Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
«TI. február 12. SZOLNOK MEGTK1 NÉPLAP S Az SZKP XXIV. kongresszsa előtt: Beszédes számok I Ä XXIV. kongresszust megelőző területi pártkonferenciák részletesen elemezték a Szovjetuniónak a XXIII. kongresszus óta elért. gazdasági eredményeit. A küldöttek megállapították, hogy az élet igazolta az 1966—70. években végrehajtott VIII. ötéves terv irányelveinek helyességét. A terv eredményes végrehajtása a tudomány és a technika vívmányainak általános hasznosításával, a társadalmi termelés nagyipari jellegű fejlesztésével, a munkatermelékenység növelésével, a népgazdaság minden ágában biztosította a hatékonyabb és gyorsabb fejlődést, valamennyi szovjet ember anyagi és kulturális szükségletének teljesebb kielégítését A Az utóbbi öt évben is nagy gondot fordítottak a villamisenergia termelésének gyorsütemű fejlesztésére. Az előirányzatnak megfelelően olyan nagy kapacitású energetikai blokkokat helyeztek üzembe, amelyeknek egyenkénti termelése 500—800 ezer kilowatt A Szovjetunióban ma néhány pap alatt több villamosenergiát állítanak elő, mint a Cári Oroszországban egy év alatti a VII. ötéves terv időszakában ehhez még több hétre volt szükség. Az üzemek óriási mértékű Villamosenergia felhasználása mellett megnőtt a lakossági áramfogyasztás is. A falusi háztartások háromszor annyi villamosenergiát használnak fel, mint 1866-ban, a A VIII. ötéves terv során különösen nagy gondot fordítottak az építőipar fejleszszovjet ipar termelése az előirányzatnak megfelelően nőtt: másfélszer nagyobb, mint az előző tervidőszakban. Csupán a növekedés értéke majdnem azonos azzal a termésmennyiséggel, amelyet a Szovjetunió az első két ötéves tervében együttvéve elért. A fejlődés lényeges eleme, hogy korszerűbbé vált az ipar ágaza i szerkezete, tovább javult az ágazatok közötti arány, és fellendültek a gazdaságosabb iparágak. A népgazdaság műszaki rekonstrukciójának eredményeként bővült a közszükségleti cikkek gyártása, az elektronikai és az atomener- get'kai ágazatok termelése, s létrehozták a szintetikus és nary tisztaságú anyagokat előállító üzemrendszereket. programját felülmúlták. Évente 13—14 millió ember költözött új lakásba, de voltak olyan évek, mint 1969., amikor 16 millió. Átlagosan naponta tehát mintegy 9—10 ezer család tarthatott lakás- szentelőt Ha a legutóbbi ötéves tervben épült kis bbés nagyobb üzemek, műve ődé- si, kereskedelmi és egyéb intézmények számát vesszük alapul, — kiderül, hogy naponta 2—3 új létesítménnyel gyarapodott a szovjet népgazdaság. E roppant arányú építkezés elősegítette, hogy határozottan áttértek az építkezés nagyipari módszereire, tömegesen alkalmazzák az előregyártó t vashetonele- meket. Jelenleg például a moszkvai építkezéseknek több mint 85 százalékához előregyártott elemeket használnak. A kongre-szus irányelveinek megfelelően, mintegy 25 százalékkal eme’kedett a szovjet mezőgazdaság termelése. CukoiTépából 33, gabonafélékből 25. húsból 20, tejből 23 százalékkal termeltek többet, mint a korábbi években. A szerrest'-rrrényék előállítása évi 32 millió tonnával emelkedett. Ezek hz eredmények különösen altkor figyelemreméltóak, ha tekintetbe vesszük, hogy a szovjet mezőgazdaság a nemzeti jövedelem több mint egy- harmadát szolgáltatja. A kolhozok és szovhozok mind gazdaságilag, mind politikailag tovább erősödtek és szi’árdultak, jelentősen növekedett anyagi és technikai bázisuk. A mezőgazda- sági beruházásokra kétszer annyit fordítottak, mint a megelő ő tervHő'5zabban. így korszerűbbé vált a mezőgazdasági termelés színvonala és a hosszútávon megtérülő beruházások mellett rendkívüli mértékben felduzzadt a szov- hozok és kolhozok gépparkja is. Az utóbbi 5 évben a mezőgazdaság mintegy másfél millió traktort, több mint 1 millió tehergépkocsit és félmillió kombájnt kapott. Az új időszak lényeges Jellemzője, hogy a kolhozok jövedelme mintegy 40 százalékkal emelkedett és az állami beruházások mellett a saját erőből történő hozzájárulás is segítette az egyre iparszerű bbé váló termelést. A növekvő jólét adatai A mezőgazdaságban dolgozó 27 millió szovjet ember munkájának eredményeként több hús, tej, tojás és gabona került a dolgozók asztalára. A lakosság az