Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 3. Ki a jobb autóvezető? Nők a volánnál Az ébredő tavasz nagy au­tóforgatagában a volánok mögött egyre több hölgy ve­zetőt fedezhetünk fel. Ez is­mét felveti a régóta vitatott problén/iát, hogy a nők való­ban rosszabbul vezetnek-e mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos mód­szerekkel keresik a választ, orvosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elem­zik a két nem vezetés köz­beni viselkedését, teherbírá­sát, s még sok más szem­pontot. Élettani vizsgálatok Nyugat-Németországban tíz nő és négy férfi, vala­mennyien 25 és 30 év közöt­ti korúak — állt a starthoz, hogy részt vegyen egy két­szer 300 kilométeres próba- útón. Az első 300 kilométert délelőtt, a másodikat pedig éjszaka tették meg. A kísér­let előtt és után két-két kör erejéig külön erre a célra előkészített autókba szálltak át, amelyekben a vezető pul­zusát, vérnyomását, a kilég- zett levegő mennyiségét és összetételét, sőt még az agy­működést is regisztráló mű­szerek voltak elhelyezve. Re­akció- és koncentrációvizs­gálatok egészítették ki a mé­réseket, majd vizeletvizsgá- lat következett, melyre a fáradtságra jellemző anya­gok meghatározása végett volt szükség. A vezetők teljesítőképessé, gének méréséhez és összeha­sonlításához új mértékegysé­get kellett kieszelni. Ehhez a fékezések, kapcsolások és gyorsítások számának ösz- szegét vették alapul, s bebi­zonyosodott, hogy ez a mé­rőszám jól reprezentálja a vezető teljesítményének emelkedését, vagy csökken­tését. hevesebb Itor házat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfi­aknál sokkal aktívabbaknak és éberebbeknek bizonyultak a volán mögött. Míg ugyan­is — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessé­ge 11 százalékkal csökkent, addig a nőké 10 százalékkal fokozódott. Az is nagy fel­tűnést keltett, hogy a nők jobban helytálltak az éjsza­kai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezet­tek. de két óra múlva már lassúbbodott a vérkeringé­sük, s ezzel párhuzamosan a teljesítőképességük is csök­kent. Ami a férfiakat látha­tóan kifárasztotta, az a nők­nél csak mintegy „bemele­gítésnek” számított, ők végig állták a sarat, még a kriti­kus időben — éjszaka 2 és 3 között — is. Kiderült, hogy a nők nem kockáztatnak annyit, mint a férfiak és ke­vesebb hibát is vétenek ve­zetés közben, ami végered­ményben azt jelenti, hogy a nők, ha nem is olyan látvá­nyosan, de általában biz­tonságosabban vezetnek a legtöbb férfinél. Ám bebizonyosodott hogy a nők elmarasztalásának ■mégis csak van valami alap­ja. Egy bizonyos biológiai időszakban — a menstruáció alatt és közvetlenül előtte — á nők tényleg rosszabbul ve­zetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesé­sét az orvoskutatók a hor­monális átállással, a szer­vek vérellátásának változá­saival magyarázzák. Ugyan­akkor érdekes, hogy közvet­lenül a kritikus időszak utá­ni napokban a nők teljesít­ménye maximumot mutat. Hosszú, megerőltető utazá­sok előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni. Egyenlő képesség, de kevesebb gyakorlat Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik tekinteté­ben a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatlanab­bak kevesebb rutinnal ren­delkeznek. Ennek is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét végén kerül a volán mögé és akkor is csak rövid időre, többnyire olyankor, ha a ve­zetésben elfáradt férjét kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempont­ból a férfiak és a nők egy­aránt rossz vezetők: a fá­radtság fokának helyes meg­ítélésére egyikük sem képes, s még akkor is frissnek ér­zik magukat, amikor az agy­működés görbéi már leg­alább kétórás alvásra inte­nek. Az autósoknak ez a fogyatékossága már számta­lan szerencsétlenséget oko­zott. B. 3. A miniatürizál ási technika jóvoltából az űrkutató, a ten­gerkutató, az orvos és a tu­domány, s technika számta­lan területén dolgozó szak­ember egyre kisebb méretű műszerekkel, érzékelő be­rendezésekkel dolgozik. A miniatürizálás és a szubrai- niatürizílás újszerű technikai eljárások segítségével terjed. A nyomtatott áramkörök is nagy szerepet játszanak ezen a téren. A miniatürizálásban azon­ban nincs megállás. Egy 10 filléres nagyságú területen ina már egész készüléket le­het elhelyezni. Az elektro­nikus műszergyártásban az egyre kisebb méretek miatt a mikroszkóp ma már nél­külözhetetlen segédeszköz. Képünk a Csebokszári-i Vil­lamos Mérőműszerek Gyárá­nak szerelőüzemében ké­szült. A gyár a világ 45 or­szágába szállít mérőberen­dezéseket 11 milliméter át­mérőjű panelműszerektől a bonyolult elektronikus ké­szülékekig. Az élő számítógép Egyszer valaki „élő szá- mítógép”-nek nevezte Horst Grübert, az erfurti Rádió­művek Kombinát igazgató­ját. Húsz esztendővel ezelőtt a gyár egyik satupadjánál reszelővei és mércével dolgo­zott a vasidomokon. Munka- csoporjta élén ma kötetnyi fejlesztési tervvel és a ter­melési adatok szakadatlan számoszlopaival foglalkozik. A fejében egyszerre ezernyi szakmunkás mérnök, terve­ző és eszköz — oszcillográf, felvezető, dióda, elektroni­kus mérőműszer — sorsa ka­varog. Élete állomásai: a sa­tupad után mestervizsga, érettségi, a drezdai Műszaki Egyetem, azután üzemvezető, technológus, végül igazgató. Javaslatok százai A vezetés problémái kö­zött az erfurti rádiógyárban nagy gondot fordítanak ar­ra a hálózatra, amelyen ke­resztül mindenkihez eljutnak az igazgatóság tájékoztatói és beszámolói. Grüber igazgató­nál van a szakszervezeti bi­zalmiak egyik gyűlé­sének jegyzőkönyve. Ennek egyik fejezete így szól; „Az 1971. évi terv megvitatásá­hoz a kombinát dolgozói 21o javaslattal, észrevétellel, bí­rálattal és felajánlással je­lentkeztek. Hetvenöt javaslat a vezetési, 105 a gazdasági, 3 a szakképzettségi és képe­sítési kérdésekkel foglalko­zott; 5 az anyagi érdekeltsé­get, 22 a munka- és életkö­rülményeket tette szóvá. Az üzem szakszervezeti vezetői­ből alakuló munkacsoport a javaslatokat feldolgozza és az igazgatóság elé terjeszti.” Meddő viták A gyűlést követő vállalati értekezleten Grüber beszá­molt az igazgatóság intézke­déseiről. Nem dolgozhatom — mondta — a tudósok, mérnökök technikusok és munkások tudása és tapasz­talata nélkül. Ezeket sem­mibe venni annyit jelentene, hogy társadalmunk fontos erőforrásait befagyasztom. Ugyanakkor azonban helyes mederbe is kell ezeket te­relni. Ezért arra kell töre­kednünk, hogy a munkások és mérnökök mennél több és mennél hasznosabb ötle­tét valósítsuk meg. Ez ma még nehéz kérdés: erről árulkodik a jegyzőkönyv is. Kiderül ebből, hogy a terv­ről szóló viták néha meddő- ek. Sokan beszélnek, de in­kább szónoklatokat tartanak és nem a teendőkre mutat­nak rá. wHát ehhez mit szól?u Grüber igazgató kitartóan szorgalmazza a szoros együtt­működést a szakszervezettel. Ugyanezt — mint ahogy megállapította — nem lehet minden vezetőről és igazga­tóról elmondani. „A mi igaz­gatónk olyan vezető, aki igényt tart a szakszervezet tanácsaira” — mondta az egyik szakszervezeti bizott­ság elnöke. „Fontos döntések előtt kikéri a dolgozók vé­leményét. Ez kedvező vita­légkört teremt.” Ennek tu­lajdonítható. hogy a gyűlé­seken amelyeken Horst Grii- ber beszámolót tart. nem egyszer hallja a kérdést: „Hát ehhez mit szól, igazga­tó kartárs?” Georgij Dimitrov fotóalbum Minél távolabb kerülünk • attól az időtől, amikor Geor- gij Dimitrov a szocializmus győzelméért élt és küzdött, annál élesebben rajzolódik ki alakja, annál nagyobb az érdeklődés forradalmi tevé­kenysége és elméleti öröksé­ge iránt. A Bolgár Kommunista Párt kiadójánál nemrég meg­jelent a „Georgij Dimitrov 1882—1949” című fotóalbum, amelyet a BKP Központi Bizottsága mellett • működő Történeti Intézet és a 0°or- gíj Dimitrov Központi Mú­zeum munkatársai állítottak fesz«. Magasabb adót vetnek ki az NDK-ban a magánszektorra A Német Demokratikus Köztársaságban nemrég le­szállították egyes fogyasztási cikkek árát, felemelték a legalacsonyabb bérek és já­radékok összégét és számos más kedvező szociális intéz­kedést hoztak. Ezzel egy­idejűleg határozat született arról, hogy egyes tevékeny­ségek adóztatását növelik. Ez az intézkedés elsősorban a magántermelőket és kis­iparosokat, továbbá az úgy­nevezett szabadfoglalkozá- súakat, magánüzemek és műhelyek tulajdonosait, a kiskereskedőket és a szol­gáltató üzemek tulajdono­sait érinti. Egyes esetekben kedvez­ményeket kaphatnak a ki­sebb műhelyek és üzemek tulajdonosai, akik a lakos­ság számára végzett szolgál­tatások bővítését és minő­ségi javítását segítik elő te­vékenységükkel. Az olyan kisebb és közepes nagyságú üzemek mellett, melyek az NDK-ban magántulajdont képeznek, de gazdálkodásu­kat az állam figyelemmel kíséri, irányítja és szigorú­an ellenőrzi, vannak még olyan vegyes vállalatok is, ahol az állam üzlettársként szerepel. 1960 és 1968 között e vegyes vállalatok összter­melésének értéke 5,9 milli­árd márkáról 11,7 milliárd márkára emelkedett. Előnyök a nyersanyagok feldolgozóinak A szaúd-arab olajipari és bányaügyi minisztérium nagy előnyöket nyújt min­den fizikai vagy jogi sze­mélynek, aki hajlandó részt- venni a nyersanyagok kiak­názásában. Kabbani, a mi­nisztérium államtitkára el­mondta. hogy az utóbbi idő­ben Szaúd-Arábia központi és nyugati területein vas, réz, arany, ezüst, ón és foszfát telepeket tártak fel. Sikerült drágaköveket (ametisztet) és kvarcot fel­fedezni. Geológusok csoport­jai jelenleg topográfiai fel­vételeket készítenek az or­szág középső és nyugati ré­szén. A munkálatok, ame­lyek 600 000 négyzetkilomé­terre terjednek ki, több évig tartanak. Tökéletes rezgéscsillapító A vasbetonnak, ennek az igen elterjedt építőanyagnak a szilárdsága a betonba ágyazott vashuzalok és a beton közötti felületi kötés mértékétől függ. Belorusz mérnökök különleges be­rendezést: automatikus ve­zérlésű rázópadot szerkesz­tettek a vasbeton építőele­mek és blokkok készítésé­hez. A képünkön látható új berendezés tartószerkezatéH légpárna helyettesíti, amely egyben tökéletes rezgéscsil­lapítónak bizonyult. Ezzel sikerült kiküszöbölni az emberi szervezetre és a környező épületekre háros hatásokat. A belorusz mér­nökök az Egyesült Államok­ban, Angliában, Franciaor­szágban, a Német Szövetsé­gi Köztársaságban és más országokban is szabadalmaz­tatták találmányukat. Bolívia iparosítási programja 1970 végén Bolíviában közzétették a 20 éves iparo­sítási program legfontosabb feladatait. A tervek szerint ennek a programnak a tel­jesítése révén az ipar rész­aránya az ország bruttó nemzeti termékében meg­kétszereződik. A program értelmében előirányozzák a színesfém- kohászat fejlesztését Oru- róban, az acélgyártást és a kőolajvegyészetet Santa Cruzban, az építőanyagok termelését Cochabambában, és a gépgyártást La Pazban. Ennek a programnak a megvalósításához 600 millió dollár nagyságrendű beru­házások szükségesek. Az esz­közök egy részét a tőkeki­áramlás és a luxuscikkek behozatala csökkentésével, valamint a kőolaj- és föld­gázexport növelésével szán­dékoznak mozgósítani. Emel* lett a bolíviai kormány köl­csönöket szándékozik fel­venni a nyugat-európai or­szágokban és Japánban az ipar fejlesztésére, a mező- gazdaság és az infrastruktú­ra fejlesztésére pedig az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalában és a nemzet­közi pénzügyi szervezetek­ben. A tizennyolc társult ország kereskedelme A közöspiaci országoknak a 18 társult afrikai ország­ból eredő importja 1958— 1969 között 913 millió dol­lárról 1717 millió dollárra, vagyis 88 százalékkal emel­kedett, ezekbe az országok­ba irányuló kivitele pedig 713 millió dollárról 1117 mil­lió dollárra, vagyis 57 száza­lékra nőtt. A társult .országok export­jában a késztermékek aránya 16-ról 32 százalékra nőtt, ugyanakkor a nyersanyag ré­szesedése 45 százalékról 32 százalékra, az élel­miszeré pedig 37 százalékról 29 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az EGK-val társult 18 afrikai orszg kivitele az USA-ba 17 százalékkal — 147 millió dol­lárról 173 millió dollárra — nőtt, behozataluk az USA-ból Bedig naajdß®® megketszeoíg ződött, 124 millió dollárra nőtt a korábbi 65 millióhoz képest. Az említett 18 afrikai or­szágból származó angol im­port 1958—1969 között több mint ötszörösére nőtt, neve­zetesen 24 millió dollárról 131 millió dollárra, az ezek­be az országokba irányuló angol export pedig 71 száza­lékkal — 43 millió dollárról 74 millió dollárra. Az EGK-val társult 18 af­rikai ország kereskedelme leggyorsabb ütemben Japán­nal fejlődik. Japán importja ezekből az országokból 1 mil­lió dollárról 77 millió dol­lárra. exportja pedig ebben a relációban 7 millió dollárról 78 millió dollárra emellaagt i

Next

/
Thumbnails
Contents