béla a jászberényi járási úttörőelnökség tagja és Szabó Magdolna a mezőtúri városi úttörő elnökség tagja. Tegnap reggel, az F. Bede László szolnoki munkásőr zászlóalj körletében tartotta felszabadulási ünnepségét a Munkásőrség Szolnok megyei Parancsnoksága. Posta Mihály megyei parancsnok mondott ünnepi beszédet, majd Kiss István, a megyei parancsnok helyettese olvasta fel Papp Árpád vezérőrnagy ünnepi parancsát a kitüntetések adományozásáról. Az önkéntes fegyveres testület segítésében legtöbbet tevő párt, állami, gazdasági vezetőknek Munkásőr Emlékjelvényt adományozott Papp Árpád. E kitüntetést kapta Varga József lapunk főszerkesztője, Gyűjtő Imre a törökszentmiklósi járási pártbizottság titkára, dr. Erdélyi Ferenc, a tiszafüredi járási tanács vb elnöke, Bindics István, a megyei növényvédő állomás igazgatója, Kerekes Ferenc, a Volán 7. sz. Vállalat igazgatója, Fábián Márton, a karcagi Május 1 Tsz elnöke, Bakó Gáspár a jászberényi járási, Barta László, a kunszentmártoni járási, Krom- perger György, a túrkevei városi pártbizottság osztály- vezetője és Kiss Jánosné, martfűi községi pártbizottsági titkár. A szolgálatban, kiképzésben élenjáró munkásőrök közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapták Ágoston Lajos, a szolnoki járási, B. Fodor Lajos, a törökszentmiklósi, T. Kiss Mihály, a mezőtúri, Kovács Imre, a karcagi, Nagy Imre, a tiszafüredi, U. Szabó József, a szolnoki egységek munkásőrei és Mátyás Lajos, a megyei törzs munkatársa. Ugyané kitüntetés ezüst fokozatát Gyurkovics Sándorné mezőtúri, Nemes Lajos tiszafüredi, Tarcsa János jászberényi, M. Tóth József karcagi, Zubor Ferenc kunszentmártoni egységek munkásőre és Kántor Mihály, a megyei törzs munkatársa kapta. A bronz fokozatot pedig Balogh József, a törökszentmiklósi, Dóba István, a kunszentmártoni, Hamar Károly, a jászberényi, Kiss István, a szolnoki járási, Rimányi József Szolnok városi egységek munkásőre és Marton Balázs, a megyei törzs munkatársa vette át. A kitüntetéseket Posta Mihály és Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője adták át, s a megyei pártbizottság nevében is Vad András mondott köszönetét a kitüntetettek kiemelkedő tevékenységéért. A kis ünnepségen Zubor Ferenc öcsödi szakaszparancsnok és Bakó Gáspár, a jászberényi járási pártbizottság osztályvezetője köszönték meg az elismerést. Y öroskeresztes munkáért A Vöröskeresztes Munkáért Érem arany fokozatát kapta: dr. Mikola Zoltán, a karcagi kórház igazgató- helyettes főorvosa. A kitüntetés ezüst fokozatát vette át dr. Furár Mária és dr. Wa- yand Ferenc, a szolnoki kórház főorvosai; Kocsis Miklós cibakháai nyugdíjas tsz- tag; Ézsiás Kálmánná szolnoki vezető védőnő; Hame Mária jászberényi nyugdíjas pedagógus. A kitüntetés bronz fokozatában részesült Ga&l Ferencné Jászberény, Kischner József né Kisújszállás, Filián Lörincné Szajol, Kripta Mihályné Törökszent- miklós, Tamási Sándorné Mezőtúr. A hétalvók sokat álmodnak Az alvás rejtélyei közül mindeddig nem sikerült választ kapni arra a kérdésre: miért van az, hogy egyeseknek elegendő napi 5—6 óra alvás, másoknak viszont miért kell legalább 9 órát aludniuk, hogy kipihenjék magukat? A bostoni állami kórház alváskutatási laboratóriumának munkatársai hónapokon keresztül figyelték a hétalvók és a keveset alvók éjszakai pihenését. A hétalvók inkább passzívak, befelé fordulók: gyakran krónikus depresszió kerülgeti őket. A „kis alvók” általában az alkotók közül kerülnek ki, néha „agilisak”; túlzott aktivitásuk védekezési reakció. De ami a legérdekesebb, az alvás közben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a hétalvók kétszer annyit álmodnak, mint a kis alvók. Eél fajta alvás A vizsgálatokat könnyű elvégezni: amikor valaki álmodik, a szemgolyója gyorsan rnozog, ez a mozgás pedig elektródákkal kimutatható és rögzíthető. A vizsgálatok alapján a laboratórium munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az embernek kétfajta alvásra van szüksége: az álom nélküli „pihentető alvás” időtartama nagyjából mindenkinél egyforma: az álmokkal együttjáró alvás időtartama azonban az egyének idegrendszeri felépítésétől függ. Milyen gyakorlati következtetések vonhatók le ezekből a megállapításokból a «■> r-, óyvo ° A kovstkezfe ések kutatók megfigyelték ugyanis, hogy a heves éjszakai szívdobogások mindig az álmodás időszakában jelentkeznek: 12 éjszaka során 4 betegnél, összesen 39-szer mutatott ki az elektrokar- diogram heves szívdobogást, és ez mindig a szemgolyók mozgásával együtt jelentkezett. Ha a roham közben felébresztették őket, egyes alvók vissza tudtak emlékezni álmuk tartalmára: általában heves érzelmeket, vagy erőfeszítéseket éltek át! A kutatók komolyan dolgoznak azon, hogy olyan gyógyszereket állítsanak elő, amelyek a hétalvóknál csökkentik az álmok időtartamát... A probléma nehezen oldható meg; ha léteznek is olyan altatók, amelyek távoltartják a nyugtalanító álmokat, elég nehéz lenne előírni őket olyanoknak, akik már amúgy is túl sokat alszanak! ySiuyelés) Április (A szó eredetéről és nyelvi szerepéről) A naptári évek negyedik hónapját is latin eredetű szóval nevezzük meg. Az április név (a régiségben ezek az alakváltozatok is gyakoriak: áprél, áprélus) valójában a latin aperire (kitakar, felnyit. kinyit, napfényre hoz) szócsaládjába tartozik. Nem véletlen tehát, hogy nyelvújítóink Kinyi tó, Nyitó, Nyi- lonos tükörszókkal próbálták felcserélni a latin április főnévi és melléknévi értékű hangsort A régi magyar ka- kalendáriumokban a Negyedhó, Tavaszhó, Szent György hava elnevezésekkel is találkozhatunk. Ritkábban a német Trock- Mond magyarítása révén felbukkan a Szikkanos név is. A megfelelő csillagkép nyomán a Bika hava hangsor is olvasható volt naptárjainkbanÉvszázadok óta megfigyelték, hogy április havában hó, eső, száraz napok, melegség, „rögtönös” hideg és fagy váltják egymást. A Me zei Naptár (1845) szerkesztője ennek alapján állapítja meg. hogy „az áprilisi időjárásnak változékonysága példabeszéddé vált Valóban a magyar szólás- kincs ismer néhány erre utaló nyelvi formát: Szeszélyes, mint április hónapja. — Bolondos, mint az áprilisi idő stb. A szeszélyes, változékony időjárás adott alapot a szép- irodalmi alkotásokban gyakrabban felbukkanó Bolondok hava. Bolondos hó elnevezéseknek is. Tóth Árpád egyik szép versében sem véletlenül olvashatjuk: ..Április, április, bolondok hónapja-..” (Április). NvelvtörténetS szótárunk a latin eredetű képzővel toldalékolt áprüizál szóalakot is szótárazta. Ennek a szö- jelentése: bolondozik, becsap, elbolondít, áprilist járat stb. Az áprilizál szó azt is bizonyítja, hogy nálunk is szokásban volt április elsején tréfás jókedvünkben áprilist járatni barátainkkal, április bolondjává tenni embertársainkat. Újabban április elseje a csínytevés, az egymást ugratás, a dévaj tréfá'kozás napja. Április szavunk származékának az áprilisezik igének nvelvi szerepéről is ezzel kapcsolatban van adatunk: az április elsején esni szokott ugratást. rászedést tréfaűzést nevezték meg apáink ezzel a szóalakkal- Az áprilisjáratás összetétel is jelentkezett elsősorban a nép. költészeti alkotásokban. Az április bolondja nyelvi képlet főleg gyermek verseken, csúfoló rigmusokban- mon- dókákban nyert szerepet. Az áprilisi tréfa jelzős kifejezés már szélesebb körben használt. Ritkább az egészen áp- rilisember nyelvi forma. — Benne hónapunk neve a változékony természetű, köny• nyen becsapható, az ugratás, ra nagyon érzékeny átvitt jelentéseket közvetíti. E cikkünkben felsorakoztatott nyelvi példák azt bizonyítják. hogy az április szó, ez a latin jövevény már nem áll önmagában, nagy szócsaládnak adott alapot. Különben más európai nyelvekben is hasonló nyelvi szerepet tölt be az április név. A németek pl-: Aprü- glück-nek nevezik a változó, korty, a csapodár, az állhatatlan szerencsét Az ,.tn den April schicken” német nvel- yi forma magyar megfelelője: bolondját járatja valakivel, lóvá tesz valakit, áprilist járat valakivel, ugrat, rászed stb dr. Bakos József írásvetítő Nagyhatású oktatási-technikai eszköz van elterjedőben hazánkban; s ez az írásvetítő. Előnyei vitathatatlanok, felhasználása az oktatásban feltétlenül indokolt alkalmazásával nagy mértékben növekszik az oktatómunka szemléletessége, hatásfoka. Az írásvetítő rövid idő alatt elfoglalja majd helyét a többi segédeszköz, — a falikép, a diavetítő, a magnetofon és a film — között. Mi is ez az írásvetítő? Mire, s hogyan használható a kicsinyek és nagyok oktatásában? Az írásvetítő lényegében vetítő-készülék, amelyet az oktató maga elé helyez az asztalra, vagy állványra, és a felső lapjára helyezett fóliára írhat vagy rajzolhat Az írás mintegy tízszeres nagyításban látható az oktató mögötti vetítővásznon. Az írásvetítő a hagyományos iskola! tábla minden feladatát képes betölteni, mégpedig a táblai, munka hátrányai nélkül. De ezen túlmenően sok egyéb felhasználási lehetősége is adódik. Legszembetűnőbb előnye talán az, hogy a tanár nem fordít hátat a hallgatóságnak, mint a táblaírás esetében, hanem a diákokkal szembefordulva tud magyarázni, írni, rajzolni egyszerre, s munkája a vetítő- vásznon táblai méretekben jelenik meg. Így a tanárok és a diákok közötti közvetlen kapcsolat a tanítási órán mindvégig folyamatos. Az írásvetítővel változatosabbá válik az iskolai órán a szemléltetés. Nemcsak a2 előadó kézírása olvasható „élőben”, kivetíthető a segítségével előre elkészített rajz, vázlat, felragasztással készült ábra, röntgenfilmek, kisebbméretű átlátszó eredeti tárgyak, anyagok is. Kívánságműsor Hamarosan vetélytársa támad a képernyőn a rádió A kerített ház A zalaegerszegi göcseji falumúzeumban, hazánk első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjteményében, tető alá került az egyik legértékesebb és egyúttal legérdekesebb építmény, a kerített ház. Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt, amikor a gö- cseii területen néhány család egv-egy községet alkr V -o »rődröndfizerhn7 hasé’* négyszög alakban helyeztél- Gyakrabban fordulhatnak ! á az épületeket: épületekkel elő néluk szívrohamok! A kerítették az udvart. Az erdőrengetegben élő családok így védekeztek a vadállatok és a hivatlan látogatók ellen. A kaput majdnem minden esetben erős faragott gerendákból ácsolták, ami szellemes zárrendszerrel működött és csak belülről volt nyitható. A saiátos néni épí- •iszetet rpnreren'á’ó kerített -'msztház a mintegv 4(1 pületet számláló göcseji falumúzeum legérdekesebb látnivalóját. : , népszerű kívánságműsorainak. A 70 perces „Önök kérték — mj teljesítjük” című összeállítás ugyanis a ívnézők műsora lesz. Idősebb testvéreitől, a Kettőtől—hatig és a 139—660-tól csalt abban különbözik, hogy itt a kért anyagok előkeresése technikailag lényegesen bonyolultabb. Igv a közönség óhajaival nem telefonon, hanem levélben fordulhat a szerkesztőséghez. Az adásban lényegében minden olyan produkcióra sor kerülhet, amelyet 1959. után sugárzott a televízió. A szerkesztők egyelőre még nem döntöttek, hogy havonta jelentkezzen-tí az új kívánságműsor a képernyőn, vagy esetleg sűrűbben. Erre az első adás nyomán támadt levél-visszhang adhat majd feleletet
