Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-28 / 99. szám
1971. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Hasonló „cipőben jár” K, Szabó Ferencné is, ő sem veszi semmi hasznát az autószifonnak. Reklamáljon a gyártó cégnél _ javasolták neki is. Pedig nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. A vásárló járkáljon és mérgelődjön a használhatatlan áru miatt? Id. K. Kiss Lászlőné Vezseny Lakbéruzsora Kálváriám március 1-én kezdődött. A hirdetőben a címeket nézegettem, hol találhatnék magamnak albérleti szobát. Még aznap el is mentem a Vöröscsillag útra. A lakás bérlőjével kellett volna egy szobában aludnom. A lakás gázos, fürdőszobás. Áramfogyasztással együtt havi 350-et kért mindezért, s mindjárt két hónáp- ra kellett volna előre fizetnem. Gondolkodási időt kértem. Másnap megtörtént az egyezség, de csak 300 forint előleget adtam, s megállapodtunk, hogy március 15-én költözöm oda. Március 9-én újból elmentem leendő szállásadónőm- höz. Vittem még 50 forintot, s akkor aláírattam a 350 forintról szóló átvételi elismervényt. Néhány nap múlva telefonon érdeklődtem, hogyan juthatok be 15-én a lakásba. Akkor sehogyan sem — hangzott a -’álasz —, mert éppen festik a szobát. Március 16-án cédula várt az ajtóin: hirtelen el kellett utaznom. A hónap vége felé még mindig „festettek”, s volt albérlő is még a lakásban. Ugyanez volt a helyzet március 31-én, sőt akkorra „megbetegedett” az egész család: leendő háziasszonyom lánya, anyja, apja; oda kellett utaznia... Ekkor már biztos voltam abban, hogy a harmadszor módosított időpontban — április 1-én — sem költözhe- tem. Ismét a hirdetőbementem Meglepetésemre az én albérletem még mindig ott „kínálta magát”... Április 6-án megint elzarándokoltam -a Vöröscsillag útra. Az asszony akkor ■ azt mondta, a pénzt, amit adtam, már elköltötte. Majd kér kölcsön, menjek 13-án érte. Ígérte: segít albérletet keresni. Megköszöntem „szívességét”, s közöltem vele, hogy már van lakásom. Azt talán mondanom sem kell, hogy 13-án kétszer is hiába kerestem. Másnap újból mentem. Ekkor aztán kijelentette: nem is adja vissza a pénzt, miattam küldte el az albérlőjét!?), miattam üres a lakása. Most már csak azt szeretném tudni: ha miattam küldte el az albérlőjét, miért hirdetett márciusban, s hirdet még most is ez az asszony. Rajtam kívül talán másokat is így rászed — és büntetlenül? I. a. Szolnok A kenyér és a „kölykök" Kedves Olvasónk! Jól hiszi, nem ez a megoldás! Vigye vissza negyedszer is az autószifont az ÁFÉSZ boltjába, oda, ahol vásárolta. Ott kell kicserélni a hibás árut, ahol eladták. S ezt mind a bolt vezetőjének, mind az ÁFÉSZ ügyintézőjének illene tudnia! Az már az ő dolguk, hogy a szállító céggel rendezzék a reklamációt. (A szerk-) „Röntgenezett” tojások Kuncsorba kicsiny falu Szolnok megyében, ügy tudom, a lakosság számát is figyelembe véve, mi adtunk el legtöbb tojást, még télen is. Az ÁFÉSZ felvásárlójával elégedettek vagyunk, igazságos, szorgalmas asszony. Nem is vele van bajunk, hanem az egyre bosszantóbb előírások kezdik ki idegeinket. Három éve csak tiszta, átvilágított tojást — a legkisebb 5 dekás lehet — vásárolhat meg az átvevő. Igaz, 17 forintot kapunk így kilójáért. De ezt már megszoktuk és megértettük. A környező falubeliek világítás és válogatás nélkül adják el a tojást, 14 forintért. Április 14-e óta azonban ez a „házirend” is megváltozott. Átvilágításkor minden tojást meg kell forgatni, s ha megmozdul a sárgája, akkor már „ugrik" az üzlet. Legutóbb egy óra hosszat ácsorogtam egy ilyen „szűrésnél”. Fárasztó ez és idegtépő. Ilyen méricskélés után szinte az összes tojást visszavihetjük. Akik a faluban laknak, még csak hagy- ján, bár nekik sem szórakoztató. De mit tegyünk mi, akik tanyáról, 4—5 kilométerről cipeljük a tojással teli kosarat... Az efféle kívánalom szinte a lehetetlenséggel határos. Az izgalom semmiképpen nem éri meg a 3 forintos felárat. Dekát nincs más választásunk. Nincs más piacunk. Vajon hová szállítják a kuncsorbai, különlegesen „szűrt” tojásokat? Erre talán csak a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat adhat magyarázatot. Ugyanis — mi, termelők úgy tudjuk — probléma akkor van, ha ők szállítják el a tojást. Türelmetlenül várjuk a felvilágosítást. Szarnák Borbála Kuncsorba Tiszatenyőn a kenyér beszerzése napjainkban is körülményes. Esetenként másfél, két órát is sorba állunk, ha azt akarjuk, hogy jusson. A kisgyermekes anyák bizony ezért gyakran gondban vannak. Ha nincs kire hagyni a gyereket, viszik a bolt elé, mert hosszú időre ki meri otthon hagyni? Nekem is van egy húsz hónapos kisgyermekem. Legtöbbször őt is magammal viszem kenyérért. Kivétel, ha alszik, vagy ha a nagyobbik fiam nincs iskolában. A bolt vezetője és a kiszolgálók is — úgy vélem, nagyon helyesen — előre szólítják a terhes és kisgyermekes anyákat. Ezért külön dicséretet érdemelnek. Emiatt azonban a kismamáknak rendszeresen sok szidalmat és átkot kell eltűrniük. Még asszonyok is minősíthetetlen szavakkal illetnek bennünket, „kölykeinkkel” együtt, olyanok, akik maguk is anyák, csak éppen már megnőttek a gyerekeik. Az állam felkarolja, támogatja a kisgyermekes anyákat. Szomorú dolog viszont, hogy embertársainktól, falunk- béliektől szidalmat, megaláztatást kell elszivlelnünk. A kenyérellátás gondosabb megszervezése bizonyára megszüntetné az örökös viszálykodást. Sz. S.-aé Tiszatenyő Reggel helyett — délután A kútkezelő a helyén van Szajoli olvasóink levélben panaszkodtak március közepén arról: most már nem tudják kiszámítani, hogy az Újtelepen nyílt olajkút kezelőjét mikor találják munkahelyén. Üres kannáikkal sokszor hiába várnak, s újból csak a régi sors vár rájuk: bemenni a faluba olajért, ha nem akarnak fagyoskodni. A szajoliak sérelmét március 17-én közöltük „Örömből — üröm” címmel. Néhány napja kaptuk meg az Ásványolaj forgalmi Vállalat szolnoki telepe vezetőjének válaszát fentiekkel kapcsolatban. Eszerint: . az olvasók panaszát megvizsgáltuk és azt jogosnak találtuk. Az újságcikk megjelenése után közvetlenül, és azóta is több alkalommal végeztünk ,a kifogásolt szajoli kutunknál ellenőrzést ... dolgozónkat fe- gyelmileg felelősségre vontuk..." Több mint tíz éve vagyok a Néplap előfizetője. Annak ellenére, hogy a község központi területén lakom, az újságot mégis csak délután 3—4 óra között kapom meg. Többször szóvá tettem ezt a posta vezetőségénél, de még csak nem is ígérték, hogy ezen hamarosan tudnak változtatni. Érdekes dolog. Ha kimegyek a szőlőmbe, amely hét kilométerre van a községtől, ott már reggel 8 órakor megvehetem a Néplapot. Szeretném, ha panaszomat orvosolnák. Pethő Ferenc Tiszaföldvár Átalmennék én a Tiszán .;« t Nagykörűnél egy komp közlekedik a Tiszán. Hozza—viszi az embereket — ha kel,, járművestül együtt — a víz egyik partjáról a másikra. Kinek hol van dolga. Megoldhatatlannak látszó gond viszont, hogy a kompjárás nagyon elhanyagolt. Pedig szükség lenne rá. Bizonyítja ezt a Tisza jobb és bal partján lévő járművek sokasága, amelyeket gazdáik kényszerűségből hagynak ott, mert mostanában a komp rendszertelenül jár. A Tisza — tudjuk — szeszélyes, hói apad, hol árad. De így van ez másutt is, és mégsem áll meg az élet. A fent említett probléma nem újkeletű. Panaszkodunk is miatta eleget, de hiába! A kompot tudomásunk szerint a községi tanács üzemelteti, az viszont a tsz-re hárítja a felelősséget. Igaz, a tsz-nek is érdeke lenne a rendszeres kompjárat, mert gépeikkel ők sem tudnak a folyón átjutni. Nagykörűből sokan járnak el máshová dolgozni. Pech- jük van azoknak, akik a „túlsó parton” keresik kenyerüket, mert naponta — ha nem jár a komp _ 100—120 kilométert is motorozniuk kell, hogy munkahelyükre, s este otthonukba jussanak. „Motoros” Nagykörű Senki nem tesz semmit Karácsony előtt egy autó- szifont vásároltam a vezse- nyi ÁFÉSZ-nál. Ügy látszik, az árát kidobtam az ablakon, mert azóta sem tudom semmire használni. Háromszor is visszavittem már az üzletbe, de a bolt vezetője emel, hol azzal mindig elutasított Az ÁFÉSZ ügyintézőjét is felkerestem már panaszommal. Vigyem él a gyárba, vagy küldjem visz- sza. Ott majd kicserélik vagy megjavítják — ajánlotta. Egyszerű, csak éppen nem nagyszerű tanács. Kényelmes ügyintézés, A jászberényiek szeretik városukat Lapunk április 18-i számának mellékleteként vehették kezükbe olvasóink „Jászberény jelene és jövője” című kiadványunkat. Kétségtelen, hogy a kis ismertető főleg a jászberényi emberek figyelmét keltette fel. Erre enged következtetni az a néhány levél is, amely az elmúlt napokban érkezett. Oláh János nyugdíjas például így írt: . Külön öröm nekem, jászberényinek a 12 oldalas melléklet. Ezenkívül tudomásul kell vennünk, hogy megyei lapunk, mind tartalomban, mind kivitelben lépést tart azzal a fejlődéssel, ami minden területen szemünk előtt játszódik le. Ez sem kisebb öröm számomra, mint a városunk fejlődését bemutató melléklet... A cikkek csoportosítása, elhelyezése színessé, változatossá teszi mind a 12 oldalt. A jászberényi „különkiadás” olvasmányos, jól tájékoztatja az olvasót, emellett szórakoztató is...” Idézet egy másik levélből: „...A Jászberény jelene és jövője című mellékletben dicséretes eredmények, a jövőre vonatkozólag pedig szép tervek sorakoznak. Örülünk mindennek, mert szeretnénk, hogy városunk minél szebb, virágosabb legyen... Az elmúlt években a föld alá került sok helyen a villany- vezeték. Mondogattuk: ezután nőhetnek a fák, virágozhatnak az akácok, gyűjt- hetik a méhek az akácmézet... De mit látunk? A főtéren, a Bercsényi úton lemetszik, lecsonkítják a gömbakácokat... Faültetést nem láttunk a tavaszon. A Hatvani úton sok száz nyárfát, akácot lehetett volna ültetni .. Indokolatlan az inkognito Közérdekű annak végleges tisztázása, hogy miként térítheti meg az Állami Biztosító az ismeretlen gépjármű által okozott kárt Téves értelmezésen alapul ugyanis a Szolnok megyei Néplap február 24-i „Ami már nem a rendőrség asztala” és a március 31-i számának „Kicsit a rendőrség asztala fis” című olvasói panasz válasza, melyek szerint, ha a rendőrség megállapítja, hogy a kárt ugyan ismeretlen, de gép jár-; mű ookzta, a kár téríthető. A 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet 3. § <1) bekezdése valóban téríteni rendeli el az ismeretien gépjárművek által okozott károkat is — rendőrségi határozat alapján —» de a hivatkozott paragrafus (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy ismeretlen gépjármű által a gépjárműben okozott kár nem téríthető, és nem elégíthető ki a társadalombiztosítási szerv igénye. Közérthetően tehát, ha 8 rendőrség igazolja, hogy » MjgSf TflNäCSADö A termelőszövetkezetek nő tagjának szülési segélyéről A termelőszövetkezetben szabály ilyen értelmezése a tagként dolgozó nőt — szülés címén — 20 heti szabadság illeti meg. A szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni. E szabálytól a terhes nő kérésére el lehet térni, ha az az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról — a jogszabályban meghatározott keretek között — a termelőszövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik úgy, hogy a szülő nőt a szülési szabadság idejére készpénz^egélyben részesíti. A 6/1967 (X. 24.) MÉM. Számú rendelet 149. §-nak rendelkezése szerint szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát, vagy ennél kevesebb, de legalább az évi 100 tízórás munkanapot teljesítette. A szülési szabadság 20 hetén belül az egy munkanapra járó segély összege a szülést megelőző — egy évi időszakban elért részesedés — egy napra eső részének 75 százalékánál kevesebb és 100 százalékánál több nem lehet. A termelő- szövetkezet által megállapított munkaidőnél kevesebb, de az évi 100 tízórás munkanapot elérő munkateljesítés e'etén a segély összege nem haladhatja meg az említett részesedés egy napra eső részének 60 százalékát. A fenti jogszabályi rendelkezések alkalmazása során egyes termelőszövetkezeteknél vitás volt az, hogy jár-e szülési segély a termelőszövetkezettől annak a tagnak, aki korábbi szülés alapján még gyermekgondozási segélyben részesül és a segély folyósításának icleje alatt a termelőszövetkezet közös munkájában nem vett részt. A helyes és egészséges gyakorlat kialakítása céljából a minisztérium a Legfelsőbb Bíróság egyetértésével olyan iránymutatást adott, hogy ha a mezőgazda- sági termelőszövetkezet tagjának a gyermekgondozási segély folyósítása idején újabb gyermeke születik, a segélyezés idejét a szülési segélyre való jogosultság szempontjából közös munkában töltött időként kell számításba venni. Az irány- mutatást azzal indokolták, hogy a jogszabályalkotó szándékával nyilvánvaló ellentétben áll az olyan értelmezés, amely szerint az ismételten szülő nő azért nem részesülhet szülési segélyben, mert a korábban született gyermeke után gyermekgondozási segélyt kap. A jogtermeloszövetkezet tagját hátrányos helyzetbe hozná a termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nővel szemben. Az ismertetett iránymutatás teljes szövege a Tanácsok Közlönye 1971. március 4. számában jelent meg. A jogerősen kiszabott munkajogi kártérítés elengedéséről A Munka Törvénykönyve 61. §-ának rendelkezése szerint a dolgozóval szemben kártérítés kiszabására a vállalat jogosult. Ennek során a kártérítést a jogszabály szerint kiszabható alacsonyabb összegben is megállapíthatja, illetőleg annak kiszabását mellőzheti is, ha az eset ösz- szes körülményei ezt kellően indokolják és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti. Az idézett jogszabály alkalmazása során vita merült fiel, hogy a vállalat igazgatója jogosult-e a dolgozóval szemben — akár jogerős büntetőbírósági határozattal — kiszabott kártérítés részbeni vagy teljes elengedésére, illetőleg a jogerős kártérítési határozat végrehajtásának mellőzésére. Az egységes és helyes gyakorlat kialakítása érdekében kiadott iránymutatás szerint a munkajogi kártérítési igény érvényesítőiére, illetve mérséklésére egyébként jogkörrel rendelkező vállalati igazgató arra is jogosult, hogy a szóban lévő követelést — vagy annak egy részét — elengedje. Ez folyik a vállalat gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével bekövetkezett változásból is. Ha a vállalat igazgatója a követelés elengedése mellett döntött — ezt indokolt határozatba kell foglalnia. Ezen túlmenően a vállalatnak a zárszámadásban is meg kell indokolnia, hogy az elengedésre milyen okokra tekintettel került ®or. Mindez természetesen nem érinti a vállalat igazgatóiának az általa hozott döntésekért fennálló általános felelősségét — állapítja meg az iránymutatás. Az ismertetett iránymutatás álláspontját a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium is elfogadta Az iránymutatás teljes szövege a Tanácsok Közlönye 1971. évi 9. számában található. Dr. Cs. L kárt gépjármű okozta, melynek tulajdonosa, illetve rendszáma ismeretlen, megtéríti az Állami Biztosító a személyi károkat, a gépjárműben elhelyezett vagyonkárokat, de nem téríti meg magában a gépjárműben keletkezett kárt. Ezen rendelkezés indoka a gépjárműkárok keletkezésének bizonyítási bizonytalansága, valamint az ön-károkozás téríthetőségé- nek kizárása. Amennyiben a kárt okozó ismeretien marad, a gépjárműben keletkezett kár a CASCO-biztosítás alapján térül meg. Szilas Gábor mezőtúri olvasójuk és más, hasonló módon károsodott biztosított (amennyiben CASCO-biztosí- tással nem rendelkezik) téri- , tetlen kárügye csak ügy orvosolható, ha a kárt okozó gépjárművezető jelentkezéssel vagy hatósági felderítéssel ismertté válik. Az is- mertté-válás sem szabálysértési, sem büntetőjogi felelős- ségrevonással nem jár. Szilas Gábor gépkocsijával február 26-án a nagylaposi birkacsárdánál történtek miatt a kárt okozó elrejtőzése — legalább is a gépjárműrongálást illetően — teljesen indokolatlan, a károsult szempontjából pedig méltánytalan. Hiszen ismeretlenségben maradása miatt nem juthat hozzá Szilas Gábor a gépkocsijában történt kárának megtérítéséhez. Dr. Kuhnyár Lászlóné az Állami Biztosító vezető jogtanácsosa Olvassa, terjessze a Néplapot i
