Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

1971. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Mi lesz Spanyolországban Burgos után? A burgosi bíróság által az ETA hat ifjú forradalmára fejére kimondott halálos íté­let megváltozta ása ve. escg volt Franco és fasiszta ural­kodócsoportja számára, akik arra törekszenek, hogy Spa­nyolországot a diktatúra és a terror mozdulatlanságába dermesszék. Nagy politikai küzdelem volt ez, amelynek kihatásai a legnagyobb fontossággal bírnak és fognak birn:. Fran­co gyilkolni akart. Ezúttal azonban és most első ízben nem volt képes gyilkolni. Meg kellett hátrálnia é' meg kel'ett semmisítenie azokat a halálos ítéleteket, ame’yeket éppen ő maga. rendelt el. A halálos ítéletek Ámde, ha Francónak nem lett volna szándékában meg- öletn: őket, miért került sor egvábalán a tárgyalásra és miért járt húsz naoig tartó, huzavonával egv olyan bíró­ság vitáia. amelyet a ..leg­főbb igazságügyi szervek” ee’dkánek tartanak? Franco néhány nanon. vagv órán betű' megoldhatta volna a kérdést. Az ítélet elhalasztásával való-ávos erőnróba alakult ki egyfelől Franco és az ultrák között. akik elhatároznák, hogv háláló- ítéleteket hoz­nak. másfelől Cnanvoloca7ág és a kíiloő v’l'í-t széleskörű erő: köpött, akik a halálos ítélef-k megsemmisítését kö­vetelték. Ebben az erőoróbában Spa­nyolország néne a világköz­vélemény lelkiicmere*étől támogatva, erősebbnek bizo­nyult. A politikai tényező Ez a tény politikailag igen fontos. Emlékeznünk kell arra, hogy Franco egész éle­tében, attól kezdve, hogy Ma­rokkóban az idegenlégióban szolgált, ismert volt kegyet­lenségéről. A spanyol polgárháború fo­lyamán és azt követően a ki­végző négyszöget a parancs­nokiás és a kormányzás egyik „normális” módszere gyanánt alkalmazta. így hát a fiatal baszk forradalmárok életének megmentése a Fran­co-rendszer gyengeségének leleplezésével járt. Nehéz röviden teljes be­számolót adni arról a ha­talmas mozgalomról, amely Spanyolországban kibonta­kozott a burgosi halálos íté­letek végrehajtásának meg­akadályozására. A döntő erő Ebben a mozgalomban* a döntő erő a munkásosztály volt, a maga munkásbizott- r ágaival, amelyek november 3-tól kezdve Spanyolország nagy részében sztrájkokat és tüntetéseket rendeztek és ezekben sok százezer mun­kás vett részt. Ezek politikai tartalmú sztrájkok vo'tak. Sztrájkok egy olyan országban, ahol a sztráikot több éve«; börtön­nel büntetett „bűnnek” te­kintik. Olyan türteté'ek vol­tak, amelyek résztvevői szembeke-ül+ek és összecsap­tak a rendőrséggel. A baszk országrészben nemzeti sztrájk zajlott le, amely néhánv napon át* tar­tott. A s^tr-ikok támogatást kantak azáltal, hoffv bezár­tak az ii^tofpk. a t-S-é^áz-k és a bámk, az iskolák, sőt támogatást nvúitotfak még a psnok is. A nén birtoká­ba ve+to az utcába* és Elán­ban. ahol a í-eo/tő-cáfj tüzet nvitoft a tüntetőkre mocröl­tek pPv ifiéi forradalmárt. A diákok szerepe ugyan­csak meglehetősen szokatlan volt. A d;ákok Snanynlo-szág valamennyi egyetemén sztráikha ]ántok és sok' he­lyen támogatást kaptak a ta­nároktól is. Az értelmiségiek ugyan­csak igen aktívan vettek részt, új formákat hozva létre Francóval való szembe­állásuk d~monstrálására. A katalán értelmiség legki­emelkedőbb plahia;. közöttük olyanok, mint Joan Miro, a festőművész, a Monserrat- kolostorban gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a burgo­si per ellen, hogy demokrá­ciát és szabadságot követel­jenek SDanvolország minden népe számára. Új álláspontok A baszkok ügye. amelyet ez a hatalmas népi mozga­lom támogatott, olyan hely­zetet teremte.t, amelyben a népnek egyes olyan csoport­jai, amelyek korábban a rendszert támogatt k, új ál­láspontot kezdtek elfoglalni. A katol kus egyház a halá­los ítéletek ellen lépett fel. A burzsoázia különböző cso­portjai ugyanezt tették é> a rendszerre nehezedő nyomás elérte a legmagasabb körö­ket. Maga a kormány meg­oszlott, ugyanígy a hadsereg is. Míg a hadsereg magasran­gú vezetőinek egy csoportja makacsul ragaszkodik a pol­gárháború szellemhez, van­nak a hadseregben egészen más szemléletű tisztek és parancsnokok is. A hadsereg egy része ellenezte a halá­los ítéleteket és ez volt az egyik tényező, amely Fran­cot arra kényszerítette, hogy kegyelmet adjon. Ifjú erők Jelentősége van annak, hogy a veteránokkal együtt, akik az elmúlt napokban is­mét tapasztalták a szolidari­tást, ez ügy kapcsán sok ifjú erő is jelentkezett. így jut­tatva kifejezésre a növekvő forradalmi és antifasiszta szolidaritást. Mi lesz Spanyolországban a burgosi per után? Egy diktatúra vége min­dig összetett politikai jelen­ség. Különösen így van ez Spanyolországban, ahol elté- rőleg attól, ami Németor­szágban, Olaszországban és más országokban történt, a fasizmus nem tűnik el egy világháború eredményeként. Spanyolországban a nép­nek kell lerombolnia a dik­tatúrát saját belső erőivel és természetesen magának a rendszernek az ellentmondá­sait is felhasználva. Ezért oly nehéz és hosszú ez a küzdelem. A Spanyol Kommunista Párt úgy véli, eljött az ide­je annak, hogy Spanyolor­szágban politikai alternatívát , dolgozzanak ki. Ez sürgős feladat. A diktatúra haláltu­sája mindenki számára nyíl. vánvaló. Ki az USA külügyminisztere Vita Rogers Washingtonban az egyik legrégibb találós kérdés: „Mondd meg, ki a tényleges külügyminiszter?” Franklin Roosevelt elnökösködése alatt sokan Harry Hopkinst, a Fehér Ház külügyi taná­csosát, mások Sunner Wel­lest, a külügyi titkár he­lyettesét tartották az ameri­kai külpolitika irányítójá­nak, de csak kevesen Cor­dell Hullt, aki valójában vi­selte a külügyi tárcát. Ami­kor Dean Rusk vette át a State Department főnöki tisztségét az volt az általá­nos vélemény, hogy Kenne­dy elnök voltaképpen a sa­ját kezében tartottá meg a külügyminisztérium irányí­tását miután pedig az el­nököt meggyilkolták, a po­litikai analitikusok ‘Robert MacNamara hadügyminisz­ter szavát vélték érvényesül­ni a State Departmentben is. A kérdés ma ismét idő­szerű. Stuart Symington de­mokrata szenátor a napok­ban nem átallotta nyíltan is kijelenteni: véleménye sze­rint nem William Rogers, hanem Henry Kissinger, Ni­xon elnök nemzetbiztonsági (külnolitikai) tanácsosa te­kinthető a washingtoni kor­mány tényleges külügymi­niszterének. Symington ez­és Kissinger hatáskör zel a nyilatkozatával volta­képpen régi barátját," Willi­am Rogerst próbálta védel­mébe venni, de ennek az el­lenkezőjét érte el. Nehéz elképzelni két különbözőbb embert A szenátor kijelentése mintha elevenébe vágott volna a kormánynak. A kül­ügyminisztérium szóvivője, Robert McCloskey azonnal megpróbált elhárítani min­den olyan gyanút, hogy fő­nökének befolyása fokozato­san csökken. Nixon elnök olcsó szenzációnak minősí­tette Symington vádjait, és emlékeztetett arra, hogy Ro­gers legrégibb és legköze­lebbi munkatársai közé tar­tozik, és hogy külügyekben ő a legfőbb tanácsadója és szószólója. Az igazság viszont az, hogy amikor az elnök tájé­koztatni kívánja az újság­írókat az USA politikai cél­kitűzéseinek hátteréről, ak­kor ezt a feladatot Kissin- gerre bízza: ija a külföldi diplomaták fel akarják hív­ni az elnök figyelmét vala­milyen ügyre, akkor ezt Kissinger útján teszik; ha az amerikai üzletemberek valamilyen komolyabb prob­lémába ütköznek a külföld­del való kapcsolatokban, inkább Kissingerhez, mint­sem a külügyminisztérium­hoz fordulnak. Kissinger fokozatos föl- emelkedése és Rogers lassú lecsúszása a washingtoni hatalmi gócban részben a két ember egyéniségével, életmódjával, munkastílusá­val és külpolitikai álláspont­jainak különbségével is ma­gyarázható. Valóban nehéz elképzelni két különbözőbb embert: Kissingert, a náci Németországból emigrált zsidó külpolitikust, a globá­lis politika kiváló ismerőjét és a geopolitika apostolát és Rogerst, a New York külvá­rosából származó szorgal­mas, de színtelen jogászt, aki újoncnak számít a nem­zetközi ügyekben, s aki a pillanatnyi látványos sike­rek helvett inkább a távlati biztonságot nyújtó kompro­misszumok embere. fCt««!naer van a tűzhöz Kissingert kiváló külpoli­tikai tájékozottsága, szónoki SZÍRIA NAGY ÜNNEPE A Szíriái Arab Köztársaság tegnap ün­nepelte 25. születésnapját: negyed század­dal ezelőtt, 1946 április 17-én hagyta el Szíria területét az utolsó idegen gyarma­tosító katona, s így ez az arab ország is felszabadult a kolonialista uralom alól. Az elmúlt két és fél évtized gyökeres válto­zásokat hozott a szír nép életében. A gyar­mati rendszertől örökölt elmaradottságot még nem számolhatták fel teljesen, de az önálló nemzeti fejlődés során, különösen a haladó kormányok égisze alatt egész sor olyan változás következett be, amely meg­újította ennek az ősi közel-keleti ország­nak arculatát. Hozzá kell tenni: a háború, az izraeli agresszió, az imperialista hatal­mak minden aknamunkája ellenére! Szíria népét, akárcsak általában az arab nemzetet, fűti a nemzeti egység, a wahda arabijja vágya. Az első nagy kísérletet azonban, az Egyiptommal kötött uniót a két ország burzsoáziájának ellentétei ha­mar csődbejuttatták. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egységnek igazi tartalmat csak a népi töltés, a haladó program adhat. Most remény van rá, hogy ilyen program alap­ján alakul ki a progresszív arab összefo­gás, amelynek körvonalait még csak fel­rajzolta ugyan az egyiptomi—líbiai—szu- dáni államszövetség terve, de amely máris annyira felkeltette a szíriai nép figyelmét, hogy általánosnak mondható kedvező visszhangot keltett Asszád államfő közlése: a Szíriai Arab Köztársaság is csatlakozni fog a federációhoz. Ez persze még csak távlati terv, de jelentősége kétségtelen,: a Közel-Keleten létrejöhet egy progresszív arab tömörülés magva. Szíria fejlődésének egyik záloga az a ba­ráti együttműködés, amely közte és a szo­cialista országok közt kialakult. Az 1967-es izraeli agresszió után Sziria ellenállását, helytállását nem utolsó sorban az a támo­gatás tette lehetővé, amelyet a Szovjetunió nyújtott neki. A Szovjetunió segítségével állították helyre az ország védelmi képes­ségét, a Szovjetunió és más szocialista or­szágok támogatásával dolgoznak az ország iparosításáért, a mezőgazdaság korszerűsí­tését célzó nagy nemzetgazdasági terveken. Elég példaként megemlíteni az Eufrátesz folyón épülő nagy gátat, amelyen azok a szovjet szakértők dolgoznak, akik koráb­ban az EAK-ban, építették a Nílus tizenhét piramisnyi gátját, a híres asszuáni Sadd- el-Álit. Ez a gátóriás 600 000 hektár föld öntözését teszi majd lehetővé és a rajta építendő vízierőmű mintegy egymilliárd kilowatt/óra energiát termelhet. Szíria, amely az elmúlt négy esztendő­ben 36 százalékkal növelte nemzeti jöve- Hlelmét, az új ötéves tervben — az izraeli agresszió által keltett nehézségek: a búza­termő Golan-fennsík megszállása és a hadseregre szánt kiadások megnövekedése .ellenére — arra számít, hogy ez a növe- ’ kedés eléri az 50 százalékot is. Egy új olaj- finomító évi 2,7 millió tonna kapacitással, ^.az első hazai műtrágyagyár, mezőgazdasági gépgyár Aleppóban, foszfátbánya a keleti sivatagban, a vasút befejezése Latakia ki­kötőváros és Aleppó között, új autópálya Damaszkusz és az északi országrész között — ime néhány példa az új ötéves tervben napirendre tűzött beruházások közül. A szíriai nemzeti ünnep alkalmat ad arra is, hogy kifejezzük örömünket a ma­gyar—szír kapcsolatok fejlődése láttán, Hazánk jószolgálati küldöttsége nemrég járt Szíriában és a kölcsönös megértés szellemében folytatott gyümölcsöző meg­beszéléseket: ezek nyomán tovább széle­sítjük gazdasági kapcsolatainkat, fejleszt­jük műszaki-tudományos együttműködé­sünket, a kulturális csere keretében, rádiós és televíziós egyezményt kötünk. sMagyarorSZácj megérti a közel- keleti válsággal kapcsolatos szíriai állás­pontot és elítéli Izrael agresszív terjeszke­dési törekvéseit, támogatja az arab népek­nek az agresszió következményei felszámo­lásáért folytatott igazságos harcát.” Ezt az álláspontot az a közös közlemény szögezte le, amely jószolgálati küldöttségünk emlí­tett szíriai látogatásáról számolt be. A szí­riai ünnepen megújítjuk szolidaritásunkat a jogaiért küzdő Szíriai Arab Köztársaság­gal. Varsó építése Lengyelország fővárosában tavaly 14 000 lakást építet­tek. 1971-re további 11200 lakás építését tervezik. Az új ötéves terv további évei­ben az évenként épített la­kások száma 14 000-re fog emelkedni. 1969-cel összeha­sonlítva 1970-ben Varsóban a helyi ipar volumene mint­egy 12 százalékkal nőtt- Leg­gyorsabban nő az energeti­kai és elektrotechnikai • ipar. Abban a városban, amelyet a háború 83 százalékban megsemmisített és 1945-ben csak 162 000 lakos élt, teljes képessége és éleselméjűsége a washingtoni sajtó ked­vencévé tette, s az újságírók megérezték, hogy ő a leg- hivatottabb a Fehér Ház külpolitikájának tolmácsolá­sára, és hogy a szürke át­lagemberekből álló admi­nisztráció kevés színfoltjá­nak egyike. Rogers, aki Eisenhower alatt szövetségi főügyész volt, sohasem ör­vendett nagy népszerűség­nek. A kongresszusi bizott­ságok és az újságírók is nem egy ízben hozták zavarba keresztkérdéseikkeL Lassan a diplomaták és az újság­írók is megszokták, hogy in­kább a Fehér Házban ke­ressék az információkat és az alkalmat a komoly kül­politikai beszélgetésekre, mint a State Department­ben. És Kissinger nem na­gyon haragudott emiatt. Kissinger egyedülálló odaadással végzi munkáját. 1964-ben elvált feleségétől, azóta egyedül él, minden idejét a külpolitikának szen­teli, és sokszor éjfélig ég dolgozószobájában a villany, míg az inkább családi és társasági életet élő Rogers este fél nyolc után többnyi­re már nem található meg a State Departmentben. Kissinger nagy előnye még, hogy Nixon közvetlen köze­lében dolgozik, és naponta többször találkozik vele, mint bármelyik magas ran­gú funkcionárius a Fehér Házban. Kissinger befolyásának egy másik oka, hogy világné­zete rendkívüli mértékben mértékben félújítottáK és kibővítettéit a .kulturális éle­tet. Lengyelország- 1 300 000 la­kosú fővároséinak ma 18 színházát (a háború végére ezek közül egy maradt meg), évente 3 millió néző láto­gatja. Ezenkívül 66 mozi, 163 könyvtár és 28 múzeum áll a lakosok rendelkezésére. Sikeresen folytatódik a kö­zépkori óváros rekonstruk­ciója és folyamatosan épül­nek ki az üdülés céljait szol­gáló berendezések is. megegyezik Nixonéval. Min­dig igyekszik nagyvonalak­ban megközelíteni a külpo­litikai problémákat. Átfogó­an keresi az összefüggése­ket, míg Rogers nem any- nyira elméleti ember, ha­nem hétköznapi pragmati­kus tisztviselő, és nem min­dig mérlegelj a dolgok egé­szét. Amikor például tavaly az oroszok pilótákat küldtek Egyiptomba, Kissinger az erélyes fellépés mellett szállt síkra, míg Rogers inkább a békés kezdeményezéseket támogatta, s megérezte, hogy a pillanat a politikai ren­dezésre kedvezőbb, mint bár­mikor 1967 óta. A külügy­miniszter volt az, aki kez­deményezte a Kína felé va­ló nyitás politikáját De Rogers sincs minden befolyás nélkül. Továbbra is az elnök közeli barátja, naponta tárgyal vele tele­fonon, és hetente többször találkoznak személyesen is. Rogers kapcsolatai az el­nökkel azonban inkább ma- gánjellegűek, s 6 igyekszik ilyennek megtartani őket Kissinger azonban sokkal jobban érezteti hatását ki­felé. Rogers maga is elismeri, hogy talán kissé túlságosan visszahúzódott és hogy erélyesebben kellene fellép­nie, és hallatnia szavát a lényeg azonban aligha fog változni, ez pedig: az USÁ külnolítikáia a Fehér Ház­ban születik, s ott nem Wil­liam Rogers, hanem Henry Kissinger ÜL Ma^var kulturális napok Dortmundban Első ízben választott ki Dortmund, a Ruhr-vidék egyik legnagyobb városa, ha­gyományos rendezvénye, a „Külföldi kulturális napok” céljára egy szocialista orszá­got. Április 29-től május 7-ig Magyarországot látja vendé­gül Dortmund, ami kiváló söréről legalább olyan híres, mint München, ötszáz ma­gyar énekes, zenész, tánc­művész, bábjátékos és író fog résztvenni a város 14. kulturális napjain. A Buda­pesti Állami Operaház Szo- kolai Sándor „Vémász” cí­mű operájával mutatkozik be a dortmundi közönség­nek. Szerepel a világhírű „Rajkó-zenekar” is. A dort­mundi mozik naponta fog­nak magyar filmeket bemu­tatni A magyar napok prog­ramját irodalmi estek, vita­délutánok, Bartók „Csodála­tos mandarin”ja és „Fából faragott királyfi”-ja fogja teljessé tenni-

Next

/
Thumbnails
Contents