Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

1971. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Virágos falu, virágos Magyarország A tiszakécskei községi tanács verseny- felhívást intézett az ország falvaihoz: ki tudja szebbé, virágosabbá varázsolni fa­luját? Ebben a szép és érdekes versenyben so­kan vesznek részt. Virágot ültetnek az utak mellé, a fák közé s a kerítések mellé. Ehhez a megmozduláshoz szeretnénk se­gítséget nyújtani azzal, hogy ismertetünk olyan virágokat, melyek erre a célra a leg­alkalmasabbak. Űtszegélyező virágnak legjobb olyant ki­választani mely kevés gondozást igényel és nem túl vízigényes. Fontos még az is, hogy az utak mentén jól bírja a nyári tűző nap­fényt és a port A sok-sok virág közül vá­lasszuk ki az egynyári margarétát és a verbénát Az egynyári margarétának szín­keverékét vegyük, több színben pompázó magasra nőtt virágait szépen egészíti ki a verbéna sötét lilája. A margaréta hazánkban ismert és köz­kedvelt virág. Több fajtája ismert. A ko­ronás margaréta vagy margitvirág a Föld­közi-tenger vidékéről származik. Minden évben újra kell vetni, magról szaporítják. Magassága hetven—nyolcvan centiméter. Alíó levelei keskenyedőek, a felsők szór­tak, alakjuk hegyes-fogas lándzsa alakú. A virágok négy—öt centiméter szélesek, az ágak csúcsán magányosak, aranysárga színben pompáznak. A húsos margitvirág, Északnyugat- Afrikából származik. Szürké'zöld kevéságú növény, levelei húsosak, szárnyasán szel- deltek, rövid, keskeny, hegyes, kevés cim- pájú szeletekkel. Virágai fehérek, sárgák, vagy bíborosak. Az őszi margitvirág, vagy mádrafű a Kaukázusból és Kisázsiából származik. Évelő, de általában egyévesnek nevelik. Levelei, nyelesek, tojásdad kerületűek, pu­hák, szárnyasán metszettek. A számos ap­ró virág a szár csúcsán sátorozó, kicsiny, rövid koc~ányú. Virágai fehérek, általában útszegélynek ültetik. Magról szaporítják. Egyik legszebb fajtája az óriás margit­virág. Az óriás margaréta nevének megfe­lelően nagykelyhű virág, átmérője a tíz centimétert is meghaladhatja. A virág szir­mai hosszúkásak, hófehérek, a belső csö­ves virágok sárgák. Levelei krsé húsosak. Nedves talajt szeret, ezért szárazabb helye­ken öntözést igényel. Ismerjük még a sarkvidéki margarétát és a rózsaszín margitvirágot. A sarkvidéki margitvirág, az Északi Sarkvidékről szár­mazó törpenövé''ű virág. Nálunk magas­sága eléri a két—három decimétert is. Le­velei kissé húsosak, virágai aprók, fehérek. A rózsaszín margitvirág a Kaukázusból származik. Virága magános, szélessége el­éri az öt—hat centimétert i*. Sugárvirágai a rózsaszín különböző árnyalataiban pom­pázhatnak, belső csöves virágai aranysár­gák. Napos helyen nyár elején virágzik. Az egynyári margarétát verbénával ül­tetjük. A lila verbéna alacsony növésű, húsz—harminc centiméternél nem maga­sabb. A virágai eleinte emyőszerűek, ké­sőbb megnyúlt, háromágúak, sötétlilák. Magról szaporítják. Egész nyáron virágzik. Több fajtája ismert hazánkban. Ezt a két kiválasztott virágot, az utak mellé, a fák alá ültessük el. Tehetünk a virágmagokból a kerítések mellé is, de ve­gyesen: verbénát, margarétával. Nyáron a zöldellő fák, bokrok mellett a virágok sok­féle színében is gyönyörködhetünk. Lakó­helyünket körülvevő utcák virágos kertté alakulnak át. • R. Zs. Otthonunk üvegtárgyai Hirtelen sültek Bélszín zöldséggel Egy szép bélszínt megmosunk, ruhával felitatjuk, 3—4 dkg csi­kókra vágott füstölt szalonnával megtűzdeljük, majd zsírban né­hány szelet hámozott zöldséggel, egy fél kg megtisztított, rózsáira szedett kelvirággal együtt átsüt­jük. Utána kevés vízzel felereszt­ve, 2 dl tejföllel és a saját levé- vel locsolgatva a sütőben puhára pároljuk. Felszeletelve és a saját levében felmelegítve tálaljuk, — burgonyapüré vagy rizskörettel. (Készíthetjük hirtelensültnek Is, szeletekre vágva, kiverve és ros­ton 5—5 percig sütve.) Bélszín tükörtojással A néhány napig érlelt bélszínt megmossuk, hártyáját lefejtjük, a húst ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, megsózzuk, borsozzuk, olajjal bedörzsöljük és előmele­gített roston a szeletek mindkét felét 5—5 percig sütjük. Ezután adagolva tányérra rakjuk. Min­den szeletre egy-egy tükörtojást sütünk és óvatosan rácsúsztat­juk. Burgonyapürévei, salátával tálaljuk. Bélszín szardellapasztával 60 deka blészínt megmosunk, a hártyáit lehántjuk, a húst felsze­leteljük. meghintjük töröttbors- fal, megkenjük szardellapasztá­val és o’ajjal. Utána a szeleteket í>gymáshoz szorítva tálra rakjuk, fcogy ismét egy húsdarabot ké­pezzen. Az egymásra rakott sze­leteket egy dl fehér borral meg- locsoljuk és ebben a pácban reggeltől estig vagy estétől más­nap délig állni hagyjuk. Majd előmelegített roston hirtelen ki­sütjük A kisült szeleteket tálra rakjuk a vegyes - körettel együtt és a felforralt páclével megta­psolva tálaljuk. (A vgyes köret apró kockára vágott, zsírban párolt karottából, ugyancsak pá­rolt kon-^ervborsóból és kelvirág­ból álljon.) Sajtos bélszín 60 dkg bélszínt megmosunk és nem túl vékony szeletekre vág­juk. Mindkét oldalát sózzuk, bor­sozzuk, esetleg egy kevés kö­ménymaggal is meghintjük, utá­na olajjal dörzsöljük le és az előmelegített roston a szeletek mindkét felét rózsapirosra süt­jük. Tányérra rakva az adagokat olvasztott vaijal locsoljuk meg és 10 dkg reszelt sajttai hintjük még. Tört burgonyával és sava­nyúsággal találjuk. „Szívkábító” sör Albert Ramfit, a gyógy­szermentes, természetes test- mozgásos gyógyítás élharco­sa megállapította, hogy a sörhab károsan hat a szív­re. Azért ugyanis, hogy a hab nagyobb és keményebb legyen, kobaltot tesznek a sörbe. A kobalt használatát már betiltották a kanadai és az amerikai sörgyárakban A szakértők most azt köve­telik, hogy ugyanilyen in­tézkedést hozzalak a sziget* ,«§gsígbi® la Észre sem vesszük, az üvegtárgyak, — a poharak, vázák, tálcák és üvegek, —- végigkísérnek életünkön. Nélkülözhetetlen használati tárgyak és sokszor igen szép díszítői otthonunknak. Érde­kes, hogy a műanyagok tér­hódítása mellett is, az üveg napjainkban éppen olyan kedvelt, mint amikor még híre, hamva sem volt a mű­anyag tálaknak, poharaknak, kancsóknak. Az üvegtárgyak mindig megújulnak, formá­juk és színezésük, díszítésük alkalmazkodik, követi a kor ízlését, formáiéval a célsze­rűséget szolgálja. Minden háztartásban hasz­nálnak vizes, boroskancsó- kat, ivópoharakat. A hasas és csúcsos formák leegysze­rűsödtek, a fehér üveg meg­színesedett. A legújabb kan­csók — szürke, zöld színben, poharakkal kiegészítve ké­szülnek a gyárakban. A cél­nak nemcsak megfelelőek, hanem szépek is. (1. kép) Az üveg és porcelánboltok sohasem kínáltak még eny- nyiféle poharat, mint nap­jainkban: Ez szükséges is, a vendéglátó italok gazdag vá­lasztékához is, s módosult a kínálás szabálya is. A coc- télt más pohárból illik kí­nálni. mint a bort, a vermu­tot más formájú pohárban adjuk vendégünknek, mint a szörpöt, vagy a fröccsöt. (2. kép) — kovács — Kötött pulóverek testvé e nek A pulóvereket két színnel, de azonos vastagságú fo­nállal kötjük, a színén sím 'n, ba'oldalán fordítottan. (A két pulóver színe ne legyrn azon s fe tétlen) A bele­kötött mintához (ez is két v'ltoza ot mutat) a fonalat a műnk 4 b toldatán vezetjük éslaz'n, de nem < gan kezd­jük a kötést a megfelelő fonállal. A minta 23 szemből álL Nem csupán gyerekháború? E lterjedt játék ma is a rabló-pandúr. Gyer­mekjáték, kamaszjá­ték — és mindenki volt ser- dületlenebb is, amikor az volt az öröm, ha célbatelált a homokból gyúrt „bomba”. Csakhogy — főként lakó­telepeken — olyan hadszín­terek alakulnak ki, ahol a pandúrok szerepét sok he­lyen a felnőttek veszik át Elkeseredett idős emberek panaszkodnak, joggal a ház gyerekeire: nem tudunk ve­lük szót érteni, nem tudjuk nekik megmagyarázni, hogy ne az idős lakók ablakát bombázzák focizás ürügyén. Talán beszéljenek a gyere­kek szüleivel? Szaporodnak az ilyen panaszok, s elfajul­nak a viták. Jogi tanácsot kért a szerkesztősépünktől egy édesanya: a házban la­kó gyerekek összevereked­tek. s az egyiknek az édes­apja úgy tett igazságot, hogy a kisebbiket — köz­tük a panaszttevő fiát is — alaposan elnásnágolta. mond­ván: ha apád nem teszi meg — itt vagyok én!” Nem a jogi esetet akarjuk boncol­gatni — a legtöbb ember űgvis tudja, hogy a gyere­kek bántalmazását még szü­leinek is tiltják a paragra­fusok. De a puszta jogi tény­állás mellett is van tanulsá­ga eev-egy ilyen ügvnek. Talán azzal kellene kez­deni. hogy a gverekháborúk tükörkénei a felnőttek hi­deg- és melePháborúinak. Mert ritka gverek az, ame­lyikkel szülei nem tudják megé-tetni. ha akaríák hogy az udvarnak, a játszótérnek melyik részén játsszon, hogy ne zavarjon senkit és ne üsse a kicsiket. Naív felté­telezés? Nem. bizonyára nem az — ha ugyan a gyerek nem ahhoz szokott, hogy szülei is pofonnal támaszt­ják alá érveiket. Akit ütnek, az igyekszik ütni — ha visz- szaütni nem sikerül, üti -zt, aki védtelen. Ha gorombák a gyerekkel a felnő'tek. va­lahol megtorolja. Kiállítja nagviából a bizonvítványt a családról is: ha otthon nincs becsülete a nagymamának, nagypapának, az idős szom­széd nénit se veszik sem­mibe. Láttam édesanyát, aki alig tudta lenlezni örömét, amikor az övónéni panasz­kodott: Pis+ike megverte a paítását. „Na yógre — gon­dolta 07 anvuka — n-m i°sz maPa ez a gyedek. Mar nemcsak őt ütik. ő is tudja használni az öklét”. Csakhogy: „felkavarjuk a vizet akkor is, ha többet használna, esetleg mindent gyógyítana, két jó szó. Eljár a kezünk akkor is, ha ér­telmes beszédre lenne szük­ség — talán mert ütni egy­szerűbb, mint mondani. Ta­lán még végig se gondoltuk a sérelmet, már meg is sze­reztük magunknak az elég­tételt. Hirtelenek vagyunk, mi, okos felnőttek egymással is, a gyerekkel is. Nem születtünk valahá- nyan pedagógusnak, de gye­rekeink vannak. Neveljük őket, ahogy tudjuk — a jó szándék megvan bennünk. De nem torzítanak-e nagyon a rossz tapasztaltok? Ütöt­tek bennünket? Mi is ütünk. Tiltották nekünk? Mi is megtilthatjuk. Tudom, egyik j oldala ez a kérdésnek — hi­szen sokan meg azt mond- ‘ ják: „ilyenek ezek a mai fiatalok, mert nem vagyunk szigorúak. Én nagyon jól nevelem a gyerekem, de a szomszéd bezzeg...!” Nem győznénk polemizálni, ha egyszer egy pástra ereszte­nénk érveink pengéit. Ne szaladjunk be most abba az utcába, hogy „olyan- e” a mai fiatalság. Magun­kat és másokat is okolhat­juk, ha hevenyészett és igazságtalan ítélettel csak rossz véleményünk van ró­luk. Biztos akad okunk is, hogy azt vágjuk* oda néha a más gyerekének: „Ha apád nem teszi meg, majd én..." Okunk lehet, de jogunk, hogy megüssük más gyere­két — nincs. Ezt próbáltuk megértetni a panaszkodó édesanyával, aki két meg­oldást látott: vagy fe’jelenti a verekedés ap ■ t, vagy — elveri ő is más gyerekét. „Béketárgyalás” szóba sem jött. Lám: a gyerekek előbb ismernek átmenetet, mint mi. Akiket tegnap „kiosztot­tak”. holnap lehet barát. P edig beleszólhatnánk, mi felnőttek, okosan a gverekcsa'ákba. Bé­kességet lehetne tenni kör­nyezetünkben és tudnánk is mindenütt, szomszéddal, a szomszéd gyerekével is. Ha nem „hadüzenetekkel” köze­lednénk egymáshoz, hanem a szép szavak olajárával. írott malaszt? Tudom, hogy so­kan mintha parázsba léptek volna, ha ez a téma szóba- kerül. Fáj is. meg 'V'íbíti is az emh'reket. Pedig hinni kell abban, bogy a gverek értelmes. A felnőtt is. F>ért az értelmes beszédnél, ielen- fősége van. Ereje is. ha akar. juk. Likőr, bólé, koktél NARANCSLIKÖR 3 dl 96 fokos szeszt 3 dl nyers tejjel, 20 dkg reszelt rancshéjjal és egy dl vízzel felfűzzük. Közben 25 dkg porcukorból és egy pohár vízből sűrű szirupot főzünk. Amikor kissé kihűlt, a folya­dékot kétliteres üvegbe rak­juk, lekötjük és nyolc napon keresztül meleg helyen tart­juk, úgy, hogy naponta fel­rázzuk kissé. A likőr mint­egy hat hét múltán átlát­szóan tiszta lesz. Ekkor már fogyasztható. MEGGYLELKE A meggylelke alapanyaga és készítési módja ugyanaz, mint a narancslikőré, csupán a narancshéj helyett ezúttal 25 dkg kimagozott cigány­meggyel vagy ennek megfe­lelő mennyiségű meggybefőt­tel készítjük. Jó, ha télen víz helyett, a szirupot a meggy­befőtt levéből készítjük. Nyáron egy—két dkg meggy­magot is rakhatunk hozzá, ettől érdekes, kesernyés ízt kap. TOJÁSLIKŐR A ’ tojáslikőrt is azonos alapanyaggal készíthetjük, de narancs helyett ezúttal sűrű vaníliakrémet készítünk és ezt töltjük a szesz és a szirup mellé. Vaníliakrém készítése: 3 dl tejet felforralunk, mielőtt teljesen felforrósodna két tojásból, két tetőzött evőka­nál porcukorból, egy vanília­porból és két csapott kanál lisztből kikevert sima masz- szát — óvatosan adagolva, nehogy összefusson — adunk hozzá és folytonos keverés mellett besűrítjük. ŐSZIBARACK BÓLÉ A bóléstálat jéggel körül­rakva. mély tálba helyezzük. Utána tegyünk a tálba 4—5 db nem túl érett, de nem is kemény hámozot őszibarac­kot, amit villával megszur- kállunk, öntsünk rá 3 evő­kanál porcukrot és egy li­ternyi finom fehérbort. Hagyjuk a boros őszibarac­kot két-két és fél órán ke­resztül állni, utána tegyünk a tálba 20 szem tisztított mandulát és öntsük fel fél deci konyakkal, fél deci ma- raszkinóval, majd egy üveg pezsgővel vagy habzóborral. Hagyjuk ismét a jégben áll­ni és a tálalásnál minden bólépohárba egy fél vagy egész őszibarack és néhány szem mandula kerül. Télen őszibarack befőttből ké”zít- hetnik. Jégszekrényben is le­hűthetjük. WHITE LADY-KOKTÉL A koktél egvharmad része citromlé, egyharmad része tripple-sec és egyharmad ré­sze gin. A háromféle italt ke­verő pohárban alaposan ösz- szerázzuk és koktél pohárban szolgáljuk fel aminek a kari­máját előzőleg kristálycukor­ban mártottuk meg. Minden pohár ital tetejére vékony szelet citromot helyezünk. PUNCH Fél liter vízből és 40 dkg szirupot főzünk, beleck var­juk egy nagyobb narancs és egy citrom levét. Belereszel­jük egy fél citrom héját is. Utána néhány kávéskanál ru­mot adunk hozzá, aszerint, hogy erősebben vagy kevés­bé erősen szeretjük. A rum­mal együtt felfőzzük és for­rón poharakba öntjük. Rak­junk töltés előtt a poharak­ba egy-egy kávéskanalat, ne­hogy elpattanjanak. A poha­rak aljára egy-egy szelet na­rancs kerül. Jó ha evés tea­eszenciát is öntünk bele. P. Szőke Mária Török Juli»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents