Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 18. Háromszáz rubellel több Gyermekek a A Szovjetunióban átlag minden harmadik lakosnak van pénze a takarékban. 1970 végére a Szovjetunió 244 millió lakosának betét­összege elérte a 80 millió rubelt. A betétek növekedése a lakosság jövedelmének in­tenzív emelkedésével ma­gyarázható. Az utóbbi évek. ben hozott intézkedések elő­segítették a társadalom anyagi jólétének növekedé­sét. Felemelték a fizetések alsó határát, csökkentették az adót. emelték az átlagbé­reket és fizetéseket, új bé­rezési rendszert vezettek be az építő- és építőanyagipar­ban. a gépgyártás és a ko­hászat területén. Az állam pénzügyi kedvezményt nyúj­tott a mezőgazdasági gépé­szeknek és a faiparban dol­gozóknak. Másfélmillió dolgozót érin­tett az északi területeken, Szibériában és Távol-Kele­ten dolgozók 20 százalékos bérkiegészítése. Mindehhez hozzá kell szá­mítani a nyugdíjellátás terü­letén nyújtott kedvezménye­ket és emeléseket, valamint a kolhoztagok és textilipari dolgozók nyugdíjkorhatárá­nak leszállítását. A Szovjetunióban megva­lósult a lakosság reáljöve­delmének emelkedése. Az el­múlt öt évben — kizárólag a fizetésemelés következté­ben — átlag 300 rubellel növekedett az egy keresőre eső jövedelem. Ezzel egy­idejűleg a társadalmi alap­ból eredő kifizetések és ked­vezmények is növelték a szovjet családok jövedelmét. Napjainkban minden egyes szovjet állampolgár fizetésé­nek egyharmadát jelentő in­gyenes oktatásban, orvosi és szanatóriumi ellátásban, kedvezményes üdülésben ré­szesülhet. Gyermekei böl­csődei és óvodai ellátást, ta­nulmányaik során ösztöndí­jat kapnak. Az állam mind­ezt az évről-évre növekvő társadalmi alapból biztosítja. Ezek az intézkedések le­hetővé teszik, hogy bármely szoviet család nagyobb ösz- szegű megtakarítással ren­delkezzen, amit anyagi és kuturális körülményeinek javítására fordíthat. A Szovjetunió lakosságá­nak vásárlóképessége maga­sabb, mint korábban bármi­kor. Ennek ellenére az ál­lamháztartás szempontjából a pénzforgalom alakulása is kedvező, mert párhuzamosan növekszik az áruforgalom és a szolgáltatások igénybevé­tele. A szovjet Központi Sta­tisztikai Hivatal év elején nyilvánosságra hozott adatai szerint 1970-ben szinte min­den árucikk — kezdve az étolajtól a gépkocsiig —for­galma növekedett. Afogyasz- tók igényeinek figyelembe­vételével 39 százalékkal több személygépkocsit. 15 százalék­kal több ruházati cikket, szö­vetet és hűtőgépet, 13 száza­lékkal több fényképezőgépet, 10 százalékkal több kötött­árut. 9 százalékkal több bú­tort értékesítettek. Tovább növekedett a tartós fogyasz­tási cikkek — televíziók, rá­bölesödében diók, órák, motorkerékpá­rok, robogók, porszívók stb. — iránt megnyilvánuló ke­reslet. Az 1969-hez viszo­nyítva több élelmiszert — különösen tojást, délszaki és egyéb gyümölcsöt, zöldséget és cukrászati terméket hoz­tak forgalomba. A lakosságnak egyre na­gyobb része veszi igénybe az állami vállalatok nyúj­totta szolgáltatásokat. Egyet­len év alatt több mint nyolc­ezer ruházati szalont, tisztí­tót és vendéglátóipari léte­sítményt adtak át a forga­lomnak. Mindez természete­sen kevés és az állam to­vábbi erőfeszítéseket tesz a szolgáltatások