Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

1971. április 23. 8701 NOK MFC,TEJ NÉPLAP 12 Túl a negyed­évszázadon A jászárokszállási cipészek mindig remek munkájukról voltuk híresek — A JEC megrendelője Európa sok gazdag országa — Gépekkel és kézzel egyformán kifogástalan a cipő Szép is, Jó is ■— a ktsz márkája a JT.C ass 1970—71-es saját tervezésű mole. Ijein. A Jászsági Egyesült Cipész Kisipari Termelőszövetkezet az idén ünnepelte megalaku­lásának 25. évfordulóját A szövetkezet központja, az egykori jászberényi cipész ktsz a Város kisiparosainak élső közös társulása volt Történelemkönyv szól róla. Nagy József—Tóth Jánós Jászberény Város története a felszabadulástól napjain* kig (1070) című könyvének 111. oldalán ez áll; „Az első megalapozottabb, igazén sikeresnek mondható társulás 3 Városban 1948. ja­nuár 10-éft á „Bőripari Mun­kások Termelő és Értékesítő Saövetkezete” (később Cipész Ktsz) Volt Alakuló jegyző­könyvéből ezt olvashatjuk*. Jelen voltak: Papp Péter, Konkoly Ferenc, Kalla Mik­iéit Gergi János, Gömöry József, Muhari Elek, Tiszkala István, Koncsek Sándor, iíj. Kónkóly Ferenc. Elnök meg* állapítja, hogy & mai napig tizenegy személy jegyzett üzletrészt á megalakuló sző* vetkezetben. Az alakuló köz­gyűlés közfelkiáltással egy­hangúlag kimondja a Jászbe­rényi Söripari Munkások Termelő és Értékesítő Szö­vetkezetének a megalakulá­sát A szövetkezet a szolno­ki törvényszék mint cégbíró­ság Ct 587/1946. sz. Végzésé­vel a kereskedelmi társaság cégek jegyzékébe 1946. már­cius 5-én jegyezte bé, s cél­jaikat á kővetkezőkben szab­ta meg: Tagjai anyagi hely­zetén kölcsönösség alapján javítani, vállalkozásukban és üzleti ügyeikbep segíte­ni, a tagok részére munkaal­kalmat szerezni, térnielvé- nyeiknek piacot felkutatni és megszervezni, az értékesítés­nél közreműködni, a tagok biztosítása vésett áru-, vagy termelési hiteligények kielé­gítését előmozdítani.’» írták, fogalmazták ezt 1946-ban, programnak, beil­lett ez akkor. Hanem a jász­berényi cipészek java felké­szült a szövetkezet alapításá­ra: már 1945-ben „kollektív üzemük” volt Az új élet & felszabadulás alapvető válto­zásokat hozott a gazdasági életbe is. Egymás után ala­kultak meg á kisipari terme­lőszövetkezetek. Hasonló volt ez vaiametiy- nyi jász-cipész szövetkezet­bén. Jászjákóhálmán 1945 júliusától számítják a szö­vetkezést Tizenhét cipész adta össze szerszámát dolgos kézé munkáját. Jászárokszál- lásoft 1945 szeptemberében tizenhárom cipész szövetke­zett Jászapátiban később született a közös munka ter­ve: 1948-bah fogott össze ti­zennégy mesterember. Cipőt borért — borért bőrt Az alapítók így mesélik: az első időkben jóformán csak javítg&ttag, mert anya­got szerezni valóságos mű­vészet volt Félfedezték pél­dául a Városban égy tímárt, aki kidolgozott nekik néhány pár cipőre való bŐrt.Oj cipőt Csináltak, szépét belőle! Az­tán elvitték Gyöngyösre. Szőlősgazdához mentek, jó borért kínálták. Néfh, de­hogy is szomjuk csillapítása volt a tervük. A jó borral Vonatra ültek, s addig visszá nem jöttek, amíg valáhol Pesten nena adtak a bőrért — bőrt — Nehéz Idők Vólták azok kérem — vadonatúj hidrau­likus szabászgép mellett így emlékszik Kóhcsék Sándor alapító. Akkor, 1946-ban a legfiatalabb volt tán. Most 25 évi kézi szabás után gépet irányít, modem, jó masinát Egy hónapja dolgozik rajta, gép fölött neon ontja fényét — A főtéren, ahol most a háztartási bolt van, óti dol­goztunk. Három év múlva kantunk csak jobb, nagyobb helvét Móra János 1947-ben kér­te felvételét a szövetkezetbe. Akkor sem — s azután se vagy öt évig — nem volt va­lami rózsás a szövetkezett kisiparosok élete. — Akinek nagy családja, sok gyereke volt, nyáron ott- ott hagyta a műhelyt Ara­tást vállalt, vagy éjszakán­ként ótthórt kisiparosnak db1 gozott A megélhetésért. Nagy Változást bizakodást az 1948-as esztendő hozott Megalakult az OKISZ — a kisiparosok szövetkezetének országos gyámolítója. Szerve­zetté tette az anyagot ki­utalta a kért, s kapható Bő­röket — Lendített rajtunk Sokat — mondja Boros András, az egyesült szövetkezet elnöke. — És nemcsak anyagot kap­tunk, hanem szervezettebb lett a munkánk is. Megren­delők — állami vállalatok — jelentkeztek igényeikkel. Azóta dolgozunk közületek- nek. Tekintélyes partnereink voltak, vannak. A Magyar Posta, a Budapesti Közleke­dési Vállalat, a Cipőnagyke- kereskedelmi Vállalat és egyéb fontos közületek. Postások, kalauzok, villa­mos-, autóbuszvezetők, Vajon, milyen cipő a legjobb nekik? Nem hiszi él, nézze meg itt a központban és Jászapáti­ban is. — mondja Sass Sán­dor üzemi párttitkár. Jász­apátiban, ahol ifjú szívű idős dolgozók és fiatalok szorgos- kodnak. Kézzel, a régi, ha­gyományos kisipari módszer­rel készítik, alacsony széken ülve szeggel, árral a száras és fél női, férfi cipőket. A megrendelő ragaszkodik a hagyományos készítéshez. Biztosan tudja, miért. Tar­tós, lábnak nehéz terhelést könnyítő lehét I964t egységben az erő Kislétszámű, óé temérdek hozzáértő munkát jeléntő ktsz-ek voltak á Jászságiak. Az 50-es évek derekán azon­Koncsek Sándor alapító tag­ja a herényi ktsz-neh. Min­dig szabász volt, csakhogy 25 évig kézzel szabott. Most ©gy hónapja dolgozik egy hidraulikus KA EV szabász­gépeit ban hiába volt édestestvér náluk a tudás, meg a szorga­lom. A jászberényiek, jákó- halmíafc, árokszállásiak és jászapátiak egyre kevesebb megrendelést kaptak. — Feleslegessé- vált a ci­pész — emlékszik vissza sók régi ember. Volt hogy elta­nácsoltak sók fiatalt a szak­Az égj esüií ktsz-nck 15 javítóműhelye van a Jászságban. A jászapáti javítók, Kéz István alapítótag, már nyugdíjas, Major Pál és Fazekas András, aki most készül nyugdíjba. mából. Szó sem róla, nem maradtak kenyér nélkül. Fel­szívta őket a gyáripar. ííj szakmát tanultak, itt volt már Berényben a két nagy gyár. Néhányan évekkel ké­sőbb visszajöttek. De még mindig kevés a derékhad, a középkorú szakmunkás. Az ellenforradalom nem tudott kárt okozni egyik szö­vetkezetben sem. Sőt, leve­rése után nagyott nőtt a piac igénye. Erőre kaptak a szö­vetkezetek. így jött el az 1964. eszten­dő. Az egyesülés gondolata rég foglalkoztatta az embe­rekéi Teljesen új utakat ígért ez a szövetkezet fejlő­désében. Ösztönösen, tudatos kezdeményezés volt És első­sorban az export tevékeny­ségben mutatkozott még. A jászjákóhalmiak és á jász- drókszáliásiak abban az év­ben nagy fába vágták, a fej­széjüket. Szép. fehér női mű­korcsolya-cipőket csináltak, s kínálták a külkereskedők­nek. Éperjesi József, aki a meg­alakulás évében lépett a szö­vetkezetbe, most telepvezető Jászjákóhalmán vitathatat­lanul erről vélekedik, ennek örül a légióéban. De vala­mennyi cipész Árokszálláson is nagy dolognak tartja, erre 3 legbüszkébb. — Kérem, ebben a kis fa­luban mindig — vagy 4C—50 éve már — vezető szakma volt a lábbelikészítés. Itt ná­lunk dolgoznak azoknak az unokái, akik innen először valamikor a harmincas évek­ben a fővárosi legelegánsabb boltoknak szállítottak. Itt ha­gyománya van a mesterség­nek. Már annak is, hogy fehér bőrből szeretnek legjobban dolgozni. Még a kisk&lapá- csok hangja is szebben zeng, ha fehér cipő fut a szalago­kon. (Tudvalevő, hogy az ex­portra készülő korcsolyacipők bőre hófehér.) így jött e! a gondolat, az­tán a tett ideje. 1964 január elsején egvesölt négy cinász ktsz — a jászberényi, a jász- jákóhalmí, a jászárokszállási és a jászapáti. A Jászsági Egvesült Cipész Ktsz a kör­nyék veeyesipari szövetkeze­teiből átvette a javítómű- hélveket is. Tizenöt javító­műhelyük, több méretes rész­legük, s egy saját üzletük van a Jászságban. És ez is nagy dolog: Javító szogála- taik évente 2,5 miiló forint árbevételt eredményeznek. Az egyesülés évében a já- kóhalmiak, árokszállásiak dolgoztak exportra, s összesen 11 eze- párat küldték a hatá­rokon túlra. 1965-bea már szervezettebb, tekintélyesebb lett az export. 1968-ban a he­rényi, központi telephely is belépett az exportra terme­lők sorába. 1965-ben 35 ezer pár korcsolyaeipőt értékesí­tettek külföldön. Megrende­lőik sorában van Európa sok gazdag országa: Svédország, Norvégia, Dánia. Szovjetunió, Finnország. Svájc. Hollandia, Anglia és Ausztria, Francia- ország. Az egyesülés ereje, gazdag­sága hamar sok jót hozott. A ktsz 1867-ben felépítette bé­rén vl székházát, s duplájára „bővítette” a jásziákóbatmi íeíookóiv ten-ne’ö ebemét. Mégis, sok a hiányzó, a SürcrtŐ szükség Kirőt'űV a cinót — mendoonriák Be­fénvKen Ss .Tákőhalmáo pgv- aránt. Érthető Az égyesfités éVébórt százhetven termelő- munkís dolgozott, most rn«g a negyven inari tanulóval esvfltt há-om«zázhúsz & ktsz dolgozóinak száma. Az a hűtős százezre* — üzem bővítés, énítée, fürdő, öltöző — sorolják a központban. — Nem minde­nütt még sajnos. — Bizony. — Eneriesi Jó­zsef jékóhalmi telepvezető igazol is, meg kér is egy­szerre. — Az igaz, hogy ná­lunk nagyobb, mégegyszer akkora lett a műhely. De öltöző nincs rendes. — Jászárökszálláson is öltöző, női öltöző kell —sür­geti Kaszab Zoltán telepve­zető. alapító. Boros András az elnök megnyugtatja: a negyedik ötéves tervben Arolmzáílá* véneket kap, s készül a női öltöző is. Mindig többet, többet. A jászberényi aljaszalAgra azt mondták- a szabászgépnél s a varrógénekk») egvütt való­ságos génüzem már. Az a futószalag tavalv termeltető., szőr. Hasznát igazolja, hogy 30 Százalékét nőtt a terme­lékenység 1970. szeptembere óta. A jászjákóhalmaj tüződei gépsor is fiatal még. Rövide­sen jobban kihasználják az új gépeket, új futószalagét indítanák. Hogy a munka eredményes, mi sem bizonyítja jobban, mint néhány szám. Az egye­sült ktsz-ben az 1970-es esz­tendő után egy havi fizetés­nek megfelelő nyereséget fizették. Mennyi az az egy havi? A szakmunkások 2000 —3000 forintig keresnek ha­vonta. Erre az évre már 85 ezer pár női műkorcsolyacipőt rendelt a JÉC-tői a HÜN- GAROCOÖP külkereskedel­mi vállalat És ebben az év­bén Össze» megrendeléseik teljesítésével az egyesült kt*z éléri, túlhaladja a bűvös Szá­mot. Százezer Pár cipót ad a néev helységében termelő közösség. ÉS 15 helyen javTanak. a megrend lő kívánsága. ízlé­se szerinti oioőt. csizmát ké­szítenek. Náluk igazán jdí bevált a nyvedHag munkások foglalkoztatásának módsze­re. A javítóműhelvekhen többnyire nyugdfiasok dől- goznak. Nekik is ió, a Írisz­nek is. — s legalább ennyire á jászsági embereknek is. Üj cipőikkel is találkozhat a magyar vártrtő. A cioő- nagykeréskedelmi vállalat — a mi terü’etünkön árusító állandó meererdelőiük. És ugvanosak állandó megren­delőjük a Luxus Áruház Is Sok szén férficinő hirdeti ott a jászsági cipészek ügyessé­gét. Nvole szocialista brigád­juk van. a kilencedik bri­gád a kXaalmúlthan alakult ,TásZS>aá+íbon. A z P-wrti’t ktaj m*o Jk'váíő ír-'sin a. rí ^ző—etkczet kifíintatSa| í-anott YZ—— — aKb,an a- év­ben a icrevéMr a monkaver­aenv er*drcéwv»''ár+ «arlaaret »dománvozott nekik A hogy h-irma az jgazsáv »Vko»» őr- tétr et a* orsz^eoa c*—őrce­versenyén a 3. hélvezést is. vas ***fiwr~ M «ííirse A ,T ****** Út**/** -'A hb kiainar.- .«»Xt-e+'r-ze+e e"vr* nagyobb feladatokra vx-.«». Jászjákóhalmán harmadéves szrksnujikéstanulók is dolgpzaak a tüzüdei futószalagon. A jászárokszáüási telephely Lendület szocialista brL.i .ja, g egyben a brigádok kö­zötti verseny első helyezettje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents