Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

1971. április 21. SZÓI. NOK MEGYEI NÉPLAP 5 A párt határozott, a kormány cselekedett 6. A láthatatlan fogyasztás A IX. kongresszuson ho­zott határozat megállapítja: , Hazánkban a művelődés valóságon névmozaalom lett. Ma minden ötödik állampol­gár iskolarendszerű oktatás­ban vesz részt. A felnövő korosztályoknak háromne­gyede szakmvnkásképző is­kolában illetve középis­kolákban tanul tovább”. — Majd később: ,,A kulturális forradalom eredményeként tovább nőtt a tömegek ér­deklődése az iiodalom és l művészetek iránt". Az okta­tást, a kultúrát szokás a tár­A legutóbbi öt esztendő­ben a kommunális beruhá­zások (amelyek az oktatás és a kultúra beruházásait is magukba foglalják) értéke 41 százalékkal volt nagyobb, mint a második ötéves terv időszakában. 1961—1965 kö­zött. A művelődés népmoz- galom jellegét jól igazolja, hogy az 1970—1971-es okta­tási évben 1.8 millió fő tanult az országban-A számvetés itt sem nehéz, mert bármerre tekintünk az eredmények so. kasága tűnik szemünkbe. Hat százalékkal nőtt a fel­sőoktatásban résztvevők szá­ma. a felsőoktatási intézmé­nyekben 22 ezerrel többen fejezték be tanulmányaikat a? 1966—1970 közötti évek­ben. mint az ezt megelőző öt esztendőben. Az új közép­iskolai tantermek száma meghaladja a hétszázat; 12 ezer diákotthoni hely léte­sült. az általános iskolákban további húszezer gyermek kerülhetett' napközibe, s így számuk 200 ezer fölé emel­kedett. A legutóbbi öt évben 66 ezerrel többen-z-rsztek érett ségi bizonyítványt, mint sadalom láthatatlan fogyasz­tásaként jelölni. Valóban, kifejezhető-e adatokkal, — pénzösszegekkel n.indaz. — amit a két szó tartalmaz? — Aligha. Hiszen a művek kel­tette közönség-visszhang, a kultúra tudatformáló szere­pe, az ifjú agyában elraktá­rozódott ismeretek elvont ér­tékek. Az adatok, ténvek mégsem fölöslegesek- Kife­jeznek sok mindent. Példá­ul azt, hogy az állam milyen jelentőséget tulaidonít az ok. tatásnak és a kultúrának. 1961—1965 között, s hogy ez­zel a legalább érettségizet­tek száma a népességen be­lül már 1.2 millió főre nőtt. Ahogy a több, mint 300 ezer felsőfokú végzettséggel ren­delkező államoolgár sem olyan szellemi tőke. ami ne sokszorosan kamatozna. Per­sze. feladatok légiója sem hiánvzik. A gyermekek mint­egy 8 százaléka még ma sem végzi el az általános iskola nyolc osztályát; a felsőokta­tásban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya kisebb a kívánatosnál: továbbra is keresni kell a társadalmi igényeknek lobban megfelelő iskolatípusokat, stb. Új és új tehetségek Oi ismeretek? Terjesztésük nélkülözhetetlen eszközei nemcsak az oktatás, hanem a népművelés, a kultúra fegyvertárában is fellelhetők. Az eszköztár bővítess, kor­szerűsítése persze megint- esak anyagiakat igényel. — Mert aligha akad valaki, aki úgy véli: a több mint 9200 könyvtár fenntartása — amelyekben négy év alatt 100 ezerrel nőtt. a beiratko­zott olvasók száma, s négy­millió kötettel a könyvállo­mány — kitelik abból, amit jelképes díjként a forgatói fizetnek. G az is az alapta­lan feltételezések közé tar­tozna, hogy a legutóbbi négy évben létesített 36 új mú­zeum költségfedezetét a mú­zeum belépti díjakból te­remtették elő. Hűen a kongresszusi