Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

1971. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP b , Félidő a nagy paradicsomperben Befejeződtek a tanúkihallgatások — Elrendelték a szakértői vélemény beszerzését — Állást foglalt a Fővárosi Főügyészség Alig hozta haza a tavalyi országos mezőgazdasági kiál­lítás paradicsomtermesztési nagydíját a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet, máris bírósági beadványokat fogal­mazhatott. Megyénk mostani egyetlen kiállítási nagydíjas közös gazdasága még 1969- ben érte el a nagy elismerés­re jogosító termést. Tavaly csak a keserűséget és a majd 6 millió forintos kárt vall­hatta magáénak. Augusztus 5-én ugyan még a francia Genest cég megbízottja, a várható paradicsomvetőmag- termés vevője, elismeréssel szólt a sokat ígérő ültetvény­ről ittjártakor. Kocsis Pál, az AGROIM- PEX szakelőadója vallott er­ről tegnap a Fővárosi Bíró­ságon. Ö kísérte le Ugyanis a francia üzletembert. Még akkor mindenki bizakodott, olyan szép volt a gondosan ápolt ültetvény. De április 19-én már kárbecslési jegy­zőkönyv készült a szövetke­zetben- A fitoftóra, a paradi­csom veszedelmes betegsége, mindent letarolt. Megelőzhet­ték volna-e a bajt, s kinek a kötelessége lett volna elhárí­tani, tulajdonképpen ez vár eldöntésre a 6 millió forintos perben. Miután az érték ilyen nagy, közvetlenül a Fővárosi Bíróság 16. polgári tanácsa, az elsőfokú ítélkező. A Lenin Tsz véleménye A könnyűipari árpolitika A könnyűipari vállalatok Igazgatói a napokban ipar­áganként értekezleten vitat­tak meg a vállalati IV. ötéves tervek; valamint . az új kol­lektív szerződések kidolgozá­sával kapcsolatos feladatai­kat és áttekintették a válla­lati árpolitika eddigi alakulá­sát. Ez utóbbi kérdést most első alkalommal tűzték igaz­gatói értekezlet napirendjére. Az utóbbi egy-másfél év­ben szolid árpolitika érvé­nyesült, s ezt kívánják foly­tatni a jövőben is. A terme­lői árakat az /utóbbi időben különösen befolyásolta az alapanyagok világpiaci árá­nak emelkedése. A tőkés or­szágokból vásárolt papír-, cellulóz és még néhány más anyag ára olyan mértékben emelkedett, hogy a többlet- költségeket az árakba is ki­fejezésre kellett juttatni. En­nek nyomán a múlt évben a papíriparban a termelői árak átlagosan 6.4 százalékkal, a nyomdaiparban 4.9 százalék­kal emelkedtek. A ruházati Iparban a termelői árak 1.3 százalékkal voltak magasab­bak a múlt év decemberében, mint egy évvel korábban, a bőr-szőrme iparban 1.2, a ci­pőiparban 0.2 százalékos volt az áremelkedés. A könnyű­iparban egészében —beleért­ve a kézmű és háziipart is — a termelői árak egy év alatt 1.7 százalékkal nőttek, főként a papír- és a nyomdaipar ár­emelkedései miatt. A világ­piaci alapanyag-áremelkedé­seket közvetlenül átháríthat­ták az export termékekre, — míg a belföldön forgalomba kerülő cikkek közül ezek csak a nem szabályozott árakra hathattak. A közhasz­nálati tömegcikkek fogyasz­tói áraiba általában nem vitték át az áremelkedéseket, sőt néhány cikk, köztük a szintétikus férfiing, a mű­szál és pamutkeverékböl szőtt Krisztina szövet ára még mérséklődött is. Az értekezleten sok szó esett az árpolitikai etikáról. A vállalatoknak érdekük, hagy ne a pillanatnyi keres­lethez igazítsák az árakat, ne a pillanatnyilag megszerez­hető haszon legyen a fontos, hanem a népgazdasági célok­hoz igazodva, hosszabb távra alakítsák ki árpolitikájukat, szerint, ha a repülőgépes nö­vényvédő állomás nem a kri­tikus időpontban vonultatja be továbbképzésre a pilótát, s ha gondoskodik pótlásáról, nincs pusztítás. Ök ugyanis légióra szerződést kötöttek a növényvédelmi szolgalattal, s e szerződésre hivatkozva le­veleztek, telefonáltak, amikor a pilótát berendelték tőlük, így augusztus 1-től 13-ig a paradicsomföld nem kapott permetlevet. A repülőgépes növényvédő állomás jogtanácsosa, dr. Schirilla György, az ismert hosszútávfutó édesapja, pedig azt bizonygatja: ha itt marad a pilóta akkor sem repülhet az elektromos vezetékek fe­lett- Erre a szövetkezet jogá­szának, dr. Lánczy Ferencnek válasza: a szerződést ilyen feltételekkel kötötték meg, s máskor is itt repültek. A dr. Urbán Pál tanács a tanúk sokaságát hallgatta már meg. Tegnap véget is ért a tanúkihallgatás. Többek között Tóth Árpád tsz-elnök, Tárnái István városi mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető válaszolt a bíró kérdéseire. Dr. Schirilla György kérte a bíróságot, a helyszínen győződjön, meg arról, hogy a terület alkal­mas-e repülésre. Védekezésé­ben azt is felhozta, hogy a szövetkezetnek. repülőgép hiányában, földi gépekkel kellett volna védekeznie- A szövetkezet becsatolta a szomszédos gazdaságok iga­zolását, miszerint azok nem tudtak gépeket kölcsönözni, másrészt tanúkat vonultatott fel arra, hogy a kenderes! Növényvédő Állomás csak a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tőjének beavatkozása után adott gépet. A bíróság előtt elhangzott minden szónak jelentősége van. Tegnap kifejtette állás­pontját a fővárosi főügyész­ség nevében dr. Schmell Ti­bor ügyész. Mint mondta, ha a szövetkezet repülőgépes vé­dekezésre szerződik, nem várható el tőle, hogy emellett még faekét és lófogatot is tartson biztosítékul. Állás­pontja szerint a bírósági ta­nácsnak azt kell érdemben vizsgálnia, történt-e szerző­désszegés, abból milyen kár keletkezett és ki az okozója? A kár összegszerűségének megállapítására szakértő meghallgatását javasolta. A Fővárosi Bíróság úgy rendelkezett, hogy a Növény- védelmi Kutatóintézetet ren­deli ki szakértőnek. Kötelez­te a pereskedőket arra, hogy nyolc napon belül juttassák el, milyen kérdéseket tesznek fel a szakértőnek. A bíró ugyanis nem engedi meg, hogy akár a tsz, akár a repü­lőgépes növényvédő állomás közvetlenül kérdezhessen, a ma még ismeretlen szakér­tőktől. A tavaly októberben indult perben a szakértői vélemény elhangzása után születik íté­let- Bennünket egy másik do­log foglalkoztat Abból is népgazdasági kár lehet, hogy megyénk legnagyobb paradi­csomtermesztő szövetkezeté­vel az idénre nem szerződött a repülőgépes növényvédő állomás. Megkérdeztük dr. Schirilla Györgyöt, nem meg­torlásról van-e szó? Azt vá­laszolta, nem, mert fontosabb helyekre vitték a gépeket. S hogy a Lenin Tsz-ben nincs lehetőség repülőgépes véde­kezésre. A tavalyi termés már tönkrement. Mi lesz az idei sorsa, ha a tsz nem kap gé­pet? km borzik — Téré" kamerák a választási eseményeken Sok érdekes, a választá­sokkal közvetlenül, vagy köz­vetve összefüggő műsor ke­rül a következő hetekben képernyőre. —- A Tv-híradó helyszíni közvetítésekkel je­lentkezik majd az államfér­fiak, közéleti személyiségek nagygyűléseiről is. Április 25-én választási ki­adással jelentkezik „a Hét”. A műsor összeállítására ez­úttal kisebb „tévé-hadsere­get” mozgósítanak. Bekap­csolódnak a szavazás-napi „a Hét” közreműködői sorába a tv-híradósok, úton lesz vala­mennyi közvetítő kocsi s az adásban szót kapnak majd a vidéki tudósítók is. Március 26-án jelentkezik a „Fórum” legközelebbi új száma. Ebben a közélet és a szocialista demokrácia kér­déseit boncolják majd vezető politikusok részvételével. Áp­rilis 15-én pedig új körkap- csolásos, egész estét betöltő riportműsor indul „Jó estét, Magyarország” címmel. A „Nők fóruma” március 31-én jelentkezik, s azt nyomozza, mi minden történt a Köz­ponti Bizottság egy évvel ez­előtti határozatai nyomán, s számbaveszi a további fel­adatokat. „Tízmillió lakos — száz­millió adat” a címe annak az összeállításnak, amelyben — a népszámlálás felmérései alapján —, az elmúlt tíz év­ben lezajlott társadalmi vál­tozásokról számolnak be a tévé riporterei. j A következő hetek műso­rában a „Válaszúton” például három folytatásban vizsgálja j a falvainkban végbemenő í változásokat. Ugyancsak ak- j tuális agrár-politikai kérdé­sekkel foglalkozik a „Ven­dég-asztal” sorozat „Zárás és kezdet” című része. Nemsokára képernyőre ke­rül az az Eötvös kollégium­ról forgatott film is, amely a munkás-paraszt származású fiatalok életéről, gondjairól ad tájékoztatást, Ahogy a darus látja kezéséről készült a földről. Felvételünk a szolnoki Zagyva-parti városrész épít­Fotó- N. Zs. A magyar költészet századai Az irodalmi szabadegye­tem előadássorozatában ma este hat órakor Szolnokon a városi tanács dísztermében a reformkor irodalmáról hallhatnak előadást és be­mutatót az érdeklődők. Vargha Balázs irdalom- történeti bevezetője után Kisfaludy Károly. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály verseit Tallós Endre adja elő. A három költő megzené­sített verseiből és a korszak népdalgyűjteményeiből — Csengery Adrienne mutat be néhányat Kecskés András (lant) és Stadler Vilmos (blockflőte) kíséretével. Középiskolai társadalmi ösztöndíjat alapított a szolnoki városi tanács A városi tanács végrehaj­tó bizottsága figyelemre méltó határozatot fogadott el legutóbbi ülésén: 1971-től a gimnáziumokban tanuló tehetséges fizikai dolgozók gyermekei részére ösztöndíjat létesít. Az ösztöndíjat pályá­zat útján hirdetik meg, és a pályázók közül a Művelő­désügyi Állandó Bizottság, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a városi KISZ bizottság véleménye alapján választják ki az ösztöndíjra legérdemesebbeket. Az ösz­töndíj célja: anyagilag is hoz­zájárulni a tehetséges tanu­lók egyetemre és főiskolára történő felkészülésének megkönnyítéséhez. A most alapított ösztöndíjra csak szolnokiak és csak gimnázium­ban tanuló diákok pályáz­hatnak. A határozat érelmé­ben az ösztöndíj juttatása már erre az évre, 1971-re is szól. Havi 200, illetve 100 fo­rintot — ennyi az ösztöndíj meghatározót havi összege a tanulmányi eredménytől füg­gően — csak a szorgalmi idő tíz hónapjára folyósítja a vá­rosi tanács. Minden eszten­dőben tíz társadalmi ösztön­díj sorsáról döntenek. Eddig a határozat lénye­ge. Mindehhez csupán egyet­len megjegyzést: a városi tanács ezzel a határozatával példát mutatott. De vajon Szolnok városában lesznek-e üzemek és vállalatok is, amelyek a nemes és önzetlen áldozatvállalásban hamaro- sán követni fogják a városi tanács példáját. Befejeződött vasutasok szakszervezeté­nek kongresszusa A szolnoki Beloiannisz úti iskola 703-as Damjanich János úttörőcsapatának Kilián György raja „Ajándékot a hazának” akció keretében szemléltető eszközökkel, KRESZ tábl s?rokl al, könyvekkel sietett ;:Z árvízsújtotta Szabolcs megyei jánkmajtisi általános iskola segítségé­re. Március 17-én kedves, rög’.ömött kis műsorral egybe­kötve adta át a raj vezetősége, s az iskola igazgatója az 1500 forint értékű ajándékot a jánkmajtisi pajtásoknak. (Beküldött fotó) Vitával folytatódott a Vas­utasok Szakszervezetének VIII. kongresszusa. A tanács­kozás második napján részt vett Rödönyi Károly, a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter első helyettese is. A tanácskozáson felszólalt többek között Kisházi Ödön, az MSZMP KB tagja, — az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A felszólalók — a vasút és a szakszervezet eredményes munkásságát elismerve —el­sősorban a gondokkal, a problémákkal foglalkoztak. Többen szóvátették például, hogy az adminisztrációt túl- 1 zottan növelő rendeletek, a sokszor egymásnak ellent­mondó utasítások nehezítik a munkát. Sürgették az ügy­vitel egyszerűsítését, korsze­rűsítését, amely egyben mun­kaerőt szabadíthat fel a lét­számhiánnyal küzdő szolgá­lati helyek számára. Sok jo­gos bírálat érte a vasúti 1 munkaverseny és az anyagi ösztönzés jelenlegi nőd sze­reit, amelyek változtatására, korszerűsítésére is langzot- tak el javaslatok. Szabó Antal főtitlár össze­foglalója után a k>ngresszus elfogadta a határaati javas­latot. A határoz* hangsú­lyozta, hogy a épgazdaság megváltozott szílítási igé­nyeinek kielégítőéhez, a dol­gozók munkaKöjdményeinek javításához, feíttlenül szük­séges a vasút tűszaki szín­vonalának tovbbi növelése* belső üzemvitfének, irányí­tási rendszeriek, — egész mechanizmusáak korszerű­sítése. A szaJzervezet szor­galmazza, hof a vasút job­bén alkalma;odjék az álta­lános munlidő-csökkentés nyomán kiakult helyzethez, s segítse előhogy a tervidő­szak végéreiz utazó, a for­galmi szemí'zet munkaideje elérje, vág: legalábbis meg­közelítse törvényes havi 210 órát.

Next

/
Thumbnails
Contents