Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

A törzsgárda dicsérete K ifizették a nyereségrészesedést — rnár ahol volt, — s ezzel ismét fölláftgolt az addig parázsként hunyó vita. Mert ahol pénzt osztanak — mondják tré­fásan — ott vitát is rejt a boríték. Igaz. Ám nemcsak akkor, ha bankó jelzi az elismerést. Kavarodik vita akkor is, ami­kor lakásról, jutalomüdülésről, óvodai helyről döntenek, amikor a dicsérő szót, a kitüntetést, az elismerő oklevelet adják. Mindenkinek jó „igazság” nincsen. Igazság csak egy­féle van, szemben a sokféle emberrel. Mert akad-e — s ha akad, nem fehér holló-e? — olyan ember, aki berzenkedés nélkül beismeri, hogy a másik jobb, igyekvőbb, rátermet­tebb, hozzáértőbb, mint ő? Az ifjú azért érzi jogosnak a több pénzt, mert tanult, iskolákat járt végig, az idősebb a tapasztalatai miatt, aki régi ember a munkahelyen azért, a másik meg éppen annak okán, hogy a többért jött el előző munkahelyéről. Lehet-e a sokféle igényt, óhajt, kívánságot, sőt nem ritkán követelést, igazságosan egyeztetni? Lehet-e anyagiakban és erkölcsiekben olyan elismerési rendszert ki­alakítani, amelyben leginkább megközelíthető az igazság? Azaz: mit jutalmazzon, ismerjen el anyagiakkal, erkölcsi­ekkel egyaránt a vezetés, a vezető? Kézenfekvőnek tűnik a válasz: a tényleges teljesít­ményt. Nehezebbnek, ha tovább kérdezünk: mi a tényleges teljesítmény? Tegyük fel, hogy ugyanazt a munkát végzi, ugyanolyan minőségben egész éven át két ember. Az egyik egy éve, a másik huszonkét éve van a gyárban. Mivel tel­jesítménybérben dolgoznak, ott nincs vita. Ám már vita ke­rekedik a nyereségrészesedéskor —* mert a régi ember min­der év után egy százalékkal többet kapott —, a társadalmi ösztöndíj odaítélésekor a régi dolgozó gyerekének, s nem a másiknak, pedig az is pályázott rá. Tehát? Van valami, ami nagyon igaz. mégis nehéz elfogadtatni. Nevezetesen: a régi ember, a hosszú évek óta egy helyben dolgozó nem pusztán azzal érdemli ki a többet, a nagyobb elismerést, hogy régóta ott van Hanem — és csak például, mert más tényezője is van ennek — azzal, nogy vele biztonságosan számolhat ter­melési és létszám terveiben a gyár. ö nem fogja egyik nap­ról a másikra otthagyni a gépsort, a szerelőszalagot, meg­akasztva tíz vagy ötven másik ember munkáját. Továbbá: nagy előnye az újakkal szemben, hogy helyismerete, az ott lévő berendezésekhez, gépekhez, munkákhoz kötődő tapasz­talata, azaz rutinja van, könnyebben kiismeri magát, meg­leli a célravezető megoldásokat stb (Egy-egy öreg karban­tartó lakatos nagy géphibakor is azonnal megmondja, hol a bai!) Azután: a régi ember, azaz a törzsgárda tagja hosz- szú évek munkájának értékét fektette be az adott munka­hely fejlesztésébe, tökéletesítésébe, társaival együtt megter­melte a haladás anyagi és erkölcsi fedezetét Ha elismerjük, hogy a föntebb írtak igazak — s az élet adta tapasztalat ösztökél minden józan gondolkodású em­bert ennek elismerésére —, akkor már azt sem nehéz be­látni, hogy a törzsgárda, a régóta együtt dolgozók alapvető tényezői a termelői kollektíva jelenének és holnapjának, de akár egy tervezőintézet kutatóhely, szállítási vállalat közös­ségének' is. Ott ugyanis, ahol nagyon kevés a régi helyi ta­pasztalattal rendelkező ember _ kivéve természetesen az újonnan épült, létrehozott helyeket, — könnyen megfigyel­hető a betanítási, betanulási idő meghosszabbodása, a kö­zösség tétova útkeresése, a viták, veszekedések állandó je­lenléte. S mindez azért, mert nincs egy mag, amely köre fölrakodna a hús; az összetartó erő nincs meg a kollektí­vában. E fölismerés — s hozzátehetjük: rendkívül fontos fölis­merés — szerencsére ma már nem ritka a munkahelyeken, a vezetők körében, s gyarapodik a gyakorlati cselekedetek száma is. Égyre több munkahely teremt törvényes kerete­ket a kollektív szerződés által arra, hogy többet adjon azok­nak, akik évek hosszú sorának munkájával bizonyították e többre való érdemességüket. Bérben, jutalomban, nyereség- részesedésben, a szövetkezeti, vállalati lakásépítéskor való előny megadásában, üdültetésben, külföldi kiküldetésben, s ezer más dologban egyre fontosabb szerep jut annak, hogy ki mióta dolgozik a vállalatnál, a gyárban, az intézménynél. B engeteg még a teendő, sok a mulasztás a hűség, a munkahelyhez való ragaszkodás megbecsülésében. Mégis, valami biztató, sokat Ígérő folyamat elkez­dődött. Ha ma még csak néhány helyen is, de már kezd láb- rakapni az az ítélkezés, amely félti a munkahely rangját, a rossz munkát végzőktől, a terveket a vándormadaraktól, a holnapot a könnyen tovább állóktól. Kezd becsülete lenni a hűségnek, a hosszú ideig egy helyben dolgozásnak, a kö­zösséghez való ragaszkodásnak. S ahol magot teremtenek, ott olyannyira áhított eredményre is hiztosan számíthatnak! Gazdag program a jubileumi évfordulóra Megalakulásának 25. év­fordulóját ünnepli rövidesen az úttörőmozgalom. A jubi­leumi ünnepségsorozatra gazdag programot készítet­tek megyénkben is; május 20-án veterán úttörővezetők találkozója lesz a tiszaligeti KISZ-táborban. Ekkor kerül sor az irodalmi és fotópá­lyázatra beküldött legjobb alkotások díjainak átadá­sára. Május 29-én Szolnokon a Tisza Antal úttörőházban ki­ajúü*. aroeiyeß az úttörőmozgalom huszonöt éves története kerül bemu­tatásra. A kiállítás érdekes­sége lesz, hogy az úttörőcsa­patok által összegyűjtött anyagot az üttörők tizenkét pontja alapján rendezik el. Május 29—30-án megyei úttörőtalá'kozó lesz Szolno­kon. A kétnapos program­ban szerepel többek között a megyei úttörőparlament ünnepi ülése, kisdobosok, úttörők akadály- és sport­versenyei. Négyí z szlraszonót millióért épül a TVM új kénsav­gyára A „narancshéj” Ez utóbbit persze csak jó­indulattal lehet állítani. Ha a Vegyiműveket Szerelő Vál­lalat dolgozóiból hiányoznék ez a jóindulat, akkor vitat­hatnák azt a „több mint 80 százalékot”. De a TVM be­ruház i szerint a VEGYSZER léts^ámhelvzete itt most ked­vező. s ezáltal bizonyos fo­kig még arra is készek, hogy az énítési lemaradásokat, ahol lehet, ellensúlyozzák a szerelés mecffvorsításával. Nagyon rossz viszont szinte kezdettől — a létszámhelyzete. több mint 43 millió forintos építési előirányzatának tel­jesítéséhez 200—220 munkás­ra lenne szüksége, s most rsak mintegy száznegyven­nel rendelkezik. Márpedig — mint. Czeczei Márton, a TVM beruházási osztályvezetője mondta — az építés az a „narancshéj”, ame’ven elcsúszhat az egész beruházás, ami mi"tt hóna­pokig késhet az. üzembe he­lyezés. Mindenáron elegendő létszámot kellene tehát ide össznontosf-ania a Nehézipa­ri Építő Vállalatnak. NÉV Az idei, Népgazdasági érdek Annál is inkább szükséges ez. mert nem csupán a ve­gyiművek. hanem a népgaz­daság érdekeiről van szó. Az évi 200 ezer tonna kapa­citású új kénsavpvár 1972. II. negyedévi termelés kez­désétől ußvanis azt várják, hoev ezáltal a TVM szük­ségtelenné teheti, vagy leg­alábbis nagyon ’ecsökkenthe- ti a jövő évi kénsav-behoza- talt. Sokminden az építőkőn múlik, akiknek zömmel já­rulékos ló’es tménveken ugyan, de a próbaüzem kez­déséhez nélkü'özhetetíen munkákat kell jó minőség­ben elvégezniük. Egy-két ilyen feladatot ezért már le is vettek a NÉV válláról s van, amit például a KÉV csinál. Hogy példát is mondiunk: a nyolc Dáv d-rendszerű hű. tőtorony építése is teljesség­gel várat még magára. Pedig az általuk biztosított recir- knláció vízhűtésre szintén nélkülözhetetlen szükség van már a próbaüzem első pilla­natától. Ez módot ad arra, hogy a fokozott vízigényt a vállalat oly