hatá­rozathoz, a kultúra „fogyasz­tásának” lehetőségei a leg­több területen bővültek. — Ugyan a színház — és mozi­látogatók — száma tovább mérséklődött, de a világra nyíló ablak, a televízió öt év alatt, csaknem egy millió­val gyarapította táborát. — (Ezer lakos közül 82 volt tv­előfizető 1965-ben, 171 1970- ben). Ezekben az években valósult meg a hatodik adás­nap (11 órával nőtt. a heti adásidő), s megkezdődött a színes műsor kísérleti su­gárzása. Négyezerrel több mű — 21 millióval nagyobb példányban — jelent meg 1966—1970 között, mint a második ötéves tervben. — Négy esztendő alatt 374 szín­házi premierre került sor, 1.5 millióval több hanglemez fo­gyott. a lakosság évente megközelítően húszmillió fo­rint értékben vásárolt képző- művészeti alkotásokat. Négy esztendővel ezelőtt mindaz, amiről sorozatunk­ban változatosan szóltunk, program, elvégzésre váró te­endő volt csupán. Jó érzés, hogy ma a program egészére, s részleteire egyaránt el- mondhatiuk — az adatok, a tények alapján — teljesült. (Vége) Mészáros Ottó Gondoskodás a tanulókról bemutatkozott a szolnoki járás Néhány igen szép műsor­számot és nagy sikert hozott a Szivárvány vasárnap esti bemutatója. A jászladányi művelődési házban a szol­noki járás műkedvelő mű­vészeti csoportjai adtak íze­lítőt felkészültségükből, tu­dásukból. Az arányosan szerkesztett, műfaji gazdagságra tudato­san törekvő műsor hű ké­pet tudott adni az öntevé­keny művészeti csoportok legjobb hagyományairól és az újabb törekvésekről is. Harmonikusan illeszkedett egymáshoz a „Lányok, legé­nyek” fosztójáték és a dra­matizált „Jónás könyve”, a Bányai Koméi verseiből ösz- szeállított költői oratórium és a „Lakodalmas”. A műsor jelentős részben a tiszaföldvári Hajnóczy gimnázium irodalmi színpa­dára épült. Két fellépésük (Bányai Kornél: A lázadás zsoltárai és Babits Mihály: Jónás könyve) a műsor két pillérét jelentette. „A láza­dás zsoltárai” cím nyilván­valóan a költő „A halál zsol­tárai” című ciklusára utal. Egy korábbi változata ezt a címet is viselte. Az átdolgo­zás hasznosnak bizonyult, a szinte teljesen megújult köl­tői oratórium többet fejez ki Bányai világából. Itt kell említést tenni Bányai Kor­nél—Molnár László Alvó falvak című kórusművéről, amelyet a jászladányi ktsz_ fmsz vegyeskar adott elő Kalmár István vezényleté­vel. A fiatal zeneszerző ki­tűnő alkotása föltétlenül méltó arra, hogy más kóru­sok is felvegyék műsorukba. A „Jónás könyve” elsősor­ban a dramatizálás ötletes- ségével szerzett kellemes meglepetést. Szabó András kitűnő ritmusban, a mű drá­mai lehetőségeit messzeme­nően kihasználva állította színpadra Babits művét. A „Lányok, legények” cí­mű fosztójáték és a „Lako­dalmas” a műkedvelő művé­szeti munka más területét reprezentálta, tegyük rögtön hozzá, igen nagy sikerrel. Az előbbit a besenyszögi ál­talános iskola úttörői adták elő, a „Lakodalmas” pedig a rákócziújfalui „Repülj pá­va” kör, a martfűi művelő­dési központ és a tiszaföld­vári ÁFÉSZ-kórus összefo­gásából született. Az össze­állítás és dr. Tóth József ko­reográfiája a szűkös és itt— ott kompromisszumra kény­szerítő színpadi lehetőségek között is a természetesség il­lúzióját tudta kelteni. A mű­sor zenei vezetői: Molnár Zsuzsanna és Jordán Antal voltak. A műsorban fellépett a jászladányi gimnázium és a besenyszögi általános iskola kórusa Molnár István, illet­ve Tóth Antal vezényletével. Szereplésük különösen a be­senyszögi gyerekeké jól egé­szítette ki a műsort. Természetesen a szolnoki járás Szivárvány estjében is különböző színvonalú pro­dukciókat láthattunk. Né­melyiket talán nem ártott volna még csiszolni, javíta­ni. E műsorszámok felsoro­lásától azonban eltekinthe­tünk, mert az est aránytala­nul kis részét alkották, s az egész megítélésében nem zavarták a kialakult kedvező képet. B. A, A törökszentmiklósi Szivárvány A Szivárvány műsorsoro­zat — az öntevékeny művé­szeti csoportok szemléje — időrendben utolsó bemuta­tóját hétfőn este láttuk Tö- rökszentmiklóson. A város amatőr zenészei, énekesei, táncosai és versmondói két és fél órás műsort hoztak színpadra. Kiemelkedett az előádás- ból. — már-már a művészi teljesség igényét nyújtotta — a Kodály Zoltán zeneis­kola női kórusának produk­ciója. s méginkább Meleg Károly tanár fuvolajátéka. Különösen a Debussy mű előadásával aratott nagy Szakmai és közönségsikert. A Liszt Ferenc kórus mű­sora ragadtatta még hosz- szantartó tapsra a közönsé­get, — de az egész est igen jól komponált, korrekt visz- szafogottsággal, szívvel elő­adott műsorszámok sorozata volt. Néhány produkció gyen­gébben sikerült, ez igaz, de semmi baj, mert ezek is, szolidabb előadásformában Is, megérdemelték a nyilvá­nosságot. Nem is kívánjuk indoklásunkkal esetlegesen félreérthetővé tenni a város Szivárvány műsoráról kiala­kított elismerő véleményt, hiszen a műsor rendezői, szereplői tudják, min és hogyan kell jávítaniuk a legközelebbi fellépésig. Legfeljebb annyit teszünk szóvá, hogy amennyire örül­tünk a gazdag zenei anyag többé-kevésbé értő színpad­ra hozásának, úgy hiányol­juk az irodalmi műfajok szélesebb körű és hatáso­sabb művelését. ti • A kőbölcső nehezen készül A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz halszaporító ház megépítésével bízta meg tavaly augusztusban a tósze. Félmillióval kevesebb A mesterséges halszaporí­tó ház a szajoli Peteszigeten épül, mintegy 1 millió 300 ezer forintos költséggel. Hat kőbölcsőt, vagyis négy, 4 köbméteres és két 6 köbmé­teres kádat alakítanak ki, amelyekben a halak ívásá- hoz megfelelő hőmérsékletű vizet engednek. Ide rakják a halak a petéiket és a ki­kelt „halbébik” pár napig, míg megerősödnek, itt lubic­kolnak. Évente eevmillió csuka, egymillió növényevő hal és kétmillió pontv-iva- dékot szeretjének nevelni. Sípos Gyula, a halászati tsz elnöke elmondta, hoey a felnevelt ivadékokból nem­csak a szövetkeze+hez tarto­zó tavakba szállítanak. A meeve H tógazdaságát és ké­sőbb a Tisza II víztároló ta­vát is az itt kelt halivadé- kokka] népesítik be. Mivel eddig a mesterséges halsza­porító házat nem tudták használni, ez máris félmillió A korai öntözés szükségessé vált ügyi Igazgatóság mért és gi vegyesipari ktsz-t. Az át­adás határideje múlt év de­cember 30-a lett volna. forint kiesést jelent a gazda, ságnak. Mun kafegyelmi és munkaerő gondok A tószegi ktsz elnökétől, Tóth Alberttól érdeklődtünk az építkezés ügyében. •— Nem akartunk vállal­kozni erre a munkára, mert a kezdetben is látható volt, hogy nem tudjuk határidőre befejezni. Az építkezésen dol­gozó brigáddal sok bajunk volt, több embert munkafe­gyelmi vétségek miatt el- küldtünk. December elején módosítottuk az eredeti szer­ződést, békatároló és csoma­goló helység megépítését is vállaltuk. Többször a szük­séges anyagokat nem tudtuk az építkezéshez szállítani, bár a halászati szövetkezet segítségünkre volt a beszer­zésben és a szállításban is. Az okok nem mentik, fel a Asszonyok között Palotáson A koratavaszi öntözés «zükségességét alapvetően meghatározza a télen lehul­lott csapadék mennyisége, a talajban tározott hasznos vízkészlet értéke. A csapa­dékmérő állomások adatai alapján megállapítható, hogy az 1970—71-es téli félév csa­padék összege 50—60 milli­méterrel kevesebb a sokévi átlagnál, aminek negatív ha­tását az áprilisi száraz idő­iké tovább fokozza, £ á KowRtiszavidéki pa? számított adatai szerint — főleg a kevésbé jó vízgaz­dálkodású talajtípusokon — már most is indokolt a ke- lesztő öntözés és a gabona­félék öntözése. Az említett adatok figyel­meztetőül szolgálnak arra. hogy az idei öntözésre való felkészülést, s annak gya­korlati végrehajtását terv- szerűséggel, gondossággal kell Végezni az öntözés gaz­daságosságának biztosítása érdekében* ktsz-t a befejezési kötelezett­ség elmulasztása alól. Felme­rül azonban a kérdés, miért vállalták a decemberi határ­időt, ha előre tudták, úgy sem tartják be? A ktsz elnö­ke a beszélgetéskor azt ígér­te, hogy május végén átad­ják az épületet. Kálmán Dániel, a megyei halászati felügyelő elmond­ta. hogy az építkezésen nem látott megfelelő igyekezetei, kellő munkatempót. — A halászati tsz elnöké­vel többször ellátogattunk az építkezéshez. A munkások némelykor kártyáztak... Ja­nuárban egyeztető értekezle­tet hívtunk össze, ahol a munka mielőbbi befejezése érdekében megbeszéltük a feladatokat. Azóta is azon­ban csak különböző magya­rázatokról tudok, az építke­zés befejezése pedig késik. A csukák a szabadban ívtak és a peték nagyobb része h rossz időjárásban elpusztult. Nagy veszteség ez is.„ Kárról már sajnos írha­tunk. Pedig nem olyan gaz­dag a megyénk, hogy „csak úgy” kidobjunk az ablakon pár száz ezer forintot. A halhús-termelés egyébként népgazdasági érdek. Me­gyénkben három év múlva 25 vagonnal több halat le­hetne lehalászni a tavakról, ha a mesterséges szaporító házból kikerülő ivadékokkal evarapíthatnák a halállo­mányt. Ehhez azonban az szükséges, hogy mielőbb be­fejeződjön az építkezés és a kőbölcsőket a halivadékok vegyék birtokukba, ...» est a T A Palotási Állami Gazda­ságban a dolgozók egyhar- mada nő. A százharminc­négy nődolgozó közül nyol­cán vezető beosztásban van­nak, hárommal többen, mint egy éve. A legtöbb asszony Nagy György Jánosné köz. gazdasági előadó, tíz éve dol­gozik a Gazdaságban. — Egyenlő lehetőséget biztosít számunkra a gazda­ság vezetősége a férfiakkal — mondta — ezért is alakult ki nálunk jó kollektíva. — Minden nő képzettségének és képességének megfelelő helyen dolgozik. A férfiakat í a nők sérelmére nem része- | sítik előnyben, inkább egyre azt tapasztaljuk, hogy a mi i helyzetünkön szeretnének «e- ! gíteni. Legtöbben családo­sak vagyunk és az itteni munka után még otthon is helyt kell állnunk. Burgelv Istvánná, a barom, fitelep Tóth Pál szocialista brigádja vezetőjének véle­ménye. — Két műszakban dolgo­zunk és nagyon „karos” a mi munkánk. Igaz, megbe­csülnek bennünket a gazda­ságban. a nyereségrészesedé­sünk ezer forinttal volt több A nőkre nehezedő kettős teher — a munkahelyi és az otthoni — könnyítésére a gazdaságban eddig is sokat tettek. Erről Zsigmond Gyu­la. a személyzeti osztály ve­zetője a következőket mond­ta: ■— Segítünk asszonyaink­nak a bevásárlásban. Hetente egyszer a gazdaság autóbu­sza? !Vj£z£ ő£et a $zplnoki pi­acra A ’ munkaidőt minden üzemágbají 8 őrára csökken­a baromfitelepen. tehené­szetben és az irodákban dol­gozik. Megbecsülik-e mun­kájukat, hallgatnak-e sza­vukra. és milyen a munka- körülményük, erről érdeklőd­tünk. az átlagnál, mert a baromfi ágazat eredménye tavaly a legjobb volt. Keresetünk ha­vonta 1700 forint, természe­tesen szeretnénk, ha emel­kedne. Kiss Istvánné. állattenyész­tési szakvezető, hat évvel ezelőtt fejezte be a felsőfo­kú mezőgazdasági techniku­mot. azóta a baromfitelep egyik vezetője. — Gondjaink orvoslásában segítenek a gazdaságban. A vezetőkkel jó kapcsolatom van. Soha nem éreztették velem, hogv én „csak” nő vagvok. Elkénzeléseimet meg­értéssel fogadták — mondta. Másfél hónapja új nőbi­zottságot választottak a gaz­daságban. elnöke Kálló Pál- né. — A nőbizottság javasla­tát.^ kérését i. gazdaság ve­zetősége negvitatja. és a le­hetőségek szerint gondosko­dik teliesíté-éről. Szeretnénk, ha tovább javulna a helyze­tünk. tettük. A téli hónapokban a nők részére szabadszómba- tokát adtunk. Tavaly nyáron tanári felügyelet mellett saiát napközi otthonunkban helyeztük el 14 éven aluli gyermekeinket. Napi 4 fo­rintért telies e’látásukat is biztosítottuk. Az óvódánk már 8 éve működik. — A kezdeti lépések után a jövőben még többet szeret­nénk tenni — mondta Zsig- rnoaxd élvtárs, ™ Fokozol“ tabb gépesítéssel arra törek­szünk,. hogy kevesebb ne­héz fizikai munkát kelljen végezni női dolgozóinknak, létszámhiány az oka, hogy nem tudunk máris egész éven át szabad szombatot biztosítani részükre, csupán a téli hónapokban, öt éven belül azonban azt szeret­nénk. hogy ez is megoldód­jon. Haza és munká’->aszál- lításujjról gondoskodunk­A szakképzettség lontos Gazdaságunk területén van egy kis vegyesbolt, de ez korszerűtlen. Őszre, a be­senyszögi ÁFÉSZ-szel közös beruházással nrmteav fél­millió forint költőé«»*» élel­miszerboltot éo'tünk. ahot a tartós fogyasztási cikkeket és naoi szükséges élelmiszert Is megvásárolhatják asszo­nyaink. Hetvenötig fodrász üzletet is nyitunk. Igyek­szünk még több nődolgozót bevonni a vezetésbe, ezért gondoskodunk arról. hogy megfelelő szakkéozettséget szerezzenek. Az alacsonyabb keresetű nők fizetését tavaly felemeltük, az átlagkereset most 1600 forint, de rnév ku­tattuk annak lehetőségét, hogy a termelékenvség iaví- tásával. jobb termelési ered­mények révén ezt is növel­hessük, A gazdaságban a szemlé­lettel. s az akaratta’ nincs tehát baj. Jó szervezéssel, következetes gondoskodó sál megvalósíthatták, a tavalvi februári párthatározat egyik célkitűzését, amely a dolgo­zó nők munka- és szociális körülményeinek javítását mondta S& t SB ©s. SÍ ... A női vezeők rangja Autóbusszal a piacra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents