Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április Üli Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Nem csekély figyelmet érdemel a tény: Willam Rogers május elején sorra kerülő közel-keleti körútja során nemcsak Izraelt, s nem is csupán az USA-val elég jó kapcsolatban lévő három arab államot, Libanont, Jordániát és Szaúd-Arábiát keresi fel, hanem ellátogat egy olyan arab országba is, amelynek diplomáciai kapcsolata sincs az Egyesült Államokkal. Igen, amerikai külügyminiszter érkezik rövidesen Egyiptom fővárosába, Kairóba —, az első csaknem két évtizede, John Foster Dulles 1953. évi látogatása óta. Anélkül, hogy Rogers útjának jelentőségét eltúloznánk, mégis világos független attól, milyen eredménye lesz a külügyminiszter tárgyalásainak, maga a látogatás ténye is az EAK diplomáciai sikere. Melyek e siker forrásai? Az utóbbi időben elért egyiptomi eredmények: 1. Az EAK többször világosan leszögezte, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács 67. novemberi határozatát, tehát a politikai rendezés híve. 2. Ennél tovább ment: Szadat elnök a Szuezi csatorna megnyitására is hajlandóságot mutatott, s erre vonatkozóan konkrét javaslatokat terjesztett elő. 3. Az asszuáni gát megnyitása egyfelől, az arab hármas államszövetség másfelől, gazdaságilag és politikailag egyaránt tekintélyesebbé tette Kairót a világ színpadán, párosulva az EAK józan, reális, a béke felé nyitó diplomáciai lépéseivel. 4. Végül, de nem utolsósorban, az elmúlt évek során nem lebecsülendő arányban növekedett az ország véderejeis. Mindezek a tények — s még mások is, csak a legfontosabbakat soroltuk — a közel-keleti „sakkjátszmában” Egyiptomnak biztosítottak tempó-fölényt, s Izraelt hozták lépés- kényszerbe. Tel Aviv az, amely már régen nem nyugodhat katonai győzelmei babérjain, hanem válaszolnia kell. S nemcsak Jarring, nem is csak az arab fél várja tőle a választ, de a világ közvéleményének mind nagyobb része is, amely egyre inkább a BT-határozat velejét: a megszállt területekről való kivonulás szükségességét fogadja el. A Szuezi csatorna megnyitásával kapcsolatos felhívásra éppúgy várja a világ a választ, mint az egész helyzet rendezésére, a megszálló csapatok kivonásáról szóló határidős nyilatkozatra. Nyilvánvaló, hogy Izrael fő patrónusa, az Egyesült Államok, s képviselője, Rogers, kairói tárgyalásai során ezt a kérdést is igyekszik előbbre vinni majd. Tel Aviv-i megbeszélésein is. Washingtonban alkalmasint mind inkább felismerik: csakugyan elodázhatatlan, hogy a megszállás felszámolása ügyében nyomást gyakoroljanak Izrelre. Ha csak nem akarják, hogy eddig is alaposan megtépázott közel-keleti pozícióikból és tekintélyükből tovább veszítsenek. (Folytatás «2 1. oldalról.) mányos akadémiájának hajóin elhelyezett megfigyelő állomások folytatják az űrállomás megfigyelését és irányítását. Televíziós közvetítés A moszkvai televízió péntek délelőtt felvételről sugározta a Szojuz—10 felbocsátásának izgalmas pillanatait. A televíziós kamera a sötétségbe burkolódzó űrrepülőteret mutatta. Ideérkezett a három űrhajóst szállító autóbusz. Elsőnek Satalov, majd Jeliszejev és Rukavis- nyikov szállt ki a járműből. Első pillantásuk a Szojuz—10 megvilágított, fénylő, karcsú testére esett. Ezelőtt a háttér előtt tett jelentést Satalov, a Szojuz—10 parancsnoka, közölve, hogy mind a maga, mind pedig űrhajóstársai készek a megadott feladat telesítésére. A jelentést fogadó személyiség — akit a kamera nem mutatott — rövid „köszönömmel” válaszolt. Ezután a három bőrzekés űrhajós, akik közül csak Satalov viselt katonasapkát, elindult az űrhajó felé. Hamarosan gyorsröptű lift ragadta őket egyre feljebb. Néhány másodperc múlva a három kozmonauta kiszállt a liftből s elbúcsúzott űrhajós társaitól. A torony aljában összegyűlt műszaki személyzettől és riporterektől. Taps hallatszott, s integető kezek látszottak a képernyőn. Tíz perc volt hátra az indulásig. Ez az idő mutatkozott alkalmasnak arra, hogy levetítsék az indulás előestéjén készített interjút. Satalov, a kozmosz tapasztalt űrhajósa elmondotta, úgy érzi, hogy az első két út összegyűjtött tapasztalatai jelentősen elősegítik a mostani új feladatok megoldását. A szovjet űrprogram újabb pontjaival kapcsolatban közölte, hogy előtérbe kerültek a tartós űrrepülések és a huzamosan működő orbitális űrállomások létrehozásával kapcsolatos teendők. Majd a rajt következett: a toronyszerkezet lassan levált az űrhajóról, a rakéta aljáról emeletes lángnyelvek törtek fel s a Szojuz—10 a tv nézők millióinak szemeláttá- ra méltóságteljesen elindult a csillagos égbolt felé. Az űrhajó a megadott paramétereknek megfelelően gyorsult fel amikor a földi irányító központ a repülés „normális jellege” iránt érdeklődött Satalov nyugodtan válaszolta: semmi különös, igyekszünk hasznosítani a tanultakat. 9 A tv ezután újra mutatta Satalovékat, akik időközben most már a szabályos pályán keringve, szovjet terület fölé érve kapcsolatba léptek a földi irányító központtal. A kamera a szokásos űrhajós munkatevékenységet mutatta: mindhárom űrhajós adatokat jegyzett be a fedélzeti naplóba. Az űrhajósok a földi központnak jelentve közölték: minden a legnagyobb rendben van, hangulatuk kitűnő, végzik tennivalójukat. Ürrepülőtér Mint a TASZSZ különtu- dósítója jelenti, az űrrepülő- téren akkreditált újságíróknak lehetővé tették, hogy megszemléljék az indulás előkészületeit és az űrhajó indulását is. Az újságíróknak megmutatták a kilövőhelyet, a lenyűgöző építmény mélyen a föld alá nyúlik és sokszáz lépcső vezet a mélyen fekvő „betonteknőhöz”. Az űrrakéta indításakor ide ömlenek a rakéta kipufogó gázai. A beton felülete is tanúsítja, hogy már nem egyszer érték a rakéták kipufogó csöveiből lángok kíséretében előtörő füstgomolyok erőteljes lökései. Az újságírók útja innen a start irányító központjába vezetett. Ez nincs messze attól a felszálló betonnégyszögtől, ahonnan Jurij Gagarin indult az ember első űrutazására. Az irányító központba, amely egy földalatti bunkerben van, betoncsigalépcső vezet. A bunker több kisebb-nagyobb helyiségre oszlik, a nagyobbak közül az egyikben van a parancsnoki állás. Itt szorosan egymás mellett elektronikus műszereket és automatikusan működő berendezéseket helyeztek el. Egy szomszédos kisebb helyiségben egé~7l sor sztereó- metrikus látcső van. Ezek segítségével végzik a start különböző mozzanatainak szakadatlan megfigyelését. A Szojuz—10 úti a a rádióban és televízióban A födkörüli pályán keringő Szojuz—10 útjáról, jelentőségéről érdekes, friss, színes tudósítások tájékoztatják ezekben a napokban a rádió hallgatóit és a televízió nézőit. Sűrűn i ' n V' phben a periódusban Moszkvából Ku’csár István is. a rahn-fv n S^oVjet tudomány újabb diadaláról a legfrissebb információk alapián számoljon be. A szombat délutáni „168 óra” című aktuális politikai összeállításban - ugyancsak Kulcsár István jegyzetét hallha+iuk az eseménnvel kapcsolatiján és ugyanitt tűztek műsorra az űrállomás TV- vpl 0cYv l^£r»zpletbeli interjút, amely népszerű formában ismerteti •- kozmosz meghódításának ’egújabb fejezetétA tv híradó mindkét kiadása ugyancsak képekben mutatja be a Szojuz—10 útját, tudományos fontosságát. „Legmerészebb program" A Reuter londoni irodájá- nap munkatársai péntekre virradó éjjel egy óra 37 perckor a következő szolgálati üzenetet küldték a külföldi tudósítóknak a telex-hálózaton.: .pénteken rutin-jellegű nap várható, semmilyen nagyobb fejleményre nincs kilátás”. Két óra 22 perckor azonban sűrű csengetés után a következő gyorshírt kopogtatták a Reuter telex-gépei: „Három űrhajóssal a fedélzetén egy új szovjet űrhajó, a Szojuz—10 földkörüli pályára indult”. Ezt követően, az angol rádió belföldre és külföldre sugárzott adásaiban a szovjet űrsiker híre volt az első szám. Reggel a londoni estilapok hirdetőtábláin (amelyek a rikkancs-kiáltozást helyettesítik) a következő feliratok tűntek fel: „Orosz trió a kozmikus hotelbe indult”, „Három orosz az űrhotelbe rakétázik”. Az Evening Standard című délutáni lap szemleírója „A legmerészebb programnak” nevezi azt, amit az űrhajó rendeltetésének tart: szerinte ennek a három kozmonautának kell majd összeszerelnie azt az űrállomást, amelyben több más társuk lakhat és dolgozhat majd. j Londoni megfgyelők általában egyetértenek abban, hogy a Szojuz—10 küldetése összefügg a Szaljut feladatával. A Jodrell Bank megfigyelőállomás világhírű igazgatója, sir Bemard Lovell már csütörtökön délelőtt azt jósolta, hogy szovjet űrhajósokat küldenek majd pályára, akik a hétfőn fellőtt űrállomással „dokkolni” fognak. Szojuz—10 visszhangja Valamennyi nyugati hír- ügynökség gyorshírben, részletesen ismertette a TASZSZ szovjet hírügynökség jelentését a Szojuz—10 űrhajó felbocsátásáról. Satalov, a Szojuz—10 parancsnoka — mutat rá az AP — veterán űrpilóta, aki résztvett a Szojuz—4 és Szojuz—5 űrhajó 1969 januárjában történt összekapcsalásá- ban. ; A Jodrell Bank-i csillag- vizsgáló egyik szóvivője azt mondotta, hogy a TASZSZ jelentése az angol tudósok számára nem érkezett váratlanul, Jóllehet a csillagvizsgálónak nem volt előzetes értesülése a felbocsátásról, mindazonáltal számítottak szovjet űrhajó kilövésére. Heinz Kaminski, a bochu- mi űrkutató intézet igazgatója pénteken a kora hajnali órákban kijelentette, hogy intézetében „erősen és érthetően vették a Szojuz—10 jelzéseit’’ ’ Henry Shapiro, az ÜPI moszkvai tudósítója azt írja, hogy az Egyesült Államok 1973 közepe előtt nem tervez a Szovjetunióhoz hasonló nagyszabású tudományos vállalkozást. . Brandt fy-ínterjűja Willy Brandt nyugat-német kancellár pénteken egy tv interjúban bizalmát fejezte ki aziránt, hogy a nyugat-berlini helyzetről folytatott négyhatalmi tárgyalások eredményesek lesznek. A kérdésben előterjesztett szovjet tervezetről szólva megjegyezte, hogy az több gyakorlati kérdésben — az utazás és a hírközlés terén — a körülmények javulásával kecsegtet. Brandt szerint „a nyugatberlini tárgyalások eredményességén nemcsak a Szovjetunióval és Lengyelország, gal megkötött szerződések ratifikálása múlik, hanem az európai biztonsági értekezlet előkészítése is. Ceyloni Colombo A ceyloni kormány pénteken— a rádió útján — felszólította a lázadókat, hogy tegyék le a fegyvert és adják meg magukat. Maitripa- la Szenanajake miniszterelnökhelyettes rámutatott. _ hogy a szigetország börtönei zsúfolásig megteltek a kormányellenes lázadókkal. A büntetőintézetek vezetői a foglyok sorából választják majd ki azokat, akik „közjelentés A vétlenül nem vettek részt erőszakos cselekményekben”, s akiket az átnevelési központ segítségévei „békeszerető és törvénytisztelő polgárokként” kívánnak visszavezetni a ceyloni társada- IrvmVm. Azokat az álbaloldali radikális lázadókat pedig, akik erőszakos cselekményekben vettek részt, hazaárulás vádjával bíróság elé állítják. Bombámé rénylet Üjabb Szovjetellenes merénylet történt New Yorkban: csütörtökön délután 3 munkaidő végeztével bomba robbant az Amtorg szovjet iroda helvi sédében és jelentős károkat okozott. A robbanás szí-'helvére érkező rendőrök még egv rn'-tian fed"^ek fel ame’vet azonban sikerűit ’ha + á-’t-ian'+nni, A provokáció Szervezői minden bizonnyal a magát zsidó védelmi ligának nevező cionista szervezet tagjai. Meir Kahane, a liga vezetője a sajtó tudósítóinak kijelentette, hogy a szervezet „teljes mértékben helyesli az akciót.” Charles Bush, az Egyesült Államok állandó ENSZ-kép- viselőie nyilatkozatot tett, ameb-bon rámutatott. hogy az . ilvenfaita cselekmények „árt'nak a Szov'etunió és az Ewesiilt államok viszonyának”. s annak a reményének adott kifejezést. hogy „az amerikai kormány elejét ve^zi a hasonló akcióknak”. Brezsnyev telefonon gratulált Nagy Károly és Ambrus István, az MTI tudósítói jelentik: Miközben ezeket a sorokat diktáljuk a Bolgár Kommunista Párt Szófiában folyó kongresszusának sajtóközpontjából, Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkára, a „világűrrel” folytat „telefon- beszélgetést” a bolgár fővárosból. A bolgár pártkongresszuson résztvevő szovjet pártküldöttség vezetője gratulál a Szojuz—10 légénysé- gének bátor űrrepüléséhez, amely egyben a szovjet tudomány újabb nagy sikere is. Az újabb szovjet űrhajó fellövésének híre természetesen felvillanyozta a kongresszus küldötteit és a külföldi vendégeket, akik most valamennyien nagy érdeklődéssel követik az űrrepülés fejleményeit. Pénteken reggel Szófiából egy napra vidékre utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Kovács Antal, a Vas megyei Pártbizottság első titkára. A BKP X. kongresszusán résztvevő küldöttségünk két tagja Vra- cában tesz látogatást, találkozik a megye vezetőivel és dolgozóival, megismerkedik az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredményeivel. Bolgár részről Dora Belcseva. könnyűipari miniszter kisérte el vidéki útjukra a magyar vendégeket. Kádár János, az MSZMP első titkára, pártküldöttségünk vezetője Szófiában maradt, hogy figyelemmel ki. sérje a bolgár kommunisták X. kongresszusának munkáját. Roska István, hazánk szófiai nagykövete, a küldöttség negyedik tagja is jelen van a kongresszuson. Már nem utópia az űrállomásrendszer A Szojuz—10 felbocsátásával újabb jelentős lépés történt az űrhajózásban a Föld körüli térség emberrel történő rendszeres és tartós kutatásának megvalósítása felé vezető úton. Nem véletlen, hogy a Szojuz—10 fedélzetén két veterán: Satalov és Jeliszejev is helyet foglal. A Szojuz—4 és —5 összekapcsolásaKor Satalov volt a „vendéglátó”, Jeliszejev pedig egyike azoknak, akik az első világűrbeli „látogatást” tették a másk űrhajó fedélzetén. Ezenkívül mindketten további Szojuz- repüléseKen is részt vettek, így olyan gyakorlatot és tapasztalatot szereztek, mind a világűrben való tartózkodás, mind pedig a fedélzeti hely meghatározó- és manőverező berendezések, valamint a tudományos felszerelések hatékony felhasználása terén, ami különösen alkalmassá tette őket az újabb küldetésben való részvételre. A Szaljut néhány nappal Korábban történt felbocsátása lehetőséget adott az újtípusú kozmikus rendszer műszereinek,- ellátóberendezéseinek, a manővereket irányító elektronikának és rakéta- rendszereknek a világűr tényleges körülményei között történő ellenőrzésére, kipróbálására. a fedélzeti rendszereket ellenőrző egységtől kapott jelentések feldolgozása megmutatta, hogy a Szaljut berendezései a várakozásnak és az előírásoknak megfelelően üzemelnek, s így sor kerülhetett a Szojuz—10 felbocsátására. A Hivatalos közleményből kitűnik, hogy a Szojuz—10 programjában olyan műveletek is szerepelnek, amelyek a Szaljut-tal kapcsolatosak. Feltételezhető, hogy ezek nem szorítkoznak a Szaljut puszta megKözelfté- sére, hanem sor kerülhet majd az összekapcsolásra, — sőt az átszállásra is. A várható átszállás — űrállomásrendszerről lévén szó — nem feltétlenül a világűrön át történhet, hiszen erre a belső zsiliprendszer is felhasználható. Űrállomások esetén ez a megoldás azért is célszerű, mert az egyes egységek közötti közlekedés során az űrhajósoknak nem kell mindig űrruhát ölteni, és nem kell a kiszálló kabint légteleníteni. Ezzel időt, fáradtságot, oxigént és energiát lehet megtakarítani. Ha a feltételezett átszállásra sor kerül, minden bizonnyal használni fogják azokat a berendezéseket, tudományos és kisegítő rendszereket, amelyeket a Szaljut tn^imaz. További lebetséees megoldás, hogy a Szaljut tulajdonképpen egy nagyméretű, és sokoldalú tudományos te- vékénységre lehetőséget teremtő orbitális földkörüli pályán mozgó űrállomás magja. Elvben lehetséges, hogy ez a mag úgy van kialakítva, hogy hozzácsatolható több Szojuz-űrhajó orbitális fülkéje is. Mivel a Szojuzok az orbitális fülke mellett külön leszállóegységgel rendelkeznek, a visszatérő űrhajósok az orbitális fülkét a központi maghoz csatolva hátrahagyhatják, feladatuk teljesítése után. Az újabb űrhajó — amely egyúttal a személyzet leváltását is elvégzi, saját orbitális fülkéjét hátrahagyva mintegy újabb elemmel tovább építheti az űrállomást, így kezdetben a személyzetcsere o’yan rendszerekkel bo. nyolódhat, amelyek mindegyike növeli az űrállomás méreteit és tudományos kapacitását, mindaddig, amíg a teljes felépítés befejezést nyer. Erre elvben nemcsak a technikai lehetőség van meg, — hanem a személyi adottságok is, hiszen az eddigi Szojuz-repülések során sok űrhajós készülhetett fel ilyen feladatok elvégzésére. Ez a megoldás egyébként gazdaságossági szempontból is igen kedvező lehet, mert az űrállomáshoz nem kell újtípusú hordozórakétákat, valamint a huzamos világűrbeli tartózkodásra szolgáló űr-rendszereket kidolgozni, csupán a meglévők belső felszerelését és berendezését kell az új feladathoz igazítani. Könnyen lehetséges tehát, hogy a Szojuz—lo küldetésével a Szaljut-ra alapozott program korántsem ér véget, hanem megépül az első, tartósan tevékenykedő emberlakta kozmikus laboratórium. Nem kívánok találgatásokba bocsátkzoni, de amennyiben az itt vázolt lehetőség kerül megvalósításra, köny- nyen elképzelhető az is, — hogy a Szojuz—10 utasai megdöntik a Szojuz—9 utasai által felállított 424 órás űrrepülési világrekordot, s 20 napot is meghaladó időtartamon át mindaddig a világűrben tevékenykednek, amíg ez a rendelkezésre álló orvosi és biológiai ismeretek szerint szervezetük károsítása nélkül egyáltalán lehetséges. Ha így történik, akkor a most folyamatban lévő űrkutatási esemény kifejlődésével új korszak veszi kezdetét az űrkutatás történe-; tében, azzal, hogy az ember rendszeres cselekvő részesévé válik a Föld és kozmikus környezete kapcsolatainak, kölcsönhatásainak feltárásai, érdekében folyó munkának, 1 Sínka József 2
