Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 5, A fasoroktól a kongresszusi termekig Áz Ónon követelményei — Mi az aranybányájuk? — Exportpiaci színvonalon Húszéves jubileumára készül a Faipari KTSZ Jászárokszá Izsón Sokág tartott a minap a brigádvezetők megbeszélése Jászárokszálláson a Faipari Ktsz Kossuth utcai telepén. Farkas József üzemvezető emiatt a délután érkező ven­dégeket nem is fogadhatta, hanem egy irodai munkatárs­nőjét bízta meg a kalauzolá­sukkal. Hogy az általa vezetett brigadénos-tanécskozáson mi mindenről esett szó, azt így a vendégek nem is tudhatták meg. A Faragó Ferenc ktsz- elnöknél szerzett tapasztala­tok nyomán egyet-mást azon­ban sejteni lehetett erről. — Annyit mindenképp, hogy az­nap sürgette tőlük az Or'on táviratilag jó pár száz tévé­káva szállítását. A rövid ha­táridő miatt szükséges tenni­valókat is alighanem meg- hányták-vetették a brigádve­zetők. Annál is inkább, mert a gyorsaság náluk aztán vég­képp nem lehet „üsd össze, csapd össze” munka. Nagyon is precíz követeleménveket szab az Orion. A tévé-kávák­nak tizedmilliméteres pontos­sággal — mint az elnök mondta, ilyen tűréshatárral — kell készülniük. Ugyanám megküzdőitek eleinte azért, hogy a legkülönbözőbb mű­szaki előírásokat — rádiu­szokat, paramétereket — a vevőtől elvárt fokon és mó­don érvényesítsék. A tudás és feayelem tartalékai Most ahogy lehet, könnyí- íenek ebben magukon. Rajz­olvasó tanfolyamot szervez­tek, hogy a résztvevők meg­tanulják a műszaki rajzon jelölt ábrák, metszetek, alul- felül-oldalt-elől-... stb. néze­tek jelentését, a leírás min­den csínját-bínját. Ilyen hoz­záértéssel már a tanfolyamot végzettek számára a tervrajz nem kusza ákom-bákom. ha­nem értelmes útmutató lesz a munkához, a kávakészítés módozataihoz. S noha ez a tanfolyam nem ad szakkép­zettséget, szakmai biztonsá­got, jártasságot mindenkép­pen nyújt, tehát a haszna, értelme vitathatatlan. Úgyszintén — sőt. még in­kább — annak a gépmunkás tanfolyamnak is, — amelyet most készítenek elő. Egy utóbbi munkaügyi miniszteri rendelet szerint ily módon már szakmát tanulhatnak azok, akik több éve gépen dolgoznak és a gyakorlat ru­tinjához most megszerzik majd az elméleti tudást, hoz­záértést. Legfőbb ideje ennek azért is, mert javul ezáltal a szakmunkások arányai, amely most alig negyedrésze az ösz- Kzes dolgozói létszámnak. Ez az arány bizony ala­csony, főként olyan Igényes, sőt — mondhatni — kényes kivitelű termékek esetében^ mint az említett tévé-káván, vagy az ugyancsak Orion- megrendelésre készülő hang­szóró-dobozok. Ez utóbbiak igazság szerint nem is dobo­zok csupán, hansm ma már komplett rendetetésszerű — készáruk, mert az Orlontól kapott hangszórókat is bele­építik. szerelik a dobozokba a ktsz dolgozói, és úgy szál­lítják — használatra készen a megrendelőnek. Ez a sze­relési munka — megfelelő gyakorlottság után 8—10. de lehet, hogy később még több ügyes kezű asszonynak, lány­nak nyújt majd kereseti le­hetőséget a szövetKezetben. Az Orion ugyanis csupán ez évben 15 ezer ilyen hangszó­ró elkészítését kéri a ktsz- től, s később ez a darabszám még nagyobb lehet. Végső soron a szakismere­teket bővíti mindkét tanfo­lyam. S az igényes munka­végzéshez jobb hozzáértést biztosítva, olyan tartalékok hasznosítását teszi lehetővé, amelyek a nagyobb tudásban rejlenek. Másrészt a ktsz ama lehetőségek jobb kihasználá­sára is törekszik, amelyek a technológiai és a munkafe­gyelem fokozásából, további szilárdításából származnak. Az ezzel párosuló jobb mun­kaszervezés, az irányítóic műszaki képzettségének fej­lesztése vitathatatlan erőfor­rás. Olyan „aranybánya”, — amelynek a kincseit a ktsz dolgozóinak jórészt még ez­után kell a maguk javára feltárniuk és értékesíteniük. Lényegében erre a lehető­ségre, a tudás és a fegyelem tartalékainak hasznosítására alapozza új ötéves tervét is a szövetkezet. Intenzív fejlő­déssel számol ez a terv, hi­szen a termelés növelését 80 százalékban a termelékeny­ség emelésével akarja elérni a ktsz. öt év múlva a tavalyi termelési értéknél egyhar- maddal többet állítanak majd elő. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az 1970-ben el­ért 14 millió 655 ezer forint­tal szemben 1975-ben 22—25 milliós termelési értéket fog­nak produkálni. A tudás és a fegyelem tar­talékai mellett az intenzív fejlődésnek azt a módját is alkalmazzák, amit a r éppark további korszerűsítése, az anyagmozgatás gépesítése, a közúti áruszállítás gépi fel­tételeinek bővítése jelent. — A tervidőszak során a ben­ti üzemük fokozatos kite­lepítését is tervezik a Kos­suth utcai telepre, ha ennek az anyagi feltételeit elő tud­ják teremteni. Étihez azon­ban a saját erőforrásuk elég­telen, csak számottevő külső segítséggel valósíthatják meg a kitelepítést. Gondoskodás az emberről öt év alatt a munkakörül­ményeket is tovább javítják. Korszerűsítik például az üze­mek fűté'ét, jobb elhelyezést kívánnak biztosítani az ad­minisztratív dolgozóknak is. A szociális ellátást a mosdók, fürdők, öltözők bővítésével és korszerűsítésével fejlesz­tik tovább. Ily módon az emberről való gondoskodás munkahelyi feltételeit javít­ják a terv megvalósításával. A középtávú terv azoknak a feltételeknek a továbbfej­lesztését Is tartalmazza, ame­lyek a jövedelem, a kereset növelését alapozzák meg. Évenként átlag 2,5—3 száza­lékos reálbémövekedést akar a szövetkezet biztosítani dol­gozóinak. Amikor tehát el­várja tőlük a jobb munka- fegyelmet, a munkaidő gaz­daságosabb kihasználását, ennek fejében gondoskodik is munkahelyi körülményeik és kereseti lehetőségeik javí­tásáról. Megkülönböztetett gondos­kodásban részesülnek a ktsz régebbi dolgozói, a törzsgár­da tagjai. A részükre járó fokozott megbecsülést külön szabályzat írja elő. Akiknek például tavaly már 5—10 év közötti munkaviszonyuk volt a ktsz-nél. azok minden esz­tendő után 53 forintot kap­nak. míg a tízen felüli éve­ket duplán számolják a törzsgárda-járandóság oda­ítélésénél Ugyanakkor az egészségre ártalmasabb, va­lamint a nehéz fizikai mun­káért ez a járandóság is na­gyobb. Itt kell megemlíteni, hogy a múlt évben különböző cí­meken — üdültetés, jutalma­zó". segélyezés stb. — kifize­tett jóléti kiadások összege 82 ezer forint volt. Ebben a sport támogatására adott pénz is szerepel. S hogy ez is „hasznos befektetés”, azt a röplabdázó és atlétizáló fiatalok eredményei tanúsít­ják. A ktsz 180 dolgozójának mintegy harmada-negyede fiatal és jórészük nemcak kedvelője, hanem művelője is a sportnak. Az atléták például az OKISZ-kupa me­gyei bajnokságán az utóbbi é'’»'-hen annyiszor lettek el­sők, hogy most már a ván­dor erleg végleg az ő birto­kukba került. A röplabdázó nők pedig a felszabadulási jubileumi vándorserleget ér­demelték ki. Mint az elnök mondta, a fiatalok nagy többsége Igen jól helytáll a termelő mun­kában Is. Ebben bizonnyal része van a K7SZ-szerveze- tüknek is, amelynek dicsére­tére vall, hogy magas szer­vezettséggel egyesíti a KISZ- korú fiatalokat. Egyébként is illik, hogy ez az alapszerve­zet minden tekintetben jól dolgozzék, mert a község KISZ-titkára i- a ktsz tagja, mint személyügyi előadó. Mégis, ha a szövetkezet szocialista brigádjairól van szó, helytálló azt mondani, hogy az ő tevékenységük to­vábbfejlesztése érdekében a mozgalmi szerveknek még van mit tenniük. Annál is inkább, mert az intenzív fejlődés emberi tartalékai­nak — mint a szaktudás és a munkafegyelem — kihasz­nálásban a szocialista bri­gádmozgalom szélesítésével sokat érhetnek el. Jelenleg négy olyan bri­gádja van a ktsz-nek. amely a megtisztelő cim tulajdono­sa. További hat munkabri­gád ugyancsak részese volt tavaly a kongresszusi ver­seny sikerének. Ez a siker — mint az elnök mondta — 665 ezer forinttal mérhető. A verseny céljául ugyanis a termelési terv túlteljesítését jelölték meg, s azt az imént említett összegnek megfelelő mértékben érték el. (A terv 14 millió volt, a tény 14 mil­lió 665 ezer forint lett.) El­ismerésre méltó teljesítmény. Ha pedi» a verseny — bi­zottság által értékelt — má­sodik félévi eredményeként elért helyezésekre gondolunk, nyilvánvalóan szorgalmazni kell a szocialista brigádmoz­galom kiterjesztését. — Míg ugyanis az első helyen a címtulajdonos Április 4 bri­gád végzett, a második he­lyezést a Csikós József vezet­te gépműhelyl munkabrigád érdemelte ki Ami Kor ezért a már megkapott jutalomhoz a dicséret is megilleti őket, elgondolkoztató, hogy az er­kölcsileg és tartalmilag egy­aránt ragosabb szocialista brigád címért történetesen ez a kollektíva miért ne ver­senyezhetne. Ha akadna, aki — akár testület nevében is — erre biztatná őket... Mérföldkövek a máig Eddig javarészt a szövet­kezet jelenére és lövőjére for­dítottunk szót. Méltán becsben tartják azonban múltjukat is a ktsz dolgozói, akik jól tud­ják. hogy eddigi küzdelmeik révén jutottak el a mához, s csak a mostani eredményeik továbbfejlesztésével gazda­gíthatják. teljesítheti« ki jö­vőjüket is Faragó Ferenc elnök is így vallja ezt — bizonvság. hogy már az alanítás 15-ik évfor­dulóiéra gondosan számba vette a múltat. S-Vat zs szí­vesen beszélt róla e so-ok kanosán is. Tizenketten ala­pították a mai ktsz elődjét 1951. május 8-án. Gvakorla- tilag azonban csak három hónap múltán, augusztus 1- éa látott munkához a Fatö­megcikk és Játékkészítő Kis­ipari Termelőszövetkezet né­ven egyesült tizenkét ember. Nyo’can lehettek köztük, akiK már az alakulás előtti időkben dolgoztak a község játékkészítő kisiparosánál, — Holló Mibálynál. akinek gé­pei hatósági eljárás folytán — a szövetkezet tulajd'nába kerültek. Ö maga pedig üz­letszerzője és afféle szaKta- nácsadója lett a ktsz-nek, amely a községi tanácstól megkanta a mai központi te­lepen lévő akkori éoületet. hogy azt műhellyé alakítsa. Még augusztusban kilencezer forint szövetkezeti hitelt is kapott a ktsz az indu’ás fel- tételeineK biztosítására. A környékbe'i cipész ktsz- ek megrendelésére fasarok gyártással kezdte működését a szövetkezet, amely az egy­korú adat szerint n'-olc dol­gozójának az első tíz naora összesen 1639 forint munka­bért fizetett. Az 1951-es IV. negyedévre már terve is volt: 73 ezer forint termelési érté­ket kellett előállítania az év utolsó három hónapjában. Az esztendő végeztével esedékes szerénv összegű nyereségré­szesedésükről a tagok önként lemondtak a további fejlesz­tés céliaira. A következő évi termelési terv már egymillió forintnál nagyobb érték megtermelé­sére kötelezte a szövetkeze­tek amelynek az akkori ter­melő létszáma elérte a negy­venet. Egy dolgozó havi át­lagban nvolcszáz forintot ke­resett 1952-ben. Az első terméknek számító cinő-fasarok után — nevéhez híven — különféle játékok gyártását is megkezdte a ktsz. Játék-talicska, állatfi­gurákkal ellátott kerekes fa­játékok, hinták, játék-szer­számkészlet szerepelt a ..gyárt­mánylistán”. Aztán közhasz­nú cikk gyanánt, százezer­számra gyártottak különböző színű fagombokat, amelyek divatosak voltak az akkori öltözeteken. Az alakulást követően a szövetkezet ügyvezetője Gör­be Bálint volt, aki jelenleg már nyugdíjas. Ez a hiva­talos megnevezés — ügyve­zető — egyébként a ktsz-el- nök elődjének a rangja volt. Ma már szintén nyugdíias az alapító tagok közül Raffai Ferenc, Szerző Antal. Tóth János és Szabó Angéla. Az ötvenes évek eleién lépett a szövetkezetbe Goda László, aki nyugdíjazásáig a terme­lés szakmai irányítója volt. Szintén a „hőskorszaknak” — csaknem a kezdetétől vezette a könyvelést Pogány Irén. — aki már szintén nyugdíias. Itt említjük meg. hogv ala­pító tag egy sem dolgozik ma már a ktsz-ben. Négy elnök-előd után. 1959- ben került a szövetkezet élé­re Faragó Ferenc. aKi azt megelőzően már négy évet dolgozott a szövetkezeti ipar­ban. Több tízezer eladhatat­lan fagombot már 6 ítélt „tűzhalálra”. Ugyancsak az ő elnökletével határozta el magát a ktsz vezetősége ar­ra, hogy fokozatosan kicse­réljék a régi géneket, s hogy új termékcsalád meghonosí­tására is terveket készítse­nek. E terveK alapján kezdték meg az irodabútorok gyártá­sát a 60-as évek derekán. Trapéz nevű — saját terve­zésű — irodabútor-típusaikra gyártási oltalmat is kaptak a Találmányi Hivataltól. Benti (a község központjában lévő) műhelyeikben ma is iroda­bútorokat gyártanak. Tavaly csaknem nyolc és háromne­gyed millió forint árbevéte­lű« ezek értékesítéséből szár­mazott — Itt említjük meg. hogy a KT«!7ÖV 1965-ös me­gyei termékbemutatóján ki­állított do1go7óc-r>ha-beren- dezésével I. díjat nyert a szövetkezet. A gépvásárláshoz jórészt saját erőből — ennek terhé­re bankhitel felvételével — teremtették elő a pénzt, másrészt az OKISZ anyagi Faragó Ferenc elnök, a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója eszközeiből is (elnézést a csú­nya szóért) „kibrusztoltak’ maguknak, amennyit lehetett 1966-ig beruházás címén gyakorlatilag a régi gépek le­cserélését, valamint be'ső épület-átalakításokkal öltö­zők, fürdők építését végezték. De nem kell ám azt hinni, hogy csupa új gépet vásárol­tak a régiek helyett. Egy Veszprémből beszerzett — ott már Kiselejtezett — napi kb. 10 köbméter teljesítmé­nyű gatter keretfűrés^gép- hez a szövetkezet történeté­nek új fejezete fűződik. Ezt a masinát eredetileg azért vették, mert a környező ktsz- ektől annyi bérmunkában végzett fafeldolgozásra szóló megrendelés volt, hogy azt a kisebb teljesítményű gatter-, fűrésszel nem győztéK telje­síteni. A nagy gattert még-; sem állították munkába so­ha. Mi több, össze sem sze­relték... végül a vételárnál több pénznél túladtak rajta. E hasznon túl még arra is jó volt ez a masina, hogy újabb és újabb bankhitelek felvételéhez szolgáltasson alapos okot-indokot. Előbb elkészült a betongépalap, — amelyre a gattert állították volna. Most ez a tűzoltóvíz tárolója a Kossuth úti tele­pen. A föléje épült üzemnek egy nagyméretű acélvázas te­tőszerkezet volt az elődje. Erre olyan indoKkal kaptak bankhitelt, hogy a gatter nem állhat a szabad ég alatt, esőnek-hónak kiszo1 gáltatva. De széltől-hidegtől átfűti tetőzet alatt sem folyhat a munka — ez volt az indok a falépítéshez szükséges köl­csön megszerzésére. Sikerült. Egy szó mint száz — egvik indok követ Kezett a másik­ból, s 1967 óta felépült a Kossuth utcai üzemház, — amelyben az Orion megren­delésre készülő termékeket gyártják jó munkakörülmé­nyek között. Kétezer négy­szögöles egyébként a Kos­suth utcai teieK — megfe’elő helyül szolgálna tehát a ktsz teljes ide településére. Ám ehhez sok pénz kell. bár az alapos indok ezúttal sem hiánvzik az igényléshez, csak legyen aki folyósítsa a szük­séges összegeket. Faragó elnök úey tudia. a bútorgyártás feüesztésére központi támogatási forrást" biztosítanak a IV. ötéves tervben — BizaKod'k tehát, hogy ebből hátha jut nekik is. Hogy érdemesek reá, azt nem csupán korszerű, ízlé­ses, szép kivitelben — soro­zatban gyártott — irodabú­toraik tanúsítják, han^m a különleges — egyedi tervek alapján készült — elektro- akuszt.iKai berendezések is. Csaknem négymillió forint értékben gyártottak ilyene­ket az Elektroakusztikai Gyár megrendelésére. Kongresszusi termek bútorai voltak ezek főképp, s a Szovjetunió t«bb városába valamint az NDK fővárosába is eljutott? k. Ott képviselik most a iászárok- szái'ásí amely­nek eredeti neve — énnen a hútTCvártás meghonosításá­val — a hatvanas éi-ek dere­ire-. <i»nzott s azóta így hangzik: Faipari Ktsz. Ha még szebben hangzanék —- az sem lenne túlzás.----------- Pf'~ g F arka* Béla a tévé-káva készítése közben Czagány Jánosné és Bobák Szilveszterné hangszórót szerel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents