Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

XXII. évf. 51. sz. 1971. március 5., péntek. VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Az igazságügy-minisztca* látogatása Szolnok megyében Ifjúsági gyűlés Jászberényben Tegnap délelőtt tíz óra tájban érkezett Szolnokra, a megyei pártbizottság szék­házéba dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, igazságügy- miniszter, akit útjára elkí­sért dr. Gárdái Gyula, a minisztérium pártbizottságá­nak titkára is. A vendégeket Csáki István, az MSZMP KB tagja a megyei bizottság só titkára Fodor Mihály, megyei tanács vb-elnöke és dr. Kuhnyár László, a me­gyei bíróság elnöke fogadta. Csáki István tájékoztatója Csáki István ismertette a nap programját, majd rö­vid tájékoztatóban számolt be a megye gazdasági és politikai életéről. Elmondta: a III. ötéves terv eredmé­nyeinek ismeretében megál­lapítható, hogy az öt év alatt a megye ipara 60 szá­zalékkal nőtt és mintegy húszezerrel többen találtak megélhetést az iparban. Az elképzeléseket ismerve, a IV. ötéves tervben sem lesz ki­sebb arányú az ipar növe­kedése, amelynek összter­melése a múlt évben 13 mil­liárd forint volt. A mezőgazdaság teljesítő képessége jelenleg 50 száza­lékkal magasabb, mint a III. ötéves terv első évében. Tájékoztatójában Csáki István beszélt arról is, hogy a megyét különböző, termé­szeti csapások miatt 1970- ben 600 millió forintnyi kár érte. A veszteség kétharmad része a mezőgazdasági üzemeket sújtotta, ennek el­lenére a megye 121 termeló- szövétkézétébén az állam ga­rantálta a S0 százalékos jö­vedelem kifizetését A tanácstörvény kedvező visszhangja nagyrésze lábra állhat Né­hány termelőszövetkezetnél a természeti katasztrófa azonban vezetésbeli gyenge­ségeket is felszínre hozott. Egyéb kérdésekről szólva elmondta az első titkár, hogy a kereskedelemben az árak mozgása nem mindig találkozik a közvélemény egyetértésével. A hiánycik­keket véleménye szerint az árukészlet ésszerűbb össze­állításával lehetne megszün­tetni. Sokkal jobban figye­lembe kellene venni a vá­sárlók igényét. — Hogy fogadták a ta­(Foly tatás a 3. oldalon.) A zárszámadások minde­nütt befejeződtek és a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dás mérlege 23 tsz-ben mu­tatott hiányt. Ezeket a tsz- eket kellett szanálni: az okok többnyire a rossz idő­járásra vezethetők vissza. Kedvező időjárás esetén a Dr. Korom Mihály, Csáki István. Fodor Mihály és dr. szanált szövetkezeteknek Gárdái Gyula társaságában szolnoki városnézésen. A választások f rr 1 r r _ r r rr f elokeszi teserol tanácskozott a népiront megyei bizottsága Tegnap délelőtt a választá­sok előkészítéséről tanácsko­zott a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága. A beszámolót Oláh János, a népfront megyei bizottságá­nak titkára tartotta» Elmond­ta bevezetőként, hogy a vá­lasztásokra kedvező politikai légkörben készülünk. A párt X. kongresszusa minden alapvető társadalmi kérdésre választ adott, s direktívaként kijelölte a szocialista társa­dalom építésének tovább­folytatását magasabb színvo­nalon. A harmadik ötéves terv eredményeire alapozva hozzákezdtünk a negyedik ötéves terv feladatainak végerhajtásához, a terv leg­főbb célkitűzéseit ismertette az előadó. Majd méltatta a választá­si törvényt, melynek tovább­fejlesztéséről 1970-ben rendel­kezett az országgyűlés. Az 1970. évi III. törvény azt szolgálja, hogy a szocialista demokratiemus a választások során méginkább érvénye­süljön. Kifejezésre jut ez az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának elkülönítésében is. Köztudo­mású, hogy az új tanácsta­gok megbízatása két évre, a képviselők mandátuma pe­dig négy évre fog szólni. Előrelépés, hogy az állam­polgárok akarata nemcsak a Cukorrépa (Tudósítónktól) Nagy érdeklődés előzte meg azt a tanácskozást, amelyet tegnap a Szolnoki Cukor­gyárban tartottak. Több mint százhatvan- me­zőgazdasági szakember előtt Csorna János, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető főmérnöke a cukorrépa tér­választás aktusában, hanem már a jelölésnél is kifejező­dik. A kettős vagy többes jelöléshez biztosított a jo­gi garancia. Jelölni csak a Hazafias Népfront által meghirdetett jelölőgyűlésen lehet. S kap­janak számuknak, szerepük­nek megfelelő hányadban előlegezett bizalmat, jelölést fiatalok is, nők is, — mon­dotta Oláh János. Kívánatos a fizikai dolgozók megfelelő arányú jelölése is. Űj voná­sa még a választásnak a töb­bi között a megyei tanácsta­gok közvetett választása. A megyei tanács tagjait a he­lyi tanácsok (községi, váro­si) választják háromnegyed­részben saját tagjaik közük A javaslattevő itt a Hazafi­as Népfront. Az előadó hangsúlyozta, hogy a választás előkészítésé­ben felelősségteljes felada­tok várnak a népfront szer­veire, aktivistáira. E mun- ' kában kérjék a tömegszer- vézetek és tömegmozgalmak támogatását és alakuljon ki a jó együttműködés, hogy a szavazáson választópolgára­ink aktívan juttassák kife­jezésre akaratukat a szavazó­cédulán. A beszámolót vita követte. Felszólalt Fehér Imréné, Kántor Sándor és Tabák La­jos. termesztési Szo!nokon mesztés időszerű kérdéseiről tartott előadást. Főleg az ez­zel kapcsolatos gondokról beszélt. Elmondta, hogy bár a termésátlagok nőt­tek, a megyében mintegy 3 ezer 500 hektárral csök­kent a cukorrépa vetéste­rülete. A termesztés problémája vi­HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — Műanyagvédőréteg az épületek homlokzatán A főyárosi XL kerületi la­kóházak felújítására az idén összesen mintegy 92 millió forintot költenek — jelentet­ték be a XI. kerületi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén, amelyen a kerületi IKV számolt be te­vékenységéről. Az ingatlankezelő vállalat fokozott gondot fordít arra, hogy a lakóházak állaga ne romolják. Ezért olyan új technológiai eljárásokat al­kalmaznak, amelyek megvé­dik az épületeket az időjárás viszontagságaitól. így például az épületek homlokzatát műanyag védőréteggel „von­ják be’, a horganyzott vas­lemez esőcsatornák helyett pedig korszerű, műanyagból Illetve alumíniumból készült isőc^atornákat szerelnek fel. Négy évszázad néprajzi emlékei Évtizedek óta kutatja Tót­komlós gazdag helytörténe­tet, népszokásait, szlovák kulturális hagyatékait és gyűjti néprajzi tárgyait Kop­pány János helybéli lelkész. A papiak udvarában valósá­gos házi múzeumot rendezett be, ahol mintegy négy év­század emlékei láthatók tör­ténelmi sorrendben. A csaknem ezer néprajzi tárgyat őrző tótkomlós! házi múzeumban többek kozott hímzett párnákkal magasra- vetett mennyezetes agyat, „gondolkodó” néven ismert kényelmes faragott székét, sarokpadot, falipoicot, iara- gott rámája nagytükröt, népi motívumokkal gazdagon dí­szített menyasszonyládát lát­hatnak az érdeklődők. Szlo­vák menyecskék századeleji divatját idéző hímzett irha- Uodmönók, kontytartoK. ru- hadiszek, népviseleti emlé­kek, faragott mángorlók, fa­szenes vasalók, a kenderter-- inelés, szövés-fonás speciális munkaeszközei gazdagítják a gyűjteményt. Száz évvel ez- előt híres volt Tótkomlóson á fazekas mesterség. Művé­szi munkájukból maradtak fenn a speciális kéménydí­szek, korsók, tálak, bögrék, á kétnyelvű magyar—szlovák feliratos bütykösök- Eredetiben megmaradt a kézipingálással díszített bü- boskemence, a szúszék, a kü­lönböző mérőeszközök, ame­lyekkel a jobbágyok a föl­desúri járandóságot, a papi- tizedet mérték annakidején. A XVI. és XVII. századból szlováknyelvü zsoltárok, ima­könyvek maradtak fenn. Társadalmi óvodaépítési akció Af gyorsan iparosodó Nyí­regyháza egyik legégetőbb gondja, az óvodáskorú gyer­mekek elhelyezése. Az utóbbi években mind több édesanya foglalkoztatására nyílt alka­lom. de a gyermekek óvodai elhelyezésének lehetőségei alig bővültek. A gyermek- intézmények átlagos kihasz­náltsága 135 százalékos, de még így is 350 jogos igényt ném tudtak kielégíteni. A ne­gyedik ötéves tervben mini­málisan 1100 óvodai helyre Ion ne szükség, viszont a ta­nács erőforrásaiból csak 500 hely építésére telik. .A probléma megoldása ér­dekében — a megyei és vá­rosi pártbizottság, valamint a tanács kezdeményezésére» — az elmúlt napokban nagyará­nyú társadalmi óvodá-építési 1 akció bontakozott ki a város­ban. A párt és állami veze­tők személyes beszélgetése­ken kérik a vállalatok veze­tőinek, anyagi támogatását a hiányzó férőhelyek felépíté­séhez. A kezdeményezés nagy visszhangra talált. A nyír­egyházi Pálma Gumigyár 3 millió forint készpénzzel és félmillió forint értékű szak­ipari munkával segíti az óvo­da építését. A nyíregyházi konzervgyár 2 millió forint, a Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyáregysége 1 millió forint készpénzt ad, s 1 millió forint értékű vasipa­ri munkát is elvégez. A meg csak épülő Hullámpapír és Dobozgyár dolgozói a felvo­nulási épületekből 40 szemé­lyes üzemi óvodát alakítanak ki. A Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat 3 mil­lió forintot ajánlott fel, ezen­kívül elvállalta az 1100 óvo­dai hely megépítését. A me­gyei tervező iroda azzal tá­mogatja az akciót, hogy 400 óvodai férőhely tervét társa­dalmi munkában készíti el. Az eddigi tárgyalások ered­ményeként 43 vállalat aján­lotta fel, hogy készpénzzel, társadalmi munkával, anyag­gal és egyéb módon részt vesz az akcióban, s támoga­tásként eddig 33 millió forin­tot ajánlottak fel. Kedvezmények a nőknek Példamutatóan gondoskod­nak a dolgozó nőkről az esz­tergomi Látszerészeti Eszkö­zök Gyárában. Az évenként több mint 150 millió forint értékű terméket készítő üzemben 857 dolgozó közül 585 a nő. Az asszonyok meg­becsülését talán az fejezi ki a legjobban, hogy itt már megszokot gyakorlattá vált az egyenlő munkáért egyen­lő bért elvé. Az erkölcsi el­ismerésnél sem szorulnak háttérbe a nők, mert közü­lük több mint 400-an meg­kapták a kiváló dolgozó jel­vényt- Sokféle módon gon­doskodnak szakmai tovább­képzésükről is. így értek lel, hogy a vezetői posztokbn kedvező az arány a nők ja­vára. A megyében itt nyitot­ták meg az első, gyáron be­lüli csemege- és zöldségbol­tot, ahonnan kívánságra ha­za is szállítják az árut Azo­kat a nődolgozókat, akik la­kást építenek, kamatmentes hitellel, szállító- és kisgépek kölcsönzésével segíti a gyár, Elutaztak a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei A Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi minisz­tereinek bizottsági ülésén részt vett honvédelmi mi­niszterek, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka és törzsfőnöke csütörtökön el­utazott Budapestről. Befejeződtek a magyar—horvát tárgyalások Március 1. és 4-e között hazánkban tartózkodott Dra- gutin Haramija, a Horvát Szövetségi Köztársaság vég- rehajtó tanácsának (kormá­nyának) elnöke. Társaságá­ban volt Dusán Reljics, a végrehajtó tanács elnökhe­lyettese és Veszeljko Vel- csics, a végrehajtó tanács tagja és több más személyi­ség. A horvát kormányéin ök és a társaságában lévő szemé­lyiségek csütörtök délután elutaztak hazánkból. tanácskozás lágszerte sok gondot jelent. Ezt bizonyítja egyébként a cukor árának emelkedése is. Míg 1970-ben 25 volt, jelen­leg 105—110 dollár egy ton­na cukor. Az előadó a cukorrépa ter­mesztés iránti kedv csökke­nésének okait elemezte. Ezek között különösen a nagyüze­mi termesztéssel összefüggő technológiák kezdetlegessé­gét, a sok kézi munkaerő ■ igényét emelte ki. Beszélt a ) negyedik ötéves terv céljai- ! ról is, amelyben S hazánkban szeretnék eler­j ni, hogy a cukorfogyasztás a jelenlegi 33-ról 37 kilo- ! grammra növekedjék. A megyében a jelenlegi ter- í mésátlagokat figyelembe vé~ ! ve mintegy 2 ezer 500 hektár vetésterület növekedést sze­retnének elérni. Erre szükség van azért is, mert a cukor­gyárat korszerűsítik, és az eddigi napi 350 vagon feldol­gozása helyett 1972-ben már 500 vagonra növekszik a tel­jesítőképesség. Olyan tervek vannak, hogy a cukorgyár körzetében lé­vő mezőgazdasági nagyüze­meknél mintegy 11 ezer 500 hektáros cukorrépa ter­mesztő területet alakíta­nak ki. Csorna János szóit a vegy­szeres gyomirtásról is, amely a cukorrépa termesztés egyin fontos velejárója. Ismertettek e§y gyomirtásra alkalmas új növényvédőszert, .— amellyel I már sikeres kísérletek foly­tak állami gazdaságoknál.

Next

/
Thumbnails
Contents