Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

1971. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az iszonyat könyve Előrebocsájtom, nem ez a könyv címe. S mégis csak ezt lehet mondani, hogy lapjairól olyan menyiségben árad az iszonyat, amit áz emberi elme már már alig képes befogadni. Nem új a téma, hiszen a felszabadulást követő ne­gyedszázad alatt sokan és sokféle forrásból idézték már fel a Horthy-rendszer eszeveszett tobzódását, mint­egy tetemre híva azt a tár­sadalmi rendet, amely ne­gyedszázados uralma végén megpróbálta a sírba taszí­tani a magyar nemzetet Gárdos Miklós könyve, a ,,N em zet veszt ők” már az utolsó felvonást idézi fel — a magyar háborús bűnösök népbírósági tárgyalását. A hivatalos dokumentumok, kihallgatási jegyzőkönyvek, riportok, pszichológusok fel­jegyzései nyomán döbbene­tes kép tárul az olvasó elé. A felszabadult magyar nép szabadságának első nap­jaiban megkezdte a bűnösök felelősségre vonását mint­egy kijelentve: a háborús bűnökre nincs bocsánat, — azok nem évülhetnek el so­ha. A nép bírósága előtt álló, volt magyar királyi politi­kusok, smájdig katonatisz­tek, a bűnös vezérkar tag­jai persze nem így képzel­ték el a háború végét Vala­mennyien megpróbálnak menekülni tetteik következ­ményei alól. Ott állnak valamennyien a felszabadulás után azonnal megszervezett népbíróság előtt; itt van Szálasi, aki még a kihallgatás alkalmá­val is „nemzetvezetőnek” hí­vatja magát Ott reszket Bárdossy, aki hadat mer üzenni a Szovjetuniónak, a parlament megkérdezése nél­kül, s aki erre a „csekély­ségre” csak azt tudja felel­ni, hogy „nem ismertem az alkotmány idevonatkozó pa­ragrafusait”. De ott áll a délceg vitéz Jány Gusztáv is, aki a vá­góhídra hajtotta a II. ma­gyar hadsereget, hogy a vo­ronyezsi katasztrófa után hírmondója is alig érjen ha­za. Aztán ott reszketnek a vádlottak padján az újvidé­ki hóhérok is: Garassy Jó­zsef. Feketehalmy-Czeydner, Zöldi Márton és a többiek. A háborúban meggyötört ország kérte számon tettei­ket, s sújtotta őket megér­demelt büntetéssel. A szerző nagyon jól isme­ri az eseményeket, avatott kézzel válogatta ki a doku­mentumokból azokat a rész­leteket, amelyek méltán do­kumentálják e fenevadak bűnös tevékenységét. A könyv elgondolkodtató utolsó fejezete ezt a címet viseli: Mennyit tudunk ró­luk? Mármint mennyit tud a mai nemzedék azokról, akik hazánk több évszáza­dos történelme során a leg­mélyebbre taszították né­pünket, nemzetünket. Ez a íejezet elgondolkodtató megállapítást tartalmaz: ».Az általános iskolák nyolcadik osztálya számára — 180 000 példányban — 1966 őszén megjelent törté­nelemkönyvben nincs szó a háborús bűnösökről és pe­reikről... Tankönyvben nem kapott helyet, az emlékezet­ben. is már lassan kopik, sok oka van hát, hogy fel­idézzük a magyar földön bűnök végtelen sorát elkö­vetett és magvar földön, a magyar nép bírósága által felelősségre vont fasiszták pereit”. j..\ lJ ;..U ~ molnár ~ Tavaszi szünet Az általános és középisko­lákban a tavaszi szünet áp­rilis 4-től 13-ig tart. A szü­net előtti utolsó tanítási nap április 3-a, szombat, a szü­net utáni első április 14-e, szerda. Az idén érettségiző diákok részére a tanítás má­jus 8-án ér véget. Május 11 —18 között bonyolítják le országszerte az írásbeli érettségi, — illetve képesítő vizsgákat a különböző típu­sú Középiskolák nappali ta­gozatán. Mind az általános, mind a középiskolákban június 8-án zárul az oktatási év. A tan­évzáró ünnepségeket június 12—17 között tartják, az igazgató által megjelölt na­pon. A középiskolai első osztá­lyos tanulók beíratásánaK időpontja június 14—15-e. « * Ötösre is akadt már? Szerencse-keresők között Amikor a Szuezi-csatorna építője Magyarországra látogatott A Közel-Kelet politikai válságában olyan nagy sze­repet betöltő Szuezi-csatorna érdekes epizódra emlékeztet a múltból, amikor Ferdinand Lesseps, a csatorna építője 1885-ben Magyarországra lá­togatott. 1885-ben a buda­pesti országos kiállítás ren­dezősége a kiállítás megte­kintésére meghívott 36 fran­cia írót, művészt és tudóst. Ezek között volt Ferdinand Lesseps is. A Margitszigeten lakott Lesseps aKkor már 80 éves volt, mégis vállalkozott a nagy útra, mert rokonszen- vet érzett a magyar nemzet iránt. Budapesti tartózkodá­sa idején a Margitszigeten lakott, a többi francia ven­déggel együtt. — Vele volt Francois Coppée (1842—1908) francia költő, elbeszélő és drámaíró is. A vendégek több napos budapesti tartóz­kodásuk folyamán az orszá-’ gos kiállításon kívül megte­kintették a főváros neveze­tességeit, majd megkoszo­rúzták Petőfi szobrát. Fer­dinand Lesseps helyezte el a koszorút a szobor talapzatá­ra francia üdvözlő szavak kíséretében, amelyeket Pul- szky Ferenc fordított ma­gyarra. — Ezután Francois Coppée elszavalta a Petőfi emlékéhez írt versét. A francia vendégek magyaror­szági tartózkodásuk idejé­ben nagyobb körutazást tet­tek, ellátogattak több felvi­déki és alföldi városba. Utol­só napon, augusztus 20-án részt vettek a Szent István napi ünnepségeken. Augusz­tus 21-én utaztak vissza Pá­rizsba. Diplomata ós mérnök Ferdinand Lesseps ma­gyarországi tartózkodása ide­jében már világhírnévre tett szert a Szuezi-csatorna épí­tésével, amely a Földközi­tengert összeKötötte a Vörös­tengerrel. Lesseps, aki ere­detileg diplomata és mérnök volt, Szaid pasa egyiptomi alkirály felszólítására elké­szítette a szuezi földszoros ávtágásának tervét, rész­vénytársaságot szervezett Franciaországban és 1859- ben megkezdte a csatorna építését. Tíz évi kemény munka után, 1869-ben fejez­ték be a Szuezi-csatorna épí­tését, amely a világkeres Ke- delem legrövidebb útját nyi­totta meg az Indiai-óceán felé. A Panamába belebukott Lesseps 1879-ben a Pana­ma-csatorna megépítésének tervét vetette fel Ameriká­ban, részvénytársaságot ala­kított erre a célra, de később a Panama-csatorna építésé­be belebukott és vagyoná­nak jó részét is elveszítette. Charles fiával együtt bele­keveredett az úgynevezett Panama-perbe — innen szár­mazik, hogy a vesztegetéses bűnügyet panamának neve­zik — majd 1893-ban vesz­tegetés miatt öt évre ítélték el, de az akkor már 88 éves Lessepsre vonatkozóan meg­semmisítették az ítéletet. A következő évben, 1894. de­cember 7-én nyolcvankilenc éves korában meghalt. Em­lékiratait több kötetben je­lentette meg. Lottószelvények halomban, rendezetlenül. Még mind­egyik előtt a lehetőség — az ötös, a négyes találat ígérete. Hét közepén ezrével, tíz­ezrével érkeznek a kitöltött szelvények a begyűjtőhelyek, ről Budapestre a Lottó Igazgatóságra és néhány nagyvárosi gyűjtőhelyre: Győrbe, Pécsre, Szegedre, Miskolcra és Debrecenbe. Szerdán és csütörtökön itt kezdik meg a szelvények rendezését, számsorrendbe rakását. A két részből álló szelvényt kettévágják és az oldalát piros vegytintával je­lölik meg. Duplazáras pán­célszekrénybe zárják, ame­lyet i-özieeyző is lepecsétel. Pénteken, miután kihúz­ták az öt számot, megkezlő- dik az értékelés, a nyertes sze’vények kiválogatása. Déli 12 óra. A kultúrte­rem hosszú asztalain össze­csomózott kötegek. Az asz­taloknál sűrű egymás mel­lett ülnek a válogatók. Csend­ben, gépies mozdulatokkal helyezik karton sablonjukat a szelvényekre. A kartonon öt Kiváeott négyzet, az öt nyerőszám szerint. Ezt il­lesztik a sezl vényedre, s így gyorsan kiválasztják a sze­rencsés talá’atosokat. Idős. vagy középkorú fér­fiak. nők. Egy asztal sor. egy brigád. Az asztalfőn ül a bripádvezető. A gyakorlot­tabb brigádok 15 forintos órabért kannak, a kevésbé gyakorlottak 1—2 forinttal kevesebbet. Péntek déltől este 6-ig, 7-ig dolgoznak, ezalatt valamennyi szelvényt átnézik. Délután ötkor jön a má­sik csooort. Ök már a nyer­tes szelvényeket rakják rend­be. Szabad szemmel még egyszer ellenőrzik a számo­kat. Ki, miért, hogyan? — val­latom a lottó-válogatókat. Középkorú férfi, textilipa­ri vállalat anyagbeszerzője. — Mióta elkezdődött a lot­tó, azóta minden héten itt vagyok. Jól jön a heti 80— 100—120 forint. — A keze, szeme nem fáj­dul meg az automatikus munkától? — Ö, már észre sem ve­szem. Két óránként közös szünetet tartunk lazítunk. G. Lászlóné, nyugdíjas. Ti­zenharmadik éve válogatja a szelvényeket. A leggyor­sabbak brigád iába tartozik. — A barátnőm járt ide annak ideién, ö ajánlott be, mert kevés a nyugdijam. S mindiárt, a munka végezté­vel fizetnek. Z. Józsefné is nyugdíjas. Frissen fésült hajú, jól ápolt, szépen öltözött. — ön miért jár ide? — Tudja, kedvesem, a társaság, a barátnők. Jól ér­zem itt magam. A gyereke­im mondiák, hagyjam abba, ne strapáljam magam. De nekem ez program, szórako­zás. Ilvenkor délelőtt min­dig fodrászhoz megyek, ma­nikűröztetek. Itt „mutatom be” az új ruhámat, cipő­met. Este pedig hárman, lot­tón-szerzett barátnők, elme. gyünk a cukrászdába, egy kicsit beszélgetni. Dr. P. Valéria vállalati jogtanácsos. Amikor foglal­kozását mondja, látja raj­tam a csodálkozást. — 1959 óta minden pénte­ken eljövök, a vállalatom engedélyezte, hogy a szabad szombatot elcseréljem. Még diákként kezdtem, sajnálom abbahagyni. Élvezem, szóra­kozásnak tartom ezt a mun­kát. Játszom vele. Most is találtam már két hármast és két kéttalálatos szelvényt. — ötösre is akadt már? — Ó, igen, kétszer is. Ak- kor megállt a munka; min­denki nézte, csodálta a sze­rencsés szelvényt. • • • Diákok, egyetemisták, sza­badfoglalkozásúak; fiatalok, öregek. Jogász, orvostanhall­gató, középiskolai tanár és sok nyugdíjas, mert az itt kapott összeg nem érinti az engedélyezett évi hatezer forintos keresetet. Legké­sőbb este 7-ig feldolgozzák az összes beérkezett szel­vényt. A találatok arányá­ban felosztiák a nyeremény- összeget. És szombaton már közzéteszik a hírt. amely többnyire így kezdődik: „a neten öttalálatos szelvény nem volt. Négv találatot..! értek el. nyereményük egyen, ként.,, forint." Kádár Márta Zenés játékok Oj magyar zenés játékok készülnek a rádió stúdiói­ban. Most fejezték be Hidas Frigyes—Kopónyi György „Kiszállók” című musicaljé­nek zenei felvételeit. A mai témájú komédia a vidékre utazó hivatalos küldöttségek kalandjairól szól. Főszereplő Tomanek Nándor, Galam­bos Erzsi, Csákányi László. Tóth Miklós—Dalos László Behár György „Zátony” cí­mű darabja a dunai hajósok között játszódik. Április 30- án mutatják be a neves szovjet komponista, Tyihon Hrennyikov „Fehér éjszaka” című zenés króniKáját. — A rendhagyó játék szövegköny­vét Jevgenyij Satunovszkij írta. Újra a Patyolatról Tavaly szeptember 17-én „Foltok a Patyolaton” cím­mel lapunkban írás jelent meg, amely — a lakosság ismétlődő panaszainak figye­lembevételével — kifogásol­ta a szolnoki Patyolat Válla­lat munkájának minőségét és azt, hogy túl hosszú vál­lalási idővel végzi a külön­böző szolgáltatásoKat. Cikkünk megjelenése előtt beszéltünk a vállalat veze­tőivel is, akik elmondták, ismerik a panaszokat, a Pa­tyolat nehéz gondjai ezek és csaK a vállalat rekonstruk­ciójával lehet alapvető vál­tozásokat remélni. Elmond­ták továbbá, hogy még 1970- ben elkezdik egyes üzemré­szek korszerűsítését. ☆ Az említett cikk megjele­nése után csaknem fél év tel telt. ÉrdeklődtünK, mi történt azóta a szolnoki Pa­tyolat Vállalatnál? Bencsik Antal igazgató — nem túl derűlátóan, ám an­nál óvatosabban válaszolt a kérdésekre. Elmondta, hogy a vállalási idő jelentősen csökkent. Vegyt’sztítást je­lenleg 21 napra vállalnak, nem tudiák azonban, hogy a tavaszi és nyári szezonban mennyivel emelkediK majd a napok száma. A festőrészleg szünetel, mivel azon a részen folynak a rekonstrukciós munkák. Remélik rövidesen megkap­ják és üzembe helyezik azt az olasz vegytisztító auto­matát, amely 50—55 kilo­gramm óránkénti teljesítmé­nyével jelentősen növeli majd a termelést. Sokat várnak azoktól a kézi gőzvasaló gépektől — tízet vásároltak belőlük —, amelyek üzembehelyezése javítja majd a munkakörül­ményeket és remélhetőleg a munka minőségét is. A Ságvári körúton és az Ady Endre úton rövidesen két vegytisztító szalon épít­kezését kezdik el. A nyolc- tíz kilogramm óránkénti ka­pacitású, ugyancsak impor­tált automatákkal működő egységeket ez év december 31-ig megnyitják és ezek 30 ezer tétel vegytisztítással fogják javítani a lakossági szolgáltatást. Terveik mellett szóba ke­rültek a vállalat gondjai is. A lakosság igényei jóval gyorsabban nőnek, mint a vállalat fejlesztésének lehe­tőségei. Gond. hogy az év egyes hónaniaiban a válla­lat kapacitása nincs kihasz­nálva — és ez ráfizetést je­lent — máskor pedig nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Állandó munkaerőhiány­nyal küzdenek, az alacsony bérszínvonal, a két műszak, a kedvezőtlen munkakörül­mények miatt nem szívesen vállalnak munkát a Patyo­latnál. ☆ Mi történt azóta? Erre a kérdésre kerestünk választ és szerettünk volna jóval több változásról írni. Nem sikerült. Arra a kérdésre például, hogy a negyedik öt­éves terv időszakára terve­zett teljes rekonstrukcióhoz előirányzott 26 millió forint­ból mit kaptak meg és mennyit használtak fel ed­dig, először lemondó kézle­gyintéssel, majd egy sóhaj­tásszerű „inkább hagyjuk- kal” válaszolt a vállalat igazgatója. Arra a kérdésre sem kap­tunk kielégítő választ: mi­ként lehetséges, hogy a je­lentős fejlesztésből származó termelésnövekedés ellenére — 76 ezerrel több vegytisz- títás — a tavalyi 13 millió 170 ezer forintos tervvel szemben. 1971. évre mind­össze 13.5 milliót terveztek. SzerintűnK nem volt kielé­gítő az a vá’asz, hogy a re­konstrukció ideie alatt né­hány gép nem üzemel, ezért óvatosan- kell tervezni. _ uiés -a Jeanne Marie Darré zongoraestje A kitűnő francia zongora- művésznő, Jeanne Marie Darré szólóestjére került sor kedden este a Szigligeti Színházban, a Filharmóniai bérletsorozat soron követke­ző programjaként, örvende­tes tény, hogy telt ház kö­szöntötte Jeanne Marie Dar- ré-t, holott a szóló-zongora­estek nem tartoznak a leg­népszerűbb rendezvények közé. A műsor első részét Cho- pin-művekből állította össze a művésznő. Chopint, a len­gyelek legnagyobb zenei gé­niuszát egy kicsit maguké­nak érzik a franciák is — hiszen a kitűnő zeneszerző és zongoraművész, hasonló­an a mi Liszt Ferencünkhöz — élete nagy részét a zenei élet akkori fővárosában, Párizsban töltötte. Chopin művei (úgyszólván csak zongorára komponált) a XIX. század reprezentatív szólóhangszeres alkotásai. Talán természetes is, hogy a Chopin-művek zenei felfo­gása, az előadásmód, a meg­szólaltatás és technikai kivi­telezés számtalan kérdése, problémája az előadóművé­szek és kritikusok örök vita­témája. Jeanne Marie Darré két­ségkívül a „hagyományo­sabb” iskola képviselője — amennyiben például a tech­nikai precizitást nem tekin­ti a magasrendű megszólal­tatás legfőbb kritériumának. A hangsúly nála mindig a zenei mondanivalóra esik, játékában a nagyvonalú for­málás igénye a döntő, a berv- sőséges, önfeledt muzsikálás igénye. Természetesen érez­zük azt is, hogy ez igen nagyfokú rutinnal párosul. Ez az előadásmód tehát nem „csiszolt” sokkal inkább ár­nyalt; jellemző rá a dallam­ívek töretlen kibontása; a kontúrok nem válnak el egy­mástól élesen, összemosód­nak; — de mindenkor vilá­gosan rajzolódnak előttünk a zenei építmény fővonalai, lényeges momentumai. Végeredményben igen szép, magasrenJű zenei élmény­ben volt részünk. A bemuta­tott Chopin-műveik közül — cisz-moll scherzo, 4 mazur­ka, h-moll szonáta — külö­nösen jól sikerült ez utób­bi, s egyúttal az est csúcs­pontját is jelentette. A második részben először Bartók opus 14-es szvitjét hallottuk. E mű előadását nyilván a vendég gesztusá­nak kell tekintenünk. De a zenei felfogással sainos nem érthettünk egyek Ez a mű, Bartók egyik zongora reme­ke — „barbaro”-barakterű darabok egyike s mint ilyen, rokon az. Allegro barbaro­val vagy a zenekari Táncszvit­tel. Az ősi erő kérlelhetetlen lüktetése, a kopogó kvart­akkordok kegyetlen csökö­nyössége, a lassútétel cso­dálatos, kozmikus világké­pet rajzoló mixtúrái — eb­ben az előadásban. elmo­sódtak, erejüket, fényüket vesztették. Debussy „Pour le Piano” - jának előadása viszont kár­pótolt bennünket. A nagy francia impresszionista, a XX. század egyik első ze­nei újítóia e műben mint­egy tömören összegezi stílu­sának. zenei arculatának sa­játosságait. Differenciált megszólaltatásban bomlott előttünk Debussy világa — igen élvezetes. választékos muzsikálást hallottunk. A programot k*t Lisz-etüd zárta — másodikként a hí­res „La campanella”, majd a művésznő még néhány rá­adásszámmal kedveskedett a hálás közö"',Ä,m»k Molnár László Gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: TEMPÓ KSZ. SZOLNOK. Gábor Áron tér 1 Ja. i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents