Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

1971. április 24. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP s Kisújszállástól — Sumenig Színházi hírek A „Doktor úr” című zenés vígjáték utolsó, április 25-i szolnoki bemutatójára több üzem és termelőszövetkezet szocialista brigádja csoportos látogatást szervez. ft Április 30-án este 7 órakor mutatja be a színház Neil Simon Furcsa pár című ko­médiáját. A két főszereplő Szombathy Gyula és Huszár László. > ' ft i1 •» Készül a színház a „Fur­csa pár”-t követő újabb be­mutatója is, Jacobi Viktor Sybill című nagyoperettjére. Az egyik főszereplő — ven­dégként — a „Sztambul ró­zsája” szolnoki előadásából már ismert Szabady József lesz. Kun Jánosnak — hajdani kisújszállási diák, ma deb­receni egyetemi hallgató — nem mindennapi élményben volt része az elmúlt időszak során. Bényei József költő, valamint a Főnix Egyetemi Színpad néhány tagjának társaságában a bulgáriai Sumen városban járt a ..Ba­rátság költészete” elnevezé­sű szavalóversenyen. — Igen jelentős, országos színtű rendezvény volt, álta­lános, közép- és főiskolások, egyetemi hallgatók, sőt neves művészek közreműködésével. A zsűri elnökeként a nagy romantikus színésznemzedék utolsó tagja, a 75 éves szí­nész, a szófiai Színművé­szeti Főiskola rektora, Tand- rafilov professzor szerepelt. Valamennvi résztvevő ma­gyar költő alkotásával lé­pett pódiumra- Leggyakrab­ban Petőfi Sándor. Arany János, Ady Endre és József Attila versei hangzottak el, de meglenően sűrűn talál­koztunk Várnai Zseni nevé­vel is. “ Van-e számottevő kü­lönbség a bolgár és magyar előadó-művészet között? — Igen, van. Kivétel nél­kül, szabályos rendezői uta­sításokkal ellátott, irányított, a színészi játék csaknem va­lamennyi eszközével megva­lósított színházi produkció­kat .láttunk, igen magas mű­vészi fokon. Petőfi Sándor „Az őrült” című verse, — mintha dramatizálva került volna színre. A verseny győztese — egy nagyon te­hetséges színészversenyző — sem „szimpla” előadóként szerepelt. Produkciója va­lóságos monodrámaként ha­tott. — A Főnix tagjai hogyan szerevelUk? — Több alkalommal lép­tünk színre, bolgár költők verseivel, részben Hagy László költő művészi ihletettsésű fordításában, részben erede­ti bolgár nyelven. Az utób­bi kissé nehéz volt. A hazai anyagból József Attila Ké­sei siratóiának, valamint né­hány Ady Endre versnek tolmácsolása aratott nagv si­kert- Az érdeklődés minde­nütt szinte rendkívüli volt. Együttesünk számos felejt­hetetlen emlékkel, élménnyel gazdagodott. — Néhány szót a rendező Sumen városról is... — Nem véletlenül válasz­tották a verseny színhelyéül- Debrecen testvérvárosa. a magyar hagyományok pedig hosszú századokra nyúlnak vissza. Kossuth Lajos, a for­radalom és szabadságharc le­verése után kísérőivel jó ideig itt tartózkodott. A vá­ros múzeumát 1949 novem­berében ennek az emléknek ánolására, gondozására hoz­ták létre. Neve: bolgár— magvar barátság. Mondják, betölti feladatát­H. D. Patkányok! Riadó! A Szigligeti Színház művé­szeinek közreműködésével április 30-án délután 4 órai kezdettel a MEZŐGÉP II. számú tószegi gyáregysége a községi művelődési házban munkás—színi-íz találkozót szervez. A színház új igazgatója Vass Károly, május végén, sajtófogadást tart, ahol is­merteti a jövő évi műsorter­vet , * Miskolcon, országos vígjá­ték-fesztivált rendeznek má­jus hónapban, melyre meg­hívják a színház Örkény Ist­ván Macska játék című pro­dukcióját is. 1 r Fegyvernélküli merénylő Fegyvertelenül akarta Olaszországba kényszeríteni csütörtökön a 37 éves Frank Anile amerikai állampolgár a New York és Miami között közlekedő egyik utasszállító gépet. A pilóták a merénylő­nek azt mondották, hogy Miamiban üzemanyagot kell felvenni, de ott a gépet már az FBI ügynökei várták. Amikor Frank Anilet meg­motozták, kitűnt, hogy nem volt nála semmiféle fegyver. A Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány „Életmentő emlékérem”-mel tüntetett ki két komlói kislányt, a 13 éves Kirkovics Katalint és a 12 éves Szőcs Viktóriát — életmentés során tanúsított hősies magatartásukért. Ez év január 14-én a 71 éves özv Laurencsik János- né tűzifáért ment a pincébe, és amikor lehajolt, ruhája hozzáért a magával vitt gyertya lángjához. Öltözéke tüzet fogott és mire észbe kapott, már lángolt egész ruhája. Sikoltozva kiszaladt ^az utcára, ahol gyerekek A patkányok okozta kár világszerte jelentősen meg­növekedett Az egészségügyi világszervezet vizsgálata sze­rint évente 30 millió tonna gabonát pusztítanak el a rág­csálók. Becslések szerint fő­városunkban a patkányok száma meghaladja a két­milliót. Ha figyelembe vesz- szük, hogy egy-egy állat évente 12 kilogramm élelmi­szert fogyaszt el, az okozott kár csak milliárdokban fe­jezhető ki. Még nagyobb ve­szélyt jelent, hogy a patká­nyok körülbelül harmincfaj­ta fertőző betegséget terjesz­tenek. A tanácsi és egészség- ügyi szervek ezért hazánk­ban is riadót fújtak, és áp­rilis elején megkezdődött Budapest történetében az eddigi legnagyobb patkány­irtó akció. Budapest történetében ed­dig több patkányirtó akció zajlott le, több-kevesebb si­kerrel. A hadjáratok ered­ményességét korlátozta a patkányok „intelligenciája”, amely megegyezik a kutya és a ló értelmi szintjével. Az eddig használt gyorsan ölő mérgek ugyanis nagy szen­vedést okoztak a rágcsálók­nak, s ez riasztólag hatott a többiekre, másrészt lehetőség nyílt arra. hogy az értelmes állatok „okozati kapcsolatot” létesítsenek a méreg és kö­vetkezménye között. Ezért volt jórészt eredménytelen az utóbbi évek patkányirtási programja. Az idei rágcsáló- irtás azonban minden eddi­git meghaladó eredménnyel szánkáztak. A közelben tar­tózkodó Kirkovics Katalin és Szőcs Viktória odaszalad­tak a szerencsétlenül járt asszonyhoz, s puszta kézzel, meg a felmarkolt hóval kezdték oltani a lángokat. Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács elnöke pénte­ken Komlón, a Kenderföldi általános iskolában rende­zett ünnepségen adta át a ■ gyerekeknek a kitüntetése­ket és ezenkívül 1000—1000 forint jutalmat. Az ünnepsé­gen ott volt a megmentett idős asszony, Özv. Lauren­csik Jánosné is. kecsegtet. A patkánymentesí­tést lebonyolító Bábolnai Ál­lami Gazdaság felelősséget vállalt az állatok teljes ki­pusztításáért A német Bayer cég rakumin elnevezésű ké­szítménye rendkívül „ízletes, csábító” a patkányoknak. A korábbi készítményekkel el­lentétben nem az első, ha­nem a negyedik, vagy ötödik fogyasztás után hat. A ké­szítményre valósággal rá­szoknak a patkányok, és más ehető anyagok közül is csak ezt választják. Az akció első két hetében 20 mázsa raku­min 54-et fogyasztottak el a budai patkányok. A méreg külső és belső vérzékenysé­get idéz elő, amely fájdalom- mentes, lassú elgyengülést okoz. Április első napjai­ban Budán a Duna vonalá­ban kezdődött meg a pat­kányháború, amelyben már­is jelentős eredményeket ér­tek el. A bábolnai dolgozók naponta végigjárják a mér­gezett területeket, és jól zá­ró nylon-tasakokban gyűjtik, majd megsemmisítik a tete­meket. A tervek szerint szep­temberre Budát, az év végé­re pedig Pestet szaba­dítják meg a patkányoktól. Tárcaközi bizottság Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács so- ronkövetkező feladatairól nyilatkozott az MTI munka­társának Nádor György, a tanács titkára. Elmondotta: tárcaközi bizottságokat hoz­tak létre, amelyekben az ér­dekelt szakminisztériumok, főhatóságok, valamint a tár­sadalmi szervek képviselői, szakemberei tevékenyked­nek, mintegy 150-en. Az egyik munkabizottság az if­júsági turizmus, ezen belül a kirándulás, országjárás, tá­borozás kérdéseivel foglal­kozik, s ebben a témakörben különféle javaslatokat dol­goz ki. A másik munkabizottság a diáksport kérdéseit vizsgál­ja. Itt lényegében az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás­ban részesülő fiatalok spor­tolásáról, testneveléséről van szó. Megkezdte működését az ifjúság kulturális ellátottsá­gával foglalkozó munkabi­zottság is. jr Életmentő kitüntetést kapott két komlói kislány Mindkét fél {ót akar Pereskedés egy telekért A történet harmincnégy évvel ezelőtt kezdődött. A végére a bíróság tesz pon­tot. Ami közben történt, azt megpróbálom nyomon kö. vetni ebben az írásban. 0 A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Általános Taní­tóegyesület 1937. június 5- én tartott közgyűlése felha­talmazta a vezetőséget, hogy érdeklődjön, hogyan lehetne legkedvezőbben befektetni az egyesület pénzét. A következő év szeptem­ber 27-én az egyesület vá­lasztmányi ülésén készült jegyzőkönyv a következőkép­pen örökíti meg az elnök beszámolóját: „Elnök bejelenti, hogy az 1937. évi június hó 5-én tartott közgyűlés 12. pontjá­ban kapott felhatalmazás alapján... Voltak a Balato­non, Párádon és Hajdúszo­boszlón. A legkedvezőbb ajánlatot Hajdúszoboszlón kap+ák és pedig hármat." „Élénk vita indult meg az ajánlat felett, amelyben min­den választmányi tag részt vett és amelynek eredmé­nyeképpen (a választmányi ülési a következő határoza­tot hozta: Felhatalmazza Ferenczv Kálmán elnököt. Dunaháti Mészáros Gvula titkárt és Angyal Sándor választmányi tagot, hogy menjenek el Hajdúszoboszlóra és vásá­rolják meg az ajánlott tel­kek közül azt, amelyiket leg­előnyösebbnek tartanak.” A választmányi tagok á nésyszögölenként hat pengő­ért felajánlott telket válasz­tották. Három tulajdonostól összesen 1935 négyszögöl föl­det vásároltak. A következő fontos ese­mény 1947. június 21-én tör­tént. A Jász-Nagykun-Szol­nok Vármegyei Általános Tanítóegyesület ezen a napon rendkívüli közgyűlést tartott. „Tárgy: A J. N. K. Szol­nok Vármegyei Ált. Tanító- egyesület beolvadása a Ma­gyar Pedaeóeusok Szabad Szakszervezetébe. A közgyűlés kimondja, hogy a J. N. K. Szolnok Vár­megyei Ált. Tanítóegyesület — jogainak fenntartása mel­lett — vagyonával, neveze­tesen a hajdúszoboszlói 1855 tkvi. betétben Á.+2. sorsz. 6182. hrsz. alatt lévő és a Bánomkertben elfekvő 393 négyszögöl területű ingatlan­nal, úgy ahogy a természet­ben van és a telekkönyvben fekszik, mindennemű tarto­zékaival és legelő illetőségé­vel együtt, teljesen teher­mentesen a Magyar Pedagó­gusok Szabad Szakszerveze­tébe, illetve annak kebelé­ben működő Eötvös Alapba beolvad. Ugyancsak átadja... a Bá­nomkertben elfekvő 771x771 négyszögöl, összesen 1542 négyszögöl kiterjedésű in­gatlanait is.” A tanítóegyesület jogutóda tehát a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, majd a Pedagógusok Szakszerveze­te, illetve Szolnok megyei bizottsága lett. 0 Több mint húsz év telt el. A Pedagógus Szakszervezet Szolnok megyei bizottságán és Hajdúszoboszlón egyaránt megfeledkeztek a telekről. A szakszervezeti vezetőség többször is megváltozott, az új vezetők nem emlékezhet­tek arra, hogy mi történt az előző évtizedekben, az ira­tok pedig eltűntek. Amikor a hajdúszoboszlói városi tanács vb építési osz­tálya 1968-ban kisajátította a 6182 helyrajzi számú telket, a kisajátítók nem tudták, hogy ez a Pedagógusok Szak­szervezete Szolnok meevel bizottságának t"laidnna. Ez csak kó<;őhb derült ki. — Ismeretes, hogy általá­nosan milyen kriminális ál­lapotban vo'tak a telekköny­vek — mondotta dr. Tajti Ferenc, a hajdúszoboszlói vá­rosi tanács vb titkára. — Az elmúlt évtizedekben nem volt elegendő erő a rende­zésre. A helyzetet bonyolí­totta, hogy tömegével voltak az ötvenes évek elején elhagyott ingatlanok. A te­lek kisajátítását abban a hiszemben végezték, hogy állami tulajdonról van szó. Amikor kiderült, hogy a ta­nítók egyesületéié volt, elő­ször nem is tudták, hogy ki­hez forduljanak. Végül a Pe­dagógusok Szakszervezete központi vezetőségének ír­tak, onnan tudták meg. hogy a szakszervezet Szolnok me- gyei bizottsága a jogutód. Én csak az elmúlt év augusz­tusában kerültem ide, a* előzményeket az iratokból és hallomásból ismerem. Nem sokkal kérőbb Szol­nokon is előkerültek az ira­tok, mégoedig nem minden­napi módon. Szureyi István, a Pedagógusok Szakszerve­zete Szolnok megyei bizott­ságának titkára így mesélte el a történetet: — A Pedagógusok Szak- szervezete Szolnok megyei bizottsága 1969. április 16-án emlékülést tartott a Tanítók Szakszervezete megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából. Előtte egy valószínű­leg 1946-ban kelt kimutatás alapján levelet írtunk a szak- szervezet néhány akkori ve­zetőjének, amelyben kértük őket, hogy ha régi irat van a birtokukban, hozzák be, hogy jobban megismerjük szakszervezetünk múltját. A felhívás alapján többek kö­zött felkeresett Kozma Sán- domé, nyugalmazott tanár és 1969. április elsején át­adta nekem a hajdúszobosz­lói telek vásárlására vonat­kozó iratokat. Al’g akartam hinni a szememnek. A kar­társnő egy százezreket érő telek iratait őrizte. (2 Ettől kezdve már gyorsab­ban követték egymást az események. Miután kétség- bevonhatatlanul bebizonyo­sodott, hogy a telek a szak- szervezeté volt, napirendre került a kártalanítás ügye. Időközben ugyanis a telket parcellázták és az OTP köz­reműködésével értékesítet­ték. Hamarosan néhány ház is felépült rajta. A tanács 1860 négyszögöl ellenében (közben ugyanis, valószínűleg új út nyitása­kor „eltűnt” 75 négyszögöl) 61 900 forintot ajánlott fel. Ezt a szakszervezet elutasí­totta. Sikertelen tárgyalás után megindult a per. A szakszer­vezet pénzbeli kártalanítást és csereingatlant kért. A ta­nács ismét pénzt ajánlott, ezúttal 145 700 forintot. A szakszervezet ezt is elutasí­totta. Jelenleg mindkét fél a bíróság döntésére vár, 0 Dr. Tajti Ferenc, vb' titkár így összegezte véleményét: — Miután a szolnoki elv­társak nem fogadták el újabb ajánlatunkat sem, az ügy ismét bíróság elé került. Vé­leményem szerint a szakszer­vezet túlzott igényeket tá­maszt. Amikor az építési osz­tály kisajátította a földet, az még egyáltalán nem volt közművesítve. Mi költöttünk a közművesítésre, ezért nem tartom méltányosnak, hogy a mai értékét fizessük meg. Mi, a 400 négyszögöles hatá­rig körülbelül a kisájátítás- kor érvényben volt árat aján­lottuk fel, azon felül pedig a kisajátítási gyakorlatnak megfelelő alacsonyabb érté­ket. A szolnoki elvtársak azt mondják, hogy a 400 négy­' szögöles határ közületi tulaj­donra nem érvényes. Pilla­natnyilag ez a fő ellentmon­dás álláspontjaink között. Szurgyi István a követke­zőket mondotta: — Nem akarunk nyerész­kedni, nem akarunk pénz­ügyi nehézségeket okozni Hajdúszoboszlónak. Hajlan­dók lennénk kiegyezni meg­felelő ös'zegben, nem a leg­magasabb ár elérésére tö­rekszünk. A felajánlott el­lenértéket azonban igen ala­csonynak tartottuk, ezért indítottuk meg a pert. Nagy szükségünk van a pénzre, mert szeretnénk üdülőt épít­tetni a Szolnok megyei pe- daeóguscsaládok részére. Előtör azért kértünk csere­telket is, mert Hajdúszo­boszlón akartunk építkezni. Négyszáz négyszögölre lett volna szükségünk, de nem kaptuk meg. Most a Bala­tonnál tervezzük az üdülő felépítését. A hajdúszobosz­lói telekért járó öcszeget en­nek az építésére kívánjuk fordítani. ft Az olvasó most talán azt várja, hogv befejezési” meg­mondom, melyik félnek van igaza. Nem teszem meg. nem is tudnám tiszta lelkiisme­rettel megtenni. Mindkét fél jó ügyért szállt síkra, a ma­ga módján mindkettő jót akar. Kár, hogy az egyik nagyobb igazsága csak a má­sik rovására érvényesülhet. Ez a vita akkor ér jő véget, ha a végső döntést egvik fél sem keserű szájízzel veszi tudomásul. Kevés halat Hazánkban az egy főre ju­tó halhús fogyasztás jelen­leg csupán 2 kiló évente, bár az egészséges táplálkozás kö­vetelményének megfelelően ajánlatos lenne elérni a 3 kilót E növekedés feltételei is adottak. A negyedik öt­éves terv időszakában ugyanis 25 százalékkal nö­vekszik a termelés. Erről a témáról tartottak országos tanácskozást a Szegedi Álla­mi Gazdaság fehértói kerü­letében pénteken a termelés, a kutatás, az értékesítés ve­zető szakemberei. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes, aki ugyancsak részt vett a tanácskozáson, tapasztala­tait összegezve az alábbiakat mondotta az MTI szegedi munkatársán ak: — 1968—69-ben visszaesés következett be a korábban gyorsütemben fejlődő hal- termelésben. A visszaesés azonban 1970-ben már sze­rencsére megállt. Ezt bizo­nyítja az is. hoev ebben az ágazatban az állami gazda­ságok tavaly 12 millióval na­gyobb nyereségre tettek szert, mint 1969-ben. A to­vábbiakban az a feladat, hogy intenzívebbé tegyék a termelést a gazdaságok min­Bfc’tcy András fogyasztunk den egyes tó optimális ki­használásával. — A fogyasztás növekedé­sének elengedhetetlen felté­tele, hogy a hal ne legyen „idénycikk” a tavaszi és nyá­ri hónapokban is elegendő pontyot vásárolhassanak a vendéglátóipari vállalatok, _s nem utolsó sorban a házi­asszonyok. Ehhez szorosan hozzátartozik még az, hogy az üzletekben az élőhalat fel­váltsa a konyhakész áru. A biharugrai halgazdaságban például ennek érdekében feldolgozó és hűtőüzemet építenek, s úgy tervezik, hogy a jövőévben nagymenv- nyiségű konyhakész pon­tyot szállítanak piacra. A szív barátja a bors Német vegyészek különbö­ző fűszerek vizsgálata során megfigvelték, hogy egyné­mely fűszerfajta csökkenti a vérkeringési zavarokat. A bors, a fahéj és a gyömbér trombózis-megelőző tulajdon­ságokkal rendelkezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents