Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

1971. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Delta legújabb számából t „Magukba zárkózott66 ráksejtek A rosszindulatú daganatok sejtjeit legfőképpen osztódá­suk roppant gyors mértéke különbözteti meg a szervezet normális, funkciójának meg­felelően működő sejtjeitől. Erre vezethető vissza a da­ganatsejtek burjánzó, az éle­tet veszélyeztető növekedése. Vajon milyen mechanizmus idézi elő ezt a kóros válto­zást? — ez a kérdés régóta izgatja a rákkutatókat. E rej­télyes mechanizmus új meg­közelítésének távlatait csil­lantják fel egy amerikai ku­tatócsoport kísérletei. Ezek a kísérletek voltakép­pen 1962-re nyúlnak vissza. Sejttenyészetekkel kísérletez­ve, az amerikai kutatók meg­hökkentő felfedezésre jutot­tak. A hajszálnál is véko­nyabb elektródokat helyezve egyes sejtekre, a megcélzott sejteket villamos impulzusok­kal ingerelték. Nagy meglepe­tésükre azt tapasztalták, hogy nemcsak az ingerelt sejt, ha­nem a vele közvetlenül érint­kező szomszédos sejt is „ger­jesztett” állapotba került Ennek az volt a feltétele, hogy a szomszédos sejtek membránja, sejthártyája köz­vetlenül érintkezzék egymás­sal. A kísérletekből egyértel­műen kiderült hogy az eddig viszonylag áthatolhatatlan- nak tartott sejthrátyán villa­mos töltésű részecskék, ionok jutnak át. A sejthártyán való áthato­lás körülményeit vizsgálva, az amerikai kutatók érdekes megállapításokra jutottak. Kiderült, hogy a sejthártya átbocsátó képessége vagy a sejt tökéletes elzárkózása nagyrészt a kalcium-ionoktól függ. Az injekció formájában a sejt belsejébe juttatott kal­cium-ionok gyakorlatilag azonnal áthatolhatatlanná te­szik a membránt. A tudósokat természetesen nagyon érdekelte az a kérdés: mi az értelme annak, hogy a szomszédos sejtek között kommunikációs lehetőség van —• némi túlzással: „társalog­hatnak” egymással. Gyorsan növekvő embrionális (tehát fejlődésük kezdeti szakaszá­ban levő) rendszerek sejtjeit vizsgálva, kiderítették, hogy az ilyen sejtek különösen jól együttműködnek egymással. Nyilvánvaló tehát, hogy a funkciónak megfelelő sejtnö­vekedést jelzőanyagok vált­ják ki és ellenőrzik. Bebizo­nyosodott, hogy még jelentős jelzőanyagmennyiségek is át­hatolhatnak a sejthártyákon. A sejtek információcseréjével lehetőség nyílik rá, hogy nö­vekedésükkel alkalmazkod­hassanak a szerv funkciójá­hoz és követelményeihez. Ha ettől a lehetőségtől megfosz- tódnak, tehát „magukba zár­kóznak”, ellenőrizetlen, önös életmódra kényszerülnek. Az amerikai tudóscsoport­nak legújabban sikerült be­bizonyítania, hogy csaknem valamennyi daganatsejt ese­tében hiányzik a szomszédos sejtek közötti kommunikációs képesség. Az egymással érint­kező daganatsejtek membrán­ja áthatolhatatlan, semmiféle információcserére nincs lehe­tőség közöttük. Az elektron­mikroszkópos vizsgálatokkal megszerezték az első bizonyí­tékokat is arra vonatkozóan, hogy a normális és a korlát­lanul burjánzó ráksejtek membránjainak szerkezeti felépítése eltér egymástól. A sejt-membrán áteresztési té­nyezője természetesen nem tölt be valamennyi daganat­típus sejtjeinek esetében egy­formán kiemelkedő szerepet. Ezek a kutatások és megál­lapítások a rák keletkezésé­nek új megközelítésére nyi­tották meg a lehetőséget. Harácsolás és műgyűjtés Bármi rosszat is lehet el­mondani a műgyűjtőkről, (ritkán népszerűek, mivel az emberek sosem bocsátják meg, ha valaki előnyben ré­szesít dolgokat az emberek­kel szemben) rendkívül érté­kes szolgálatot teljesítenek: legaláb egy életre védelmet nyújtanak az általuk becsben tartott tárgyaknak. Hugh Trevor-Ropper pro­fesszor, a „Műkincsek hará- csolói a XVII. században” cí­mű könyvében a műgyűjtés „történelemformáló” szerepé­ről ír: Raffaello egy Madon­náján valamikor őrgrófságot lehetett szerezni. A leghíre­sebb és legkomolyabb mű­gyűjtő uralkodók I. Károly, IV. Fülöp, II. Rudolf, Leo­pold főherceg, Maximilian bajor választófejedelem vol­tak. I. Károly tökéletes mű­gyűjtő volt. Tanácsokat adni, Kaptár-ház A franciaországi Grenoble városban ötletes felhőkarco­lót emeltek. Az épület ter­vezői szemmelláthatóan vonzódnak az L betűhöz — ilyen alakúak ugyanis a ház ablakai és erkélyei. A Grenoble-ban emelt 28 szintes épület 44 méteres betonalapzaton nyugszik. Azért van szükség erre a „betonpárnára”, mert ezen a vidéken meglehetősen nedves a talaj: ez a kör­nyék valamikor folyómeder volt restaurálni, sőt festeni is tu­dott 1626-ban a mantuai her­cegtől, akinek a háborúra kellett a pénz, megvette a 300 éves Gonzaga gyűjteményt. 15 000 fontot fizetett Tizian egy képéért, Raffaello Szent családjáért, két Caravaggio- ért és Mantegna „Julius Cae­sar győzelme” című festmé­nyéért. A pénzt Buckingham herceg La Rochelle-i felmen­tő hadjáratától vonta el. így az erőd Richelieu kezébe ke­rült A puritánok megszentség- telenítették VII. Henrik ká­polnáját, egy Rubens képet a Themsébe dobtak, számos festményt megsemmisítettek, de úgy döntöttek, hogy a vi­lági képeket inkább eladják, hogy pénzt szerezzenek a flottaépítéshez. Tizennyolc öszvér vitte a festményeket IV. Fülöp madridi udvarába. Jabach, aki Mazarin számára vásáro.lt műkincseket, úgy vo­nult be Párizsba színültig telt kocsijaival, mint egy győztes római a győzelmi me­net élén. De ezek a képek legalább megmenekültek. Nem sokkal azután, hogy Orániai Vilmos trónra lépett, a Whitehallt csaknem telje­sen elpusztította egy tűzvész, amelyben 700 festmény égett eL Waagen szerint három Leonardo, három Raffaello, 18 Giorgione, 18 Tizian, 6 Correggio, 27 Holbein pusz­tult el. A Mediciek „családi” gyűj­teménye lett a híres Uffizi, Pitti és a Bargello alapja. A TISZAFÖLDVARI LENIN MG. TSZ megvételre ajánl: 1000 db 100x150-es, használt melegágyi ablakkeretet, üveggel. Érdeklődni: a központi üzemegység vezetőnél. Albert és Kapocsi, na nézzük, milyen ez a stopnis cipő Interpellációk, tények CipökiáMlás Martfűn A leghivato»tabbak mondtak véleményt — Albert, Bene, Mészöly sikert jósolt Bizonyára gyümölcsöző reklámot jelent a martfűi Tisza Cipőgyárnak a tegnap megnyílt cipőkiállítás. A gyár művelődési otthonában csaknem száz különböző sportcipőt állítottak ki. S erre az alkalomra olyan szakembereket hívtak meg, akik leghivatottabbak elbí­rálni azok h" szná1 hatóságát. A magyar labdarúgó válo­gatott játékosai voltak az első vendégek, akiket a gyár vezetői nevében H. Nagy Mihály kereskedelmi főosz­tályvezető fogadott. A szakavatottak, élükön Alberttel, Benével és Mé- szölylyel elmondották véle­ményüket. Nagyon tetszett nekik a cserélhető stopnis cipő. Ügy jellemezték, hogy az a jövő labdarúgó-cipője. A stopni azonban már ke­vésbé nyerte meg tetszésü­ket. A műanyag csúszik, s a talpa is eléggé merev. Ja­vasolták, hogy a ragasztott és számok talp helyett fröccsöntött tal­pú cipőket készítsen a gyár. A műanyag stopnikat pedig alumíniumra cserélje ki. Igaz, ez utóbbi igényesebb munkát követel, de megéri, s a világpiacon is verseny' képes lesz. A kiállításon természete, sen volt egyéb látnivaló is. Tornacipők, edzőcipők, te­rem- és szabadtéri játékok­ra egyaránt alkalmas cipők bő választékát mutatta be a gyár. Egy részük máris ked­velt a hazai és külföldi pia­con. Az újabb modellektől pedig hasonló sikert várnak. A vendégek ezután a gyár­ba látogattak és ott meg­nézték a sportcipő készíté­sének folyamatát. A lelkes martfűiek, akik több százan várakoztak nemzeti váloga­tottunk tagjaira, ezután már a labdarúgó pályán talál­koztak Kapocsi Sándor edző „fiaival”. A válogatott tet­szetős. de kímélő játékkal viszonozta a több mint öt- ezer. még a szomszédos me­gyéből is Martfűre látogató szurkolók kíváncsiságát. A látogatás baráti vacsorával ért véget. Öt év alatt 36 milliárd forint az úthálózat fejlesztésére» fenntartására Ámerikaellenes Az előző országgyűlési ciklusban több képviselő is interpellált útügyben; a köz­lekedés- és postaügyi mi­nisztert kérdezték meg az országos úthálózat, ezen be­lül megyéjük közutainak, bekötőútjainak fejlesztésé­ről, korszerűsítéséről. — A jniniszter akkori válaszát — amely nagy vonalakban beszámolt az akkori helyzet­ről és a III. ötéves terv el­képzeléseiről — az interpel­láló képviselők és az ország- gyűlés tudomásul vette. — Most, a ciklus befejeztével, az MTI munkatársának ké­réséré a KPM-ben összesí­tették az úthálózat III. öt­éves tervbeli fejlesztésének eredményeit, vázolták a kö­vetkező tervidőszak tenni­valóit. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban — az országgyűlés jóváhagyása alapján — az eredetileg tervezett 12 milli­árd helyett 14 milliárd fo­rintot költöttek az ország útjaira. Megkezdődött a gyorsforgalmú útprogram végrehajtása, elkészült a Budapest—Siófok közötti 107 kilométeres út, ezenbelül Törökbálintig a kétszer két nyomvonalas autópálya, — amely a következő években Székesfehérvárig épül ki. Ugyancsak ebben az idő­szakban kezdődött a kon­centrált útkorszerűsítés, — amikor nem egy-egy sza­kaszt, hanem, az egész utat felújítják. E nagyszabású program keretében fejező­dött be egyebek között az 1-es, a 6-os, a 7-es út re­konstrukciója. — összesen 2080 kilométernyi utat és 5800 folyóméter hidat kor­szerűsítettek, s 360 kilomé­ter bekötő út épült. Elérték, hogy a KPM-hez tartozó 30 000 kilométeres úthálózat 93.6 százaléka állandó bur­kolatú, illetve portalanított makadám út. A negyedik ötéves tervben a fejlődő gépjárműforgalom igényeit figyelembevéve to­vább gyorsul a korszerűsí­tés üteme. A tervidőszakban 36 milliárd forint jut útépí­tésre, felújításra, korszerű­sítésre, fenntartásra. Ebből 11.4 milliárd forinttal — a helyi, a városi, a községi utak fejlesztésére — a taná­csok rendelkeznek. A mi­nisztérium 3.1 miiárd forin­tot költ új utakra, 11 milli­árd forintot korszerűsítésre, 10.5 milliárdot pedig fenn­tartásra, üzemeltetésre. nap A vietnami nép március 19-én tartja az Amerika-el- lenes harcának napját. Eb­ből az alkalomból Nguyen Hung Khanh, a Dél-Vietna­mi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője szerdán baráti be­szélgetésre hívta meg a ma. gyar sajtó képviselőit. Az eszmecsere során vázolta az indokínai térségben kiala­kult helyzetet. Utalt arra, hogy az amerikai agresszo- rot e térségben elszenvedett sorozatos vereségekből sem vonták le a tanulságot. Az úgynevezett vietnamizálási politika csak azt eredmé­nyezte. hogy Vietnam, Kam­bodzsa és I aosz népe egysé­gesen és elszántan küzd a közös ellensée. az amerikai betolakodók ellen. Európai kongresszus Budapesten Dr. Enyedi György, a Ma­gyar Tudományos Akadémia földrajztudományi kutató intézetének igazgatóhelyet­tese, a Nemzetközi Földrajzi Unió magyar nemzeti bizott­ságának elnöke szerdán az akadémia tudós klubjában tájékoztn'ta az úiságírókat az UNIÖ hazánkban rende­zendő európai regionális kongresszusáról. A földrajztudósok nemzet­közi szervezete, amely ép­pen száz évvel ezelőtt ren­dezte első nemzetközi kong­resszusát, augusztus 5. és 20-a között első ízben tart európai regionális tanácsko­zást Két hétig húsz japán zenepedagógus ismerkedik Magyaror­szágon a világhírű Kodály zeneoktatási módszerrel. Első órá­jukat a magyar népzenéről március 15-én Sárosi Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának tudományos munkatársa tartotta. Kép: Tanimoto Kazajuki japán zenepedagógus, mellette Sárosi Bálint (MTI foto — Molnár Sdít íelv, — SB) Kossuth Lajos mint adózó A Komárom megyei levél­tárban több olyan dokumen­tumot őriznek, amely arról szól, hogy Kossuth Lajos saját példájával is igyekezett rábírni nemes társait arra: mondjanak le kiváltságos előjogaikról. „Udvardi Kos­suth Lajos unyi közbirtokos­nak” a „tekintetes nemes vármegyéhez” intézett levele azt bizonyítja, hogyan akart az adózók sorába lépve, a közteher-viselés igazságosabb elosztásával könnyíteni a nép gondjain. A beadványban többek között így írt Kossuth La­jos: „.. .meg vagyok lelkiis­meretemben győződve, hogy mostani adórendszerünk, miszerint t. i. mi nemesek, kik a hazánk legfőbb javait az alkotmány jóvoltából pe­dig csak nem egyedül él­vezzük, a közterheket még­is nemcsak főképpen, vagy egyedül viseljük, de sőt azoknak viselésében még csak legkisebb részt sem veszünk, az igazsággal egy­általán meg nem egyezik. Legforróbb óhajtásom volt volna tehát, hogy a közter- hekben személyem és birto­kom utáni részesülésre, minden nemes társaimmal egyetemben törvény köte­lezzen, s ezáltal honunk ki­fejlődésének alapköve leté­tessék. Miután azonban ez meg nem történt, a nemesi adómentességet lelkinyuga­lommal tovább nem élvez­hetem, mert én azt igazság­talanságnak hiszem...” Ezért Uny helységben lé­vő csekély nemesi birtoka adómentességi kiváltságáról lemondott: „Amíg élek, ezennel ünnepélyesen sza­bad ajánlatképpen önként lemondok, s alázatosan ese­dezem a tekintetes nemes vármegyének, méltóztassék engem ezen nemes megye adózói sorába iktatni... Nem is kételkedem tehát, hogy amit már nemes Pest vármegye, az azon nemes megyében fekvő vagyonomra nézve tett, hasonló kötele­zettségemet elfogadná, úgy a tekintetes karok és rendek is, ösmeretes igazságérze­tüknél fogva, azt kegyesen fogadni méltóztatnak. Kötelezettségem természe­tesen csak halálomig, s bir­tokban maradásomig, tehát személyre értetik, mert örö­köseimet, vagy azokat, akik­re birtokom szállni fog, ha­sonlóra kötelezni nincs ha­talmamban”. Alba Regia napok Az idén május 5—29 között rendeziK meg Székesfehérvár hagyományos tavaszi ünnep­ségsorozatát, az Alba Regia napokat — jelentették be a székesfehérvári városi tanács végrehajtó bizottságának — szerdai ülésén. A háromhetes ünnepségsorozaton 39 ren­dezvényre és 14 kisér'prog- ramra kerül sor. Az Álba Regia napokra az idén több­ezer vendéget vár Székesfe­hérvár. A külföldiek eddig tizenkét országból jelentették érkezésük«!, 4

Next

/
Thumbnails
Contents