utóbbi években mintegy 20 százalékkal több húst, 20 százalékkal több cukrot fogyasztott, mint korábban. Az egy főre jutó húsfogyasztás az e'őirányzottnál magasabb mértékben, 6 kg-mai nőtt. A becsületes munka, a gazdasági sikerek lehetővé tették, hogy tovább emelkedjék a szovjet nép élet- színvonala. Ha nem számítjuk a közvetett juttatásokból származó kedvezményeket, akkor is, a munkások és alka’mazottak havi bére több mint, 20 százalékkal, a kolhoztagoké pedig még nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt időszakban tovább bővült a közép- és főiskolai hálózat. Az ötéves terv időszakában 7 millió közép-, illetve felsőfokú végzettségű szakembert képeztek ki. Érdemes megjegyezni, hogy az orvosok és mérnökök tekintetében a Szovjetunió világviszonylatban az első helyet foglalta el. Az általános műveltség magas fokára utál az a tény, hogy munkásainak 60 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú végzettséggel, a kolhozparasztoknak 33. az alka' ma zoriaknak pedig 93 százaléka. A számok bizonyítják, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán jóváhagyott politikát következetesen végrehajtotta a szovjet nép és olyan mértékben gyarapította a kommun’zmus anyagi-technikai bázisát, amilyenre a múltban még nem volt példa. N. J. Háromszorosára nőtt a falusi villanyfogyasztás Napi tízezer lakás városi lakosság 60 százalékkal fogyaszt többet, mint öt évvel ezelőtt A gépgyártásban különösen az automata és félautomata szerszám- és más gépek gyártása került előtérbe. A könnyű- és élelmiszeripar gépinek gyártásának fejlődésére jellemző, hogy 1963 óta kb. háromezer olyan új könnyűipari géptípust konstruáltak és helyeztek tucatjával üzembe, amelyek világ- színvonala» képviselnek. A személygépkocsi gyártás négyszeresére nőtt; a kőolaj- termelés évi 20 millió tonnával emelkedett; a műtrágya- gyártás pedig meghaladta az évi 60 millió tonnát, ami kb. duplája az 1966. évi termelésnek. tésére. Ennek eredményeként minden eddigi tervciklus üzem- és lakásépítési Csehszlovák vasú Szolnokon gyárul is tudó, festó brigádtag közvetítésével tudom meg Kiesiától. Tíz óra előtt azonban Simkó véget vet a tolmácskodásnak: vágányzárat kaptak Szajol felől, s neki dolga van, búcsúzik. Juhász Gyulát sem könnyű rábírni, hogy otthagyja a szerelőkocsit — inkább dolgozik, mint a szót szapulja. Nyolc lakókocsiban száll meg a brigád — legfeljebb öten egy kocsiban, kényelmes fekvőhelyeken. Mindenütt van rádió, hűtőszekrény és rezsó, öt kocsiban pedig televízió. A kultúrkocsiban még ping-pongozhatnak is. Sakk- és egyéb játékok adnak szórakozási lehetőséget. De bent a városban is módot talál rá, akinek úgy tartja kedve. Kérdem, mit szól a család, hogy havonta csak egyszer mennek haza. Ez otthon nem újság — mondják — mert, mig hazai munkán voltak, azalatt is gyakran így történt Egy hónapban 22 napot dolgoznak — ha kell, vasárnap is —, s hat napot töltenek családjuk körében. Tavaly nyáron többjüknek a felesége eljött látogatóba, s elégedetten állapították meg, hogy férjük jó körülmények között dolgozik Magyarországon. Amíg jó idő volt, a brigád nagyobb kirándulásokon is részt vett. Jártak például a Balatonnál, Budapesten, a Hortobágyon. November végén kezdett Szolnokon munkához a brigád egy része, most pedig már itt vannak mind a harmincán. A munkaprogramjuk szerint április végéig dolgoznak itt. aztán Miskolcra mennek, majd később újból visz- szajönnek Szolnokra, hogy az állomás addig megépülő új vágányait is villamo&itsák. Kubik mester nem ismer pardont A mesterük Adam Kubik, aki a legrégibb szerelő: 1949 óta dolgozik a vállalatnál. 1963 óta a brigádnak ő a mestere, ami nálunk a művezető. Adnak a szavára, tisztelik — azért is, mert ha munkáról van szó. nem i'mer pardont így azután Klesla építésvezető voltaképpen a brigád érdemének tulajdonítja azokat a sorokat, amelyeket a MÁV vezérigazgatójától kapott, ezzel a szöveggel: „A Budapest—Szolnok— Debrecen—Záhony vasútvonal villamosításának kivitelezésénél kifejtett példamutató munkájáért köszönete- met fejezem ki és dicséretben részesítem. — Budapest, 1970. december 19. — Dr. Mészáros Károly vezérigazgató.” M. L Sorozatban készülnek a magyar számítógépek Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában 1969. júniusában adták át az első magyar gyártmányú számítógépet a megrendelőnek. Jelenleg sorozatban gyártják az ÉMG—830 típusú, közepes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Két változatban készítik a megrendelő kívánsága szerint: vagy folvama'irányítási, vrgy adat- feldolgozó kivitelben. Az ÉMG—830-as épü^kocka elv alapján bővíthető, így a felhasználás jellegétől függően a leggazdaságosabb kialakítás érhető el vele. Egy-egy számítógép értéke 7—20 millió forint között van a kiépítés jellegéből függően. A sorozatban idáig 11 berendezés készült, többek között a Meteorológiai Intézet, a Gagarin Hőerőmű és a Déldunántúli Áramszolgáltató Válla- lcif részére Képeink némi bepillantást engednek a számítógép gyártók munkájába. Mielőtt a számitógApbe kerülne az alkatrészek ezreiből álló egy-egy elem, többször ellenőrzik, hogy hibamentes e A képen Budai Jenő elektromérnök. A gyámban működés közben kipróbálják a Gagar'n Hőerőmű rész re készülő ÉMG— 831-as számi ógép által irányított automata vezérlőasztalt. (MTI foto — Bara István felv. — KS) Hatvan perc a rádióban Jászberényről „Jászberény jövőjéről” — ez a címe annak az összeállításnak, amely ma este — 18 órától — 19 óráig a 222 m-es középhullámon — a Magyar Rádió szolnoki stúdiója műsorában elhangzik. A 60 perces riport műsor elsődleges célja; Jászberény város 1971—75 é\ i pénzügyi és fejlesztési tervének ismertetése. A kövekezŐ hetekben Karcag, Tiszafüred és Kunszent- márton középtávú pénzügyi fejlesztési tervét, z említett helységek arculatának váltó-. •zását kívánják ismertetni, illetve bemutatni a olnoki stúdió munkatársai. Sorozatuk nem titkolt célja az is, hogy felmérjék a megye városi ' járási székhelyein a lakosság „rádióhallgatottsági” kedvét. " he-, tőségét. Ezúton is kérik hallgatóikat, hogy e riport"'-'sorok elhangzása után javaslataikkal, kéréseikkel tájékoztassák a stúdiót a tanácsi tervek realizálásának alakulásáról, az akadályok leküzdésének lehetőségeiről, j Egy év óta hazánkban Vágányzár Szajol felől állomás — így Apafa, Császárszállás, Kisújszállás, Fegyvernek, most pedig Szolnok — vágány hálózatának villamosítása. Mindezt Simkó Péter, maEgy év alatt nálunk vagy 220 kilométernyi villamos felsővezetéket építettek-szerel- tek. Ezen a Karcag—Debrecen közötti teljes pályasza- jcaaz értendő, valamint több A brigád húsz tagja kiváló dolgozó, négyen pedig a vasút kiváló dolgozói, ami már miniszteri kitüntetés. Hogy megérdemlik, arra bizonyság: Ahol fennakadás volt a,hol ki kellett húzni másokat a slamasztikából, oda — mint mondják — őket küldték. Legutóbb például decemberben, amikor tőlünk a karácsonyi ünnepekre hazaérkeztek. Értesítést kaptak, hogy Prága-Vrsovice állomáson baj van, siessenek az ottani felsővezeték szerelők megsegítésére. Nyolcán már december 17-től, majd január 3-tól 15-ig mind a harmincán ott dolgoztak, mínusz 20 Celsius foknál nagyobb hidegben, s a hónap közepére befejezték az ottani munkálatokat Krónika című brigádnaplójukban távirati köszönet őrzi ennek az emlékét. Januárban múlt egy éve, hogy Magyarországon dolgoznak. Ebes állomáson kezdték a villamosítást. Most, hogy visszaemlékeznek, mondják: szorongó érzéssel jöttek hozzánk — milyen lesz idegenben? (Azelőtt még nem dolgoztak külföldön.) Klesla építésvezető meg Juhász Gyula, « tolmács is állítja: hamar eloszlott az aggodalmuk, mert olyan a fogadtatás, hogy mindenütt — így Szolnokon is — atthon érzik magukat. Klesla egyébként nemcsak gazdasági főnök, hanem a harminc tagú szocialista brigád vezetője is. 1960. november 23-án kapták a megtisztelő címet, s azóta újból és újból kiérdemelték. De nemcsak azt, hanem tucatnyi dicsérő oklevelet — közülük az egyik Svoboda köztársasági elnök elismerését tolmá- esoiia. — Ide egy angol, oda egyszerű, itt meg egy líra halad — mondja és mutatja egy pesti szakember a Kolozsvári felüljáró alatt Jozef Pa- lencsár főépítésvezetőnek. Az áthaladó vágányok felett létesülő villamosvezetékek elhelyezési módját beszélik meg a helyszínen. Jozef Pa- lencsár Miskolcról jött, ő a hazánkban dolgozó csehszlovák vasútvillamosítók irányítója. Távollétében a szolnoki pályaudvaron folyó munkálatokat Bohumir Klesla vezeti.
