Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXXI. éví. 61. sz. 1971. március 13., szombat. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA Százezermunkásnevében m , . • • ' A szakszervezetek megtartották megyei kiíldöttértekezetüket — Újjáválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát — Csáki István felszólalása — Ismét Árvái István a vezetőtitkár A jászkun föld történetében még soha ennyi munkásember képviseletében nem szólhatott egyetlen tömegszervezet. Még megközelítőleg ennyi ember nevében sem. A megye szakszervezeti mozgalma 107 ezer szervezett dolgozót tömörít most. Csu­pán négy esztendeje is még 87 ezer tagjuk volt A tegnapi szakszervezeti megyei küldöttértekezlet így volt jelképe is, a mi földünkön nagy sikerrel megvalósuló vi­déki ipartelepítési politikának. A szerve­zett munkásság megyei tanácskozására út­nak indították küldötteiket a karcagi, ti­szafüredi, kunszentmártoni új gyárak, s a megye más új üzemeinek küldöttei is ott voltak. Olyan új munkahelyekről, ame­lyek négy évvel ezelőtt is még csak a tervekben léteztek legfeljebb. Ez a nagyszerű valóság is teremtette azt a bizakodó jó hangulatot, amelyben a küldöttértekezlet véleményt mondott a megye munkásságának, bérből és fizetés­ből élő dolgozóinak örömeiről, gondjairól. Délelőtt 9 órakor nyitotta meg Tabák La­jos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke a szakszervezetek megyei székházé­ban a küldöttértekezletet. Javaslatára az egész napos tanácskozás levezető elnökévé Halmi Ferencet, az SZMT titkárát válasz­tották. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg a küldöttértekezlet a 40 tagú elnök­séget, amelyben helyet foglalt Csáki Ist­ván, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Antal, a SZOT elnökségének tagja, a vasutas szak- szervezet főtitkára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb-elnöke, Váczi Sándor, Za­gyi János, a megyei pártbizottság titká­rai, Fehér József, a KISZ megyei első tit­kára. Oláh János, a Népfront megyei bi­zottságának titkára és sokan a megye élenjáró szervezett munkásai közül, mint Bozsó Jánosné kertész, Fehér Judit cipő­gyári tűzőnő, Nagy Lajosné papírgyári munkás. Szabó Sándor mozdonyvezető, Vágó Miklós ács. Huszonháromezer új munkahely A küldöttértekezlet nagy figyelemmel tanulmányozta a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa jelentését és Árvái Istvánnak, a szak- szervezetek megyei tanácsa vezetőtitkárának szóbeli ajánlását. Figyelemre méltó dolgokról volt szó. Arról, hogy a harmadik ötéves tervben II ipari jellegű köz­pont alakult ki a megyében, a területi iparfejlesztésbe ülőén 21 fővárosi üzem, 3 ipari szövetkezet telepített üzemet, gyáregységet, vagy telephelyet szűkebb hazánk­ban. A harmadik ötéves tervben 11 milliárd forintot fordítottunk Szolnok megyé­ben beruházásra. Ezek a nagy sikert bízó- nyitó számok mind össze­függenek a munkásosztály helyzetével, életkörülményei­vel. Az is, hogy sajnos a nagy beruházási kedv elle­nére az építőipar részesedése ebből eléggé alacsony volt. S csupán a múlt esztendő­ben történt számottevőbb változás abban, hogy a pénzt nemcsak épületekre költöt­ték, hanem gépekre, anyagi, műszaki szint emelésére is. Négy év alatt a megye munkássága 22 olyan új lé­tesítményt vehetett tulajdon­ba, mint a 421 millió forint­ból létesített szolnoki éoü- letelemgyárat, a 131 millió forintból épített porfesték­gyárat. Elégedetten vette tudomá­sul a küldöttértekezlet, hogy a párt ipartelepítési politi­káiéból adódóan egyre több ember jut kenyérkeresethez a megyében, gyorsan gya­rapszik létszámban is Szol­nok megye munkásosztálya. A harmadik ötéves tervben az iparban, az építőiparban Arval István és a kereskedelemben 23 ezerrel bővült a munkahely. A megye tízezer lakosából 1200 már ipari kereső, s 1971 végére 1500—1600-ra fut fel az arány. Az utóbbi öt esztendő alatt a megyé­ben 11 ezer nő mondhatott búcsút a konyhának, állha­tott munkapad mellé. A megyében a férfiak foglal­koztatása csaknem teljes, a nőké viszont csak 54—55 százalékos. A harmadik ötéves terv­ben Szolnok megye ipari termelésének értéke megha­ladta a 12 milliárd forintot, A megyében teremtett tiszta jövedelem 53 százalékát az ipar adta. Noha a szolgáltató ipar is haladt valamennyit, hiszen egy lakosra jutó ér­téke 1985-ben 475 forint volt, 1989-ben már 550 fo­rint, mégis az a valóság, így sem felel meg a lakosság igényeinek. A legnagyobb gondot a karbantartó és más szolgáltató ipar,— a szerviz- hálózat például — fejletlen­sége jelenti. Négyezer szocialista brigád Az iparfejlesztési témában tette szóvá a megyei kül­döttértekezlet, hogy a szak- szervezeteknek a jövőben többet kell tenniük a mun­kások kommunáid, ' egész­ségügyi és szociális ellátott­ságáért. Megállapította, hogy a szakszervezeti munka lé­nyeges része továbbra is a szocialista munkaversenyek szervezése, a szocialista bri- gádmozgalom fejlesztése. A megye munkássága körében hagyományossá lett, különö­sen az évfordulókhoz, ki­emelkedő társadalmi ese­ményekhez fűződő szocialis­ta munkaverseny. A múlt évben a nemzeti jövedelem egy százalékos növelésére tett felajánlások ércéke a meffvébén mintegy 250 mil­lió forint volt. 8 adott szavu­kat be is váltották a mun­kások. A szakszervezetek a szo­cialista brigádmozgalom jrajAúí, a megyében 4130 szocialista brigád dolgozik, amelyeknek 46 ezer tagjuk formálja a munkában, a kol­lektívában, a társadalomban kialakuló új tíousú embert A megyei vezetőszervek — a párt. a mecvei tanács,1 a KISZ és az SZMT elnöksé­ge — évenként 11 gazdálko­dó egységet vándorzászlóval, 22-t elismerő oklevéllel, ket­tőt kiváló vállalat címmel tüntet ki a kiemelkedő kol­lektív munka erkölcsi elis­meréséül. A megyei küldöttértekez­let bírálta is. hogy a munka­versenyt több vállalatnál a vezetők csupán a termelési lemaradás pótlására hasz­nálják. Máshol formális a munkaversenv szervezése, értékelése, nem sok vondot fordítanak a jól dolgozók erkölcs*, anvari elismerésé­re, nyilvános me<?b«c*ü!ésé- re. A másik végletet is kri­tizálták a küldöttek, amikor meg elvi engedmények árán. csupán a létszám kedvéért, szorgalmazzák a szocialista brigádok számának növelé­sét. Sajnálkozva állapítot­ták meg, hogy nagyon visz- szaesett az újító mozgalom. Amíg 1966-ban 3652 újítási javaslatot nyújtottak be munkások, műszakiak, 1970- ben már csak 2187-et S amíg 1966-ban 1399 újítást bevezettek a vállalatoknál, tavaly már mindössze 636- ot valósítottak meg. A kül­dött tanácskozás a szakszer­vezetek kötelességévé tette az újítások elbírálásának, bevezetésének figyelemmel kisérését, segítését. Árvái István vezetőtitkár, megajánlása, az SZMT me­gyei elnökségének jelentése. Is, szóit arról, hogy az üze­mi demokrácia fejlődik a megyében. A szakszerveze­ti tanácsüléseken, termelési tanácskozásokon nőtt a dol­gozók döntési jogköre, ezzel aktivitásuk is. Arról is őszintén szóltak viszont a küldöttek is, hogy a munká­sok tájékoztatása korántsem minden vállalatnál rendsze­res. Másrészt több gazda­sági vezető csupán feladat­meghatározó jellegűnek te­kinti e tanácskozásokat Ez­zel csökkentik a munkások cselekvőkészségát, érdeklő­dését felelősségérzetét. A szakszervezetek legyenek gazdái annak a törekvésnek is, hogy a munkások bele­szólhassanak munkahelyük életébe, hogy a gazdasági vezetők ne nélkülözzék okos tanácsaikat, olyan légkör alakuljon ki, amelyben a gazdasági vezető nem szí­vességnek, hanem kötelessé­gének érzi a dolgozók véle­ményét meghallgatni, elfo­gadni. Az ipari munkásság átlagbére 1700 forint Megvizsgálta a megyei küldöttértekezlet az ipari munkásság kereseti, életkö­rülményeit Szolnok megyé­ben az iparban foglalkozta­tott munkások átlagbére — nyereség és prémium nél­kül — havi 1749 forint. Az építőiparban 1998 forint a kereskedelemben 1900 fo­rint. az állami mezőgazda­ságban 2200 forint a szol­gáltatóiparban 1700 forint A munkások és alkalmazot­tak reálbére 1965 és 1970 között 12 százalékkal nőtt. Egyre nagyobb jelentősége van a nyereségrészesedés­nek, amely a megyében év­ről évre fél havi, egy havi átlagbér körüli. A munkásság bérezését érintve kritikusan szóltak arról a küldöttek, hogy több üzemben demagóg egyenlős- di érvényesül, s nem az alapbérezési formát tekintik az anyagi érdekeltség leg­főbb hordozójának. Az is megtörtént, hogy a munka­erő megtartása érdekében alacsony teljesítmény esetén is kiegészítették a béreket. A bérekben és jövedelmek­ben megnyilvánuló arányta­(Folytatás a 3. oldaton) A KEZEK NEM REMEGTEK Kiválóan sikerült a munkásőrök kunké gyesi lőgyakorlata Arcot pirító, csontig hatoló hideg szélben kezdődött teg­nap Kunhegyesen a töröK- szentmiklósi Kilián György munkásőrzászlóalj alegysé­geinek módszertani bemuta­tója. Napokon át készülődtek erre, s dicséretükre legyen mondva, becsülettel felké­szültek. — Vállaltuk a lőgyakorlat bemutatását, s nem akartunk szégyenben maradni ország- világ előtt — mondották. A lőgyakorlat módszertani be­mutatóját ugyanis megtekin­tették az országos parancs­nokság képviselői, a munkás­őrség megyei parancsnokai­nak helyettesei és megyén­ként egy-egy alegység pa­rancsnokai is. A lőtér már kora reggel benépesedett. A gyakorlat végrehajtói forgószlnpad sze­rűen Ismerkedtek meg fel­adataikkal, majd az orkán­szerű szélben megkezdték az újszerű lőgyakorlat végre­hajtását A lőállásoktől több száz méterrel távolabb fel­bukkantak a célok. Géppisz­toly, géppuskasorozat törte meg a reggeli csendet. A fegyvereket szorító kezek nem remegtek. Az ellenséget imitáló alakok egymás után buktak le. Megsemmisültek.. Aztán mozgó célok tűntek fel. A jól felkészített alegy­ség munkásőreinek azonban ezek leküzdése sem jelentett akadályt. A bemutatóra érke­zettek között itt is, ott is el­hangzott egy-egy rövid elis­merés: nagyon jó! Csak gra­tulálni lehyt Az elismerés szólt a kivá­lóan célzóknak, de szólt azok­nak is. akik néhány nap óta szinte éjjel-nappal dolgoztak, hogy jól berendezzék a lőte- rét és bebizonyítsák: nincs olyan nehéz lőgyakorlat. ame­lyet ne lehetne végrehajtani. Újszerűségről szóltam fen­tebb. A jelző nemcsak a moz­gó célok leküzdését jelenti. Újszerű maga a lőtér beren­dezése. a feladat korai — téli viszonyok között történő — végrehajtása, a folyama­tosság és az összetettség. A látottakat csak azok tudják igazán értékelni, akik nap mint nap hasnoló dolgo­kat művelnek, akik előkészí­tették a lőteret. Az élmény­szerű lőgyakorlatba belecsep­penő idegen csak gratulálni tud és következtetni. Követ­keztetni arra, hogy munkás­őrségünk ma már a legmo­dernebb haditechnikának, — harcászati követelményeknek elegettéve képes felvenni a versenyt a fegyveres testüle­tekkel. Parancsnokok és a társadalmi szervek képvise­lőit idézve: amit e néhány nap alatt produkáltak a munkásőrök, arra csak ha­tártalan hivatástudattal ren­delkező, munkájukat, népü­ket szerető emberek képesek. Ez az elismerés kapott hangsúlyt Nagy Györgynek, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka első helyettesének, az országos parancsnokság részéről megjelent Gabnai Istvánnak érét kelésében is. Gabnai István elmondotta to­vábbá hogy a lőgyakrolat módszertani bemutató céllá az egységes szemlélet és gya­korlat kialakítása volt. Az alegységek munkásőreinek jó felkészültségét dicséri, hogy . túl- léptek a célon. Nemes?!? azt bizonyították, hogy egy nehéz lőgyakorlatot ts végre lehet hajtani, hanem azt is, hogy kiválóan. Ez a2 értékelés - mintegy összefoglalója volt mindan­nak, amit a megjelent pa­rancsnokok elmondottak. — Többen úgy jellemezték a látottakat, hogy utat mutató gyakorlat volt, mint egy ola­jozott gép, úgy működött a bemutató valamennyi részle­ge. Jóleső érzés volt mind­ezt hallani megyénk munkás - őreiről- mj _ — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — | Elkészült a 4 milliomodik auíószifon a jászberényi Hűtőgépgyárban Szép jubileumhoz érkezett a jászberényi Hűtőgépgyár hármas számú üzeme: elké­szült a 4 milliomodik autó- szifon. A hazai és a külföldi ház­tartások kedvelt és keresett cikkének gyártását 1956-ban kezdték meg. Azóta a termék jelentős minőségi változáson ment át A kezdeti szifonok esztétikailag és tartósságuk tekintetében is sok kívánni­valót hagytak maguk után. A gyártási technológiát azon­ban fokozatosan fejlesztették, és ma már a szifon több színben, formában és űrtar­talomban kerül forgalomba. A hagyományos X literes autószifonok mellett gyártják a 2 literes gömbalakú szi­font ts. A választók az idén tovább bővül. „Dóra’’ és „Nóra” né- yea megjelennek a kört« ala­kú, színes, készülékek. A gyártmányfejlesztéshez tar­tozik, hogy az alumínium Szifonfejeket a tartósabb mű­anyaggal váltották fel. Az idei tervek között szerepel, hogy tárgyalásokat folytat­nak a répcelaki szénsavgyár­ral a 2 literes készülékhez szükséges nagyobb patronok előállításáról. Gondoskodnak arról is, hogy alkatrészeket olyan mennyiségben gyárt­sanak, hogy ne legyen fenn­akadás az ellátásban. A gyár exportmérlege is kedvező. A baráti országokon kívül számos nyugati ország, többek között Svédország, Franciaország és az NSZK is rendszeresen vásárolja a jászberényi autószifonokat. A nevezetes termelési jubileu­mot március 19-én ünnepli meg az üzem munkáskollek- tívája. Koordinációból új szövetkezeti ABC áruházak Szolnok peremkerületeiben Az egyre népesedő Szolnok lakosságának kulturált ke­reskedelmi ellátásából az ál­lami kereskedelem mellett a Szolnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is részt vállal. Az egészséges konkurrencia érdekében a Jólét áruház után újabb három ABC áru­házát létesítenek. A kultu­rált nagy kereskedelmi léte­sítmények a peremkerületek­ben épülnek. Az állami építőipari válla­lat a Zagyván túli új város­részben, a Vosztok úti lakó­telepen már alapozza az ABC áruházat. Rövidesen megkez­dik a szandaszóUosi külső ke­rület létesítményének a ki­vitelezését is. A harmadik ABC áruházat a város déli iparnegyedében építik feL A peremkerület! áruhazak egyenként 740 négyzetméter alapterüietüek lesznek. Az önkiszolgáló rendszerű, élel­miszer és Iparcikkeket árusí­tó üzlet mellett 30 négyzet- méter alapterületű presszó is épük A Vosztok úti és a szanaaszonosi modern ABC áruházban még ez év végén megkezdik az árusítást. Az ipartelepi áruházat pedig a jövő év elején adják át. A beruházási költségeket az ÁFÉSZ a tanáccsal közösen teremtette elő és két áruhá­zát a szövetkezet saját szak­ipari részlege épít fel. Magyar—angol konzuli egyezmény Magyar—angol konzuli egyezményt írtak alá pénte­ken a külügyminisztérium Dísz-téri vendégházában. Az okmányt magyar részről Marjai József külügyminisz­terhelyettes, angol részről Anthony Royle brit külügyi államtitkár írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál je­len volt dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes, dr. Katona Zoltán a legfőbb ügyész első helyettese, dr. Gellert György, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és a külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Ott volt D. S. L. Dódson, Nagy-öritannu és Észak- Írország, Egyesült Királyság budapesti nagykövete és a nagykövetség több munka­társa,

Next

/
Thumbnails
Contents