Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 4. Természetes vagy szintetikus kávé Virágzó kávécserje Egyedül Latin-Ameriká- ban, ahol a kávé a legjelen­tősebb termelvények közé tartozik, tizennégy ország gazdasági helyzete függ a világ kávéfogyasztásától. Te­hát érthetően nagy izgal­mat keltett világszerte az a nemrégiben közzétett hír, hogy a kutatók biztató ered­ményeket értek el a szinte­tikus kávé előállítása terén. A népszerű Ness Coffee A kísérletek eredetileg a v ízben oldódó kávékivonat — az úgynevezett Ness Coffee — minőségének megjavítá­sára irányultak. Az oldódó kávé népszerűsége ugyanis világszerte évről-évre nő, jólehct aromában sokkal szegényebb, mint a főzött természetes kávéítal. Az egyre fokozódó keresletet mégis annak köszönheti, hogy segítségével készíthető el leggyorsabban, legkön­nyebben és legkényelmeseb­ben a kedvelt főzet. Ma már évente csaknem 4 millió zsák kávét dolgoznak fel Ness Coffee-vá. a világterme­lés 10—15 százalékát. A hagyományos kávéfő­zéskor a forró vízgőz az őr­leményből kioldja a színező, ösztönző, íz és aromaanya­gokat. A visszamaradó jól ismert „zacc'’ már csak tel­jesen értéktelen rostanyagból, cellulózból áll. A kávé összetevőit kutató vegyészeknek az aroma­anyagok csoportja okozza a legtöbb gondot, hiszen a színező és ösztönzőanyagok, valamint az ásványi sók ösz- szetételét már jól ismerik, azokat csak megfelelő mó­don hozzá kellene adni a szintetikus aromákhoz. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. íz és aroma Eddig 30 alkotóelemet si­került különválasztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aromaanyagéból. A kutatá­sok tovább folynak, s már. csak idő kérdése, hogy az alkotóelemek mindegyikét felfedjék. Legalább is ezt mondják a kutatók. Azt már is megállapították, hogy a komponensek olcsó vegyi­anyagokból. szintetikus úton könnyen előállíthatok lesz­nek. Amikor a vegyészek ed­dig eljutottak a kutatásban, arra gondoltak, hogy a szin­tetikus aromaanyagokat nem­csak az oldódó kávé minő­ségének megjavítására, ha­nem a természetes kávé pót­lására kellene felhasználni. Az aromákat valamely olcsó rostos anyaghoz (pl. pörkölt gabonához) hozzáadva, az egyéb alkotókat hozzákever­ve, a babkávé tökéletes utánzatát lehetne előállíta­ni. Valójában az majdnem közömbös, hogy a mű-kávé cellulózanyagát a „zaccot” — hogyan választjuk meg, Lényeges az, hogy a hozzá­adott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfelelje­nek a pörkölt kávé ismert jellemzőinek. Természetes, vagy mesterséges Nem ez lenne az első eset, hogy a kutató ember a természet által összeállí­tott „receptet” elemeire bontja és leutánozza, hiszen pl. a szintetikus vanília por is ma már jóformán teljesen kiszorította a természetes vaniliát. Amennyiben sikerülne meg valósi tani a természetes kávénál olcsóbb, de azonos minőségű termék előállítá­sát, következne a legna­gyobb probléma. Nevezete­sen az, hogy ezzel azoknak a nemzeteknek és ember­millióknak léte forog koc­kán, akik a kávé termesz­tésével ma foglalkoznak. Hiszen még a kávé árfolya­mok időszakos hullámzása is súlyos befolyással van a termelőkre, akiknek valósá­gos tragédia a jó termés, mivel az a kínálatot növeli, ezzel együtt az árfolyamot csökkenti. Már azt is nagy örömmel fogadta a hazai fogyasztó­közönség, hogy az első hazai gyártású Ness Coffee, „Lio” elnevezéssel, kiváló minő­ségben kapható. Magyarországon, ahol a kávéfőzet lassan már „nem­zeti itallá” válik, fokozott érdeklődéssel tekintenek az emberek a szintetikus kávé megszületése elé, kiváltképp, ha sokkal olcsóbb lesz... B. I. Pc rizsi kommün Március 18-án három fo­rint névértékű bélyeggel kö­szönti a Magyar Posta a pá­rizsi kommün centenáriumát. A bélyeg rajzát Nagy Zoltán garfikus művész a Diadalív (Arc de Triomphe) féldom­bormű formájában ábrázolt forradalmi jelenetéből merí­tette. A kommün dicsőségét megörökítő szoborcsoport ve­zéralakját, erőtől duzzadó ifjú harcost látunk a bé­lyegen. Az új emlékkiadás ofszetnyomással készül a bu­dapesti Pénzjegynyomdában. A proletariátus erejét első­nek bizonyító forradalomban franciákon kívül más nem­zet fiai is részt vettek. így magyar Frankéi Leó. akit a kommün vezető szerve. a végrehajtó bizottság tagjává választottak. Tevékenységé­ről és a forradalom hőseiről postánk a 80. évforduló al­kalmából. 1951 -heti ké+érté- kű sorozattal már megemlé­kezett. A 60 filléres címlet. Frankel arcképét, az 1 forint névértékű bélyeg a bariká­don harcoló kommünárokat mutatta be. Nőnap A tavasz küszöbén, már­cius 8-án ünnepli az embe­riség a nemzetközi nőnapot Erre az alkalomra a Magyar Posta először 1949-ben bo­csátott lö bélyeget. Tedesco Anna grafikusművésznő ter­ve alapján egy mezőgazda­ságban dolgozó fiatal lány került a 90 fillér névértékű bélyegre. Ezen az összegen felül a bélyeg megvásárlása­kor további 60 fillér felárat kellett fizetni a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ja­vára. A kiadásból 201.100 darab készült ebből a meny- •nyiségből 50 ezer példányt a MABÉOSZ kiállítása alkal­mából felülnyomással láttak el és felár beszedése nélkül adtak el. A MABÉOSZ bé­lyeg ritka, ara 160 forint, az eredeti nőnuoi bélyeget meg­lepően csekély összegre, csak B forintra értékelik. 1954-ben a nőnapi sorozat hat bélyege a legszebb hi­vatás, az anyaság megbecsü­lését tárja elénk. A 30 fillé­res értéken orvos vizsgálja a gyereket váró kismamát a 40 filléres címleten boldog édesanyát látunk, amint új­szülött gyermekét karjába veszi. A sorozat további ré­szén kicsinyek lépteit óvó­gondozó- és ápolónők szere­pelnek. Újabb nőnapi sorozatot nem adtak ki, de azóta is számos sorozat szépségét emelte asszonyok. leányok képmásának és a n*k áldo­zatos munkájának bemuta­tása A holdkutatás eredményei r • tfy. T. (istdkiitits (üteműik teuéllísi hely« Amerikai holdkutató (*p»dlciok taatillóti holy» ^ Nyugtion tun gart Tormiktnysig tongtrt Kör ponti domb A íjjnohod-t' ótvenai» ? « MAIrtg tfeM trlngótetknih toryt Í A tunokod-: M»4te: trón?» .A A Lunohod—1, a mozgó szovjet holdkutató állomás november 17. és február 19. között — az eddigi 4 hold­nappal folyamán — 5228 m utat tett meg, jelenleg pe­dig — a február 20-tól már­cius 6-ig tartó holdéjszaka idején — a Luna 17 leszál­lási helyétől északra, körül­belül egy kilométerre par­kol. A holdjármű automata műszerei helyben elvégzik a Hold kérgének fizikai és ké­miai vizsgálatát, panoráma felvételei pedig lehetővé te­szik, hogy a Földön meg­szerkeszthessék az érintett terület részletes felszínalak­tani térképét. A Lunohod—1 sikeresen leküzdötte a terep nehézségeit, működését nem zavarta a február 10-i nap- fogyatkozás következtében fellépő hirtelen hőmérséklet változás sem. Útja során kö­rülbelül 200 helyen végzett különböző vizsgálatokat, fel­adatai közé tartozik az ég­bolt rádióteleszkópos kuta­tása, a francia lézertükör pedig a Hold mozgásainak vizsgálatán és a Föld—Hold távolság pontmérésén túl le­hetővé teszi a földi geodé­ziai hálózat összekapcsolá­sát is. A Hold kutatásának má­sik útját az amerikai Apol­ló program jelenti, amely az ember holdutazását valósítja meg. Az automaták alkalma­zása azonban olcsóbb és sok szempontból hatékonyabb módszer, eredményei fel- használhatók a bolygók — Vénusz, Mars — kutatásá­ban is. Holdkutató expedíciók és automata kutató állomások 1969. VII. 20. Apollo—11: Armstrong és Aldrin, az el­ső emberek a Holdon. 1969. XI. 19. Apollo—12: Conrad és Gordon. 1970. IX. 20. Luna—16: Az első automata űrhajó, amely a Hold éjszakai olda­lán szállt le, majd kőzet­mintákkal a fedélzetén visz- szatért a Földre. 1970. XI. 17. Luna—17: A Hold felszínére juttatta az első mozgó automata kutató állomást. 1971. II. 5. Apollo—14: Shepard és Mitchell, az első expedíció, amely a holdbéli hegyvidék területéire szállt le. am mif Kombájnnal szüretelhető almáskert John Hudson professzor, a Bristol melletti Long Ash- ton-i kutatóállomás munka­társa szerint — bár tervének valóra váltása még csali kí­sérleti stádiumban van — a mini-fák, ha egyszer egy acre-nyi területen 5000 dara­bot ültetnek majd el belő­lük (az almáskertekben szo­kásos 120 darab helyett), minden második évben 100 tonna termést fognak hozni acre-ként, szemben az átlag almáskertek évi nyolc tonnás hozamával, amihez viszont kereken hét évre van szük­ség. Az almáskert sikerének kulcsa a B9-nek nevezett vegyszer, amelyet akkor per­A norvég konzervipar A norvég élelmiszeripar gyümölcs- és zöldségkonzerv ágában az elmúlt öt évben jelentős rekonstrukcióra és racionalizálásra került sor. Egyebek között számos ki­sebb üzem fuzionált. A nor­vég konzervipar teljes mér­tékben fedezi a zöldségkon­zervek iránti hazai keresle­tet és a tartós gyümölcské­meteznek az aknaiakra, ami­kor azok első évükben elérik a két láb magasságot A vegyszer gátat vet további növekedésüknek és nyomban megindítja a rügyezést, úgy­hogy a fák már a második évben gyümölcsöt hoznak. Az almafák sűrű vetése lehe­tővé teszi, hogy a tárgyázást, az öntözést és a gyomirtást teljesen gépesítsék. A fákat nem kell nyesni és a termesz­tőnek csupán akkor kell munkába állnia, amikor két­évenként a szüret ideje el­érkezik, de akkor is a kuko- rica-betakarító géphez hason­ló eszközök dolgoznak he­lyette. rekonstrukciója szítmények iránti ke­reslet nagy részét is. Csak a finomabb készítményekből — spárga, articsóka, ananása és őszibarack — szorul na­gyobb mennyiségű behoza­talra. A paradicsompürét és a citrom- illetve narancslét félkész termékként importál­ják Norvégiába. A villanymotor új szerepben Sok mérnök véleménye szerint közeledik már az idő, amikor a belsőégésű motorok nyugdíjba mennek. Helyet­tesítésükre egyelőre a vil­lanymotor pályázik a legna­gyobb eséllyel. A konstruk­tőrök újtípusú, önjáró elekt­romos berendezések létreho­zásán fáradoznak. Ilyen pél­dául a képünkön látható vil­lamos bulldózer. Kirgiziában, a Toktoguli Vízierőmű beto­nozási munkálatainál alkal­maznak először ilyen gépe­ket. Műszáltakaróval a seregélyek ellen Mint ismeretes, a seregély- rajok igen nagy pusztítást végeznek a termő szőlősker­tekben. Külföldön — főleg Franciaországban és a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban — a termés védelme céljából finom akril műszá­lat, az úgynevezett Crylde-t alkalmazzák. Ez a műszál rendkívül rugalmas, szélié­ben és hosszában egyaránt nyúlik, óvatosan széthúzzák és a növények fölé terítik. Finom, fényes, állandóan hullámzó takarót képez, amely alá a seregélyek nem tudnak berepülni és így nem szállnak rá a szőlőre. Egy hektár területre 5—6 kilo­gramm akril szálra van szük­ség, ennek szétterítését nyolc ember mintegy 20—30 perc alatt elvégzi. A Crylde-el kapcsolatban 1970-ben vég­zett kísérletek során megál­lapították. hogy a Crylde fel­terítésekor csak mintegy 1—3 százalékos kár esett a szőlő­ben. Kísérletek hólével Az omszki Atomfizikai Kutatóintézet biofizikai la­boratóriumában hólével ön­tözték a gabonát, uborkát és retket. Kiderült, hogy e nö­vények később sokkal gyor­sabban fejlődtek, mint a kontrollcsoportokba tartozó és rendes vízzel öntözött azonos növények. További vizsgálatok megerősítették, hogy a hóié az állatok növe­kedését is kedvezően befo­lyásolja. Azoknál a borjak­nál és csirkéknél, amelyeket hőiével itattak, nagyobb súlygyarapodást tapasztaltak, mint az ivóvízzel itatott álla­toknál. A szovjet tudósok ezt a jelenséget azzal magya­rázzák, hogy a hó vízmole­kuláiban 40 százalékkal ke­vesebb a nehézvíz, mint az ivóvíz esetében. A nagyobb nehézvíztartalom rendszerint hatással van azokra a vegyi és biológiai folyamatokra, amelyek az állatok súlygya­rapodásával összefüggnek. Bolgár hagymadugván yozó gép Bulgáriában hagymadugvá- nyozó gépet konstruáltak. Kezeléséhez a traktoristán kívül három ember szüksé­ges. Ezzel a géppel egy nap alatt három hektár területen lehet a dugványozást elvé­gezni, míg kézi dugványozás­sal ugyanehhez a munkához nyolcvan emberre lenne szükség. A dugványok sűrű­sége hektáronként 400—500 ezer. (Kézi dugványozással legfeljebb 250 ezer.) Ez az el­ső ilyen típusú gép Bulgáriá­ban. Válogatós halászháló Az Atlanti-óceán trópusi vizein hajózó kalinyingrádi Kozjorog halászhajó fenék­hálójába csak válogatott ha­lak kerülnek: már az óceán vizében „villamos ellenőrök” szortírozzák a halakat. Ami­kor a navigátorok egy be­rendezés segítségével észlelik a halrajokat, az elektromos generátor a fenékháló szájá­ra szerelt elektródákra áram­impulzusokat bocsát. A külön­böző fajtájú és méretű halak különféleképpen reagálnak az áramlökések gyakoriságá­ra — ezen alapszik a fenék­háló kiválasztó képessége. A Kozjorog fedélzetén folyó kí­sérleteket a Szovjetunió, Bulgária. Lengyelország és a Német Demokratikus Köz­társaság tudományos mun­katársai végzik, akik együt­tesen dolgozták ki a halász­hajó új villamos berendezé­seit.

Next

/
Thumbnails
Contents