Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
1971. április 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Érdemes nyulat tenyészteni Vadasan, pörköltnek, tűzdelve és ki tudná elsorolni még hogyan készíthetjük el a nyúlhú't. Sok családnak kedvelt csemegéje, a rostmentes húsnak nagy a fehérje tartalma, zsírban szegény, könnyen emészthető, ezért táplálkozásra nagyon alkalmas. A nyúltenyésztésnek régi hagyományai vannak hazánkban. Sok tenyésztőnek jelent szórakozást és hasznot. Megyénkben harminckét nyúltenyésztéssel foglalkozó szakcsoport működik az ÁFÉSZ-ek segítő irányításával. A szakcsoportokban minteey hatszázan tevékenykednek. Ezek a tenyésztők odahaza, fészerekben 50—100 nyulat tartanak. Jelenleg nagyüzemi körülmények között — a tapasz- ' tálatok azt mutatják — nem érdemes nyúltenyésztéssel foglalkozni. Kisegítő, háztáji viszonyok között más a helyzet. Sok gazdasági udvarban üresen álló ólak, istállók vannak. Fahülladékból olcsón lehet ketreceket is készíteni. A háztartásból kikerülő zöld hulladékkal, fűvel az év nagy részében eltart- hatók az állatok. Gyermekeknek. időseknek sem okoz megterhelést a nyulak gondozása. Az állatok tartása és elhelyezése így nem nagy költséggel jár. A háztáji gazdaságokból az ÁFÉSZ-ek vásárolják fel az élő nyulakat. Tavaly 20.5 vagon nyulat értékesítettek megyénkben a tenyésztők. Legtöbb volt a bécsi kék, a maevar vadas és az űi-zé- landi fajta, a tenyésztői kedv azért is nőtt, mert a kilónkénti felvásárlási árát felemelték 24 forintra. A nyú tenyésztőket a MÉSZÖV szakemberei is segítik szakmai tanácsokkal és megszervezték részükre a téli szakoktatást is. Országszerte vetik a kukoricát A verőfényes, száraz időjárás országszerte ideális körülményeket teremtett a tavaszi munkákhoz, köztük a kukorica vetéséhez. Mint az MTI vidéki szerkesztőségeinek hétvégi jelentéseiből kiderül, szerte az országban igazi tavaszi nagyüzem van a földeken. Mezőgazdasági üzemeink döntő többsége — nemcsak egyszerűen behozta a korábbi lemaradást, de a legtöbb helyen az átlagoshoz képest tetemes, helyenként mintegy háromhetes időelőnyt is szereztek. Baranyában, ahol a kukorica kivéte'ével már az ösz- szes tavaszi növények vetését befejezték a hét végére, most úgyszólván az egész gépparkot a fontos takarmánynövény vetésével foglalkoztatják. Több mint ezer traktor készítette a hét végén a kukorica magágyát, s a kitűnően megmunkált táblákon naponta mintegy 5000 holdon szórják a földbe a vetőgépek a magot. Békés megye nagykiterjedésű határában csak szombaton több mint 2000 holddal gyarapodott, s így meghaladta a 80 000 holdat a tavasziakkal, bevetett terület Csongrádban, ahol 35 000 holdat vetetten: be eddig tavasziakkal, a fák metszését Ja befejezték; Űttöro találkozó Az idén már harmadszor kerül sor három szomszédos ország — Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország — úttörőinek találkozójára. Ezúttal Sopron városa látja vendégül a pajtásokat. Szombaton délelőtt Ausztriából 43, Szlovákiából 80 úttörő érkezett a történelmi városba, ahol a soproniakon kívül 80—80 Vas, illetve Komárom megyei pajtás fogadta őket. Probléma? A, nekem? Ugyan? Hogy képzeli? Nem tagadom, volt idő, amikor a probléma nekem is problémát jelentett, de most már kutya ba om vele. Tudniillik, ha valami gcmdom akad, csak veszem a ceruzám, egy-két firkantás, és kész. A kő máris leesett o szívemről. Ügy ám! Néhány napja egészen felszabadultan, kitűnően éreztem magam. Mondom, ha valami problémám álcád, elő a ceruzát, nehány firkantás és elintéződik... és aztán, derült arccal nézek a világ szemébe. A múltkor mar odáig jutottam, hogy másoknak is segítettem. Miért ne? Elvégre vagy van szolidaritás, vagy nincs. Azt mondja a barátom: úgy meg vagyok szorulva, nincs egy százasod kölcsön? Hát ez is probléma? És nem a zsebembe nyúltam, hanem a fülébe súgtam, hogy mit csináljon. Tegnap meg az egyik régi iskolatársam panaszkodott; öregem nem bírom tovább a társbérlőmmel. Ha így megy, felakasztom magam. Ha neked ez probléma? _ húztam fel a szemöldököm... Ide figyelj, öreg fiú — s máris suttogtam a fülébe a megváltó igéket. Ma pedig a feleségem barátnője fakadt ki feketézés közben. — Mondja, mit csináljak a főnökömmel? Állandóan molesztál. — Ugyan Klárika! Figyeljen csak rám, és útbaigazítottam. Egészen belejöttem. Szűkebb körben már irigykedni is kezdtek rám. Könnyű neki, mondogatták a kollegák, neki soha sincs problémája. A minap aztán az egyik bizalmasan faggatni kezdett. — Mondd, öregem, hogy csnálod? Nincs abban semmi titok — válaszoltam könnyedén. Idesüss, én töprengjek rajta, hogy elengedik e a büntetésem? Töprengjen rajta más. Engem izgasson, hogy a kollegáim rágalmaznak? Izgasson mást! Nekem fájjon a fejem, hogy a lakásom nem akarják leválasztani? Főjjön a másé! Jó, jó. Értem, de kié? Azt bökd már ki, az isten szerelmére! Szép lassan előhúztam a zsebemből egy gyűrött újságlapot, aztán méltóságteljesen odatartottam az orra alá. Olvasd: NE TÖPRENGJEN, PROBLÉMÁIT MEGOLDJA EGY APRÓHIRDETÉS A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAPBAN! A kollégám döbbenve nézett maga elé. Majd felocsúdva megdöbbenéséből kitört belőle az érzés. A mindenségit, hogy én ezt előbb nem tudtam. .Egy hete már éjjel-nappal csak az gyötör, hogy vajon Mancika volt-e az állomáson azzal a magas férfival, az én Mancikám, vagy csak a szemem káprázott. De most már nem töröm magam; megyek és apróhirdetek. y. M. Oíf tartani őket „Baj van a hírlap kézbesítéssel”. „Napok óta nem kapom az újságot”. „Minek fizessek elő?” „Ismét a kézbesítőkről”. Ilyen és ezekhez hasonló tartalommal érkeznek mind gyakrabban szerkesztőségünkbe a panaszos levelek. A kivizsgálásoknál azután gyakran kiderül a hírlapkézbesítő, akiről a panaszos ír, már nem is dolgozik a postánál, kilépett. Velkei Gabriellától, a jászberényi postahivatal vezetőjétől olyan kérdésekre kértünk választ, miért hagyja ott munkahelyét mind több hírlapkézbesítő, mivel lehetne mégis ott tartani őket? Nem a for in' kevés A hírlapkézbesítők — többségük gyermekes anyák — mostoha körülmények között dolgoznak. Naponta sok kilométer távolságot tesznek meg, munkájukat gyakran nehezíti a rossz időjárás leaz. a posta kerékoárt biztosít számukra, télen vagy .esős. sáros időben azonban sok utcában csak tolni lehet a kerékpárt. Ilyenkor még nagvobb terhet jelent — különösen a kézbesítő nő részére — a 35—40 kilogrammos postás táska. Nincs szabad szombatjuk, vasárnap is dolgoznak és mindezért nem pótolja őket a hétfői szabad nap. Kok időt vesz el a kézbesítőktől a hírlap előfizetési díjak beszedése, mivel reggel, amikor viszik az újságot, az előfizetők rendszerint már nincsenek otthon, az előfizetési díjért tehát külön — munkaidőn túl — kell el- menniök. Régi sérelmük továbbá, hogy bár esős időben is a szabadban dolgoznak, nem kapnak — védőruhaként — esőköpenyt. Fenti körülményekkel magyarázható tehát: a hírlapkézbesítők annak ellenére, hogy aránylag jól keresnek, — napi 4 órás elfoglaltságért 1300—1500 forintot _ egymás után lépnek ki munkahelyükről. Tavaly Jászberényben például heten, az idén hárman hagyták ott a postát. És eddig csak két munkaerőt tudtak alkalmazni helyettük. — Az a véleményem, hogy nem a forint kevés — folytatta kérdésünkre adott válaszát a jászberényi posta- hivatal vezetője — hanem a megfelelő munkakörülmények feltételei hiányoznak. Több körzet, kevesebb emelet A mindig ismélődő panaszokról tudnak a hivatalok vezetői, és tud a postaigazgatósága is. hiszen a postának nehéz gondjai ezek. Érzik a gondok súlyát és már az idén intézkedések egész sorával próbálják megszüntetni azokat A tervek szerint rövidesen növelik a kézbesítői járások számát, ami azt jelenti, hogy egy-egy kézbesítőre a jövőben kevesebb utca, vagy háztömb jut Jászberényben például a jelenlegi tizenegy kézbesítő járás helyett tizenhárom lesz. Mind jobban könhyíti majd munkájukat az a közelmúltban kiadott tanácsi rendelkezés, amely szabályozta: a bérházak lépcső- házaiban levélszekrényeket kell felszerelni. Ez a rendelkezés — különösen városokban ahol sokemeletes bérházak épülnek — mentesíti a kézbesítőket a nagy megterhelést jelentő emeleti-e gyaloglástól. Nagy segítséget jelent majd számukra, hogy a jövőben gépkocsival szállítják ki a hírlapot a kézbesítői járásokba, ott egy-egy alkalmas helyen — házmesternél, valamilyen intézményben. vagy korán nvitó üzletben — lerakják, így a kézbesítőknek nem kell majd olyan nagy távolságon át cipelni a megrakott táskát. Javítani fogja a munkakörülményeket. ha kedvező visszhangra lel a Postások Szakszervezetéhez felterjesztett javaslat, amelyben kérik védőruhaként adjanak a kézbesítőknek esőköpenyt. Meafe'elő helyen ? Tervek, rövidesen sorra kerülő intézkedések egy régóta akadozó szolgáltatás színvonalának megjavítására. Többször áttekintve ezeket. megpróbálunk bízni benne — ha nem is elég meggyőződéssel — hogy a jövőben kevesebb gond lesz a hírlapkézbesítéssel. Amikor azonban áttekintjük a szerkesztőségünkbe beérkezett — a hírlap kihordással kapcsolatos — panaszos leveleket is, önkéntelenül vetődik fel a kérdés: miért engedték eddig, hogy ennyire visszaessen ez a tömeg kommunikáció jelentőségét tekintve oly fontos munka? A kérdéshez újabb kérdés kívánkozik. Vajon a tervezett intézkedések után lesz-e elég hírlapkéz'—-'*5? I. A. Több, mint 100 millió forintos beruházás Három szakosított telep épül a tiszaiöldvári Szabad Nép Tsz-ben Intenzíven fejleszti állattenyészetét a tiszaiöldvári Szabad Nép Tsz. A szövetkezetben három szakosított telep épül, — egy szarvasmarha és két sertés — melyeknek több mint 100 millió forint a beruházási költsége. Az I-es számú üzemegységben, a Homokréten augusztusban adja át a 600 férőhelyes tehenészeti telepet a Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat. Az istálló tömbösített, tehát egy helyen tartják a teheneket. A telephez ellető, tejház. borjúnevelő, pihenőhe'viség, fehér-fekete öltöző és fürdő is tartozik. Messzemenően gondoskodnak az ott dolgozókról. Járulékos beruházásként központi takarmányelőkészítő, széna és Szépült az utca, szépült a ház Máthé Imre téglaégető a Fóti útiak tanácstagjelöltje. A harmadik ciklusra készül és bár a választás még , hátra van, a 44-es választókerület a jelölőgyűlésen már hitet tett mellette. A hozzászólók valamennyien azt erősítették, hogy meg vannak elégedve a munkájával, és továbbra is számítanak rá. — Szerencsém volt, hogy az elmúlt évek alatt a körzetemben sok minden sikerült A Fóti út nagyrészét kikövezték, a sarkon nemrég épült fel egy vegyesbolt és egy vendéglő Beindult egy buszjárat amelyre nagv szükségünk volt. Bővítettük a bö’csődét, bevezettük a vizet az utcába. Ilyenkor aztán a tanácstagnak is kijár az elismerésből. Szerénysége túlzott, és nem is indokolt. A mezőtúri városi tanács vezetői is elismerik, hogy tanácstagi teendőit jól látja el, és nemcsak a szerencsének tulajdonítható a fejlődés, ami a körzetében végbement. Régi mozgalmi ember és bár még csak 44 éves, máris 26 évi közéleti tevékenység áll mögötte. A munkahelvén is derekasan helyt állt az elmúlt évek alatt. Kétszeres kiváló dolgozó, sztahanovista. tagja a téglagvár szak- szervezeti bizottságának és a szocalista brigád — amelyben jelenleg dolgozik — az aranyjelvény várományosa. Felesége 12 éve dolgozik a téglagyárban és a fiuk. aki most végezte az általános iskolát, a túr- kevei AFIT-nál tanulja majd az autószerelő szak- | mát. Családi házuk vályogból van, bár mindketten a téglagyárban dolgoznak, — Nehezen kezdtük az életet. Mikor építkeztünk. | nagyon kevés pénzünk X volt. Feleségemmel for- X máztuk a vályogot, így ol- X esőbb volt A takaros portát ma * bárki megirigyelhetné, az ♦ elmúlt évek alatt megszé- t pült a ház és megszépült ♦ az • utca. I P. B» X silótároló létesül. A telepet gépesítik, könnyebbé válik a dolgozók fizikai munkája. Elsők a megyében Bozsik Zoltán főagronó- mus örömmel újságolta: tavalyi eredményeik alapján a törzskönyvileg ellenőrzött, tehenészetek között elsők lettek a megyében. Tehenenként 3400 liter tejet fejnek e gazdaságban. Az új telepet saját tenyész- anyaggal töltik fel, ezt állategészségügyi okokkal indokolják. A tehenészet már 8 éve tbc-mentes, s az utóbbi években nem fordult elő brucellás elvetélés sem. A telepen évente 2.1 millió liter tejet fejnek, melynek 8,5 millió forint a termelési értéke. Az ossz beruházás költsége 32 millió forint. A szövetkezet három év óta eredményesen foglalkozik a kis falkás, kötetlen tartási módszerrel történő, ke- ménv abrakos szarvasmarha hizlalással. Ehhez a prant- Purina cég készítményét használják. A súlvffvarano. dás igen magas, napi 1400— 170fl gramm. A tsz évente 600 marhát hizlal, melvnek 80 százaléka exportra megv. A termelési értéke 9 millió forint. Sa'át kivitelezésben Elkészült a szövetkezet saját kivitelezésű, szakosított sertéstelepe. Az építkezést, korszerűsítést lOfia-han kezdték. s az idén felezték be. Itt hátra vannak még a já- rulákaa he-oház^«ak. A te’onhoj; férőhelyes hizlalda, fűthető előnevelő és ftaztató tartozik. A hizlalda öné tetős rendszerű,* tápot a tsz-ben állítják elő, rsupán a koncentrátumot vásárol iák hozzá. Ebben a hizlaldában 3 ezer sertést nevelnek évente. Alapozzák az újabb telepet A szövetkezet építő brigádja megkezdte az újabb szakosított sertéstelep alapozását. Innen 10.5 ezer hízót tudnak kibocsátani évente. A beruházás költsége 50—55 millió forint lesz. Az előbbi két te'enhez 50. ehhez 30 százalékos az állami támo- , gatás. A szövetkezet hitelt kapott az építkezés finanszírozására. A telep előregyártott elemekből készül, melyet az Ag- rokomplex Vállalat forgalmaz. A zárt. szakosított telepen önálló takarmánykeverő és szárítórendszer énül. A hizlaldában olasz gyártmányú AZA nevű szárazdarás, tapos etetőrendszert szerelnek be. Ez a legkorszerűbb. A telepen a tenyésztői rész még az idén elkészül. A hizlaldát a jövő év augusztusában kezdik benépesíteni, s 1973-tól teljes kapacitással üzemel. Erre már a szállítási szerződést is megkötötték az állatforgalmi és húsipari vállalattal. Az előbbi telepen az áru- kibocsátás értéke évi 7.5 millió. a most épülőben 26—28 millió forint lesz. A főagro- nórnus plmondta: a telepek te’íes felépülése után a közös gS’rdoeáahan 100 mÜHÓ forint fö’é emelkedik a ter- értéke. gapd-ság dicsekedhet o-Tsl ttpiftrr a STa'-nsítptt n-o-A— —-o«,-ég, nio-KV íV fi, tisza- fiüt't—V-,a vi- "Tsz-ben erről is gondoskodtak. m. I
