Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

1971. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP « Gyors ütemben készül a Földalatti Vasút második szakasza a Deák-tér és a Déli pályaudvar között. A Duna alatt átvezető alagútszakasz szinte teljesen elkészült, az építők befejezték a szigetelést, hamarosan megkezdik az elektromos kábelek szerelését. A Batthyány téren az állomástér mélyépítési része is befejeződött. Itt az Astoria állomáshoz hasonlóan úgyne­vezett Budapest típusú ötalagutas megálló lesz. Az építők azt ígérik, hogy 1972 végére az új szakaszon megindulhat a forgalom (MTI foto — Bara István felv. — KS) Négy év hamar elszáll..* Százezer munkás nevében Fazekasné a beton délu- tános. Ebből az iskolások­nak származik sok jó. Pél­dául friss, finom, anyufőzte ebéd. Mire Feri megérkezik Szolnokról, a vegyipari szak­középiskolából Erzsi, a bol­tos tanuló, elköszön a tár­saitól — anyu már nem lesz otthon. De az ebéd várja őket. Marikát is, a nagy­lányt, akire az egész család büszke. Hogyisne lenne! Ma­rika alig múlt húsz éves és segédművezztő. Mégpedig néni is akárhol, olyan mű­helyben, amelyből még a Ti­sza Cipőgyárban is csak egy van. A csizmakörön. Anyu szívesen beszél a gyerekekről. De Marikával a legnagyobba! sem dicsek­szik sokat. Igaz, ami igaz. az egész családból a nagy­lány tanult eddig legtovább. Szakközépiskolát végzett Martfűn. O már harmadik éve, öcs- cse. Jóska egy éve dolgozó ember. Jóska igazi férfi­szakmát választott magának. Vízvezeték szerelő az olajo­soknál. Jó, hogy ma éppen otthon van, segít anyunak a rettentő nagy munkában. — Szalad a ház.— Faze­kasáé azt mondta, amikor ajtót nyitott. Pedighát a nagyszobán nem is látszik a munka, felfordulás nyoma. Aayu csinos pulóverben, hosszú nadrágban van — s olyan sima, szép fiatal az arca. hogy hinni is nehéz, négy nagy gyerek édesanyja. ö is a Tisza Cipőgyárban dolgozik. Futószalagon festi, csinosítja a cipőket. A férje. Fazekas József az alsórész- szabászat munkása. A mostani már a tizenne­gyedik évük a gyárban. Az első hat év nagyon nehéz volt. Akkor még Homokról utaztak napjában, oda-visz- sza. Volt egy olyan esztendő, az első gyári tán, amikor a cserkeszőiiői nagymamánál volt mind a négy gyerek. Homokon szűkös volt a la­kás, Fazekasné nem tudott jól gondoskodni a gyerekek­ről, a két műszak is nehéz volt. így aztán hét végén utaztak a kicsikhez. Azóta sok év telt el. s egyre jobb Fazekasék élete. 1963-ban kapták meg a Vö­röshadsereg úti szövetkezeti ház második emeletén a két szoba összkomfortot. Mert négy gyermek volt, nyolc- ezervalarn ennyit kellett csak összekuporgatni. Az is elég volt. Mindketten se­géd-, betanított munkások voltak. Hatan költöztek akis lakásba. Most heten vannak: a jó cserkeszőlői nagymama hozzájuk költözött Megszok­ta az unokáit, s nem is hagy­ták volna ők sem egyedül, hogy a nagyapa meghalt. Fazekasné tegnap Szolno­kon járt a nagylányával. Bú­tort néztek. Jól keres Mari­ka, vegyen csak magának. Azért van most a felfordu­lás. Holnap utaznak újra, s hazaszállítják a szép heve- rőket, karosszék eket. Min­denhez értő csnlád az övék. Hazajöttek, gyorsan kirá- moiták a kisszobát, s ma ki­festik. Új, friss falak közé jöjjön az új bútor. Fazekaséinál mindig volt, nem is egy tanuló gyerek. Egy esztendőben még egy­szerre hatan tanultak. Anyu erre igen büszke. — A férjem rávett, irat­kozzunk be a szakmunkás­képző tanfolyamra. Ha a gyerekek elbírnak annyi ta­nulást, kilenc—tíz hónapig mi is állhatjuk. A hírre jött a húgom a férjével, ők is a gyárban dolgoznak. Együtt végeztük el az iskolát Nehéz volt, persze, hogy nehéz. Négy gyerek mellett hetenként háromszor, mun­ka után iskolapadba ülni, s este hétig ott tanulni, aztán haza, s kezdeni élőről. Jó, hogy sikerült. — Már meg agitálnak me­gint Azt mondja a párom, indul ősszel a dolgozók ci­pőipari technikuma. Igaz, az már négy év. Dehát negy­venhárom éves se lennék, mire elvégzem. Van még ér­telme. Aztán i megint úgy mennénk, négyesben, a hu- gcmékkai együtt. Gondolko­zom rajta sokat. Meglehet, nekivágunk. Lehetnék aztán meós is. A pénz is több len­ne. A nagyszoba falán, hosszú polcon színes vászonba kö­tött könyvek. — A gyerekeké ? — Nem, a gyerekeké most, a festés miatt bőröndökben van. Ezek a miénk, apjáé, meg az enyém. Mindnyájan nagyon szeretünk olvasni. A kis szobából a munka zaját túlharsogva zene szól. Magnó, rádió, televízó _ m indenük van Fazekaséi­nak. — Még bátorságunk Is — mondja Fazekasné. s észre­vesz egy festékcseppet a nad­rágján. A nagymama beteg. Az olaj kályha mellett ül. két ki­dolgozott kezét ölében pihen­teti. Látszik a szemén, tet­szik neki, hogy igyekvő, szór- gos menye, meg unokái van­nak. Nem is tanács, jókíván­ság a búcsúzás: — Vágjanak neki, négy év is hamar elszáll., S. J» A szakszervezeti küldött- értekezlet megállapította, hogy ma a megye lakossá­gának 98 százalékára kiter­jed a társadalombiztosítás. Erre 1970-ben 838 millió fo­rintot költöttünk, majdnem 240 millió forinttal többet, mint 1966-ban. Azért is, mert 27 ezerrel nőtt a biz­tosítottak száma, s azért is, mert bővült a szolgáltatások köre. Négy évvel ezelőtt 75,8 millió forint családi pótlékot fizettek, tavaly 114 milliót Ma már 145 helyen van üze­mi kifizető a megyében. Jog­gal teszik szóvá a munká­sok az üzemorvosi ellátott­ság színvonalát. A megyében mindössze három főfoglal­kozású üzemorvos van, s hu­szonnyolc mellékállású. El­avultak a rendelőintézetek, nagy a zsúfoltság, a túlter­heltség. Négy év alatt majd húsz­ezer biztosított vehetett részt kedvezményes üdülte­tésben. Nyolcszáztizenhár- msn szanatóriumban pihen­tek, 1848 dolgozó kapott csa­ládi beutalót A családos üdültetés iránt évről évre nő az igény, ezért a megyei küldöttértekezlet szorgal­mazta, hogy a vállalatok is, a szakszervezeti bizottságok­kal egvütt, segítsék az üze­mi üdültetést. Bírálta, hogy nem érvényesül kellőkép­pen az üdültetés jutalom­jellege, s a beutaltak között nagyon alacsony — 1969-ben mindössze 35 százalék volt — a fizikai munkások ará­nya. A munkavédelemről és a munkabiztonságról szólva örömmel állapították meg, hogy az ezer munkásra szá­mított baleseti arány csök­kent Halálos baleset 1966- ban. 11 volt, 1970-ben 7. A baleseti körülményeket mindig kivizsgálják, de az nem mindig a veszélyforrá­sok megszüntetésével egyen­lő. Sőt sok esetben a sérül­tet találják felelősnek. A megye munkásságának általános műveltségét meg­vizsgálva a küldöttértekez­let sürgette az üzemi dol­gozók általános islcoláinak szervezését Évente csak 8—11 üzemben van általános és középiskolai felnőtt ok­tatás. A megyében még mindig nagy munkástöme­geknek nincs meg az álta­lános iskolai végzettségük. A szakszervezetek úgy is se­gítik a munkásság közművelt­ségét, hogy a megyében 139 szakszervezeti könyvtárat tartanak fenn, amelyeknek 168 ezer kötetük van, s 14 500 beiratkozott olvasó­juk. A 183 küldött előtt Árvái litván beszámolt a végétért szakszervezeti választásokról. Ennek során a megyében 17 ezer társadalmi tisztségvise­kásépítési akcióit. Mintegy 40 millió forintból 400 dol­gozó lakásának megteremté­sét segítették. E tekintet­ben a szakszervezetek több­sége sem felelt meg a köve­telményeknek. A jövőben a szakszervezetek tegyenek többet a vállalati támogatás­sal épülő lakásokért — mondta ki a küldöttértekez­let. Jó törekvés, hogy az ipar- fejlesztésben a munkaalka­lom megteremtéséért sokat tesznek a vállalatok, ám nem a követelményeknek megfelelően gondolnak a szociális ellátásra, a munká­sok tisztálkodási, étkezési, öltözési lehetőségeire. Elé­gedetlenséget szül, hogy ke­vés az üzemi mosdó, fürdő, konvha étterem, a munkás- szállás, a bölcsőde. az óvoda. A munkahe­lyi törvényességről szól­va állapította meg a kül­döttértekezlet, ho'-'v a válla­lati, munkahelyi döntőbizott­ságokhoz beadott panaszok szarna év°nte kAtszázz''l csö’rk°nt, négv év alatt. A területi munkaügyi döntő- bizoH-ág négv év alatt 2415 fellebbezést tér^v-űt. s ha­tározatainak mindössze 2 százaléka e'len emelt óvást a mesrvei főügyészség. A tár­sadalmi búróságric működése viszont eléggé formális. Árvái István szólt arról Is, mi mindent kifogásoltak a munkások a szakszervezeti gyűléseken. Többek között sokallták a túlóráztatást. A vezető titkár kiemelte, a szakszervezetek törvényes jogaikkal élve a jövőben lépjenek fel az indokolatlan túlórázás ellen. Bírálták a munkások a szervezetlen anyagellátást, szóvátették, hogy több helyen a szak- szervezetek érdekvédelmi tevékenysége gyenge. Me- gyeszerte nagy az igény a gyermekintézmények bővíté­sére. Az életszínvonalat fél­tik az áremelkedésektől. Javasolnak, kritizálnak a küldöttek Huszonheten kértek szót a küldöttértekezlet vitájá­ban, húszuk véleményének elmondására jutott idő. El­sőnek Csikós Pál bőripari küldött, a Tisza Cipőgyár szb-titkára többek között ar­ról szólt, a szakszervezeti munkában is lejárt a meg- szokottság, a rutin ideje. Csabai József vasutas kül­dött, a járműiavító hegesztő szocialista brigádjának ve­zetője szóvátette, hogy a SZOT üdültetési rendszere nem követi a gazdasági vál­tozásokat és az életszínvonal emelkedését. Javaslatára a küldöttértekezlet az üdül­tetési rendszer reformját kérte. Dr. Bene Zoltán öröm­mel mondta el, hogy Szol­nok megye a csecsemőha­landóság csökkenésében az ország második megyéje. A kórházak zsúfoltságáról szól­va azt is szóvátette, hogy az egészségügyi középkáder hiány egyik oka a kevés böl­csőde, óvoda, a nők nem tudják elhelyezni gyerme­keiket. Szűcs Gyula szolno­ki szakközépiskolai igazgató javasolta, a szakszervezetek kötelessége is legyen, hogy az üzemek ösztöndíjakkal támogassák a munkás-pa­raszt gyerekek továbbtanu­lását BaZi Zoltánné építő­ipari küdött* sürgette a gyermekintézmények széle­sítését, a nők igazi egyenlő­ségének módját Fancsali Mihály gépész, ÉDOSZ kül­dött elmondta, hogy tavaly százezerrel nőtt a túlóra a gabonafelvásárló vállalatnál, s így hiába tértek át a 44 órás munkahétre, a munká­sokat tulajdonképpen nem érintette. Szekeres Lászlóné, a Jászberényi Hűtőgépgyár több kezdeményezését is­mertette. Közöttük azt a nagyjelentőségű lakásépítési támogatást, hogy ha az épít­kező 15 évig a gyárban ma­rad, az üzemtől kapott köl­csön felét kell csak megté­rítenie. Bathó István MEDOSZ küldött, a Jászsági Állami Gazdaság dolgozóinak élet- körülményeiről szólva kifo­gásolta, hogy a tanyán élők A tanácskozás elnöksége még a postai kézbesítésre 6em számíthatnak. Kiss Fe­renc, a Tiszamenti Vegyimű­vek küldötte arról a gond­ról is beszámolt, hogy női munka- és védőruhát ne­héz beszerezni. Király Tibor pincér, a KPVDSZ küldött a kereskedelemben dolgozó nők szabad szombatját sür­gette, Fehér Judit Tisza ci­pőgyári tűzűnő a gyári KISZ lakásépítkezés sikereiről szólt; Egedi Béla vasutas küldött mondta el, hogy a munkavédelmi aktivisták gazdasági függéséből adó­dóan sokszor megalkuvásra kényszerülnek. Fehér József, a KISZ megyei bizottsága első titkára a szakmunkás- tanulók, a dolgozó ifjúság együttes érdekvédelmét ja­vasolta többek között Szudi István vasas küldött a jász­berényi ApntógépgyárDan gyarapodó társadalmi név­adókról is beszélt Nagy figyelemmel hallgat­ták Fodor Mihálynak, a megyei tanács vb-elnökének felszólalását a küldöttek. Többek között kifejtette a szakmai szakszervezetek egymásrautaltságát A har­madik ötéves tervben éppen az iskolák, az óvodák, a bölcsődék megépítésével maradtunk adósak. Azért, mert az építőiparnak ez ke­véssé nyereséges vállalko­zás.. Ámde az építőipari szervezett munkásokat iá érinti. K. Nagy Mihály ÉDOSZ küldött karcagi sütőipari szakmunkás el­mondta, hogy az iparágban dolgozók jövedelme csak a túlórával éri el más rétegek keresetét Nemcsak dicsérgetés kell Csáki István a megyei pártbizottság üdvözletét ad­ta át a 100 ezres szervezett munkássereg képviselőinek. Mint mondotta, négy év alatt a szakszervezetben dol­gozó kommunisták becsület­tel munkálkodtak, jól együtt dolgozva a pártonki vilii ék­kel. A szakszervezeteknek is köszönhető a jó üzemi lég­kör. Ez azonban nem je­lentheti csak a dicsérgetést Nem tennénk jó szolgálatot az ügynek — mondta —, ha a szakszervezeti taggyű­léseken, s most a megyei küldöttértekezleten felvető­dött gondokat nem továb­bítanánk a szakmai kongresz- szu sokra. A szakszervezetek kezében több lehetőség van, mint amivel eddig éltek. Ezt a párt határozata és a gazda­sági irányítás új rendszere is biztosítja. Kérte, a szak- szervezetek is legyenek visz- szafogói az áremelésnek. Ez a nyereségszerzés tisztesség­telen útja. Az egyik áreme­lés mozdítja a másikat, s hi­ába ér el nagyobb nyeresé­get egy kollektíva, mint fo­gyasztó kevesebbet vá-árol- hat végül. Szólt arról is. a szakszervezetek gátolják meg a munkaerőszerzésnek azt a módját, hogy az újak indokolatlanul magasabb bért kapjanak, mint a be­csülettel kitartó törzsgárda. A párt nevében megköszön­te a szakszervezetek megyei tanácsa tagjainak, vezetői­nek, tisztségviselőinek mun­káját Cseppentő Miklós könyv- tárvezetó feiszólaiasa után Katai Mária jeioiobizousagi elnök javaslatára ötvenkét tagú szakszervezeti megyei tanácsot és hét tagú szám- vizsgáló bizottságot válasz­tott a küldött értekezlet Az újjáválasztott tanács meg­tartotta első ülését, amelyen az SzíVlT elnökének ismét Fa bák Lajost, vezető titkárának ismét Árvái Istvánt, titká­rainak; újra Turoczi Ferenc- net és halmi Ferencet vá­lasztotta. Az elnökségbe pe­dig Bányai Jánost, Bárdos Istvánt, Busi Sándort, Csőn tog Mihályt, Fehér Juditot, Katai Martát, Magyar Már­tonnál, Magyart Miklósáét, Mohácsi Belát, Papp. Lász­lói, Szabó Károlyt, Szabó Pált. Szenet Otto net. Szúr- gyi Istvánt, Vajda Jenőné dr-t választotta meg. B.L, A munkásság műveltségéért (Folytatás az 1. oldalról) lanságok feszültséget okoz­nak. A megye vállalatainak legtöbbjénél a munkásnők, főként szakképzetlenségük miatt, hátrányos helyzetben vannak. A szakszervezetek­nek feladatuk foglalkozni a bérezéssel, a keresetek ala­kulásának ellenőrzésével. A munkásság életkörülmé­nyei nem függetlenek a ke­reskedelmi ellátottságtól, a lakáskultúrától, a szociális juttatásoktól. A megyében a harmadik ötéves tervben élelmiszerekből 60. ruházati cikkekből 40, iparcikkekből 62 százalékkal nőtt a forga­lom. A kereskedelmi dol­gozók elismerésre méltóan dolgoztait, de húskészítmé­nyekből, ruházati cikkekből nem tudták kielégíteni a ke­resletet. A munkásság han­gulatát az indokolatlan ár­emelkedések rontják. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete megvizs­gálta a munkásság lakás- körülményeit Is. A megyé­ben a harmadik ötéves terv­ben 13100 lakás épült. Ne­gyedrésze Szolnokon, ennek ellenére még mindig a mevveszékhelven a legna­gyobb a lakáshiány. A me­gyében 30 vállalat élt edd'g azzal a lehetőséggel, hogy támogassa a dolgozók la­lőt választottak meg. Az új tisztségviselők 48 százaléka fizikai munkás, 44 százalé­ka nő, 28 százaléka fiatal.

Next

/
Thumbnails
Contents