Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február 13. Napjainkban a világ a beat-zene, a gitár korszakát élL De azért szükség van a jó öreg zongorákra is. A clavichordon, a 13. század folyamán tökéletesített billentyűsoros hangszeren, kis fémnyelvek pengette^ meg a húrt. A később feltalált clavic mbalo-n pedig he­gyes tollszárak. Végül az úgynevezett pantalon volt az első olyan hangszer, ame­lyen kis kalapácsok ütötték meg felülről lefelé a húrokat (1702), Ebből a hangszer­ből alakult ki a mai formájú zongora. A leningr'di Vörös Október hangszergyárban billentyűs hangszereket: zongorá­kat és pianinókat gyártanak. A gyár készítményei világszerte közkedveltek. Képün­kön; a gyár mestere zongorát hangok Hírnév hamisítók A hírneves magyar toikaji megérdemelt népszerűséget élvez világszerte. A magyar bortermelők évszázadok óta gyarapítják hírnevét, sőt, régi időkben még igen ke­mény intézkedésektől sem riadtak vissza ennek érde­kében. így 1723-ban tör­vény jelent meg, amely kö­tél általi halállal fenyegette a tokaji hamisítóit. Bár napjainkban ilyen jel­legű megtorlásra nincs szükség, ma is energikus in­tézkedésekkel védelmezik a nevezetes ital becsületét. Egyes osztrák, olasz, francia, dán, sőt ausztráliai cégek is időnként tokaji elnevezés alatt hoznak piacra külön­böző borokat. A magyar bortermelők külföldön több pert indítottak ezek ellen a cégek ellen — és valameny- nyit megnyerték. A valódi tokajit, „a borok királyát és a királyok borát” Magyarország ma a világ mintegy ötven országába ex­portálja. A londoni aukción egy üveg 1811-es évjáratú tokajit 220 font sterlingért adtak el. Ez rekordár a bor­eladás történetében. Autószakértőnk tanácsolja: A szabadonfutó berendezés Golyóálló „szendvics"­pajzs A fegyvercsövet elhagyó golyó lefékezésére nemcsak a kemény, szívós anyagok fe­lelnek meg, hanem a rugal­mas, lágy tulajdonságúak is. Ennek figyelembe vételével alakították ki angol kutatók a képen látható védőpajzsot rendőrök számára, mely a legnagyobb kaliberű kézi­fegyverek. géppisztolyok el­len is hatásos védelmei nyújt, még közvetlen közel­ről leadott lövés esetén is. A pajzs és a hozzátartozó si­sak acél, műanyag és hab­gumi rétegekből készül, a kettő súlya mindössze 7 kg. A pajzs derékban akként erősíthető fel, hogy viselő !ét nem akadályozza a mozgás­ban. Hazánkban a magántulaj­donban lévő személygépko­csik 30—33 százaléka két­ütemű motorral működik. (Trabant, Wartburg). Ezek­nek a személygépkocsiknak erőátviteli szerkezetébe sza­badonfutó berendezés van építve. A szabadonfutó be­rendezés működésének lé­nyege: menetközben, ha a motor lassabban forog, mint a hajtott tengely, úgy működik, mint a tengely- kapcsoló. Gázadáskor létre­hozza a kapcsolatot a motor és a hajtó kerekek között, gázelvételkor pedig megsza­kítja. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a szabadonfutó beren­dezés feladata csupán az üzemanyag megtakarítás. Fő feladata a kétütemű motor működésének (keverék ola­jozás) sajátosságából adó­dik. Amikor a gázról a lá­bunkat levesszük a négyüte­mű motor esetében motor- fékezést hozunk létre. Ezek­nél a típusoknál a motorfék­nek nincs káros hatása a motor belső szerkezeteire. Nem így van ez a kétütemű motorral szerelt gépkocsi esetében. Gázelvételkor ugyanis a motor csak mini­mális üzemanyagot kap az üresjárati berendezésen ke­resztül. Mivel a kétütemű motor keverékolajozású, így olaj is csak egész kevés mennyiség tud a motor bel­ső szerkezeti részeihez jut­ni. Ha nem lenne szabadon­futó berendezés, akkor a motorfékezés következtében a motor élettartama nagy mértékben csökkenne. Természetesen a szabadon­futó berendezés üzemanyag megtakarítást is eredmé­nyez, mivel gázelvételkor a Wartburg típusnál mind­egyik, a Trabant típusnál pedig a negyedik sebességi fokozatban a motor alapjá­raton üzemek A Wartburg típusú személygépkocsin egy kar segítségével a sza- badonfutót ki lehet iktatni. (Fixre kapcsolni), itt ugyan­is mind a négy sebesség fo­kozatnál működik a szaba­donfutó berendezés. A Tra­bant 601 típusú személygép­kocsinak csak a negyedik sebességi fokozatnál találjuk meg a szabadonfutót A Wartburg típusú gépkocsinál a kart akkor kell behúzni, illetve fix kapcsolatot léte­síteni, ha a gépkocsit von­tatással akarjuk beindítani. A hátramenet bekapcsolásá­val egyidejűleg a szabadon­futó kiiktatódik. A gyár is javasolja, ha csúszós, lejtős úton közlekedünk, használ­junk motorféket, de ideális útviszonyok esetében ezt ne tegyük. A szabadonfutó megfelelő működésének élettartamát nagymértékben befolyásolja a vezetési mód, mert főleg a Wartburg típusú gépko­csik szabadonfutó berende­zései nagyon kényesek arra, hogy a sebességi fokozatok­nak megfelelő sebesség tar­tományban kapcsoljunk, il­letve haladjunk a gépko­csinkkal. Ha kisebb sebesség­gel haladunk (W artburgnál negyedik sebességi fokozatban 45—50 km/h), akkor a sza­badonfutó állandóan ki-be kapcsol, ami azt jelenti, hogy 15—20 000 km után tönkremegy. Ez a tünet főleg reggeli indulásnál vehető észre, amikor még a sebességváltó- műben hideg az olaj, a gáz­pedál benyomásakor a mo­tor felpörög, a meghajtás megszűnik a hajtott kerekek felé. Sokan ezt összetévesz­tik a tengelykapcsoló csú­szásával, mivel ugyanolyan a jelenség. Sajnos ilyenkor már szakember beavatkozá­sa szükséges, mert a szaba­donfutó berendezés javítása miatt ki kell szerelni a mo­tort, sebességváltót egy­aránt. (Munkadíj plusz anyag 6—800 forint.) Használható megoldás az amit jónéhány Wartburg tu­lajdonos tesz, hogy a szaba­donfutót fűre kapcsolja. Gazdasági nehézségek Spanyolországban A spanyol üzleti körök és a sajtó 1970 eredményeinek értékelésénél nem rejtik el az ország gazdasági fejlődése általános alakulásával kap­csolatos csalódottságukat. A közgazdászokat különösen a mezőgazdaság helyzete nyugtalanítja. Sok mező- gazdasági termék termelése csökkent; A kereskedelmi kapcsolatok némi bővülése ellenére Spanyolország ke­reskedelmi mérlege óriási deficittel zárult: Spanyol­ország 1970 első 11 hónapjá­ban 2094 millió dollár ér­tékű árut exportált, az im­port pedig 4352 millió dol­lár értékű volt Az 1971-es fejlődési pers­pektívák is nyugtalansággal töltik el az üzleti köröket Az Actualidad Economics folyóirat véleménye szerint a spanyol gazdaságot komo­lyan veszélyezteti az árak további növekedése, amit infláció és a termelés stag­nálása követhet. Villanyautó az országúton A Jer Pi—1 típusú elektromos meghajtású gép­kocsi hetven kilométeres utat tett meg a Jereván— Szevan útvonalon. Az új gépkocsi, amelynek motor­ját 18 akkumulátor táplál­ja, 50 kilométer/óra átlagse­bességgel haladt. Az elektro- mobil tervezői jereváni konstruktőrök, az akkumu­látoroknál igen kedvező ha­tásfokot értek el tirisztor félvezetők alkalmazásával. Sok tudós és mérnök vé­leménye szerint az elektro­mos meghajtású gépkocsik háttérbe fogják szorítani a hagyományos járműveket. Az új közlekedési eszközök­re való áttérés megszabadít­ja a városokat az ártalmas kipufogógázoktól, lehetővé teszi, hogy az olajat üzem­anyagoknál hasznosabb ter­mékek előállítására használ­juk fel, s lényegesen leegy­szerűsítik a mai gépkocsik sok berendezését és alkat­részét. Az ipar fejlődése az Egyesült Arab Köztársaságban Az Egyesült Arab Köztár­saság ipara számára sikeres időszak volt az 1969—70-es pénzügyi év — jelentette be Aziz Szidki, az EAK mi­niszterelnökhelyettese, bá­nya-, olaj és iparügyi mi­niszter. Az ipari termelés 10 százalékkal meghaladta az előző évi színvonalat és ér­téke 1153 millió egyiptomi fontot ért el. A polgári és hadiiparban a termelés 43,3 százalékkal, az elektrotech­nikai iparban 29,7 százalék­kal, az olajiparban 12,2 százalékkal, a fémkohászat­ban 10,8 százalékkal, a gép­gyártásban 19,6 százalékkal, a textiliparban 1 százalék­kal nőtt. Az elmúlt pénzügyi évben — mondotta Szidki — az EAK 119 millió egyiptomi font értékben exportált ipar­cikkeket (a növekedés egy év alatt 21 millió fontot tett ki). Az 1969—70-es pénzügyi évben az iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak létszáma 26 000 fővel növekedett Je­lenleg számuk 504 035. Az egy munkásra jutó ipari ter­melés az 1968—69. évi 2360 egyiptomi fonttal szemben a jelenlegi pénzügyi évben 2544 egyiptomi fontot tett ki. A mongol népgazdaság 1971-ben 1971-ben a Mongol Köz­társaság tovább halad a szocializmus anyagi-techni­kai bázisának feléoítése felé vezető úton. A fő feladatot a termelés gyors növekedési ütemének biztosítása jelenti. Az ipari és a mezőgazdasá­gi termelés idén 9—10 szá­zalékkal fog emelkedni, a munkatermelékenység nö­vekedése 7,8 százalékos lesz. 1970-hez kénest 14 száza­lékkal növelik a beruházá­sokat. Mongólia területén több új ipari üzem létesül. A mezőgazdasági termelés további fejlesztése érdeké­ben idén a figyelem közép­pontiéba kerül az öntözéses legelőgazdálkodás, az is­tállóépítkezés és az állandó takarmánybázis megteremté­se. A mezőgazdasági vidé­keken gépesített brigádok alakulnak a széna betaka­rítására. úi géniavító állo­mások létesülnek stb. Szenvedély Nyurga férfi szólított le a presszó­asztalnál : — Újságíró úr! Egészen csekély ké­résem lenne. Ne zavartassa magát. Láttam, hogy egyedül van, gondoltam, most megkérhetem... — Tessék, nem zavar. Egyedül va­gyok. .. — Azonkívül, hogy pithralon illatot terjesztett frissen borotvált ké­pe, meg, hogy sznob-enyelgéssel ült le az asztalomhoz, modortalan volt. — Szerkesztő úr! Slaga ismerős az intézményeknél. Ugye van naptára?! — Van. Melyik névnapra kiváncsi? — Nem, nem. Adjon nekem nap­tárt. Ezért a kis apróságért mertem zavarni kegyedet... Tetszik tudni, ez a hobbym. Mondtam neki, hogy kártyanaptár­ból egy darab sincs nálam, nem gyűj­töm, mert nem hobbym. Egyet tartok a fiókomban, hogy tudjam milyen nap van. — Ez nagyon helytelen! — Olyan szemrehányóan mondta, hogy meg­ijedtem tőle. — Maga nem veszi észre, hogy ma mindenki naptárt gyűjt?! Kár; tyanaptárt. Olvassa el a Ludas Matyit, pontosan így írja: „Űzik kicsik és na­gyok, férfiak és nők, félanalfabéták és diplomások..Maga legalább... Nemde? Érdekelni kezdett az ügy. Ekkora szemrehányást a kártyanaptárért! — Mondja — kérdem tőle — maga valóban gyűjti? — Nem! Mit képzel?! Olyan őrült­nek néz, hogy én odamegyek egy ide­gen úrhoz és kártyanaptárt kérek tőle saját részemre? — Nem értem magát uram. Akkor miért jött ide? — Hát ide figyeljen. Maradjunk a Ludasnál. Ha olvasta, akkor emlékszik rá, hogy az újságíró egy papírboltban történt esetet miképpen forgatott ki: Bement egy férfi és naptárt kért. Olyat, amelyiknek a hátulja üres. Nincs rajta filmsztár, reklám, mezte­len nő, semmi. Tiszta, fehér hátsóval. Elhitte ezt, nemde? — Nem tudom... — mondtam zavar­tan. — Pedig ezt elhiheti. Csak nem úgy, ahogy az újságíró írta. Nem azért kel­lett a pasasnak olyan naptár, melynek a hátán nincs semmi, mert ő csak nap­tárt akart. Egy frászt! Azért kérte, mert ilyen még nem volt a gyűjtemé­nyében! — Jő, elhiszem. Naptáram nincs, maga nem gyűjti, akkor uram. .<. — megittam a kávémat és intettem a pin­cérnek, untam a vendégemet. — De ne, még egy pillanat — nyomta le a kezemet az asztalra. — Ígérje meg, hogy szerez nekem naptárt! — De mondta uram, hogy nem gyűjti... — Én nem, de hát... tudja... van­nak... Nem tudtam, de biccentettem, mint­ha tudnám és sürgettem a pincért. — Akkor még sem érti. Elmondom — tartott vissza keserű sóhajtással. — Azt hiszem ezt a kártyanaptárt nekem találták ki. Figyeljen ide. Barátságból mondom el, de csak magának. Ez a hobby, ez a csere-bere a legjobb mód­szer a kapcsolatszerzéshez. Ha valaki­vel meg akarok ismerkedni, odame­gyek, s kártyanaptárt kérek vagy adok. Mert az első szó a nehéz, a többi, mint a karikacsapás ... — És velem miért akar ismerkedni? — néztem rá kíváncsian. — Ugyan, szerkesztő úr! Nem ma­gával. De ha kaptam volna naptárt, akkor... Szóval: ahány naptár, any- nyi nőismerős... Most már érti?! Görög-kínai árucsereegyezmény aláírása várható A jelentések szerint a gö­rög kormány — arra töre­kedve, hogy viszonylag li­berális iránvvonalat köves­sen kereskedelmi kapcsola­taiban — fontolóra vette egy húszmillió dolláros áru­csereegyezmény megkötését Pekinggel. A kereskedelem­ügyi minisztérium hivatalos személyei nem voltak haj­landók sem megerősíteni sem megcáfolni ezt a ielen- tést. amelvről már több he­te hírek keringenek. Jól táiékozott források szerint a táréval ások Svájc közvetítésével folvnak és ha megállanodásra üitnak. úrtv minden pénzügvi tranzakciót egy sváici bankon keresztül bonyolítanak le. Megfordul a tudós-kiáramlás? A „szakember-kiáramlás”, ez a jelentőségteljes és nyug­talanító jelenség, az ún. „amerikai kihívás” során jött divatba. Abból a tény­ből, hogy a tudósok, főként az európai országokból, a virágzó és „vendégszerető” Amerika felé menekültek az Egyesült Államok igyeke­zett komoly előnyöket ková­csolni. A - „szellemi tőke” mene­külésének jelentősége való­jában az egyik „leggyilko- sabb” megnyilvánulása a meglévő gazdasági eltérések­nek. habár ezek az eltérések meglehetősen „viszonylago­sak” is, ha a legfejlettebb országokat vesszük figye­lembe. Néhány évvel ezelőtt sok ország panaszkodott amiatt, hogy az Egyesült Államok számos szakembert magához szippantott. Ma néhány jel arra mutat, hogy a problé­ma esetleg új ir*nvban fej­lődik, ha ugyan nem billen át a merőben ellentétes ol­dalra. _ . JL

Next

/
Thumbnails
Contents