Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

1971. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét végén kezdődik a SZOT tüzelőakció Hányadik határidő már? Kátyúba jntott felújítás — Alvállalkozó kerestetik Legalább 15 000 vagon tü­zelőt megtakarított a feb­ruári enyhe időjárás. A tü­zelőkereskedelem első két hónapi forgalma ugyanis mintegy 15 százalékkal alat­ta maradt annak, mint amit a két téli hónapra — ter­mészetesen hidegebb időre r— terveztek. Az évet igen jő, 69 000 vagonos készlettel kezdte a tüzelőkereskedelem. A várt­nál kisebb forgalom ered­ményeként országszerte még most is bőséges a készlet, s szinte teljes a választék. A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes osztályán el­mondották, hogy márciusban szeretnének több tüzelőt ér­tékesíteni, s ennek érdeké­ben a vállalatok foglalkoz­nak azzal, hogy a múlt évi­hez hasonlóan, kedvezményes akciót szerveznek. A forga­lom növeléséhez hozzájárul­hat az is, hogy a kedvező készletek alapján, s a jó idő reményében, korábban kez­dik a SZOT tüzelőakciót. A SZOT-tal egyetértésben 850 millió forint értékben 1,1—1,2 millió utalványt bo­csátanak ki. A múlt évben egyébként á vásárlók egy­milliót sem váltottak be. Az akcióra már felkészült a tü­zelőkereskedelem. A vállalatok egyébként már 154 000 SZOT tüzelő- utalványt vettek át, s ha szétosztják, a hét végén megkezdődhet az utalványom beváltása. A minisztérium­ban elmondották azt is, hogy a nyugdíjintézet ugyancsak a szokásosnál jóval koráb­ban, március végére, ígérte a SZOT utalványok kiadá­sát, így a nyugdíjasok is a teljes tüzelő választékból kaphatnak. Kézimunkázok segítése Sok szó esett az utóbbi időben a barkácsolók or­szágszerte elterjedt moz­galmáról, egyebek között anyagellátásuk gondjairól. Most napirendre került a nők ilyen jellegű tevékeny­ségének, a kézimunkázásnak az intézményes segítése is, nevezetesen az elegendő mennyiségű, megfelelő vá­lasztékú áru és minőségű kézimunka-anyag biztosítá­sa. Bár a Temaforg vállalat­nak nem alapvető feladata a lakosság fonalellátása, mégis lehetőséget talált ar­ra. hogy évi 80o millió fo­rintnyi forgalma lebonyolí­tása mellett ezzel is foglal­kozzék. így született meg az ötlet, hogy kifejlesszék a Temacryl fonal gyártását, majd megszerettessék és or­szágosan is elterjesszék hasz­nálatát. Tavaly pályázatot hirdettek a Temacryl fonal feldolgozására, hogy az ér­deklődők maguk bizonyít­hassák be: milyen sokféle termék — felsőruházati cikk, öltözködési kiegészítő, dísz- párna, szőnyeg stb. — ké­szíthető ebből a fonalból. A legszebb pályaművekből kedden kiállítás nyílt az Or­szágos Piackutató Intézet budapesti, Nagymező utcai termében. Ötszázötvenhét pályázó 1 400 darabos „terméséből” a legszebbeket mutatják be, s az ezekből is kiemelkedőket díjazták. A kiállítást március 14-én estig tartják nyitva. Újtípusú mosogatógépek Ausztrál' licenc alapján új­típusú mosogatógépeket ké­szít a Transvill megbízásá­ból a körmendi műszaki ktsz. Az új gép előmosósra, mosásra és öblítésre tagol­va, három fázisban végzi ezt a háziasszonyok körében nem éppen népszerű mun­kát. Minden olyan része, amely vízzel, vagy mosó­szerrel érintkezik, rozsda- mentes anyagból készül. A gépeket négy típusban gyárt­ják, 1000—450o edényt ké­pesek elmosogatni óránként. A körmendi mosogatógépek az idén már 50—100 dara­bos szériában készülnek. Több mint két kötet „iro­dalma” van már a szolnoki Tisza Szálló fürdője felújí­tásának. Jegyzőkönyvek, terv- és határidő módosítá­sok sokasága. És az ered­mény még mindig semmi. A kezdet Még 1967. július 10-én kérte fel a Szolnok megyei Beruházási Vállalat (akkor még Iroda) a Monori Mező- gazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalatot e mun­kára. Megkötötték a szerző­dést. Ebben a monoriak vál­lalták, hogy a felújítást 1970. december 30-án átadják. Két részhatáridőt is megjelöltek. A széntüzelésű kazánházat gázfűtésűre alakítják át 1969. október 15-re. A belső épü­letgépészeti munkákat, cső­rendszerek, radiátorok kicse­rélését pedig 1970. december 30-ig elvégzik. A fürdő a Víz- és Csator­naművek Vállalat egyik üze­me. A felújítás jogi és mű­szaki ügyeinek intézésére a beruházási vállalatot bízták meg. Ennek főmérnöke, Szi­geti Ede elmondta; annak­idején örültek, hogy egyálta­lán elvállalja valaki az át­alakítást. Régi berendezések megújítása sokszor nehezebb, mint egy új elkészítése, be­szerelése. Mindenki fél tőle. Országosan is ez a helyzet. Kevés az olyan vállalat, ktsz, amelyik „rááll” az efajta munkára. Ezért nem is válogathattak nagyon a be­ruházók. A monori vállalat két év­vel ezelőtt, elkezdte a mun­kát. „Bedobták a törülközőt“ Elérkezett az első részha- táridp. A monori vállalat £ő- rnérn'öke már akkor módosí­tást kért és kapott is. Az el­sőt követte a többi. Hiteget­ték a beruházót. Üjabb egy hét múlva, egy hónap múlva, majd ekkor, majd akkor'el­készül a felújítás első része. Telefonon felhívtuk Suika Józsefet, a monori vállalat főmérnökét, a következőket mondtat — Vállalatunk aszódi üzemegységének munkásai dolgoztak a fürdőn. Amikor elvállaltuk, az üzemegység­nek száz szak- és betanított munkása volt. Most harminc van. Munkaerőhiány miatt nem vagyunk képesek eleget tenni. Az a tent sem volt jó, amelyet kaptunk. Természe­tesen a felelősség a miénk­A napokban a beruházási vállalat, a monori vállalat és a munkák elhúzódása miatt sokat bosszankodó fürdő­üzem vezetői megbeszélésen találkoztak. Ezen a monoriak „bedobták a törülközőt”. Kérték, hogy mentsék fel őket. Az erkölcsi és anyagi felelősséget vállalják. Keresik a kiutat ____ — Nem mentettük fel a monori vállalatot befejezési kötelezettsége alól, ami a re­konstrukció első részét ille­ti — mondta Szigeti Ede fő­mérnök. — A kazánátalakí­tást nekik kell befejezni. A kiút az lenne, ha alvállalko­zót találnánk és a monoriak irányításával azok fejeznék be a munkát. A Tisza Szálló udvarán egy kisteljesítményű gázzal üze­melő kazán működik, ame­lyet ideiglenesen kaptak. Szerencsére enyhe volt az idei tél és ha sok-sok panasz is érkezett — mivel a szín­házat, a Marx parki bölcső­dét és óvodát, valamint a Tisza Szállót és fürdőt az itt felmelegített vízzel fűtik — nehezen, kapkodva de ki- bírhatóan sikerült fűteni. De mi van akkor, ha keményebb tél köszönt ránk?... Zagyva Lajos, a fürdőüzem vezetője mondta: — Olyan vállalatot bíztak meg a beruházók, amelynek nem volt megfelelő hozzáér­tése, se tapasztalata az ilyen­fajta munkában. Szinte he­tenként új emberek, brigádok jöttek és azok folytatták az átalakítást. Felelőtlenül vál­laltak a monoriak is. Sem minőségben, sem mennyiség­ben nem fogadható el eddi­gi munkájuk. Hogy mikor készül el végül is a rekonst­rukció, nem tudjuk. Termé­szetesen a monoriakkal szem­ben kötbért jelentünk be. A 4 millió 800 ezer forin­tos felújítás elhúzódásáért a Szolnok megyei Beruházási Vállalatot is felelősség ter­heli. Sokkal hamarabb — legalább egy évvel ezelőtt — észre kellett volna venniük, hogy a monori vállalat nem képes erre. Mindenképpen tanulság az eset arra, hogy csakis olyan vállalatot szabad megbízni munkával, amelyről meg­győzően bebizonyosodik, hogy képes is teljesíteni a rábízottakat. Mindez nem menti a monoriakat. Ha már vállalták a lakosságot is érin­tő szolgáltatást — joggal el­várható a lelkiismeretes, korrekt munka. Cs. I. FELHÍVÁS a lakásigénylések megújítására A Szolnok Városi Tanács Vég* reiiajtó Bizottsága az 1/1971. (II, B.) Korm. sz. valamint az, 1/1971. (II. 8. sz. ÉVM rendelet alapján a takásigénylések megújításával és §z új lakásigények benyújtásával Kapcsolatban az alábbiakat közli: 1. Az az igénylő, aki tanácsi bér­lakásra, vagy értékesítés cél­jára épített tanácsi lakásra — 1 (szövetkezeti lakásra) a lakás­ügyi hatóságnál 1971. február 28 napját megelőzően lakás­igénylést adott be és a lakás­igénylését — az új jagszabá- lyok által meghatározott igényjogosultsági feltételek is­meretében — továbbra is fenrs kívánja tartani — köteles a korábban benyújtott lakás- igénylését legkésőbb 1971. áp­rilis 30-lg megújtani. Az 1971- február 28. napja előtt benyúj­tott, de határidőben meg nem újított lakásigénylést a lakás­ügyi hatóság a nyilvántartás­ból törli. 2. Az az igénlő, aki az 1. pont­ban írt határidőben a lakás­igénylését önhibáján kívül nem újította meg igazolási kére­lemmel élhet. Az igazolási ké­relmet. az 1. pontban említett határidőtől számított 30 nap alatt, ha pedig á megújítás be­nyújtásában akadályozva volt (pl. kórházban ápolták) — az akadály megszűnésétől szá­mított 30 napon belül, leg­később azonban az 1. pont esetében 1972. április 30-ig, — míg a 2. pont esetében 1972. július 3l-ig kell a lakásigény­lés megújításával együtt be­nyújtani. 3. A lakásigénylés megújítását annál a lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, ahová az igénylő az eredeti igénylését benyújtotta. Ha az igénylő — . megváltozott körülményei foly­tán — más lakásügyi hatóság illetékessége területén kíván lakást igényelni, a megújítás­sal egyidejűleg kérheti a la­kásügyi hatóságtól, hogy a megújított igénylését a másik lakásügyi hatósághoz továb­bítsa. Ebben az esetben a megújított igénylők benyújtá­sának időpontjául az eredeti benyújtási időpont számít. 4. A lakásigénylést a lakásügyi hatóság által rendszeresített lakásigénylési lap elnevezésű nyomtatvány kitöltése által lehet megújítani. A megújítás illetékmentes. Az Igénylési lapot 1971. március 1. napjától 1971. április 30 nap­jáig lehet beszerezni, Szolnok, Kossuth L. u. 24. sz. alatt — a volt Centrum Aruház helyi- ugyanitt kell leadni: Hétfői napon 8—13 óráig, ked­di napon 14—18 óráig, szerdai ségében. A kitöltött lapokat napon 8—14 óráig, csütörtö­kön 14—18 óráig, pénteken 8—13 óráig, szombaton 8—12 óráig. 5, Kérjük Szolnok város lakóit, hogy az új lakásigényeket ia az újonnan rendszeresített la- lcásigénylési lap felhasználá­sával nyújtsák be — Szolnok, Kossuth L. u. 24. sz. — volt Centrum Áruház — helyisé­gébe 30.— Ft-os illetékbélyeg­gel. Szolnok, 1971. február 22. Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Vadszámlálás URH lánccal Kedden a pilisi állami park erdőgazdaság 30 000 hektárnyi területén nagyszabású vadszámlálást bonyolítottak le. Áz érdekes és nagy szakértelmet kívánó munkához a „nép- számlálásban” résztvevő 300 erdei szokmunkáson kívül a technika egyik legmodernebb eszközét is igénybe vették. A terepen mozgó megfigyelő csapatok hordozható adó­vevő készülékekkel URHkapcsolatot teremtettek egy­mással, s így jelezték a vadak tartózkodási helyeit, vo­nulási irányát. A vizuális megfigyelés és az URH-láne segítségével megközelítő pontossággal „leltározhatják” a vadállományt. Az előzetes becslések szerint a parkerdő gazdaság gon­dozásában lévő területen mintegy 2 500 szarvas, őz, muf­lon és vaddisznó ék 2. Az országházi csata Az Országház felépültekor az országgyűlés, amely elő­szeretettel nevezte magát a „nemzeti akarat” letétemé­nyesének, s amely csodálatos új palotát emeltetett magá­nak, kifejezetten és leplezet­lenül az urak képviselőtestü­lete. A vagyoni állapot sze­rint mért választójog az or­szág lakosságának alig hat százalékának jut osztályré­szül. A nyílt szavazásos kép­viselőválasztás a nyilvános erőszak és korrupció rend­szerére épült. A képviselők közé földbirtokosok, ügyvé­dek, s legfeljebb gyárosok, a kibontakozó magyar kapita­lizmus képviselői kerülhet­tek. A felsőházban, a főrendi­házban, az országgyűlés má­sik testületében viszont ki­zárólag az arisztokrácia és a főpapság képviselői foglaltak helyet. Ezenfelül az uralko­dónak bármelyik törvényt jogában volt megkontrázni, s az országgyűlést bármikor feloszlatni. A választójogért A jogfosztott magyar mun- • jtássás mar öntudatra éb­redésének első időszakában harcot kezdett az általános, titkos és egyenlő választó­jogért. Jellemző módon a magyar munkásmozgalom egyik korai szervezete, a szociáldemokrata párt egyik elődje, a Nemválasztók Párt­ja nevet viselte. A Magyar- országi Szociáldemokrata Párt megalakulása után az egyik legfontosabb követelé­sének a választójogot tekinti. A múlt század végén, s szá­zadunk első évtizedében a magyar munkásmozgalom ve­zetői nagy, sőt túlzott jelen­tőséget tulajdonítottak a a parlamentnek, s a válasz­tójognak. — Ennek jegyében zajlott le 1905. szeptember 15-éh a híres „vörös péntek”, amelyen sztrájksorozattal és nagyszabású tüntetéssel kö­vetelték a munkások a vá­lasztójogot. Több mint száz­ezer munkás indult a Parla­ment felé Egyes csoportok élén zenekarok haladtak, má­sok pedig a Marseillaise-t énekelték. Egy egvkorú visz- szaemlékezés szerint: — „El kell csak képzelni a látványt, ahogy egy ekKora tömeg ott áll a büszke magyar- Parla­ment palotája előtt, farkas­szemet néz tornyaival, kupo­lájával, száz és száz kivilá­gított ablakával, ahogy a tö­meg százezer torokból, kia­bál, éljenez, abcugol, s szinte öklével éri el az impozáns fő­bejárat vaskapuját és a ,t. Ház’ összes, bejáratát...” Ekkor, 1905 szeptemberé­ben nem Került sor összecsa­pásra a munkások, s a ké­szenlétbe helyezett rendőrök, katonák között. Hét eszten­dővel később, 1912. május 23-án, a „vérvörös csütörtö­kön” azonban már munkások hullatták vérüKet a választó­jogért. A talán mindenkinél jobban gyűlölt Tisza Istvánt, a volt és leendő miniszterel­nököt kívánták a kormány- pártiak a Ház elnökévé vá­lasztani. Válaszul a Szociál­demokrata Párt vezetősége általános sztrájkra hívta fel a munkásokat: „A képviselő­ház elnöki széke megürese­dett. Miután a pecérmunkára tisztességes ember nem vál­lalkozik: Tisza István gróf ül bele az elnöki székbe. Ez a bevezetése annak az erő­szaknak, amely az általános választójogot akarja megfoj­tani, és a népet örök sze­génységre, örök szolgaságra akarja kárhoztatni...” Nem volt összeütközés ' S a májusi hajnalon meg­indult a tömeg áradása az Országház felé. A Soroksári úton Erzsébetfalváról és Cse­pelről vonultak a munkások. A rendőrtisztek — látva, hogy a nagy tömeggel szem­ben a néhány rendőr tel lesen tehetetlen — kiadták a jel­szót: át lehet engedni az em­bereket, de nem egyszerre, hanem, apránként, —- kisebb csoportokban. A munkások negyvenes—ötvenes csopor­tokban vonultak át a rendőr- kordonon, azon tűi ismét gyü­lekeztek. A rendőrök nem so­káig tudtak helytállni, az óriási tömeg elsodorta a kor­dont, még csaK összeütközés­re sem kerülhetett sor. A tömeg a kordonon túl­jutva, a Soroksári utat teljes szélességében elfoglalta. A Boráros térre kiérve forra­dalmi dalokba kezdtek. Majd egymás után hangzottak fel a kiáltások: — Éljen a választójog! — Abcug Tisza Pista! — Le az erőszakos junker­rel!-— Éljen a küzdő Justh- Fárt! A Boráros térről a menet bekanyarodott a Közraktár utcába. A fogalmas központi vásárcsarnoknál a tüntetés a kíváncsi emberek ezreit csal­ta az utcára. A Fővám téren át .a menet a Váci utcába ért. A szűk utca egyszeriben hangos lett a tüntetők köve­teléseitől és forradalmi da­laitól. A hatalmas palotáK ablakai megnyíltak, és az urak ijedten nézegettek ki mögülük. A Gizella téren (a mai Vö­rösmarty téren) már hatal­mas rendőri készültség várta a munkásokat. A rendőrök a tömegnek csak egy részét tudtáK visszaszorítani. De a visszaszorítottak is, szétszór­va bár, eljutottak oda, ahova a többiek: az Országházhoz vezető utcákba és a Szabad­ság térre. Budán a Ganz-gyári mun­kások alkották a felvonulók zömét, ök is Pestre tartot­tak, az Országházhoz. Halott és sebesültek A Váci úton és Újpesten is, a gyárak előtt reggel nyolc órától Kezdve nagy tömegben gyülekeztek a munkások. — majd a Váci úton elindultak. A mintegy négyezer főnyi tö­megnek a Ferdinánd-hídnál állta útját a rendőrség. A tö­meg tiltakozott: — Engedjenek az Ország­ház elé! — Le az osztályparlament­tel! A rendőrök a tisztek pa­rancsára kardot rántottak. A munKások feleletként kőzá­port zúdítottak rájuk, s át­szakították a kordont. A lo­vasrendőrök eszeveszett vág- tatással rontottak a tömeg közé, de képtelenek voltak megállítani az embereket. — EKkor egy század gyalogost vetettek be a munkások el­len, a rendőrök pedig pisz­tolyt rántottak. A katonákat szuronyrohamra vezényelték, és a rendőrök a menekülők után lőttek. így néhány perc alatt sikerült szétoszlatni a tömeget. Szerteszét a járdán és az úttesten véres sebesül­tek hevertek. Holub Kristóf negyvenkét éves munkás hol­tan maradt a kövezeten. S az országházi csata még órákig dúlt a város több pontján. — Le az osztályuralommal! — Le a grófi bandával! —- Éljen a forradalom! — hangzottak az új jelszavak. A munkásság megmutatta erejét, de vereséget szenve­dett. Az úri osztályok, ame­lyeknek legreakciósabb, leg­konzervatívabb köreit kép­viselte gról Tisza István, ra­gaszkodott kiváltsí szikhoz. S egyelőre még sikerrel. Pintér István Következik: Pisztolylövés ülésjemnbea, A munkások {elvonulása Budapesten. 1905, szeptem­ber 15, .......

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents