Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Látogatás a megye éléskamrájában

A húsfeldolgozó üzemben a húsvéti sonka készül. A fertőzés megelőzése most is nagy gondot jelent

A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság az egyesülés óta a megye egyik legnagyobb gazdasági bázisává vált. Surjáni kerületében a falunyi telepen sokmillió forint értéket termelnek. A korszerű istállókban vagyonokat érő állatállomány található.

NEMCSAK AZ ATOMBOMBA

»

Sípos Zsigmonddal, a kerület vezetőjével és Mondok Gyulával, a növényvédelem főfelelősével a tömegpusztító fegyverek hatásáról beszélgetünk, hiszen egy esetjeges háború esetén csak öntudatos, fegyelemre alapozott védekezéssel lehet a nagy értékű állatállományt megvédeni.

— A legveszedelmesebb pusztító eszköznek az atomfegyvert tartják számon a köztudatban, — mondja Sípos Zsigmond. — Pedig a biológiai és a vegyi fegyverek sem kevésbé veszélyesek, sőt nálunk, ahol növényeket, állatokat kell biztonságban tudni, alaposan fel kell készülni e két másik fegyver hatásainak a kivédésére is; A vietnami háború krónikájában naponta olvashatunk a vegyi anyagok kártételéről : bevetésük során beláthatatlan területen hullajtják el lombjaikat az őserdők, válnak terméketlenné a gazdag rizsföldek. Embertelen cselekedet ezekhez a fegyverekhez nyúlni, hiszen az 1925-ös genfi egyezmény egyértelműen megtiltotta a vegyi fegyverek használatát.

— Az emberi méltóságon pedig nem eshet nagyobb sérelem, mint amikor a veszedelmes anyagok hatására elveszti cselekvőképességét az ember, és talán csak bilincsbe ve”ve iér magához.

Békében is fontos a higiénia. A konyha ragyog a tisztaságtól

ELŐÁLLÍTÁSUK SZINTE ELLENŐRIZHETETLEN

— A fokozott veszedelmet, a biológiai fegyverek viszonylag egyszerű előállítása jelenti — veszi át a szót Mondok Gyula. — Például a bdtulinus — magyarul kolbászméreg, — toxinjának néhány milligrammja halálos, ugyanakkor tömeges előállítása szinte semmiféle nehézségbe nem ütközik. Nem szabad fetisizálni tehát az atomfegyvert, a vegyi és a biológiai harceszközök semmivel sem veszélytelenebbek.

— A baktériumok, vírusok elleni védekezés hatásfoka attól függ, mikor kezdenek hozzá az ellenakcióhoz. Nagy terepe van tehát a felderítésnek e láthatatlan fronton is.

— Vannak-e mindenki számára felismerhető jelenségek, amelyekből a biológiai harcanyagok jelenlétére vagy hatásába lehet következtetni?

— A feldérítést nagy mértékben nehezíti az, hogy a fertőzés lappan- gási ideje hosszú. Ez alatt az idő alatt csak a gyengébb szervezet jelzi a veszélyt. A tünetek rögzítése után még mindig hátra van a kórokozók azonosítása. Bizonyos időt ez is igénybe vesz.. Néhány külsődleges jelből is lehet azonban következtetni a biológiai fegyverek bevetésére: a vírusok, baktériumok hordozói nem ritkán rágcsálók, esetleg bolha vagy más vérszívó apróság. A bombából, rakétából egy ilyen támadás során ezek bújnak elő, természetesen megfertőzve különböző alattomos kórral. A fenti állatok tömeges megjelenése tehát már jelzi a veszélyt.

— A felderítés és a pontos fertőzés-térkép után már könnyebb a helyzet — folytatja Mondok Gyula. — Békében a KÖJÁL és az állategészségügyi állomások megnyugtató módon tárják fel a fertőzések kórokozóit. Az 1968-69-es száj- és körömfájás megbetegedést a pontos kórmegállapítás után úgy sikerült leküzdeni, hogy a hatékony intézkedések betartását minden ember vállalta. Hasonló — sőt nagyobb — öntudatos fegyelmezettséget várunk rendkívüli körülmények között is a lakosságtól.

— Ha rendellenességet, tömeges rosszullétet tapasztalunk, vagy a bakterológiai vizsgálat eredménye pozitív, azonnal lezárjuk a veszélyeztetett területet, a mérgezett a- nyagokat elkülönítjük, szükség esetén megsemmisítjük, A tovaterje-' désüket minden körülmények között megakadályozzuk. A vadakat, madarakat el kell pusztítani, mielőtt még tovább vinnék a fertőzést.

Debrecen

— Miként lehet megvédeni az állatállományt?

A kérdésre Sípos Zsigmond adja meg a választ: ,

— A gazdaság állatállományának törzstenyészete zárt rendszerben kapott helyet, így az istállók szükség esetén szinte hermetikusan lezárhatók. Sajnos Fegyvernek- ről, Törökszentmiklósról, Szakállaspusztáról, Surján faluból járnak be dolgozni, így a mozgásuk korlátozása már nagyobb problémát jelent.

— Mondok Gyula, mint növény- védelmi főfelelős milyen, békében is alkalmazott vegyianyagot tudna bevetni egy esetleges biológiai károsodás megszüntetésére?

— Az„ állategészségügyben éppúgy, mint a növényvédelemben sze- > rencsére' rendelkezésünkre áll olyan klórtartalmú vegyianyag, amely- lyel a fertőtlenítést elvégezhetjük. Elég, ha csak a'háztartásban alkalmazott hypóra utalok, amelyik adott esetben hatásos fegyver lehet a biológiai, vegyi fertőzéssel szemben.

— Ha mégis bakteriális csapás éri az állatállományt, ez minden esetben a pusztulásukkal egyenlő?

— Szerencsére nem — mondja Sípos Zs> gmond. — A harcanyagok csak abban az esetben okoznak helyrehozhatatlan kárt, ha nem sikerül időben felderíteni az alattomos fegyver jelenlétét. Ha röviddel a fertőzés után ellenméreg kerül az élő szervezetbe, úgy, a vírusok bacilusok elpusztítása sikerrel jár. Az állatállomány védelme jelentős feladat, hiszen egy esetleges háború esetén a túlélés legfontosabb feltétele a táplálék. A szarvasmarha, sertés az ember közelében él, így védelmükről könnyebb gondoskodni, mint a hatalmas területek kenyérgabonájáról.

A surjáni kerület jelentős állatállománnyal rendelkezik. Hatalmas érték megvédéséről kell gondoskodni

Hogyan védekeznek a cukorgyárban egy esetleges RBV-támadás ellen?

— Laboratóriumunk munkája két szakaszra osztható. A kampány idején a termelés és a gyártási eljárások betartásának ellenőrzése a feladatunk; olyankor a gyárba bekerülő répát szinte mindaddig ellenőrizzük, mígnem kész termékként távozik. Most télen, a karbantartási munkák folynak, mi pedig a különböző segédanyagok, vegyszerek tisztaságát, minőségét vizsgáljuk. Ellenőrizzük a szeszgyárakba és a gazdaságokba kerülő melasz összetételét — válaszolta kérdésünkre a cukorgyár laboratóriumának fővegyésze, Győri Antal.

— Feladataik hogyan módosulnak a polgári védelem szempontjából?

— Minden évben tartunk törzs- gyakorlat'Ót. Természetesen ez az alapterv évről évre bővül és módosul, hiszen a gyár életében is történnek változások; új berendezéseket állítunk munkába, vagy új épületrészeket kapcsolunk be a termelésbe. A laboratórium is úgy épült, hogy alkalmas legyen egy esetleges radioaktív, biológiai vagy vegyi támadás utáni mentesítésre. Sőt annak a megelőzésére is, hogy a gyárba bekerüljön egy fertőzés.

— Ennek most, békeidőben is nagy jelentősége van.

— A cukorgyárba igen sokféléi érkezik az alapanyag. Vegyészeink a kampányszállítások idején szinte az áru elé mennek. A detektáló állomásunk feladata, hogy ha valamilyen szennyeződést észlelnének, a szállítmányt először a fertőtlenítő állomásra küldjék, s csak azután a feldolgozóhelyre. Dolgozóink is a környező községekből járnak be, tehát nem csupán a répaszállítmányokkal vagy a teherau kon kerülhet a gyárba valamilj fertőzés, hanem a munkások is 1 hozhatják. Ezt most nem kell oly fokozottan figyelnünk, hiszen lenleg egy terület sincs kitéve Sí biológiai, sem rádióaktív fertőzi nek. Mégis évente elrendelünk ej egy nagyobb egészségügyi elleni zést. Ha pedig az említett veszi fennállna, akkor minden beje embert meg kellene vizsgálnunk.

— A biológiai védekezés a c korgyárban hogyan történik?

— Mivel a cukor nagyon jó tá talaj a különböző baktériumtenj szetekhez, csíraszámlálással ál] pítjuk meg, hogy fertőzött-e alapanyag, s azt is, hogy mennyi az. Ezután klórmeszet, hypót, fc maiint keverünk a levekbe, í fertőtlenítünk. Később ezeket anyagokat természetesen eltávol juk— A feltételezett rádióaktív s gárzás ellen azokat a raktáraink: amelyekben a késztermékeket tai juk, légzsilipeljük. Ez annyit j lent, hogy minden nyílászáró sze kezetet megszüntetünk. Sorolha nánk még a különböző eljárásoké a fecskendős fertőtlenítést, a g miszőnyeges szükségátjáró kialak tását, a helyzettől függ, hogy m kor melyik nyújthat hatásosabb v delmet. A cukorgyár esetében 1 hét még egy kritikus szennyeződé forrásról beszélni, ez pedig a T sza. Közvetlenül a folyóból nye jük a szükséges vízmennyiséget, ezért egy „kihelyezett” detektá állomással azt' vizsgáljuk, hogy i kerülhessen be a gyárba vegyik vagy radiológiailag szennyeze víz.

Konduktométerrel állapítják meg a cukoroldatok hamutartalmát

1. Ápolás szempontjából hogyan csoportosítjuk a betegeket?

2. Sorolja fel a keretgázálarcon kívül milyen légzésvédő eszközöket ismer?

3. Mi az elsősegélynyújtó egység legfontosabb feladata az általánosan mérgező harcanyagokkal fertőzött területen?

4. A meleg borogatásnak milyen formáit ismerjük?

5. Az általánosan mérgező hatású vegyi harcanyagoknak milyen közös tulajdonságait ismeri ?

6. Mit nevezünk kombinált sérülésnek?

1. Miképpen fejtheti ki károsító hatásait az emberi szervezetre az atombomba lökőhulláma?

8. Sorolja fel az atombomba robbanás fény- és hősugárzásának egészségkárosító hatásait.

9. Sorolja fel a fojtó hatású vegyi h'arcanyagok károsító hatásait.

10. Milyen két-formája van a sugársérülésnek ?

A beküldési határidő 1971. április 15. Címünk: Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége, Szolnok, Kossuth tér Irodaház. A borítékra kérjük, írják rá: Polgári Védelem.

***

Októberi számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése a következő:

1. 5 r/óra; 2. a szövetek által elnyelt sugáradagtól; 3. önleolvasós és nem önleojvasós; 4. nem önleolvasós, önleolvasós; 5. 50 r;

6. 100 r; 7. két csoportban: a légutak és a bőrfelület védelmét szolgáló eszközök csoportjára; 8. RBV riadó jelre, külön parancsra, öntevékenyen, külön parancs bevárása nélkül,. ha szeny- nyeződést észlel; 9. 6—8 óra; 10. 2—3 óra.

Könyvjutalmat nyertek: Szabó Franciska Szolnok, Varga József né Szolnok, Nagy Mihály Tiszafüred, Keskeny Mihály Kunszentmárton, Szabó Gabriella Jászberény.