körének bőví­tésére. Fokozza a szolgáltató iparban dolgozók anyagi ér­dekeltségét. Az áruforgalom növekedése/ a szolgáltaié- sok körének bővítése az ál­lamháztartás egészséges fej­lődéséről tanúskodik. J. Dvornyikov (APN—KS) A felmondás specialistája Bélyeg­gyűjtőknek Győr Március 27-én lesz 700. év­fordulója, hogy Győr V. Ist­ván királytól árumegállító jogot és királyi városi rangot kapott. A több mint 80 ezer lakosú, fontos ipari város ün­nepéhez a Magyar Posta is csatlakozik és 2 forint névér­tékű ofszetnyomású bélyeget ad ki. A tervrajzot Vagyócz- ky Károly, a Pénzjegynyom­da fiatal grafikusművésze ké­szítette, akinek ez az első al­kotása, amelyet bélyegen megvalósítottak. A bélyeg Győr látképét 1594-ből, a végvári harcok idejéből idézi fel, a jobb felső sarokban a város mai címerét látjuk. A bélyegterv* a győri Xan- tus János múzeumban őrzött rézmetszet alapján készült, amely Georg Hufnagel (Joris Heofnagel 1542—1600, más adatok szerint 1545—1618) németalföldi festő alkotása. A művész Civitates orbis ter- rarum (A világ városai) című könyvben több magyar várost megörökített. A vastag falak a város akkori hadászati je­lentőségére utalnak, de béké­ben és háborúban egyaránt évezredek óta szerepel e te. lepülés neve. A kelták és a rómaiak Arrabona néven is­merték, később Jaurinum el­nevezéssel jelölik. A német­nyelvű könyvek Raab néven tartják nyilván és gyakran szólnak a városról, ahol a nyugati országból érkező vándor Buda felé haladtában megpihenhet. Carte maximumok képzé­séhez a törökkori város tel­jes panorámáját elénk táró képes levelezőlapot hoznak forgalomba. Az ügyes kivite­lű elsőnapi boríték rajza ere­deti színekben mutatja be a három folyó városának címe­rét, amelynek baloldali mező­re utalnak. A címer alatt jében a modern termelés szimbólumai Győr mai életé- ezüstszürke színben rajzoló­dik ki a városháza épülete, ahonnan Győr fejlődését irá­nyítják. A gyárban mindenki „Ta­nítónak” nevezte. Talán oku- Iáréja, vagy pedáns járása, vagy fölényes oktató maga­tartása ragasztotta rá ezt a nevet? Ki tudja! A lényeg, hogy már szinte közszájon forgott: majd a Tanító meg­mondja, mit kell csinálni... Fordulj bizalommal a Taní­tóhoz. Persze őszintén azt is el kell árulni, hogy a Tanító ál­talában nem mesterfogások­ra, újításokra, serényebb munkavállalásra oktatta, biz­tatta dolgozótársait. Ezekben a témákban ő is nagyon rá­szorult az alapfogalmak is­meretére. Amiben a tanító kiváló volt. mindössze eny- nyi: jól, ügyesen adminiszt­rálta magát. Mások megtol- dották ezt a jellemzést.'Volt, aki zseninek, észkombájnak titulálta. Nem lehet mondani, hogy mindenki kedvelte, de még akik nem szerették, né­ha-néha azok is oda kéredz- kedtek hozzá: Adj tanácsot, hogyan lehetne gyorsan kis segélyre szert tennem? Ilyenkor feltolta drótkere­tes szemüvegét és egyből so­rolta a jobbnál-jobb tippeket. Általában mindig mindenki­nél megtalálta a rugót: be­tegség, tűz, baleset, szerelem, melyekre bátran kérhetett az illető. Nemcsak segélyek ké­résében volt specialista, jól bevált receptje volt arra is, ha valaki egy-egy értekezlet­ről akart távolmaradni. El­lenszolgáltatást sosem kért. Ha sikerült tanácsa alapján rendezni egy-egy ügyet, ak­kor önmagával fogott kezet és a többiek felé kacsintott: vegyétek tudomásul, Tanító csak egy van— Különösen az utóbbi idő­ben vontak egyre nagyobb és fényesebb glóriát őszbecsa- varodott üstöké fölé. 0 lett n gyár „felmondás specialistá­ja”. Köztudomású, hogy nap­jainkban nagy hiány van munkáskezekben. A régi szakembert nem szívesen en­gedik el. De nem szívesen engednek el senkit, mert ne­héz a kilépő helyett új mun­kást találni. Tanító alaposan ismerte ezt a helyzetet. — Bemész a főnöködhöz, kijelented, hogy az a raktár, ahol dolgozol, jégverem. Kérsz uj kályhát. És meszel- tessék is ki a raktárt. Külön­ben felmondasz. Jött a kályha és természe­tesen ki is meszeltettek. Ta­nító pedig elégedetten fogott kezet önmagával: régen hú­zódó ügy végére tett pontot a célzás a felmondásra. — Szeretnék fizetésemelést Tanító. Mit csináljak? — Egyszerű, fiam. Ma fel­mondasz, holnapután emel­nék neked egy forinttal. Gye­re, megírom a felmondó-leve­let írt, diktált valóságos fel­mondási tanácsadó irodát nyitott. — Te, holnap kijelented, hogy elmész. A szemben lew szövetkezetnél két forinttal többet kapsz. Ide a rozsdást, ha nem emelnek. A kényszer sok esetben igazolta a Tanítót, azaz hogy felmondani tudni kell! Néhány napja elmélyedten jártkelt a gyárudvaron. — Most ne zavarjatok — utasította el a többieket. Ed­dig mindenkin segítettem, most rajtam a sor. Én is emelést kérek. Azon gondol­kozom, mivel járulok az igaz­gató színe elé. Másnap kora reggel a Ta­nító egyenes tartással és ha­tározott léptekkel indult az igazgatói szoba felé. Barátai felé cinkos mosolyt dobott az udvaron, mint aki jelzi, hogy így kell ezt csinálni gye­rekek! Csak az ebédnél mutatko­zott újból. A szokásos kimért mozdulattal előkelőén kana­lazta a levest. A többiek megrohanták. — Mesélj, mi történt, hogy volt? — kérlelték. — Felmondtam. — Na és?... — És?... elfogadták. Abai Pál Színházi világnap Március 27-én néhány perc­re a világ valamennyi szín­padán megállnak a színészek, az emberiség a színművészet­nek hódol. Hálát adunk az elődöknek és a kultúra mai munkásainak, akik a világot jelentő deszkákon fáradozva olyan sok szépséget és élve­zetet nyújtanak. A filatelis- ták színházi albuma gazdag. Több fejezetre oszlik, külön gyűjteményt képeznek a szí­nészeket, a szerzőket, az egyes darabok színpadképeit, a színházakat bemutató bé­lyegek. A Magyar Posta 1962- ben Egressy Gábor arcképé­nek és a Nemzeti Színház látképének bemutatásával köszöntötte a nemzet első színháza fennállásának 125. évfordulóját. Tinta-tó Az algériai Sidi-bel-Abbes város közelében olyan tó te­rül el, amelyiknek a vize kékszínű tintára emlékeztet. A tó vizét egy beleömlő fo­lyócska színezi, — a folyó tőzegkitermelő helyen folyik keresztül, ahol a tinta egyik alapanyagául szolgáló földi- mogyoró terem. Csoda-kocsi Egy indiai mérnök rend­kívül ötletes gyermekkocsit szerkesztett. Ha a kisbaba sírni kezd, a kocsi automa­tikusan ringatózik és egy beépített lemezjátszó bölcső­dalt közvetít. a wtM vám® Leltárba vették a fákat Litvániában befejeződött a természeti emléknek minősí­tett fák „leltárba vétele”. Az összeírási munkát az erdő­gazdaságok tudósai és dolgo­zói végezték. A jegyzékben 586 fa-matuzsálem szerepel. Életkoruk száz és ezer év között van. Magas fóliaházak A Csongrád megyei tsz- ekben mind gyakrabban tűnnek fel a magas fólia­házak, ahol kényelmesen A természeti emlékek lis­tájára került minden külö­nös fa, minden furcsaság. Így az a nyírfa is, amely egy tölgy odvábán „telepe­dett le”, egy erdei fenyő, amely koronáját egy pálmá­tól „kölcsönözte” és az a luc­fenyő, amelynek törzse tíz ágra szakadt. Csongrádban dolgozhatnak a kertészek. A forráskúti Haladás Tsz-ben 250 cm magas termálvízfű- téses növényházaiban sokfé­le tavaszi primőrt nevelnek. Ebben a toliahazban paradicsompalántákat ültetnek, ne­velnek Néhány ország mezőgazdasági termelésének indexe A jelek szerint a mező- gazdasági termékek világter­melése az 1970-es évben nem változott jelentősen. A fejlődő országokban viszont észrevehető a termelés lé­nyeges növekedése. Az 1968—1970-es periódus­ban Pakisztán, India és In­donézia mezőgazdasági ter­melési indexének gyors nö­vekedését figyelhettük meg. Különösen erőteljesen foko­zódott a mezőgazdasági ter­mékek termelése Nyugat-Pa- kisztánban, s ez annak kö­szönhető, hogy új szemester­mény fajtákat (főképpen bú­zát) honosítottak meg. A nö­vekedést segítette az időjá­rás is, valamint az öntözött terület bővülése. Kelet-Pa- kisztánban a termelés a ko­rábbi szinten maradt. A mezőgazdasági termelés Törökországban már las­sabb ütemben fejlődött. A magas terméshozamú faj­ták vetésterülete az összes búza-vetésterületnek mind­össze 15 százaléka, s az utóbbi két évben a kedve­zőtlen időjárás miatt a szok­vány búzafajták terméshoza­ma is csökkent. Mexikóban már a hatva­nas évek közepére majdnem a teljes búza-vetésterületet nemesített fajtákkal vetették be. Több latin-amerikai or­szág közül Argentínában a mezőgazdasági termékek ter­melése viszonylag mérsékel­ten növekedett, Brazíliában viszont ez a növekedés már magas. A világ vöröshagyma termése A FAO adatai szerint a világ vöröshagyma termése az 1948—52. évek átlagában 5,6 millió tonna, 1969-ben 10,9 millió tonna volt, tehát közel duplájára emelkedett. Ugyanezen idő alatt a hagy­ma-terület 565 000 hektárról csak 860 000 hektárra nőtt Meggyorsul a román mezőgazdaság fejlődése A következő, 1971—1975 közötti, ötéves tervidőszak­ban is kulcsfontosságú he­lyet fog elfoglalni a román mezőgazdaság az egész nép­gazdaságon belül. Ezekben az években 80 milliárd lejt bocsátanak a mezőgazdasági beruházások rendelkezésére állami alapból. További 25 milliárd lej származik a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alapjaiból. A tel­jes összeg, amelyet átszámít­va 40 milliárd márkára be­csülhetünk, a kétszerese az 1951 és 1955 közötti ötéves tervidőszakban a teljes ro­mán népgazdaságban beru­házott eszközöknek. Hatalmas erőfeszítéseket tettek és nagy pénz összege­ket (20 milliárd lejt) bocsá­tottak rendelkezésre abból a célból, hogy megnöveljék az állatállományt. Ennek során különleges figyelmet fordí­tanak a nagy termékenységű fajták kitenyésztésére. Nagy előnyökkel jár az állatte­nyésztés koncentrációja far­mokba és ipari típusú állat- tenyésztési komplexumokba, ahol például maximum 30 ezer hízót lehet tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents