Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évf. 58. sz. 1971. március 10., szerda. ME GYEI P ART B I ZOTTSÁ G Keressünk közösen lehetőséget bölcsődék építésére A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük „Megyénkben a bölcsődei helyek száma az utóbbi években folyamatosan emel­kedik. Ezer bölcsődés korú gyerekre számítva 76,2 állan­dó területi bölcsődei helyünk van, az országos szám 65,6. Az állandó helyek kihaszná­lása a gondozottakhoz ké­pest az optimális 85 száza­lék felett van. Üzemi böl­csődei ellátottságunk vi­szont alig egyharmada az országosnak" — olvashattuk többek között a megyei ta­Nővekvő Vegyük példának a jelen­tésből a bölcsődék kihasz­nálására vonatkozó adato­kat: kiderül, hogy néhol a meglévő bölcsődei helyeket nem tudják kihasználni (példa erre Öcsöd, Jászalsó- szentgyörgy), míg másutt túlzsúfoltság van, s a felvé­telre évek óta több a jelent­kező, mint amennyi gyereket el tudnak helyezni. E tele­pülések közé tartozik első­nács vb egészségügyi osztá­lyának jelentésében. Tegnap délelőtt tartotta ugyanis soronkövetkező ülését a Szolnok megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, melyen többek között a bölcsődei ellátottság helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről tár­gyaltak. Az alapos munká­val, nagy gonddal készített írásos előterjesztés jóval túllépte a keretet: a böl­csődékben végzett gondo­zói munkáról is számot adott. igények sorban Szolnok és Jászbe­rény. Ezt bizonyítja, hogy 1970-ben a megyeszékhelyen 225, Jászberényben 25 kis­gyermeket hely hiányában nem tudtak bölcsődében el­helyezni. És az igény tovább növekedik előreláthatólag Szolnokon, Mezőtúron, Kis­újszálláson, Túrkevén, Jász- árokszálláson, Kunhegyesen, és Kunszentmártonban. A helyi kapcsolatok fejlesztése Sajnos a negyedik ötéves terv sem hoz — legalábbis előzetes számítgatások sze­rint — teljes megoldást e vonatkozásban. Az elképze­lések szerint öt'év1 glatt 240 hellyel bővülhet a megyében a bölcsődei hálózat. Szolno­kon 100, Jászberényben 20, Törökszentmiklóson 40, Kar­cagon 60, Mezőtúron 20 hely- lyei növelik a jelenlegi böl­csődei helyek számát Szük­séges tehát minden egyéb forrást, lehetőséget kihasz­nálniuk a tanácsoknak, ha újabb és újabb gyermekin­tézményeket akarnak épí­teni az igények kielégítése érdekében. Mint ahogyan a végrehajtó bizottság határo­zatában is rögzítette: „A városi és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai ke­ressék a helyi kapcsolatok fejlesztésének útjait a terü­leti üzemekkel, termelőszö­vetkezetekkel és egyéb in­tézményekkel közösen létre­hozandó bölcsődék megvaló­sítása érdekében.” Viszont azzal is számolni kell — szolnoki tapasztalatok ezt igazolják —, hogy az üze­mek inkább az építkezé­sekhez, a korszerűsítésekhez járulnak hozzá szívesen, mint a gyermekintézmények fenntartásához. Az üzemek, szövetkezetek segítségét egyébként a böl­csődék felszerelésének javí­tásához is nagyszerűen fel lehet használni. Több olyan játékot, felszerelési tárgyat készíthetnek, amelyet a bölcsődékben hasznosíthat­nak a gondozónők. Annál is inkább, mivel — mint az a jelentésből, s az azt követő vitából is kiderült — játé­kokra gyerekenként 40 fo­rint jut, holott legalább 100 forint kellene. Hisz a játék a bölcsődében nem pusztán időtöltési, hanem sokkal in­kább fontos nevelő eszköz A lehetőségek maximális kihasználása Hogy a kooperációra, a le­hetőségek maximális kihasz­nálására milyen szükség van mindenütt, azt mutatják a következők is. Bölcsődé­ink adottságai többségükben rosszak, mindössze 19 szá­zalékuk épült a szabványnak megfelelően. Sok helyen ma­gánházat alakítottak át böl­csődévé, így Jánoshidán, Jászkiséren, Öcsödön. A foglalkoztatók alapterülete, amely az egészségügyi kö­vetelmények szerint gyerme­kenként 4 négyzetméter, mindössze 9 intézményben biztosított: Szolnokon a Ko­lozsvári úti bölcsődében, valamint Törökszentmikló­son, Jászapátiban, Kunhe­gyesen, Tiszakürtön, Tisza- szöllősön, Abádszalókon, Ti- szaburán és Öcsödön. Tekintettel arra, hogy a bölcsődék 81 százaléka nem erre a célra épült, felújítá­suk, korszerűsítésük nagyon sok pénzt igényel. Ezen in­tézményekre fordított fel­újítási és beruházási összeg 1966-ban 1 millió 359 ezer forint volt, tavaly 2,2 millió. A helyi tanácsok általában sok gondot fordítanak a bölcsődék korszerűsítésére, rendeltetésszerű működteté­sére, azonban egyes helye­ken rajtuk kívül álló okok miatt több gond zavarja a gyermekek ellátását. Ezek közé tartozik, hogy Szolno­kon az építőipar nem fejez­te be határidőre a Mátyás király úti bölcsőde építését. A gondozók tóvá b b képzéséért A végrehajtó bizottsági ülésen az Egészségügyi Mi­nisztérium küldötte nagy elismeréssel nyilatkozott ar­ról, hogy Szolnok megyében minden bölcsődében szak­képzett szakács főz. Mint mondotta, Szolnok megye az első, ahol ezt megoldot­ták és talán egyetlen ilyen megye az országban. Java­solta, ugyanakkor, hogy lé­tesítsen a megye egy köz­ponti intézetet, ahol a böl­csődei gondozónőket to­vábbképzésben részesíthet­nék, amely módszertani köz­pontként dolgozna. Mindez hozzájárulna a bölcsődei gondozó munka tartalmi színvonalának növekedésé­hez. E javaslatot a vb hatá­rozatban rögzítette. A vita után a végrehajtó bizottság az előterjesztett jelentést elfogadta és elis­merését fejezte ki a bölcső­dékben dolgozóknak eddig végzett lelkiismeretes mun­kájukért. V. V. Megállapodás Jászárokszállás jövőjéről A megyei t.nács 26 5 miliő forinltal segíti a Hűtőgépgyár ipaitelepí’ési prog om át Tegnap este, a Szolnok megyei tanáesháza vb termé­ben ünnepélyes megállapodás aláírására jöttek össze a .me­gye párt-, állami vezetői, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója és munkatársai. Mint már korábban is hírt adtunk ró­la, a jászberényi Hűtőgép­gyár 1970-ben megkezdte Já zárokszálláson új üzemé­nek, a szupermarket üzletbe­rendezések gyárának építé­sét A már 1972-ben három­száz embernek kenyeret adó üzemben tervek szerint decemberben indul a pró­baüzem, s jövőre a teljes termelés. Erre a beruházásra 144 millió forintot áldoz a Hűtőgépgyár. A továbbiakban azonban újabb 250 millió forintból 1974—75-ig, felépíti ugyan­csak Jászárokszálláson, a hat"záz embert foglalkoztató klímaberendezések gyárát. A Hűtőgépgyár nagy vál­lalkozásában eddig előre nem látott többletköltségekkel számol. Ehhez kérte a Szol­nok megyei tanács segítségét. A megyei tanács Jászárok­szállás iparfejlesztésének tá­mogatására, 1970 és 75 kö­zött, 26,5 millió forinttal se­gíti a Hűtőgépgyárat. Ebből többek között 25 la­kásra, 6,2 kilométeres víz­vezetékre, bekötöütra, buszfordulóra, s más járu­lékos beruházásra futja. Az erről szóló — Jászárok­szállás jövőjét teljesen meg­határozó — megállapodást tegnap e'te ünnepélyesen hi­telesítette aláírásával; Fodor Mihály, a Szolnok megyei ta­nács vb elnöke, Tóth János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gorjanc Ig­nác, a Hűtőgépgyár vezér- igazgatója, a jászberényi já­rás, a város és Jászárokfzál- lás pártvezetői, állami elöl­járói. A szakszervezetek a választásokért Százezer szervezett Szolnok megyei munkás készül a nagy eseményre A magyar belpolitikai élet nagy eseménye lesz az or­szággyűlési képviselő és ta­nácsválasztás. Előkészületei már megkezdődtek. Megyénk­ben március 15-től 30-ig hív­ják össze a jelölőgyűléseket. A munkásság, mint a hata­lom birtokosa felelősségtelje­sen készül jogainak gyakor­lására. Megyénk közel száz­ezer szervezett munkása hallatni akarja szavát a je­lölőgyűléseken, a választási nagygyűléseken. Tegnap az SZMT székházában Túróczi Ferencné. a Szakszervezetek megyei Tanácsa titkára er­ről tartott munkaértekezle­tet a szakmaközi bizottsági titkároknak, a közvetlen üze­mi szakszervezeti bizottsági titkároknak. Mint mondotta, a munkás- osztály büszke arra, hogy az eltelt négy esztendőben beváltotta ígéretét, megvaló­sította a harmadik ötéves tervet és ezért épnen a ha­talmon lévő osztály, a mun­kásosztály tett legtöbbet. Gondiaink vann-k és ismer­tek. Ismert a többgyerme­kes családok, a gyermekei­ket egyedül nevelő nők ne­hezebb helyzete példáut. Ezekről is őszintén kell szól­ni abban az agitációban. amelyet a szakszervezetek vállaltak a választások elő­készítésében. — A szakszervezetek- — a Hazafias Népfronton belül — szívesen vállalták, hogy mozgósítják a szervezett munkásságot a 'jelölőgyűlé­sekre, a választási nagygyű­lésekre. Rétegtalálkozókat szerveznek, szocialista bri­gádok találkozóit rendezik meg, egyéni, csoportos elbe­szélgetésekre vállalkoztak. Ismertetik az új választási törvényt, felhívják tagjaikat, hogy gyakorolják állampol­gári jogaikat a jelöléseken és a választásokon. A szak- szervezetek maguk is indí­tanak jelöltet a megyében is. A szakszervezeti fórumo­kon ismertetik a vállalati fejlesztési terveket is, az öt évre szóló kollektív szer­ződések megalkotásában gyakorolják érdekvédelmi jogaikat. A megbeszélésen Bolyhos István, a közgazda- sági bizottság vezetője tájé­koztatta a titkárokat a kol­lektív szerződések előkészü­leteiről is, tanácsokat adott a nagy munkához. A . koordináció előnye Szolnok megyében már a korábbi években „felfedez­ték” a koordinációs beruhá­zások gazdasági előnyét a ta­nácsok, az üzemek és a vál­lalatok. 1967-től 1970 végéig, mintegy százötven létesít­mény készült el közös pénz­ügyi alapból. A negyedik öt­éves terv időszaKára már célszerűen tervezték meg a koordinációs beruházásokat. A megyében a koordinációs beruházások nagysága eléri az egymilliárd forintot, s en­nek révén mintegy négyszáz millió forinttal növekszik a nem termelő ágazatokra for­dítható tanácsi előirányzat összege. A koordinációs be­ruházások közül Kiemelkedik a Szolnokon épülő megyei művelődési ház, — amelyhez számos vállalat, intézmény mintegv harmincöt m'llió fo­rintot ad. Hasonló képpen épül meg a megyeszékhelyen a technika háza és a fedett sportcsarnok. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK j--------------------- - ---------------------- - ■ — ■ - ■—«------------- ................................................................................................................................. .......................................................................................................................1 TV-adótorony épül Kékestetőn Heves megyében 1970-ben az ott kezdeményezett távol­sági telefonbeszélgetések idő­tartama meghaladta a 6,7 millió percet, s ez körülbelül egymillió perccel több, mint 1965-ben volt. A feladott táv­iratok száma ugyanebben a viszonyításban megduplázó­dott, a helyi telefonbeszélge­téseké pedig kétmillióval emelkedett. Ezek az érdekes adatok a Heves megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak a posta és a hírközlés helyzetének megjavítására összehívott keddi ülésén hangzottak el. Az ezekből is látható javu­lás ellenére a végrehajtó bi­zottság úgy ítélte; hogy a megye hír- és távközlési há­lózatának fejlődése nem tar­tott lépést a még gyorsabb ütemben növekvő igények^ keL Éppen ezért vette meg­elégedéssel tudomásul a tes­tület a területileg illetékes miskolci postaigazgatóságnak azt a bejelentését, hogy az új tervidőszakban négyszer any- nyit költenek Heves megyé­ben a posta és a hírközlő há­lózat fejlesztésére, mint a harmadik ötéves tervben. Az e célra előirányzott 111 mil­lió forintból a megye szék­helyén több mint duplájára növelik a távbeszélő állomá­sok számát és korszerűsítik a kapcsolást. A gyöngyösi tele­fonközpontot ezer, állomás­sal bővítik, Mátraházán az üdülőkörzet ellátásának ja­vítására korszerű postahiva­talt építenek. A községek kö­zül 15-ben kap új székházat a posta. Országos jelentőségű .lesz a kékestetői új, az eddi­ginél lényegesen nagyobb tel­jesítményű és korszerűbb tv- torony felépítése, illetve át­adása. A Művész mozi sikere A Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat kezdemé­nyezésére öt esztendővel ez­előtt vetítették az első filmet a debreceni Művész moziban, amely fél évtized alatt a leg­látogatottabb filmszínháza lett a megyének. Előadásait öt esztendő alatt 330 ezren nézték meg. A szép nyár reménye A visszatért tél nem befo­lyásolja a szép nyár remé­nyét. A Somogy megyei ta­nácsi siófoki idegenforgalmi hivatalához a „Siótur’-hoz tömegével érkeznek a szoba- foglaló levelek, s egymásnak adják a kilincset a különbö­ző vállalatok és utazási iro­dák képviselői, hogy idejé­ben biztosítsák a helyet. A legújabb összesítések szerint már eddig csaknem 100 ezer vendégnapot kötöttek le elő­zetesen a Balaton déli part­jának kempingjeiben a hazai és külföldi vállalatok, illet­ve utazási irodák. A Siótur összes előzetes szerződéseinek értéke meghaladja a 11 mil­lió forintot. Jelentős műszaki esemény A Mecseki Szénbányák legnagyobb termelőüzemé­ben. a komlói Kossuth-bá- nyán jelentős műszaki ese­ményre került sor kedden: a bánya nyolcadik szintjén, száz—százötven méter mély­ségben üzemszerűen megin­dult a termelés az SWS—1- es típusú, nagyteljesítményű széngyalúval, amelyet egyedi hidraulikus, úgynevezett Thyssen-támokkal és 1,60-as süvegekkel biztosított fejtés­ben üzemeltetnek. Ez a szén­termelő berendezés a lengyel bányagépgyártás legsikerül­tebb gépeinek egyike. Az üzem vezetőségének számí­tása szerint a gyalús fejtés­sel kitermelhető mintegy 60 —80 ezer tonnányi szénva- gyonnal négy hónap alatt vé­geznek. Szakkönyvtári szolgálat A szakkönyvtári szolgálat kiszélesítésére kötött együtt­működési megállapodást a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem, a Borsodi Ve­gyikombinát, az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek és a Tiszai Vegyikombinát. A megállapodás értelmében a négy intézmény egyesíti pénzügyi erőforrásait, s kö­zösen szerzi be a külföldi vegyipari szakirodalmat. Az anyagot az egyetemi könyv­tárban kezelik. Az együttmű­ködés révén lehetőség nyílik arra, hogy az egyes vállala­tok, illetve az egyetem anya­gi lehetőségeit meghaladó teljességgel szerezzék be a külföldi szakkönyveket, fo­lyóiratokat stb., továbbá a sokczorosításhoz szükséges berendezéseket. Kosztolányi-hagyaték Sok nayyértf kü, elsősorban az irodalomtörténet szamára becses anyaggal gyarapodott az Akadémiai Könyvtár kéz­irattára. Ezek közé tartozik a Kosztolányi-hagyaték — már amennyi túlélte a háború pusztításait. Zöme megsem­misült. amikor a költő lakó­házát bombatalálat érte. A megmaradt kéziratokból is sok a „háborús sérült”, az irodalomtörténeti kutatások szempontjából azonban igen jelentős, hogy Kosztolányi özvegye nagy gonddal gyűj­tötte össze férje megmaradt iratait, levelezések.

Next

/
Thumbnails
Contents