módon elégítse ki, hogy közben csökkenthe­ti a tiszai vízkivétel mennyi­ségét. a kivételi mű leter­heltségét is. A kevés híján 120 millió forint értéitű technológiai be­rendezések nagy részét Len­gyelország — közelebbről a ZUP — Nysa cég — szállít­ja a vegyiműveknak. A szol­nokiak kezdeményezésére 18G9. április 22-én szocialis­ta együttműködési megálla­podást kötött a lengyel cég a TVM-mel. Az abban fog­laltak végrehajtását féléven­ként ért%el'k; legutóbb már­cius elején Szolnokon tartot­tak ilyen tanácskozást. Ennek az együttműködési megállapodásnak a hasznát forintban aligha lehetne ki­fejezni. Az érzékeltetésére csupán annyit, hogy a ZUP— Nysa cég tavaly több tech­nológiai berendezést szállí­tott Szolnokra, mint amenv- nyit e'őzetesen meg;gért. Ez a legfőbb feltétele, hogy a szerelők dolgozhassanak, hogy a létesítmény mielőbb elkészülhessen. Itthon ugyanezt az együtt­működést szorgalmazzák, bár kicsiben, de szintén je­lentős haszonnal. A beruhá­zási osztály dolgozói —Szik- szai Ferenc létesítményfele­lős vezetésével — 1969 őszén szocialista brigádot alakí­tottak, Magyar—lengyel bi. rátság -néven, a saját mun­kájuk fejlesztése mellett n kivitelezők brigádjaival jgye. keztek jó kapcsolatot terem­teni. s hogy ez haszonnal is járt, arra példa, hogy az új kénsavtároló tartályokat a VFOVP7RR a múlt év végé­re elkészítette. M. I. Ma: Kádár ésBt eztmyev felnzólaídna t HKP kong reatssuüán E»t év alatt 340 millió forint mező­gazdasági OTP hitel Az Országos Takarékpénz­tár öt esztendeje ad mező- gazdasági hitelt azok szá­mára. akik mezőgazdasági művelésre alkalmas terület­tel — háztájival, kerttel, ud­varral — vagy gazdasági épülettel rendelkeznek, s azt növénytermesztéssel, állatte­nyésztéssel kívánják haszno­sítani. A mezőgazdasági ter­melési hitel felvehető szőlő és gyümölcs telepítésére, ál­lt ttenyésztésre, s minden ni van célra, amely közvet­ve vagy közvetlenül segíti az említett területeken a me­zőgazdasági termelést. Hi­telt kaphatnak azok is. akik mezőgazdasági termékek termelésére szerződést kötöt­tek. s a köfosönre állatférő- Kelv bővítéséhez, áll t. vagy takarmány beszerzéséhez van szükségük. A termelési hitel felhasz­nálása évről évre növekszik. Az OTP 19«°-ben 39 860 esetben. IS^O-ben már ‘5 500 alkalommal foivosí ott me- -őga-’ö-.cígi kölcsönt; 1969- ben 258.4 millió forlr ot, ta­valy pedig már 340 4 millió forintót. A háztáji gazdálko­dást segítő mezőgazdasági kölcsön országszerte néosze- "4: a legtöbb hitelt eddig Hajdú Szabolcs. Borsod és Bács megyében vették fel. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Kiállítás Németh László életművéről Németh László hetvenedik születésnapjáról megemlé­keztek az író jelentős életpe­riódusainak színhelyén, Hód­mezővásárhelyen is. Németh László 1945 után több éven át a város középiskoláiban oktatott. Hódmezővásárhe­lyen írta meg több drámáját, regényét, amelyeknek alak­jait — Égető Esztert és má­sokat — a Vásárhelyen élő emberekről mintázta. Né­meth László a Kossuth díj­jal járó pénzösszeget teljes egészében a Bethlen Gábor gimnázium könyvtárának adományozta. Szerdán este a gimnázium­ban kiállítás nyílt Németh László é’etművéről. Kiállí­tották eddig megjelent köte­teit. tanítványaihoz írott ver­seit kéziratos tanulmányait számos fénvképét. Vásárhely­hez fűződő kapcsolatainak tárgyi emlékeit Ugyancsak szerdán a Pető­fi művelődési házban az írő műveiből összeállított műsort adtak neves fővárosi és sze­gedi előadóművészek fellép­tével Neves külföldi ver*' 'gek nyilatkozatai A Magyar MunV*hl«6énl­kusok Társaságának kedden kezdődött kongreszusán a 1 munkaegészségügy számos nemzetközi tekintélye vesz részt A Magyar Távirati Iro­da munkatársának alkalma volt beszélgetni S. Forstman svéd professzorral, aki 14 éven át töltötte be az egész­ségügyi világszervezet ta­nácsadó szerveként működő Nemzetközi Munkaegészség­ügyi Állandó Bizottság elnö­ki tisztét. — A mostani tanácskozást igen jelentősnek tartom — mondta a professzor. — A munkaegészségügy szakem­bereinek összejöveteleire kü­lönösen nagy szükség van a tudományos-technikai forra­dalom idején, amikor a tech­nológiák a régebbinél sokkal gyorsabban váltiák egymást, egyes foglalkozási ártalmak jelentősége csökken vagy megszűnik és úiak lelentkez- nek. Fontos tehát, hogy a ku­tatás szorosan nvomon köves­se a technikai fejlődést és a műsTaJdakkal való együttmű­ködés £reö»r>éw<aVé^t 1 ..v. ..tő­le«? az új te-bnoiőffiávhan már érvénve«v 1 jen»V a mun- kaevAszségügyi követelmé­nyek. Dr, J. Telsineer profesz- szor, a orávai intézet igazga­tója e'rnnnrPa. hogv a máso­dik vijá<rháVir»rú után inten­zív kapcsolatok alsk.ilt-.ic vi a magvar és csehszlovák rnunkaeeésTségíicfvj kutatók ■kö-a+t. A VölectioKs látogatá­sok során frt O 1*'"' 6^ *■» »■» rí A, d'T’^Z-r-j £— két is cserélnek eovmással. st VT>K n o A Német Szocialista Egy­ségpárt megalakulásának 25. évfordulója alkalmából dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szér­ián fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. dr. Korom Mi­hály igazságügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter. Vályi Péter pénzügvminiszter. Böjti Já­nos külügyminiszterhelvet- tes, továbbá a poipik-i gaz­dasági. társadalmi és kultu­rális élet számos más vezető személvisége. Ctt volt a Bu­dapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek több ve­zetője és tagja. T mű ’ i kiállítás Dán műszerkiállíást ren­dezett a Migért az Országos Piackutató Intézet Szí lay utca’ k’ái’ító termében. Há­rom neves cég Európában egyedülálló akusztikai réz. gésfechoikaj< orvosi é- egyéb eiektron’lcus műs-ere’t mu­tatják be az eov hétig nyit. vatartó kiállításon. A Magyar Nyelv Hete A Magyar Nvelv Hete al­kalmából szerdán Győrött a Technika Házában Szépe Gvfirev t"dománvos kutató „NV-h-odnncázivf iránvzcfolc régen és ma” címmel, Mo- sonmagvarővárott a városi tanáé* nagytermében pedig Éde- 7opán, tudományos ku­tató „Régi nyelvészetünk du­nántúli fellegvárai’! rímmel tartott előadást. A Gyarmati Ifjúság Napja Szerdán Békés megyében megkezdődtek a Gyarmati Ifjúság Napjának ünnepsé­gei. Béké~rs->bán. Békésen és Orosházán emléküléseket rendeltek, amelyeken kuba} és néger fiatalok is részt vettek. A következő napok­ban Gyulán Mezőkovácshá- zán és a me^ve «zárna« hely­ségében kerül sor ifjúsági na gye—Résekre, baráti talál, kozókra. Magyar—osztrák tárgyalások A határeseményeket ki­vizsgáló magyar—osztrák bi­zottság 1971. április 15. és 21. között Budapesten tartotta 11. ^ ZOftsÓ* a ]r$7í5s lamhatóron lévő helyzetet, s rnecr-M1 áhított a, hogy a közös állambcfázon rend és r> viteti lom ura^^dilt, s nem történt h*»tár~ e«em*nv az elmúlt időben, am*»lv az ÓH«mV*bo«z» szú id<de tanó pozitív fejlő­dést akadályozta volna. Nemzetközi bábf^ztivál A többszörösen k’tü-t»te*t bék^-sabai „Neps>-gár” báb- em-íH+o«! szerűen a csehszlo. váklai Usti Nad Labem-be utazott, ahol résztvesz a vá­ros VIII. Nemzetközi Báb- fesztiválján. A békéscsabai­ak többek között Bartók — és Kodály — népdalfeldolgo^ zásokra komponált MbjátA*, kokat adnak ‘ Idestova harmadik éve, hogy az építést megkezdte a kivitelező — a Nehézipari Építő Vállalat —, de a forint­értékben meghatározott munkáinak még a felét sem vé­gezte el az új. negyedik kénsavgyár beruházásán, a Tt- szamenti Vegyiművekben. Szerencsére, amit már meg­csinált, azzal a technológiai szereléshez szükséges mun­katerületnek több mint 80 százalékát biztosította.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents