Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
1971. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Költői est aSágváriban Központi rendezvénnyel zárult a Költészet Napja Szolnok megyei eseménysorozata. Szombat este a megyénkbe érkezett költők — Takács Gyula, Fodor András, Csoóri Sándor — a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban találkoztak a költészet szolnoki rajongóival. A költői estet Tüskés Tibor kissé hosz- szabbra sikeredett felolvasása vezette be, majd Sellei Zoltán egy csokorra való költeményt — mai magyar költők verseit — nyújtotta át a többnyire fiatalokból álló hallgatóságnak. Sajnos sem a válogatás, sem pedig a versek előadásmódja nem szolgálta a költői est sikerét. Pódiumon ritkán tapasztalható az övéhez hasonló elavult előadásmód. Annál kellemesebb élményt nyújtott a gimnazista Boros Mária közreműködése. Mind Takáts Gyula, mind pedig Fodor András verseit belső fénnyel és ragyogással, az érzelem és az értelem összhangjával szólaltatta meg. Az est költő vendégeit Tüskés Tibor mutatta be, akik saját verseikből olvastak fel, majd pedig az est végezetével a szakszervezeti könyvtár helyiségében köteteiket dedikálták. Hollóházán 1967-ben kezdték meg az elöregedett Porcelángyár felújít'sát, 13u millió for.ntos beruházással két új üzemcsarnok, két propán-bután gázos alagútkemence nye.sgyártó csarnou, lürjő, üköző, készáru rak'ár, festőműhely, elektromos kemence, üzemi konyha és étt rcm, orvosi rendelő és vízmű, valamint 12 szolgálati lakás épült. Az ép ikezés közben sem álltak le a termeléssel, sőt megduplázták azt. Képünkön: Befejezés előtt a porcelángyár új alagút-kemen céje. (MTI foto: Bara István felvétele — KS) A párt határozott, a kormány cselekedett A Mini-klub fellépése A KISZÖV Mini-klubjának irodalombaráti köre szombaton este a jásziványi ifjúsági klubban szerepelt az ottaniak meghívására. A kör tagjai saját verseikből és írásaikból összeállított műsort mutattak be — nagy sikerrel. „Átgondolt és széles körű gazdasági, szociális, egészr ségügyi intézkdésekkel egyidejűleg, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a családvédelem, a gyermeknevelés kérdéseinek és harcolni kell a társadalmi felelőtlen* ség jelenségei ellen” — olvashatjuk a többi között a párt IX. kongresszusa határozatában. Mindennapi életünkben aligha van még bonyolultabb, s kiterjedtebb felada kör, mint az, amit a hivatalos szóhasználat _ „eü- szocpol”-nak, azaz egészségügy-szociálpolitikának nevez. Igaz, cikksorozatunkban már írtunk a családi pótlékról, a nyugdíjakról, a gyermekgondozási segélyről (s ezek_ a szociá'politika döntő trriile- tei), de nem elégedhetünk meg ennyivel. A rövidítés mögött ugyanis tiszteletre méltó állami erőfeszítések rejlenek. Az az egyszerűnek látszó intézkedés például, hogy 1970. július 1-től az ingyenes kórházi ellátásban mindenféle megkülönböztetés megszűnik, nemcsak sokféle szervezési teendőt igényelt, hanem jelentős mértékű és értékű beruházásokat is. A többi között azt, hogy hétezer kórházi ággyal több legyen, s 82 korházi ágy jusson tízezer lakosra, az 1965-ös 76,6 helyett. Ultrafeszültségű távvezeték Amit a rövidítés rejt Óvás és kedvezmény Egészségünk értékét legtöbbször csak akkor becsüljük, ha — betegek vagyunk. Nos, betegségünk esetén az egészségügyi hálózat száz ezer munkása siet segítségünkre, húsz ezerrel több, mint öt esztendeje. Ugyanez idő alatt az orvosok száma 19 százalékkal nőtt. s szemben az akkori 19,2-vei, ma 23 orvos jut tízezer lakosra,' ami nemzetközi viszonylatban is jó arány. Négy év alatt több mint ötven szakrendelő intézet épült fel: a tápoénz összege 2.3 milliárd forintról 3,1 milliárdra nőtt Emelkedik az állam kiadása a gyógyszerek esetében is, hiszen 1970-ben egy lakosra számítva már 370 forintot tett ki a gyógyszerekhez adott állami hozzájárulás. Ám nemcsak a beteg ember gyógyításának anyagi terhét vállalja az állam, hanem egészségünk őrzését is. Ismeretes, hogy például a rendszeres oltások következtében gyakorlatilag megszűnt a diftéria és a járványos gyermekbénulás, s a megelőző munka eredményeként 1970-ben már csak 10 ezer úi tbc-s beteget fedtek fel. szemben az ln65- ös 15.7 ezerrel. Évente egymillió szemüveget váltanak ki S7TK-vényre, azaz kedvezményesen.» Évi harminc milliárd Az elektromos áram távvezefése an-ál gizdasáosabb, minél nag>obb feszül seggel lehet továbbítani a villamos energiát. A Szovjetunió viszjnyai között, ahol hatalmas távolságokat kell áthidalniuk a távvezetékeknek, ez sokkal égetőbb probléma, mint bárhol másütt. Bizonyos határokon túl azonban csak nagy n hézségek árán növelhető a távvezetékben folyó á-am feszültsége, külö-l"ges vezetékek ég szigetelők szükségesek a sikeres továbbításához. A SzovHnn'ó első ultrafes-iiltségű — 750 ez<*r voltos — távve'e^k't Fon-kovo és Mo zk*a kö’ö't ép tették tneg, kb. 100 km-es szakaszon. A 'TÓ' a"z-rrelM*« s rán rqcgfel"lt a követ",’nénvckiek ez a kiilen'fges távvezeték, ame’v most a köz Imiitfban üz rnbe helyezett 2.4 miiró kilowatt tel'esáménvű konakovoi hőerőmű áramát szán tja a szovjet fővárosba. Kép"nkön: A Kona’-ovo—Moszkva kö öttl ultrafe- szültségfi távvezeték különleges sz!g~t»!ői. amelyek még 750 ezer voltos feszültségnél sein ütnek át, A találomra vá’a'ztott példák is elegendőek ahhoz, hogy belássuk: rendkívül kiterjedt, széleskörű egészség- ügyi gondozás valósult meg hazánkban, s szorosan összefonódik a szociálpolitika eszközeivel és módszereivel. Mert nemcsak az üzemorvosi hálózat bővült az elmúlt négy évben, hanem rendelkezésekre alapozva. erősödött a munkahelyi megbetegedések elleni küzdelem is. illetve a csökkent munka, képességnek foglakoztatására irányuló erő'e-zftés. Gver- megvédő és ifiiiságvéde’mi intésetek, bölcsődék, óvodák, szociális otthonok és terhes- gondozás. üdültetés... korántsem teljes a felsoro’ás, de mutat;a, mi minden tartozik az ..eü-s-ocool”-ba. Egészségügy! őniiosztés a re*>d lőórák számának egvm>Íróval való növelése, -mi a- plmöjt ré«w valósult rr^cr rr>ár í'7<3r 4't Tr rvl * C * Cf ~?n fp_ vrtrrsr i'ii Avodai heBár nem nőtt számottevőén az üzemi étkeztetésben rée-tvevők száma íez nemcsak a szociálpolitika fontos területei a legutóbbi években, de az állam így is naponta átlagosan 900 ezer embernek fizet 4—5 forint közötti hozzájárulást. S szólhatnánk az utazási térítésről, az üdülőszanatóriumokról, a külföldi csereüdültetésekről, stb. Az á’lam minden személy üdül. tetéséhez átlagosan 800 forinttal járul hozzá: a kedvezmény* élvező a kö'ts'g-k- nek mindö-sze 2r százalé'-át fedezi. S ha csupán azt nézzük. hogy 1966—19”0 között a SZOT és a szakszervezeti üdülőkben 50 ezer fővel nőtt a nihenők száma, akkor — a 800 forintos fejenkénti állami hozzájárulással beszorozva — maga a növekedés lehetővé tétele is 40 millió forint többlet Viadá^t követelt A társad cJL- mhi ~t~ sf' á s'-an nvintntt S-oVáp-tásnlc évente 30 mi’iiárd forintba ke- rOtn-k. T-1-a c. o<n*at1a^ ad—t elÄö 1,^,—, q tal-aé /-r— I* — nU-Ié. ^ '-"'n-v o—K-. I— Sa v-1 ^uj——tmgt nyerjen, tudatun*'l—Ti. Mészáros Ottó ÍFövc'i'e-Ik: a láthatatlan fogyasztás) Szív ár vány rnűsor Karcagon és Tiszafüreden Két Szivárvány-műsort láttunk az elmúlt napokban: Karcag város mutatta be második műsorát és - a tiszafüredi járás. Mind a két előadás zenés irodalmi össze, állítás volt. Azaz... de erről később. A karcagiak a felszabadulás előtti hónapok eseményeivel indították előadásukat, majd az elmúlt évtizedek történelmi krónikáját hallottuk. Óriási munka lehetett ősz. szeállítani ezt a műsort, nem. igen túlozzuk el. ha azt mondjuk: igényes helytörténeti kiadványt lehetne beleié megjelentetni. Tisztelettel emléket állít ez az anyag azoknak a legelsőknek is, akik vállalták, hogy urai legyenek a karcagi szikeseknek, akik már a felszabadítás hajnalán a közös gazdálkodás útjára léptek. Igen nagy színpadi lehetőség van ebben a témában — egy másik Isten őszi csillaga — kár, hogy nem ezt a történelmi sorsfordulót bontották ki irodalmi igénnyel a műsor összeállítói. __’ ehel yett később belefulladtak a városfejlesztési statisztikába- A forma és tartalom egységének teljes díszharmóniája nehezen élvezhető műfajt szült. Méginkább műfajtalanságot. Egvütt örülünk a karcagiakkal, hogy kiváló termelési eredményeik vannak, hogy korszerűen felszerelt kórházukban gyógyulhatnak, hogy javítják az utakat, jó az ivóvíz. satöbbi... Ezek lelkesítő tények, de attól még, hogy ezt elsorjázzuk, nem kaDnak olvan vetületet, amelyet a művészi szén funkcióiéval váltanának ki értelmi reagálást a hallgatóból. Pártos, jó mondanivalóid a karcagi Szivárvány műsoranyaga, de az élvezhető irodalmi feldolgozás hiánvát a szereplők legjobb törekvése sem tudta pótolni. Eev másik alapvető hiba, amely tovább rontotta az érdemes szándék hatását, didaktikai alapelvek megsértése: a túlméretezettség, a közlésáradat. Ha egy-egy 40—50 perces irodalmi összeállításban csak 4—5 számszerű tényt közlünk a nézőkkel, a hallgatókkal, megjegyzik, — de ha szinte percenként újabb és újabb numerikus információkkal terheljük őket, alig marad meg valami is emlékezetükbe. Nagyon logikusan mondja nyelvünk: aki sokat markol, keveset fog. Sajnos, ez következett be a karcagi műsor esetében is. Ügy véljük, érdem®; lenne ezt a nagyon-nagyon sok munkát igénylő, jelentős áldozatvállalással színpadra hozott forgatókönyvet megszabadítani az elmondott hibáktól. és akkor sokkal hatásosabban szolgálná feladatát A tiszafüredi Szivárvány- műsor érezhetően kevesebb fáradsággal készült, — mégis többet nyújtott. (Érthetetlen, hogy miért olvan kevesen voltak kíváncsiak az előadásra?!) A bemutató a Tisza-gcmdo lat köré szerkesztett igényes, de játékos műsor volt- (A két fogalom nagvon is megköveteli egymást) Szerencsés témaválasztás: mit adott népünknek a Tisza, és mit ad majd az utánunk .következőknek. — a generációk kezemunkája nyomán. A szemelvények kiválasztása általában megfelelő, csuoán a nvitó jelenetet keli megkérdőieleznünk, elsősorban eln.vúitottsága miatt A közreműködő néni zenekar sainos nem illeszkedik a műsorhoz, — egészében sok a javítanivaló az összeállítás zenei anyagán. Némi „fésülés* az irodalmi anvagnak is hasznára válna, ^elrlral hatácnsoVo lenne a korrektül, szépen előadott . műsor, -ba- - .rövidebb lenne. — fi — Szellemi vetélkedő Vasárnap délután a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola pinceklubjában a Forradalmi Ifjúsági Napok tiszteletére hét ifjúsági klub rendezte meg közös szellemi vetélkedőjét. A győztes a házigazda szakközépiskola előtt a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola klubjának csapata lett. Az alkalomra a résztvevő klubok forradalmi témájú plakátot is készítettek, hogy a legjobbakat Egerben, a diáknapokon állítsák ki. A legsikerültebb plakátot a szolnoki Kaleva- la-klub tagjai készítették. Megtalálták a „Hatvani kaput" Egerben, a Szabadság téren a közművek felújítása közben megtalálták az egykori híres „hatvani kapu” maradványait Erről a városkapuról sok érdekes feljegyzést őriz a krónika. A BYM szolnoki gyára (ÉPULETELEMGYÁR) Szolnok, Tószegi út azonnali belépésre, állandó munkára FELVESZ: hegesztő, betonelemgyártő szakmunkásokat, valamint > targoncavezető és híddarukezelő betanított munkásokat. Ezenkívül férfi és női segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Minden második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügy osztályánál lehet.