Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

1971. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Költői est aSágváriban Központi rendezvénnyel zárult a Költészet Napja Szolnok megyei eseményso­rozata. Szombat este a me­gyénkbe érkezett költők — Takács Gyula, Fodor And­rás, Csoóri Sándor — a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban talál­koztak a költészet szolnoki rajongóival. A költői estet Tüskés Tibor kissé hosz- szabbra sikeredett felolva­sása vezette be, majd Sellei Zoltán egy csokorra való költeményt — mai magyar költők verseit — nyújtotta át a többnyire fiatalokból álló hallgatóságnak. Sajnos sem a válogatás, sem pedig a versek előadásmódja nem szolgálta a költői est si­kerét. Pódiumon ritkán ta­pasztalható az övéhez ha­sonló elavult előadásmód. Annál kellemesebb élményt nyújtott a gimnazista Boros Mária közreműködése. Mind Takáts Gyula, mind pedig Fodor András verseit belső fénnyel és ragyogással, az érzelem és az értelem össz­hangjával szólaltatta meg. Az est költő vendégeit Tüs­kés Tibor mutatta be, akik saját verseikből olvastak fel, majd pedig az est végezetével a szakszervezeti könyvtár helyiségében köte­teiket dedikálták. Hollóházán 1967-ben kezdték meg az elöregedett Porcelángyár felújít'sát, 13u millió for.ntos beruházással két új üzemcsarnok, két propán-bután gázos alagútkemence nye.sgyártó csarnou, lürjő, üköző, készáru rak'ár, festőműhely, elektromos kemence, üzemi konyha és étt rcm, orvosi rendelő és vízmű, valamint 12 szolgálati lakás épült. Az ép ikezés közben sem álltak le a termeléssel, sőt megduplázták azt. Ké­pünkön: Befejezés előtt a porcelángyár új alagút-kemen céje. (MTI foto: Bara István felvétele — KS) A párt határozott, a kormány cselekedett A Mini-klub fellépése A KISZÖV Mini-klubjának irodalombaráti köre szom­baton este a jásziványi ifjú­sági klubban szerepelt az ottaniak meghívására. A kör tagjai saját verseikből és írásaikból összeállított műsort mutattak be — nagy sikerrel. „Átgondolt és széles körű gazdasági, szociális, egészr ségügyi intézkdésekkel egy­idejűleg, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a csa­ládvédelem, a gyermekneve­lés kérdéseinek és harcolni kell a társadalmi felelőtlen* ség jelenségei ellen” — ol­vashatjuk a többi között a párt IX. kongresszusa hatá­rozatában. Mindennapi éle­tünkben aligha van még bo­nyolultabb, s kiterjedtebb felada kör, mint az, amit a hivatalos szóhasználat _ „eü- szocpol”-nak, azaz egészség­ügy-szociálpolitikának nevez. Igaz, cikksorozatunkban már írtunk a családi pótlékról, a nyugdíjakról, a gyermekgon­dozási segélyről (s ezek_ a szociá'politika döntő trriile- tei), de nem elégedhetünk meg ennyivel. A rövidítés mögött ugyan­is tiszteletre méltó állami erőfeszítések rejlenek. Az az egyszerűnek látszó intézke­dés például, hogy 1970. júli­us 1-től az ingyenes kórházi ellátásban mindenféle meg­különböztetés megszűnik, nemcsak sokféle szervezési teendőt igényelt, hanem je­lentős mértékű és értékű be­ruházásokat is. A többi kö­zött azt, hogy hétezer kórhá­zi ággyal több legyen, s 82 korházi ágy jusson tízezer lakosra, az 1965-ös 76,6 he­lyett. Ultrafeszültségű távvezeték Amit a rövidítés rejt Óvás és kedvezmény Egészségünk értékét leg­többször csak akkor becsül­jük, ha — betegek vagyunk. Nos, betegségünk esetén az egészségügyi hálózat száz ezer munkása siet segítsé­günkre, húsz ezerrel több, mint öt esztendeje. Ugyanez idő alatt az orvosok száma 19 százalékkal nőtt. s szem­ben az akkori 19,2-vei, ma 23 orvos jut tízezer lakosra,' ami nemzetközi viszonylat­ban is jó arány. Négy év alatt több mint ötven szak­rendelő intézet épült fel: a tápoénz összege 2.3 milliárd forintról 3,1 milliárdra nőtt Emelkedik az állam kiadása a gyógyszerek esetében is, hiszen 1970-ben egy lakosra számítva már 370 forintot tett ki a gyógyszerekhez adott állami hozzájárulás. Ám nem­csak a beteg ember gyógyí­tásának anyagi terhét vállal­ja az állam, hanem egészsé­günk őrzését is. Ismeretes, hogy például a rendszeres ol­tások következtében gyakor­latilag megszűnt a diftéria és a járványos gyermekbénulás, s a megelőző munka ered­ményeként 1970-ben már csak 10 ezer úi tbc-s beteget fedtek fel. szemben az ln65- ös 15.7 ezerrel. Évente egy­millió szemüveget váltanak ki S7TK-vényre, azaz ked­vezményesen.» Évi harminc milliárd Az elektromos áram távvezefése an-ál gizdasáosabb, minél nag>obb feszül seggel lehet továbbítani a villamos energiát. A Szovjetunió viszjnyai között, ahol hatalmas távolságokat kell áthidalniuk a távvezetékeknek, ez sok­kal égetőbb probléma, mint bárhol másütt. Bizonyos ha­tárokon túl azonban csak nagy n hézségek árán növel­hető a távvezetékben folyó á-am feszültsége, külö-l"ges vezetékek ég szigetelők szükségesek a sikeres továbbítá­sához. A SzovHnn'ó első ultrafes-iiltségű — 750 ez<*r voltos — távve'e^k't Fon-kovo és Mo zk*a kö’ö't ép tették tneg, kb. 100 km-es szakaszon. A 'TÓ' a"z-rrelM*« s rán rqcgfel"lt a követ",’nénvckiek ez a kiilen'fges távveze­ték, ame’v most a köz Imiitfban üz rnbe helyezett 2.4 miiró kilowatt tel'esáménvű konakovoi hőerőmű áramát szán tja a szovjet fővárosba. Kép"nkön: A Kona’-ovo—Moszkva kö öttl ultrafe- szültségfi távvezeték különleges sz!g~t»!ői. amelyek még 750 ezer voltos feszültségnél sein ütnek át, A találomra vá’a'ztott pél­dák is elegendőek ahhoz, hogy belássuk: rendkívül ki­terjedt, széleskörű egészség- ügyi gondozás valósult meg hazánkban, s szorosan össze­fonódik a szociálpolitika esz­közeivel és módszereivel. Mert nemcsak az üzemorvo­si hálózat bővült az elmúlt négy évben, hanem rendel­kezésekre alapozva. erősö­dött a munkahelyi megbe­tegedések elleni küzdelem is. illetve a csökkent munka, képességnek foglakoztatásá­ra irányuló erő'e-zftés. Gver- megvédő és ifiiiságvéde’mi intésetek, bölcsődék, óvodák, szociális otthonok és terhes- gondozás. üdültetés... koránt­sem teljes a felsoro’ás, de mutat;a, mi minden tartozik az ..eü-s-ocool”-ba. Egészség­ügy! őniiosztés a re*>d lőórák számának egvm>Íróval való növelése, -mi a- plmöjt ré«w valósult rr^cr rr>ár í'7<3r 4't Tr rvl * C * Cf ~?n fp_ vrtrrsr i'ii Avodai he­Bár nem nőtt számottevő­én az üzemi étkeztetésben rée-tvevők száma íez nem­csak a szociálpolitika fontos területei a legutóbbi években, de az állam így is naponta átlagosan 900 ezer embernek fizet 4—5 forint közötti hoz­zájárulást. S szólhatnánk az utazási térítésről, az üdülő­szanatóriumokról, a külföldi csereüdültetésekről, stb. Az á’lam minden személy üdül. tetéséhez átlagosan 800 fo­rinttal járul hozzá: a ked­vezmény* élvező a kö'ts'g-k- nek mindö-sze 2r százalé'-át fedezi. S ha csupán azt néz­zük. hogy 1966—19”0 között a SZOT és a szakszervezeti üdülőkben 50 ezer fővel nőtt a nihenők száma, akkor — a 800 forintos fejenkénti álla­mi hozzájárulással beszoroz­va — maga a növekedés le­hetővé tétele is 40 millió fo­rint többlet Viadá^t követelt A társad cJL- mhi ~t~ sf' á s'-an nvintntt S-oVáp-tásnlc éven­te 30 mi’iiárd forintba ke- rOtn-k. T-1-a c. o<n*at1a^ ad—t elÄö 1,^,—, q tal-aé /-r— I* — nU-Ié. ^ '-"'n-v o—K-. I— Sa v-1 ^uj——tmgt nyer­jen, tudatun*'l—Ti. Mészáros Ottó ÍFövc'i'e-Ik: a láthatat­lan fogyasztás) Szív ár vány rnűsor Karcagon és Tiszafüreden Két Szivárvány-műsort lát­tunk az elmúlt napokban: Karcag város mutatta be második műsorát és - a ti­szafüredi járás. Mind a két előadás zenés irodalmi össze, állítás volt. Azaz... de erről később. A karcagiak a felszabadu­lás előtti hónapok eseményei­vel indították előadásukat, majd az elmúlt évtizedek történelmi krónikáját hallot­tuk. Óriási munka lehetett ősz. szeállítani ezt a műsort, nem. igen túlozzuk el. ha azt mondjuk: igényes helytör­téneti kiadványt lehetne be­leié megjelentetni. Tiszte­lettel emléket állít ez az anyag azoknak a legelsőknek is, akik vállalták, hogy urai legyenek a karcagi szikesek­nek, akik már a felszabadí­tás hajnalán a közös gazdál­kodás útjára léptek. Igen nagy színpadi lehe­tőség van ebben a témában — egy másik Isten őszi csil­laga — kár, hogy nem ezt a történelmi sorsfordulót bon­tották ki irodalmi igénnyel a műsor összeállítói. __’ ehe­l yett később belefulladtak a városfejlesztési statisztikába- A forma és tartalom egysé­gének teljes díszharmóniája nehezen élvezhető műfajt szült. Méginkább műfajta­lanságot. Egvütt örülünk a karcagi­akkal, hogy kiváló termelési eredményeik vannak, hogy korszerűen felszerelt kórhá­zukban gyógyulhatnak, hogy javítják az utakat, jó az ivó­víz. satöbbi... Ezek lelkesítő tények, de attól még, hogy ezt elsorjázzuk, nem kaDnak olvan vetületet, amelyet a művészi szén funkcióiéval váltanának ki értelmi reagá­lást a hallgatóból. Pártos, jó mondanivalóid a karcagi Szi­várvány műsoranyaga, de az élvezhető irodalmi feldolgo­zás hiánvát a szereplők leg­jobb törekvése sem tudta pó­tolni. Eev másik alapvető hi­ba, amely tovább rontotta az érdemes szándék hatását, di­daktikai alapelvek megsérté­se: a túlméretezettség, a köz­lésáradat. Ha egy-egy 40—50 perces irodalmi összeállítás­ban csak 4—5 számszerű tényt közlünk a nézőkkel, a hallgatókkal, megjegyzik, — de ha szinte percenként újabb és újabb numerikus információkkal terheljük őket, alig marad meg vala­mi is emlékezetükbe. Na­gyon logikusan mondja nyelvünk: aki sokat markol, keveset fog. Sajnos, ez kö­vetkezett be a karcagi műsor esetében is. Ügy véljük, érdem®; len­ne ezt a nagyon-nagyon sok munkát igénylő, jelentős ál­dozatvállalással színpadra hozott forgatókönyvet meg­szabadítani az elmondott hi­báktól. és akkor sokkal ha­tásosabban szolgálná felada­tát A tiszafüredi Szivárvány- műsor érezhetően kevesebb fáradsággal készült, — mégis többet nyújtott. (Érthetetlen, hogy miért olvan kevesen voltak kíváncsiak az előadás­ra?!) A bemutató a Tisza-gcmdo lat köré szerkesztett igényes, de játékos műsor volt- (A két fogalom nagvon is meg­követeli egymást) Szerencsés témaválasztás: mit adott népünknek a Ti­sza, és mit ad majd az utá­nunk .következőknek. — a generációk kezemunkája nyo­mán. A szemelvények kiválasz­tása általában megfelelő, csuoán a nvitó jelenetet keli megkérdőieleznünk, elsősor­ban eln.vúitottsága miatt A közreműködő néni zenekar sainos nem illeszkedik a mű­sorhoz, — egészében sok a javítanivaló az összeállítás zenei anyagán. Némi „fésülés* az irodal­mi anvagnak is hasznára válna, ^elrlral hatácnsoVo lenne a korrektül, szépen elő­adott . műsor, -ba- - .rövidebb lenne. — fi — Szellemi vetélkedő Vasárnap délután a Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola pinceklub­jában a Forradalmi Ifjúsági Napok tiszteletére hét ifjú­sági klub rendezte meg kö­zös szellemi vetélkedőjét. A győztes a házigazda szakkö­zépiskola előtt a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola klubjának csapata lett. Az alkalomra a részt­vevő klubok forradalmi té­májú plakátot is készítet­tek, hogy a legjobbakat Egerben, a diáknapokon ál­lítsák ki. A legsikerültebb plakátot a szolnoki Kaleva- la-klub tagjai készítették. Megtalálták a „Hatvani kaput" Egerben, a Szabadság té­ren a közművek felújítása közben megtalálták az egy­kori híres „hatvani kapu” maradványait Erről a vá­roskapuról sok érdekes fel­jegyzést őriz a krónika. A BYM szolnoki gyára (ÉPULETELEMGYÁR) Szolnok, Tószegi út azonnali belépésre, állandó munkára FELVESZ: hegesztő, betonelemgyártő szakmunkásokat, valamint > targoncavezető és híddarukezelő betanított munkásokat. Ezenkívül férfi és női segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Minden második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügy osz­tályánál lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents