Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

1971. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Gépfprlási a KGST országokban A KGST országokbm a gépgyártó iparág állítja elő ezen országok ko. szerű gé­pelnek és berendezéseinek csaknem valamennyi fi jiá­ját. Ez a világ gépipari ter­melésének körülbelül egy- harmadát adja. A KGST országok évente több száz új típu­sú gép- és berendezés gyártását indítják meg. A gépek és berendezések magas műszaki színvonala világszerte mind nagyobb el­ismerést vív ki. A l apitalis- ta országokban — az USA- ban, Angliában, Franciaor­szágban, Japánban és Svéd• országban — regisz'rált sza­badalmaik és trial mányaik száma évről-cvre nő. A szocialista országok népgazdaságának bővítésé­vel és korszerlsí ésével kap- csola'o^ feladatok, va amint a tá>-£"d Imi termelés inten­zitásának további növe’ésé vei összefüggő problémák megoldása meg' övetcli a v5,"gc'*ínvn- nalnak megfe elő korszerű, na y termelékenységű gé­pek és berende'ések gyár­tásának gyors növelését. A gyakorlat azt mutatja, hogy e problémák hatékony megoldása — 1 ü’önös éppen a tudom nyos-technikai for­radalom fejlőd sánek felté­telei mellett — csak a nem­zetközi szocialista munka- megosztás további fejles té- se, a szocialista országok, együttműködésérek kiszéle­sítése és a termelés specisi- lizálása útján lehetséges. A terme’és szakos'tása a KGST országok 2300 gép- és berendezés típusára és több mint 2300 csapágy-típus mé­retre terjed ki. Ez elősegíti a gépek és berendezések so­roz tgyártásáeak bővítését, a munkatermelékenység fo­kozását és az egész termelés hatékonyság nak növelé ét. Számottevő munka folyik a gépek és berendezések egy- ' ségrsítés» és . szabványokká sa területén. A tudomá"yos-tecbr»ikai haladás föltételei között a termelés nemzetközi specia- lizálása és a kooperáció» kü­lönösen az új, gyorsan fej­lődő iparágakban fontos. A gépgyártás olyan ágai­ról van szó, mint a mű­szeripar, a finommechani­ka, az automatizálás és a gép s tés cs ' öze ek gyár- t sa és az elektron.kai ipar. A KGST XXIII. speciális ülése határozatot hozott ar­ról, hogy ki kell dolgozni a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének1 komplex programját. Az: 1970 májusában, Var­sóban megtartott XXIV. ülé­sen megvizsgálták az elő:ő ülésen hozott határozatok végrehajtásának és a konk­rét együttműködés előkészí­tésének menetét. Az ülés megállapí'otta, hogy célszerű lenne a központi tervező szervek elnökeinek rend­szeres együttműködése új berendezésfajták, a korszerű technológia követe'ményei- nek megfe’elő komplex gép­rendszer kidolgozása, vala­mint az összes szállító és köz’ek décj es-közfajta fej­lesztése érdekében. Vietnam 1970-ben és 1971-ben Herluf Bidstrup, a világhírű dán karikaturista így rajzolta meg az amerikaiak viétnami háborújának elmúlt évi mérlegét és azt, mire várhatnak 1971-ben Neruda, a diplomata Márciusban Chile nagykövetként elküldi Franciaországba Pablo Neruda költőt. Kinevezése már csak a chilei szenátus jóváhagyásától függ. Még nem is olyan régen Franciaország is szívesen kép­viseltette magát külföldön költőkkel. Legjobb példái ennek’ Paul Claudel és Alexis Saint-Léger — más néven Saint-John Perse. Néhány példa arra vall, hogy Latin-Amerika is ihletet merített ebből a hagyománybóL Fegyverek a fajüldözőknek De ki is Pablo. Neruda, akit Chilé párizsi nagykövetévé neveznek ki? Bár legfonto­sabb munkái megjelentek francia fordításban, nem biztos, hogy költői működése is elég jól i-mert ebben az országban. Mint ahogy po­litikai tevékenysége ßem is­mert. Pedig a kettő szorosán .kapcsolódik egymáshoz. Konzul volt Ez a Chile egyik Isten há­ta mögötti vidékén született vasutasgyerek költészetéből tanúvallomást formált a mo­dern világról. Résztvesz or­szágának szakszervezeti har­caiban, majd a 30-as években kinevezik'ceyloni, batáviai és singaporei konzulnak. Há- romhavonként kell csak egy- egy dokumentumot lepecsé­telnie: „Egy calcuttai hajó szilárd parafint és több láda teát szállít Chilébe”. így ma­zett. Mindkét vállalatnál lé­nyegében, ugyanarról a dolog­ról informáltak bennünket: az üzem’ jelenlegi profilját még az 5Ó-es évek elején ala­kították ki. Abban az időben külföldi minták alapján folyt a termelés. Később arra a következtetésre jutottak, hogy az üzemek maguk is tudnak gyártmányokat ter­vezni. A „két irányzat” har­cával kapcsolatban nehézsé­gek támadtak: egyesek (aho­gyan nekünk mondták, a re­vizionisták) továbbra is az idegen mintapéldányok má­solását akarták követni, má­sok azonban megakadályoz­ták ezt a „kapituláns mód­szert’’ Beszélgető partne­reink, a gyárak forradalmi bizottságának tagjai, ered­ményeiket felsorolva hang­súlyozták, hogy eltávolítot­ták a vezetésből a „burzsoá szakembereket”, vagyis a „régi” mérnököket Csak a szerszámgépgyártó üzemben maradtak meg a „régi” mér­nökök: ezeket a szakembere­ket — közöttük a volt fő­mérnököt is, akit ellenforra­dalmárnak minősítettek — fizikai munkára osztották be Ritka lehetőség Sanghájból vonattal utaz­tunk Nancsingba. Ez hétköz­napi dolognak tűnhet, ám a valóságban ritka lehetőség volt számunkra, mivel ko­rábban rendkívül nehéz volt engedélyt szerezni ahhoz, hogy vonatra ülhes­sünk és Pekingtől délre utaz­gassunk, rád ideje, hogy megfigyelje az indiai császárság végnap­jait, melynek lakossága vég­telen nyomorban él. „Tartóz­kodás a Földön” című köte­te ennek az élménynek a visszatükröződése. 1934-ben kinevezik barce­lonai konzulnak. Találkozik a polgárháború további során meggyilkolt Garcia Lorcával. A feldúlt Neruda kommunis­tává válik. A spanyol köz­társaság katonái furcsa ron­gyokból — kötszerekből, ha­dizsákmányokból, francoista zászlókból, egy mór hadifo­goly ingéből — gyártják azt a papírt, amelyben a „Spa­nyolország a szívünkben” ki­nyomtatásra kerül. Visszatérve Chilébe, meg­választják Tarapaca és Anto­fagasta bányavidékek szená­torává, eléggé eredeti válasz­tási kampány után. A válgszr tási gyűlések során megelég­szik „Béke Északnak” című Nancsing büszkesége a leg­nagyobb kínai folyón, a Jangcén keresztülvezető új híd. A város vezetői már este meghívtak bennünket a hídhoz, hogy alkonyi fény­ben is láthassuk az épít­ményt. Másnap azután több órát töltöttünk a hídon — itt a híd katonai vezetőségének képviselői voltak vendéglá­tóink. A Jangce hfdjának építése műszakilag nehéz feladat volt, mivel a folyó medrének talaja lágy és le kellett ha­tolni az iszap alatti szilárd rétegbe, hogy a híd ala­pozása megfelelő legyen. A Jangce folyón 1957-ben, Vu- hangban építették az ’ első hidat. E híd építésénél szov­jet szakemberek működtek közre, akik elősegítették jó- néhány olyan műszaki prob­léma megoldását, amelyek specifikusan jellemzőek a Jangce folyónál. A nancsin- gi híd építésének előzetes terveinél figyelembe vették a vuhani tapasztalatokat, mivel a folyómeder széles­sége következtében felme­rült nehézségek itt még sú­lyosabbak voltak. Kísérőink azonban e történelmi rész­letek többségét figyelmen kívül hagyták. Szavaik sze­rint a nancsingi híd a salát tanosrtalatokra támaszkodás példaia. az olvaooiclral «zöm­ben tanúsított ellenállás pél­dáig. aMk ..meg akarták folvtani Kínát”. Igaz. r- SzOVÍ''t”*’Í*t nem nevén de a használt kife­jezések annak az alaptalan költeményének felolvasásá­val. Azonban a politikai helyzet nem kedvez neki 1947-ben. Bujkálnia és me­nekülnie kelL Megénekelte Chilét 1969 szeptemberében a Chilei Kommunista Párt Pablo Nerudát jelöli a köz­társaság elnökének tisztségé­re. Fő ellenfele a szocialista Salvador Allende, végül is őt választják meg. Nézzünk egy rövid részletet abból a beszédből, amellyel Pablo Neruda választási kampá­nyát megindította: „Igen, szeretem és megériekeltem Chilét természetes nagyságá­ban és változatos sorsában--- Megünnepeltem végtelen ten­gerpartunkat, kérlelhetetlen és' derűs óceánunkat és egy­úttal sült fánkjainkat is, melyeknek nincs párja a fán­kok között...” Pablo Neruda költészete, mivel a világ és az emberek kifejezése, soha nem szakad el a valóságtól. Legutóbbi kötetében írja: „Űzzünk földi mesterséget. Lelkűnkkel érintsük a Földet” Költőhöz méltó program! És miért ne lenne méltó egy diplomatához is? vádaknak az Ismétlései vol­tak, amit csaknem két éven át hangoztattak Kínában: annak ugyanis, hogy a Szov­jetunió állítólag mindent el­követett a nancsingi híd épí­tésének megakadályozására. Az új kínai opera Programunk utolsó pontja a nancsingi műszergyárban tett látogatás volt Ugyan­úgy, mint a korábban fel­keresett helyeken, itt sem szabad fényképfelvételeket készíteni az ú. n. tacepaok- ról. a jelszavakról és az üzemrészekben kifüggesztett bíráló faliújságokról. Este a helyi színház mű­vészeinek előadásában meg­hallgattuk a „Sacsiapang” című pekingi operát. Utazá­sunk során ez volt a máso­dik színházlátogatás. Sang- hájban „A fehérhajú lány” című balettet tekintettük meg. Az említett nancsingi együttes fellépése természe­tesen egybeesett utazásunk befejezésével. Ez a záróak­kord mégjobban rádöbben­tett bennünket arra, hogy milyen légkörben is zajlott le utazásunk, s elősegítette, hogy jobban megértsük, mi­lyen eszmékkel táplállak na­ponta a kínai népet. Kíná­ban ma ezek az eszmék ha­tározzák meS az ideo'óg át. a politikát és az egész gya­korlati tevékenységet U Thant az ENSZ gyarma­ti kérdésekkel foglalkozó kü­lönleges bizottságának ülé­sén sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok és Nagy Britannia ki­lépett a bizottságból. A vi­lágszervezet főtitkára ugyan­akkor hozzátette: ha ez a két hata.om meg is tagadja a részvételt, nem mentesülhet a világ valamennyi országá­ra vonatkozó felelősségtől, így a gyarmati népek függet­lenségéről szóló deklaráció teljesítésének kötelezettsége alól. A figyelmeztetés rendkí­vül aktuális volt, hiszen a brit konzervatív kormány csak határozottabb sürgetés­re vár a dél-afrikai fajüldö­ző rendszertől, hogy négy évi szünet után felújítsa a fegyverszállításokat. — Az ENSZ már három alkalom­mal is kimondta a fegyveres embargót. London még a múlt év júliusában mégis meghozta az elvi döntést. A közelmúltban kiadott „Fe­hér Könyv” így most csak arra szolgált hogy az angol kormány megindokolja a ko­rábbi Wilson kabinet állás­pontjával ellentétes, valamint az ENSZ határozatait és a világ haladó közvéleményé­nek követelését semmibeve­vő lépését. Anglia szállít A Fehér Könyv kilátásba helyezi, hogy Anglia West- lan • Wasp helikoptereket, különböző pótalkatrészeket és egyéb fegyverfajtákat szállít a Dél-Afrikai Köztár­saságnak. Az okmányt a kor­mány két jogi főtisztv'selője állította össze azon az alapon, hogy a Nagy Britannia és a dél-afriki rendszer között 1955-ben aláírt Simonstown-j szerződésből Angliára „jogi kötelezettség” hárul. Az ak­kori szerződés a Simons- town-i hadi kikötő és tenge­részeti bázis közös használa­tára vonatkozott, s nontról pontra felsorolta Anglia jo­gait a támaszpont használa­táról békeiőben. háborúban. — olvan háború eseten is. amelvben a Dél-afrik" i Köz- tá-socág nem vesz r^szt. érthetően felmerül a kér­dés. ilyen ..ingj kötelezett­ség” után ’067-ben miért döntött a Wilson kormány a fegyverszállítások leál’í*ása mellett. A válasz tuláidon- képpen egyszerű: a Simons- town-í szerződősben nincs ró! A Heath-kabinet két fő- jogás^e most közvotrt* utalá­sokból vezette 1" az állítóla­gos „jogi kötelezettséget”. Kesernyés hangon állapítot­ta meg ezek után az egyik afrikai politikus a brit Nem­zetközösség singapoorei kon­ferenciája után, hogy Anglia sem kivétel: ,.a jogászok ott is azt mondják a kormány­nak, amit a miniszterek hal­lani kívánnak”. Ahhoz pe­dig már kommentár sem szükséges hogv a két főjo­gásza, aki mo~t az 1955-ös szerződés „mélyebb össze­függéseiből” levezette és meg­indokolta Anglia fegyver­szállítás! kötelezettségét, a Fehér Könyvben sem emlí­ti az ENSZ három tiltó hatá­rozatát. Üriiiv: \ ha’ózási útvonal védelme A Fehér Könyv egyébként ugyanazokat az indokokat sorolja fel, amelyekkel He­ath a rendkívül viharos nemzetközösségi értekezleten próbálta leszerelni az afri­kai államok felháborodását. Az angol kormány szerint a fegyverszállítások csupán Dél-Afrika haditenge-észetét e’-ő<dtenák meg, amely elen­gedhetetlen, hiszen ..meg kel] védelmezni a Jóreménvség ftka körül vezető hmó-’ási útvonalakat”. Az állítólagos okot azonban maga az an°ol kormány leni ez te le. Bár hozzáiárult egy különleges nemzetközösségi bizottság felállásához. amely m°g- vizs<»álja az Indiai-óceán ha­józási biztonságát \dszont fenntartotta magának a jo­got. hogv e b’zottsag vé’emé- nyétől függetlenül döntsön a fegyverszállításokról. Az a másik angol ígéret is rend­kívül bizonytalan alapokon nyugszik, hogy csak olyan fegyvereket ad el Dél-Afri- kának, amelyeket a faiü’dö- zők nem használnak fel a rezsim belső rendjének fenn­tartásához. magvarán — az apartheid polit’ka ellen fel­lépő néger lakosság elnyo­mására. Mi lehet erre a biz­tosíték? A fehér-telepes re­zsim ígérete... A Heath kormány döntése nyilvánvaló jele az új brit politikának. A brit Nemzet közös­ség válsága olyan mély. hogy a konzer­vatív kormány esetleg , em­bargós intézkedése sem tud­ná már megjavítani a vi­szonyt az egykori gyarmat- tartó és a függetlenné vált afrikai országok között. így Nagy-Britannia a fegyver- szállítások felújításával na­gyon keveset kockáztat, vi­szont a lénést sürgeti a kö­zös amerikai—angol politi­kai érdek, valamint a brit nagytőke gazdasági törekvé­se. Nagy-Britannia most ar­ra törekszik, hogy megjavít­sa kapcsolatait a dél-afrikai fehér kormányokkal, s — a Szovjetunió állítólagos „nö­vekvő indiai-óceáni jelenlé­tére” hivatkozva úiabb ag­resszív irányvonalat valósít meg. Gazdasági oldalról is kimutathatók az angol ér­dekek. 1967 óta. amikor a Wilson kabinet megszüntette a fegyverszállításokat Dél- Afrikának. a brit nagytőké­sek majd egy milliárd dol­lárt veszítettek. Ugyanakkor néhány francia, belea és ame­rikai cég „betöltötte” az űrt és így a fegyvers7áll’’tási embargó teliesen hatástalan­nak bizonyult. A konzerva­tív angol ioari körök támo­gatásával már 1969-ben Dél- Afrikában járt Selwyn Llo­yd — aki hadügyminiszter­ként 1955-ben aláírta a Si- monstown-i szerződést. Ezt a puhatolózó tárgyalást kö­vette a Heath kabinet tavaly júliusi bejelentése: „Főleg saját védelmi érdekeinkből kiindulva esetleg visszaté­rünk a fegyverszállításokkal kapcsolatos korábbi politi­kánkhoz”. Ez a „visszatérés”, londoni forgások szerint, évi 250 millió fontos üzletet je­lent. KÜLPOLITIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents