Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

I 1971. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Á mi szakaszunk" Az öreg Kubik indulattal versenytársak. Mind a há- ’ becsapta az ajtót. Máskor ezért visszahívja a zászló­aljparancsnok. Furcsa, de rnost, mintha még jól is esett volna, hogy így történt, Mi­kor megtudta, hogy har­minc évi munka után nyug­díjba megy Kubik István, be­hívatta. — Könnnitünk rail ad elv- társ. Átvezényelünk másik szakaszba. O** mentesülsz az őrszolgálat alól. Az öreg vigyázzban állt. Fegyelmezetten megvárta míg szólhat. Nem a zárzió- alinarancsnokra nézett, köz­vetlen elöljáróját. Kovács Lászlót fúrta menteiével. — Kitennétek? Ketten magyarázták egy­szerre: Alapító tag vagy. Ku­lik elvtárs. másfél évtizede Kubik István nem hagyja a szakaszt hordod a fegyvert becsület­tel. Ügy gondoltuk, hatvan­egy évesen könnyebb beosz­tást kapsz. Van egy fiatal munkásőr, Gál Béla. a sze­relő, ismered, most lett elő- képzős. Azt kérte, hogy eb­be a szakaszba jöhessen. De a létszám létszám. Csak ak­kor jöhet ha... Mind a kcttőtö- 1tön segítem ek^riink. Hosszan beszéltek, rövid választ kaptáit. — Önként nem megyek. A szakaszt nem hagyom. Mikor kiment, a két elöl­járó nagy ölömmel nézett utána. Az alparaoesnok, Ko­vács László szólalt meg előbb. — Bevallom én neked. Szabó eJvtár». Tavn'y neonon gondo1ko^*am. mi'-or e'ö'ép- te*t.ek, váVa'iam-e? SzAv bc- osz*ás\ a sza^a-va-ancsnoké. Csakhogy/ családom van, párttitkár is vagyok és tanu­lok. De m*g a felednem is. Mind a ketten technikumba járunk. Nem kis do7og. Én mint segédmunkás kezdtem az é'etet mAn az általános isko'ám ís hiányzott. A Parancsnok h-ól ogatott. Ková-s T á«zló foivt-'t^a. — Nem szot-+am én sírAn- kozni sebe. Meg aztán ön­ként véilnltnm e-t is, még ÖÍ1vm,-’',oT)nb~rj- Pe most ére‘t°Ani előtt nagyon gon- do'bod-am solr lesz-e a sza- kasznaranesnoki? Kis czíinet°t tartott. — Most mér m-omondha- tom. nem bántam meg. Frissen elindult a köriedbe, megkeresni az öreg Kubikot. Mikor a zászlóaljban híre ment. a Volán munkásőrei kapták a kiváló szakasz cí­met. sorban gratuláltak a Kovács Lás*I* az alparancs­nok „többiek. Az olajosok is, a t-Tanzfrvmamossáfiiak is. A rom alegység kiválóan dol­gozott. Nagyon nehéz volt igazságosan dönteni. — Már tavaly is csak haj­szállal maradtak le — emlékszik Szabó Zoltán, a zászlóalj parancsnok. — Két esztendeje, hogy ilyen jók. Úri Szabó József szá­zadnarancsnckhoilvetfesh'3z fordul: mondjad csak. Úri Szabó fejből sorolja. Lőeredmény: ió. Szolgált­ban 100. a foglalkozásokon 90 száza’ékos a megi°lenés. Iskolai lögvakorlat: jó. A harcszerű lőgyaV'-r'etot nci. dia kiválóan teljesítette a szakasz. V-rga Mihály, 13 éve mun­kásőr: — Olyanra én nem emlék­szem, homi a s/zo^oót-t’-'éi el­maradtunk ngTya P°dig szét- tnqo't váll~lat a Volén, Mun- kásőr,A*saim knl-UZ^k lm se. vezz‘ők szerelők, ra1~gdók, vezetőé'tékánk, j.tg egsdt-tínk n-m tud mon-y mindig vál­lalja másikunk. — És olyan se volt m!"g — szól közbe Megvár Sándor bus-vez^tő. — hogy a mi szakosaink ne tisztán. r~n- rte son jelent volna meg va­lahol. Bí”ó am?­re most mindnyájan gondol­nak. — A muns-amhévai úgy van az. én feleségem, is. az. me-várta a naoymosást. De ho. a mnnká-ör rnVt leve­tem. mé~ teszi is rendbe, hátha kell. Kovács László S7.Ó1. — Tizenhárom év a'cit* még nem. volt riadó, hogy mire én fe'ö'töztem, a fe­leségem ö—zz ve pakolta volna a hátizsákot. A parancsnok fél tréfásan, fél komolyan javasolja: meg Kerekes Ferenc, az igazgató kell osztani a kiváló szakasz címet. Fele érdem az asszo­nyoké. Meg a munkahelyé is. — veti közbe valaki. > A munkahely, a Volán 7- es vállalata. Igazgatója Kere- kés Ferenc: — Igaz, hogy segítjük a munkásőröket, amiben csak lehet. Nem tudom, nem mi kapjuk-e a nagyobb támaszt tőlük? Mondok én valamit, amiből bárki megítélheti, mit jelent a vezetésnek ez a szakasz: m'nden tagja kiváló dolgozó. Tugyi Gábor négy­szeres, Kovács László, Var­ga Mihály háromszoros, a többi kétszer, de legalább egyszer elnyerte már. Én megtanultam: a pártszerve­zettel együtt a munkásörök­höz fordulunk elsőnek, ha elindítunk valamit. Ha rá kell verni a munkára, rájuk mindig számíthatunk. Mond­jam? Miríden munkásőr szo- cia’ista briaádtag. A vállala­ti élet kovácsai. — Ez volt. ami pluszként mellettük szólt. — mondja Szabó Zoltán» — A szakasz Szabó Zoltán, a zászlóaljpa­rancsnok kétharmada pártti-ztség-i- selő. Olyan vonzásuk van, egy századot ki lehe're állí­tani a válla'atnál. Most is heten jalentké-tek. Be kell osztani, ki mikor jöhet. Ha egy he'y megüresedik a sza­kaszban, azon gondolkodunk, kit ne sértsünk meg. A szakasz tagjai örömmel hallgatják a minősítést. Tu­gyi Gábor a legfiatalabb munkásőr. Tugyi Gábor, az újonc — Tavaly januárban tet­tem esküt. Mondták öt évre szól a pártmegbízatás. De már tudom, öt év után még senki nem kérte leszerelé­sét. Olyan kollektíva, hogy már nekem is hiányozna, ha nem tartozhatnék hozzá. El is várják tőlünk, hogy ilye­nek legyünk. A mi szaka­szunk a megye legtöbb egy­ségének legjobb szakasza. Nyolcféle ma»;nó Tíz éves a budapesti rá­dió echnikai gyár kecskeméti magnóüzeme: az első mun­kanapot 1961. március 6-án jegyezték fel. A többnyire nőket fogalkoztató gyárban jelenleg nyolcszázan dolgoz­nak. Évi termelési értéke meghaladja a 180 millió fo­rintot. Az üzem rövid fennállása alatt nyolc magnó-típussal jelentkezett, illeve jelentke­zik a hazai és a külföldi piacon. A jubileum alkalmából ünnepséget rendeztek a gyár­ban. pmelven negyvenöt dol­gozó kapott hűségjutalmat. Ncnapi ünnepség Szolnokon Március 8-án este 19 órakor a szolnoki Szig­ligeti Srínhézben nemzet­közi nőnapi ünnepséget rendez a Hazafias Nép- front megyei elnöksége és a Szakszervezetek Szolnok megyei Taná­csának elnöksége. Ünne­pi beszédet mrmd Csáki István, az MSZMP Köz­ponti Bi?o**sánnugk tag­ja. a megyei bizottság e'oő 4? esten a Sógcári R-rire megyei Művelődési Központ mű­vészegyüttese ad műsort. Nőnap—1971. Már hagyománnyá vált a munkahelye­ken és otthonokban a tavasz első virágai­val köszönteni a nőket. Köszöntjük egyen­rangú és egyenjogú női munkatársainkat, akik az üzemekben, irodákban és a földe­ken részt kérnek és részt vállalnak a szo­cialista tásadalom építésének feladataiból. Köszöntjük az édesanyákat, akik kenyér­kereső munkájuk mellett kifogyhatatlan energiájukkal táplálják az otthon melegét és dolgos felnőttekké nevelik az utánunk jövő generációt. Köszöntjük a nagymamá­kat, akikkel megosztjuk a család terheit, ak'k vigyáznak gyermekeinkre és gondoz­zák, nevelgetik őket. Az ünnepi köszöntők,, kitüntetések, ju­talmak, a virágcsokrok kiemelik március 8-át a hétköznapok sorából. Ez a nap á nőké. S értékét még inkább növeli, hogy alkalom mindenütt a számveGsre. Pár­tunk Központi Bizottságának a nők politi­kai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló nagyjelentőségű határozata óta egy esz­tendő telt el, s azóta ez az első Nemzet­közi Nőnap, amikor bizonyos távlatból át­tekinthetjük ennek hatását. Ma hazánkban elsőrendű társadalmi-politikai kérdés a nők ügye. A párt határozata egyértelmű­en megfogalmazta, hogy számunkra a nő­kérdés társadalmi ügy. Ebből következően a párt a teljes női egyenjogúság gyakor­lati megvalósítását egész társadalmunk fel­adatává tette, s minden eddiginél nagyobb aktivitásra, cselekvésre ösztönzött. Az elmúlt ne­gyedszázad ha­zánkban a nők felszabad'tásán ak és felszabadulásá­nak a korszaka is Szocialista ren­dünk azzal vál­toztatta meg alap­vetően a nők helyzetét, hogy le­hetőséget adott az alkotó munkába való bekapcsoló­dásukra. Orszá­gunkban már mintegy kétmillió nő dolgozik, a munkaképes korú nők 65 százaléka. A nők egyenjogú­sága jogi és poli­tikai értelemben biztosítottnak te­kinthető, hiszen a nők egyenlő jogát a munkához a Magyar Népköztársaság Al­kotmánya mondta ki, a női munka ará­nyának növekedése viszont együtt járt a dolgozó nő, a dolgozó anya védelmét szol­gáló előírások, rendelkezések meghozata­lával. A nők jogainak teljes érvényesülé­séről mégsem beszélhetünk, mert az szo­ros összefüggésben van 'társadalmunk mai gazdasági, kulturális feilettrécével és a közgondolkodással. Jócskán élnek és hat­nak még a maradi, elavult nézetek a nők megítélésében és ez alól egyik nem sem kivétel. A nőkérdés összetett, bonyolult és éppen ezért nem véletlen, hogy a párt X. kongresszusa is nagy figyelmet szentelt neki. A határozat megjelenése óta eltelt egy esztendő, már kedvező eredményeket ho­zott. Sok munkahelyen elemezték a nők helyzetét, összevetették bérüket a férfi munkatársakéval, hogy érvényesül-e az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Ahol szükség volt rá korrigálták a béreket a nők javára. Néhány üzemben az éjszakai műszak alól mentesítették a kisgyermekes mamákat és a gyermeküket egyedül ne­velő anyákat. Több helyen az iskolaév kezdetekor kisebb-nagyobb összegeket sza­vaztak meg a többgyemekes családok és egyedül álló anyák támogatására. Gyáraink, vállalataink akkor sem vol­tak szűkmarkúak, amikor óvodák létesí­téséhez, bővítéséhez kértek tőlük anyagi támogatást És még sorolhatnánk tovább a döntéseket a helyi kezdeményezéseket, amelyek a párt határozatának szellemé­ben a nők helyzetén máris érezhetően könnyítenek. Bizonyítva a Központi Bi­zottság állásfoglalásának igazságát, vhogy a központi döntések csak könnyíthetik, de nem pótolhatják a nők érdekében teendő helyi állásfoglalásokat intézkedéseket A közös erőből létesített gyermekintéz­mények; óvodák, bölcsődék, napközik, az áruellátás javítása, a mosás, tisztítás mi­nőségének fejlesztése, a szolgáltatások ki- terjesztése, a gyermeküket egyedül nevelő anyák anyagi támogatása és még lehetne sorolni, hosszan a példákat, ezek mind­mind könnyebbé teszik az anyák, a nők életét. Több sza­bad időhöz jut­nak, tanulhatnak, gyarapíthatják ál­talános, szakmai és politikai is­mereteiket, na­gyobb szerepet vállalhatnak a közéletben. De ehhez jó lenne az egészséges mun­kamegosztást a családon belül is kialakítani, igaz­ságosan megosz­tani az otthoni gondokat, a ház­tartás ellátásával járó mindennapi munkát. A Központi Bi­zottság irányelvei nyomán kormány- határozat látott napvilágot, szakszerveze­ti, minisztériumi állásfoglalások kerültek nyilvánosságra, gazdasági döntések, szo­ciális intézkedések születtek, megélénkült a nők között végzett politikai munka. El­kezdődött az a folyamat, amelyben való­ban össztársadalmi üggyé válik a nők egyenjogúságának következetes és teljes megvalósítása. Március 8-án jól esik az asszonyoknak és lányoknak a figyelmesség, a köszöntő, a hóvirág-csokor, de igen nagyra értéke­lik a határozott cselekvést, a tetteket, mert ezek egyre közelebb hózzák a nők egyenjogúságának kiteljesedését. Befejeződött az összeírás - Tíz nap alatt több mint 42 millió adatot írtak össze a városokban és falvakban - Megkezdik a váíasztók ideiglenes névjegyzékének Szombaton lezárult a vá­lasztások előkészítésének el­ső szakasza: országszerte be­fejeződött a vélasz.ójogosui- tak összeírása, s a biztosok átadták a kitöltött nyomtat­ványokat az illetékes taná­csok végrehajtó bizottságai­nak. A nagyszabású munká­ról a Minisztertanács Taná­csi Hivatal b~n flmondoiták az MTI munkatársának: — Az elmúlt tíz nan alalt több mint 30 000 összeíróbiz­tos járta a városokat és a falvakat, s noha a hidegre, zordra fordult időiárás. a hófúvásos, járhatatlan utak alaposan meeoPhezf*e'ték dolgukat, a legel du <*o*tabb településekre, a tanvavllág- ba is eljutottak Számos he­lyen az erők átcsoportosítá­sával gyorsították meg a munkát, s az is előfordult, hogy úiabb see'tőtá sak szá­zaival egészítették H az ösz- szeír^M-tosok korábban kl- a'pkított eárdóiá*. Üira f c; r> 1 ♦ HP* l'őr-Tplol-of V'{7+•? u* q mprro1r?4^áhan részt­vevő nvuedí­jasokra. tanácsi dolgozókra. Hozzávetőleges számítások összeállítását szerint február 23 és márci­us 5 között több mint 42 millió adatot gyű jtöttek ösz- sze hazánk nagykorú lako­sairól. A választó jogosultak száma jóval meghaladja a 7 milliót, s több százezerre becsülik azoknak a fiatalok­nak a számát, akik az idén első ízben vesznek majd részt a választásokon. — A választó jogosultak pontos számát természetesen csak a névjegyzékek össze­állításakor tudiuk maid meg. annvi azonban már most bi- zonvos, hogy a lakosság több mint 70 százaléka já­rulhat maíd az urnák elé. Érdemes megemlíteni, hogy a vá’asztóíogosultak szama 1926 ban alig haladta meg a* összlakosság 26 százalé­kát. — A kitö’tött összeírólapo­kat az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak rendéi ülésére bocsátották, s a következő nanokb-n ezek a tpciíiietotf bír i*ák ma*d el. bem* ée-íüs 25-ép kik iroVoirplt részt a szavazás­ban. A következő napok te­hát ismét alaposan próbára teszik a tanácsok dolgozóit és a választások előkészítő; sén munkálkodó társadalmi aktivistákat: több mint 7 millió ember nevét szedik majd választó kerü létén keni ABC-sorrendbe. A tanácsok végrehajtó bi­zottsága gondoskodik azok­nak a névjegyzékbe vételé­ről is, akik a jegyzék össze­állítása után szerzik meg a választójogot, ekkor válnak például nagykorúvá, illetve magyar állampolgárságot kapnak. A néviegvzékben feltüntetik a választók ne­vét. megjelölik választóke­rületét, illetve a szavazókör sorszámát. Az elkészült lis­tát a tanácsok hivatali he­lyiségeiben március 22—30 között közszemlére te zik. A választást módosító törvény egyszerűsítette az éli árás t és mellőzte a lakóházanként! névjegyzékek kifüggesztését. Ehelyett a választókat írás­ban értesítik arról, ho-- ne- vüket felvették a névjegy­zékbe. A kifli emésztés első partidtól ínnüc 3-ig írásban vagv szóban lebet kifogást emelni, ha a választópolgárt nem vették fel a névjegy­zékbe. Illetve, ha valakit tör­vényellenesen írtak a vái lasztójogoauiiaJs, kőz4Iá

Next

/
Thumbnails
Contents