Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

4 SZOLNOK MEGTE3 NÉPLAP 1971. április 17. Az olajháboru csatái 2. Meddig elegendő a kőolaj? A nagy nemzetközi statisz­tikai évkönyvek legutóbbi adatai — és ezek között az adatok között nyilván nem egy akad, amelyet üzleti ér­dekből egy kicsit meghoz­ni etikáztak — kimutatják, — hogy 1968-ban 1905 millió tonna. 1970-ben pedig 2334 millió tonna volt a világ kö­A múlt század végén a cári Oroszországban a Rotsc. hild-Nobel cég termelt sok millió hordó olajat, a gaz­dag perzsa olajmezőkön an­golok (az Anglo-Persian Oil); török földön — a mai Közel- Kelet jórészén — holland, angol, amerikai üzletemberek tűntek, fed és hol megveszte­getéssel. hol fegyverrel lát­tak hozzá a tőkés, olajbiro­dalom megteremtéséhez. A gyorsan növő olajóriások, a Standard Oil. a Royal Dutsh- Shell és a többiek az első vi­lágháború előtti időkben már számoltak a szürke nyersanyag jövőjével, pedig a világ energia-mérlege ak­kor még csak reményt adott. Hiszen ebben az idő­ben a világ teljes energia­termelésének 87.2 százalékát a kőszén. 5.6 százalékát a barnaszén és a vízierő-fél- használás adta, az olaj és a földgáz csupán 7.2 százalék­kal szerepelt- Még 1937-ben A legtöbb kőolajat terme­lő tíz ország listáját az Egye­sült Államok nyitja meg — (évi 449,680.000 tonna). a Szovjetunió. (353,150.000 ton­nával). — Venezuela — (189.204.000) . Szaud-Arábia (140.844.000) . Irán 140.520 ezer). Líbia (125,200.000), Kuwait (122,016.000), Irak (73.848.000) , Nigéria (55,000 ezer). Kanada (51,180.000) a olajtermelése. Az első ame­rikai olajkutak évi 20 000 tonnás, az akkori igényekhez képest óriási termelésétől idáig jutottunk. Persze, ez a fantasztikus mennyiségű ter­melés már országok egész sorának fejlett olajkutatása és bányászati rendszerén alapszik. is az volt a helyzet, hogy a nyugati világ országaiban az elfogyasztott energiamennyi­ség 72 százaléka származott kőszénből és csak 20 száza­léka kőolajból. Három évti­zeddel később, 1967-ben a kőolaj felhasználási arány­száma elérte az 50 százalé­kot, a szén aránya 28 száza­lékra szorult vissza- Azóta tovább nőtt az olaj, csökkent a szén szerepe. A növekvő termelés lépést tartott az igények száguldó tempójával. 1913-ban 52 mil­lió tonna volt a világtermelés, az első világháború utáni első békeévben, 1920-ban 99 millió, egy évtizeddel ké­sőbb, 1930-ban már 196 mil­lió és a második világhábo­rú első évében, 1940-ben 292 millió tonna kőolajat adtak a fúrótornyok; 1950-ben a nagy műanyasforradalom kezde­tén a termelés 523 millió tonnára ugrott, és két. évti­zeddel később — 1970-ben — túlléptük a kétezer milliót! további sorrend. Az arányok értékelésére álljon itt még néhány adat- A világ egyik legnagyobb országa, a Kínai Népköztársaság az elmúlt hat évben 36 százalékkal növel­te kőolajtermelését, s az el­érte a 19 millió tonnát. A kőolajban gazdag Románia évi termelése (1970) 13,350.000 tonna. Hazánkban 1969-ben a termelés 1,754.000 tonna volt, a felhasználás 5,360 ezer tonna. A hiányzó több mint három és félmillió tonnát behozatallal fedez­tük, majdnem a teljes meny- nyisóget a Szovjetuniótól vá­sároltuk. A vé’emények eltérőek S már itt is vagyunk egy so­kat vitatott kérdésnél, a nemzetközi olajellátás prob­lémájánál. Az amerikaiak — akik nem mindig tonnában, hanem legtöbbször barrel­ben. számolják az olajmeny- nyiséget, — egy-egy barrel egyébként 159 litert jelent — kimutatták, hogy csak a nyugati országok által átte­kinthető olajkereskedelem­ben naponta 30 millió bar­rel kőolaj jut el az eladótól a vevőhöz — maga az Egye­sült Államok hatalmas ter­melése mellé napi 3 millió barrel olajat vásárol, a nyu­gateurópai országok napi vá­sárlása 11 millió, Japáné napi 4 millió barrel. Vajon fedezi-e ezt a szé­dületes (és naponta növek­vő!) fogyasztást akár a Kö­zel-Kelet, akár Venezuela, Líbia, Algéria, Nigéria sok­ezer működő olajkútja? — Elég-e, meddig lesz elég az olaj. ha a még kiaknázatlan de nagyjában felmért, na­gyon gazdag alaszkai olaj- tartalékokat is számbavesz- szük? Egyre több közgaz­dász állítja: a fogyasztás ilyen ütemű növekedése mellett talán már a követ­kező évezred első éveiben, 2000 körül olajszűke lesz, a források kiapadnak. Mások, más számítás alapján azzal biztatnak: még két évszázad­ra elég a kőolaj s mire el­fogy, úgyis olcsóbb lesz már az atomenergia. De mi lesz addig? Gárdo$ Miklós (Következik: A teherám, ütközet). ÜJést tartott a magyarok világ­szövetségének elnöksége A Magyarok Világszövet­sége pénteken megtartott el­nökségi ülésén az elmúlt év eredményeit összegezve meg­állapította: évről-évre több külföldön élő honfitársunk látogat haza. Számuk az ed­múlt esztendőben elérte a 115 ezret. A világszövetség tevékenysége is sokoldalúb­bá vált, a magyar nyelv megőrzése. kultúránk ter­jesztése, a magyarságtudat felkeltése, fenntartása és erősítése terén jelentős si­kereket ért el. Ennek tudha­tó be, hogy egyre több kül­földi magyar egyesület ke­resi a kapcsolatot a szülő­földdel. A tavaly megrende­zett anyanyelvi konferenciá­nak is igen nagy volt a vissz­hangja a külföldön élő ma­gyarság körében­Az elnökség ezután meg­vitatta és jóváhagyta az 1971. es munkatervet. Az idén — az előrejelzések szerint, az elmúlt évhez hasonlóan — tiibb tízezer külföldi magyart várnak haza. A szövetség gazdag programot készített elő számukra. Országjáró tú­rákra hívják meg a rokon­látogatóba érkezőket, hogy megismerkedhessenek új gaz­dasági és kulturális létesít­ményeinkkel. eredménye­inkkel, közvetlen élménye­ket szerezzenek mindennapi életünkből. A megnöveke­dett igények kielégítésére fokozná fogják a magyar könyvek, folyóiratok, hang­lemezek. koreográfiák kikül­dését, hogy ilyenformán is segítsék a kinti egyesületek kulturális tevékenységét. Ha. zai művészcsoportok külföl­di vendégszerepléseit is gya­koribbá kívánják tenni, hogy kielégítsék a távoli országok­ban élő magyarság kulturális igényeit. Száguldó tempóval Az elsők A világ legdrágább állatai Az állatok olyanok, minta postabélyeg. Minél ritkáb­bak, annál drágábbak. A mai Lessi évente mintegy 70 ezer dollárt keres. Még 1942- ben forgatták az első filmet egy Lessi nevű kutyával. A filmnek hatalmas sikere volt, ezért az „eredeti” Lessi ha­lála után egy fiatalabb Lessi következett sorra. Tizenhét évvel ezelőtt kezdtek for­gatni egy tévésorozatot, Lessi főszereplésével. Ez a világ leghosszabb televíziós soro­zata, tekintettel arra, hogy még mindig nincs vége. Az első „kutya-filmcsil­lag” a legendás Rin-Tin-Tin volt, aki századunk huszas éveiben havonta mintegy 25 dollárt keresett. . Nagy sikert aratott a Dak- tari filmsorozat, amelyben olyan sztárok szerepeinek, mint Judy a csimpánz és Clarence, a bandzsa orosz­lán. Clareneet egymillió dol­lárra biztosították. Clarence kétmilliónál is jóval többet hozott tulajdonosa konyhá­jára. Sokak véleménye szerint a Wyizsinszki nevű versenyló — az „évszázad lova”. Ez a „kanadai állampolgár” 1970- ben töltötte be harmadik életévét, 11 versenyen győ­zött. A 12.-en legyőzték. Ad­digra azonban hatalmas ösz- szeget hozott tulajdonosá­nak, Charles Engeihardtnak: valamivel több mint 800 ezer dollár volt a kitüntetések ér­téke. Engelhardt nemrég nem kevesebb, mint 5,5 mil­lió dollárért .adta el Nyi- szinszkit. Annak idején mind­össze 70 ezer dollárért vásá­rolta a lovat. A világ legritkább állat­fajtájának képviselője a lon- loni állatkertben élő Csi-Csj panda-kisasszony és a moszk­vai állatkertben található pandofiú, An-An. (A panda­kisasszonyt 30 000 dollárra becsülték.) Nemes gránát a Bucsina patakban? Török kori kardhűve- lyek, gyűrűk, címerpajzsok s antikmedaillonok divatos díszítőköve volt a cseh, vagy másik nevén a nemes grá­nát. Ez a rendszerint tűzvö- rösen áttetsző szép fénytöré­sű ékkő szlovákiai lelőhelyé­ről kapta a nevét s messzi földre eljutott a drágakő­kalmárok karaván útjain. A kísérő ásvány Az eredetit tökéletesen utánzó üvegtechnika, s nem utolsó sorban a gazdasági, társadalmi változások sok más értékes rokonával együtt a gránátot is kiszorították az ékszerész műhelyekből. Az utóbbi években azonban ismét megjelent a gránát a modern vonalú ötvösmunkák ékköveként, s mintha röne- szánszát élné az acháttal s az opálfélékkel együtt. Ez a színében rubinhoz ha­sonló, rombtizenkettesben vagy deltoidhuszonnégyesben kristályosodó ékkő a vulkánt kőzetek egyik jellegzetes kí­sérő ásvány-Bonyolult vegyi összetételű. magnéziumot, mangánt, alumíniumot és sok minden egyebet tartal­mazó kőzet. Nem nemes vál­tozata nálunk is bőven akad többek között az andezit faj­tákban, s felaprózódott da­rabjait a dunai homok is bőven tartalmazza­i gyűjtők érdeme A börzsönyi Bucsina (új nevén Bükkös) patak torko­latait képező hordalékban például száz számra találni szépen kristályosodott példá­nyokat, de ez a közönséges fajta rendszerint sötétbarna, szürke, vagy enyhén vörö­ses színű és nem hatol át rajta a fény, mint a szlová­kiai változaton. így tartja ezt számon a szakirodalom, s így tudták eddig a hazai ás­ványgyűjtők is. Legutóbb azonban néhány szenvedé­lyes gyűjtő nemes gránátot talált a Bucsina patak hor­dalékában. Igaz, néhány da­rabot csak a sokezer közölt, ezek sem különösen na­gyok. Nem is valószínű, hogy e felfedezéssel a kedves kis börzsönyi patak ékkő lelő­hellyé válna. Tudományos szempontból azonban feltét­len figyelmet érdemel a ne­mes gránát haza! felbukka­nása. 56 millió méter csehszlovák szövet Védőfal a repülőgépek okozta zaj felfogására A 24 000 munkást foglal­koztató csehszlovák lenipar adja a világ teljes len­szövet termelésének öt százalékát. Ez nagyjából évi 56 millió méter szövet. Ezen kívül ez az iparág évente 20 millió méter kö­töttárut és 25 millió méter jutaárut állít elő. A csehszlovák lenipar a termékeit — többek között — Kanadába, az Egyesült Ál­lamokba, a skandináv orszá­gokba és Ausztráliába szál­lítja. Az utóbbi országba irá­nyuló kivitel 1958 óta meg­kétszereződött. Az iparág fő termékeit, a műszaki textí­liákat, elsősorban a szocia­lista országokba, köztük a Szovjétunióba exportálják. A frankfurti repülőtér kö­ré felépítettek egy három kilométer hosszú és 15 méter magas falat, hogy a Kels­terbach lakosságát védjék a repülőtér zajától. Az ötlet Bemard Reichow professzor­tól származik, aki a zajárta­lom specialistája. Tizenhárom tonnás fémvá­zakat készítettek, amelyek­re 13 centiméter vastag be­tonlemez borítás került. E hetonlaook súlva 9.5 tonna ífprnvázEir.V'mt 3 betonlapot helyeztek el.) A védőfal hatása figyelem­reméltó: a repülőeépek okoz­ta zajt 55 százalékra csök­kenti. Japán Kínára számít Pekingben aláírták az 1971. évre szóló kétoldalú japán—kínai kereskedelmi memorandumot. A Szato- kormány ellen hangoztatott és ismert kínai vádaskodá­sok mellett ez a dokumen­tum új változatként tartal­mazta „a Csang Kaj-sek és Japán között megkötött tör­vénytelen békeszerződés” el­ítélését. Az évenkénti kétoldalú „memorandum-kereskede­lem” 69 millió dollár érté­kével csaknem egészen tíz százalékát teszi ki a két ország összes kereskedelmi forgalmának, amely a múlt évben elérte a 800 millió dollárt. Ahogy az várható volt, a félhivatalos japán tárgyalófelek egyetértettek a kínai partnerekkel a Sza- to-kormánnyal szemben az alkalmazott kritikában, amely szerint ez a kor­mány „növekvő mér­tékben követi az amerikai imperializmust, konokul Kí- na-ellenes politikát folytat és újabb komoly akadályo­kat gördít a japán—kínai viszony megjavításának, út­jába”. A japán fél kinyilvá­nította azt a szilárd akara­tát, hogy harcolni fog Sza- tó „ellenséges politikája” ellen. Hosszú időre szóló urániumkereskedelem Rössling forró, barátság­talan folt a Namib sivatag­ban, Swakopmund kikötőtől kb. 150 kilométer távolság­ra. Ez a hely, amelynek ne­ve a német gyarmatosítás idejéből származik, most szorosan egybefonódott azzal a hosszú időre szóló együtt­működéssel. amely Anglia és a Dél-afrikai Köztársaság között jött létre a sok vi­hart kavart Délnyugat-Afri- kában. Urániumról — 7300 tonna mennyiségű, 250 mil­lió frank értékű uránércről van szó. Miközben a hágai Nem­zetközi Bíróság már két íz­ben is tárgyalt amiatt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság megtagadta a Délnyugat-Af- rika fölötti mandátumáról az 1966. évi ENSZ-határozat alapján történő lemondást, a kereskedelmi ügyletet vég­érvényesen megkötötték. Az aláírók között szerepel az angol Atomic Energy Authority, az angol tőke ér­dekeltség alatt álló Rio Tinto Zinc Corporation és a dél-afrikai Atomic Energy Board. A lábatlani vékonypapírgyár Kultúrtörténeti tény, hogy először Kínában készítettek papírt, valamikor időszámí­tásunk 105. évében. A le­genda szerint a középkor­ban élt olasz kereskedő és kalandor, Marco Polo, a puskapor, a selyem és az üveggyártás titkával együtt a papírgyártásét is ellopta a kínaiaktól. Európában első­ként Olaszországban gyár­tottak papírt 1270-ben. Ha­zánkban 1782-ben Diósgyő­rött létesült az első papír­gyár; 1938-ban évi 55 ezer tonna papírt gyártottak Ma­gyarországon. A hazai papír­termelés a múlt esztendő­ben már megközelítette a 260 ezer tonnát, ami még mindig kevés, hazánk to­vábbra is importra szorul, drága valutáért külföldön vásároljuk meg a nélkülöz­hetetlen papírt. Az elmúlt években Duna­újvárosban felépítettünk egy jelentős papírgyártó kombinátot, Szolnokon, és másutt bővítettük, korsze­rűsítettük a gyárakat és nagyrészt elkészült a Papír­ipari Vállalat Lábatlani Vé­konypapírgyára. A terv: évi 35 000 tonna vékonypapír. Minden gramm, minden fv, — nagy nyereség. Tudták ezt jól a gyár vezetői, a munkásai is, és a párt X. kongresszusának tiszteletére teljesítették vállalásai Icát. A 2. számú papírgép próba- üzemelése határidőre meg­kezdődött, a szalvétagyártó gépsorok garanciális átadá­sa tart. A 3-as, 4-es számú papírgépeket szintén szere­lik már, ezekkel is hama­rosan elkezdődik a próba- üzemelés. Távlati kép az új papírgyárat kiszolgáló kazanházról, előtte a tmk üzem A holland gazdasági fejlődés perspektívái A Központi Tervhivatal adatai szerint folyó évben keresletcsökkenés várható mind a belső, mind a kül­ső piacon, ami a bruttó nemzeti termék növekedési ütemét 4,5 százalékra csök­kenti, szemben az 1970. évi 6 százalékkal. Az előrejelzés szerint a holland export növekedési üteme az 1970. évi 14 szá­zalékról 7,5 százalékra csök­ken: az import növekedése 6 százalékos lesz, az előző évi 15 százalékkal szemben. A kereskedelmi mérleghiány 5,6 milliárd guldent tesz majd ki, szemben az 5,9 mil- liárddal. 1971-ben a folyó ügyle­tek mérleghiánya várhatóan 1250 millió gulden lesz, szemben az 1970. évi 1,5 milliárddal. A kiskereskedel­mi árak 6,5 százalékkal nő* nek, míg tavaly a növeke- dés csak 4.4 százalékos volt. A lakosság személyi jöve­delmének növekedési üteme 5 százalékra csökkent, szem­ben a tavalyi 7,5 százalék­kal. A Holland Központi Terv* hivatal szerint idén várha­tó az iparvállalatok létesít tésére és a berendezésvásár­lásra fordított beruházások ütemének csökkenése is. Itt a növekedési ütem 7 száza­lékos lesz az 1970. évi százalékkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents