Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

«TI. február 12. SZOLNOK MEGTK1 NÉPLAP S Az SZKP XXIV. kongresszsa előtt: Beszédes számok I Ä XXIV. kongresszust megelőző területi pártkonfe­renciák részletesen elemez­ték a Szovjetuniónak a XXIII. kongresszus óta el­ért. gazdasági eredményeit. A küldöttek megállapították, hogy az élet igazolta az 1966—70. években végrehaj­tott VIII. ötéves terv irány­elveinek helyességét. A terv eredményes végrehajtása a tudomány és a technika vív­mányainak általános haszno­sításával, a társadalmi ter­melés nagyipari jellegű fej­lesztésével, a munkatermelé­kenység növelésével, a nép­gazdaság minden ágában biztosította a hatékonyabb és gyorsabb fejlődést, vala­mennyi szovjet ember anya­gi és kulturális szükségleté­nek teljesebb kielégítését A Az utóbbi öt évben is nagy gondot fordítottak a villamisenergia termelésé­nek gyorsütemű fejlesztésé­re. Az előirányzatnak meg­felelően olyan nagy kapaci­tású energetikai blokkokat helyeztek üzembe, amelyek­nek egyenkénti termelése 500—800 ezer kilowatt A Szovjetunióban ma néhány pap alatt több villamosener­giát állítanak elő, mint a Cári Oroszországban egy év alatti a VII. ötéves terv idő­szakában ehhez még több hétre volt szükség. Az üzemek óriási mértékű Villamosenergia felhasználá­sa mellett megnőtt a lakos­sági áramfogyasztás is. A fa­lusi háztartások háromszor annyi villamosenergiát hasz­nálnak fel, mint 1866-ban, a A VIII. ötéves terv során különösen nagy gondot for­dítottak az építőipar fejlesz­szovjet ipar termelése az előirányzatnak megfelelően nőtt: másfélszer nagyobb, mint az előző tervidőszak­ban. Csupán a növekedés ér­téke majdnem azonos azzal a termésmennyiséggel, ame­lyet a Szovjetunió az első két ötéves tervében együtt­véve elért. A fejlődés lényeges eleme, hogy korszerűbbé vált az ipar ágaza i szerkezete, to­vább javult az ágazatok kö­zötti arány, és fellendültek a gazdaságosabb iparágak. A népgazdaság műszaki re­konstrukciójának eredmé­nyeként bővült a közszük­ségleti cikkek gyártása, az elektronikai és az atomener- get'kai ágazatok termelése, s létrehozták a szintetikus és nary tisztaságú anyagokat előállító üzemrendszereket. programját felülmúlták. Évente 13—14 millió ember költözött új lakásba, de vol­tak olyan évek, mint 1969., amikor 16 millió. Átlagosan naponta tehát mintegy 9—10 ezer család tarthatott lakás- szentelőt Ha a legutóbbi öt­éves tervben épült kis bbés nagyobb üzemek, műve ődé- si, kereskedelmi és egyéb intézmények számát vesszük alapul, — kiderül, hogy na­ponta 2—3 új létesítménnyel gyarapodott a szovjet nép­gazdaság. E roppant arányú építkezés elősegítette, hogy határozottan áttértek az épít­kezés nagyipari módszereire, tömegesen alkalmazzák az előregyártó t vashetonele- meket. Jelenleg például a moszkvai építkezéseknek több mint 85 százalékához előregyártott elemeket hasz­nálnak. A kongre-szus irányelvei­nek megfelelően, mintegy 25 százalékkal eme’kedett a szovjet mezőgazdaság terme­lése. CukoiTépából 33, gabo­nafélékből 25. húsból 20, tej­ből 23 százalékkal termeltek többet, mint a korábbi évek­ben. A szerrest'-rrrényék elő­állítása évi 32 millió tonná­val emelkedett. Ezek hz ered­mények különösen altkor fi­gyelemreméltóak, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a szov­jet mezőgazdaság a nemzeti jövedelem több mint egy- harmadát szolgáltatja. A kolhozok és szovhozok mind gazdaságilag, mind po­litikailag tovább erősödtek és szi’árdultak, jelentősen növekedett anyagi és tech­nikai bázisuk. A mezőgazda- sági beruházásokra kétszer annyit fordítottak, mint a megelő ő tervHő'5zabban. így korszerűbbé vált a mezőgaz­dasági termelés színvonala és a hosszútávon megtérülő be­ruházások mellett rendkívüli mértékben felduzzadt a szov- hozok és kolhozok géppark­ja is. Az utóbbi 5 évben a mezőgazdaság mintegy más­fél millió traktort, több mint 1 millió tehergépkocsit és félmillió kombájnt kapott. Az új időszak lényeges Jellemzője, hogy a kolhozok jövedelme mintegy 40 szá­zalékkal emelkedett és az ál­lami beruházások mellett a saját erőből történő hozzájá­rulás is segítette az egyre iparszerű bbé váló termelést. A növekvő jólét adatai A mezőgazdaságban dol­gozó 27 millió szovjet em­ber munkájának eredménye­ként több hús, tej, tojás és gabona került a dolgozók asztalára. A lakosság az utóbbi években mintegy 20 százalékkal több húst, 20 százalékkal több cukrot fo­gyasztott, mint korábban. Az egy főre jutó húsfogyasztás az e'őirányzottnál magasabb mértékben, 6 kg-mai nőtt. A becsületes munka, a gazdasági sikerek lehetővé tették, hogy tovább emel­kedjék a szovjet nép élet- színvonala. Ha nem számít­juk a közvetett juttatások­ból származó kedvezménye­ket, akkor is, a munkások és alka’mazottak havi bére több mint, 20 százalékkal, a kol­hoztagoké pedig még na­gyobb mértékben nőtt. Az elmúlt időszakban to­vább bővült a közép- és fő­iskolai hálózat. Az ötéves terv időszakában 7 millió közép-, illetve felsőfokú vég­zettségű szakembert képez­tek ki. Érdemes megjegyez­ni, hogy az orvosok és mér­nökök tekintetében a Szov­jetunió világviszonylatban az első helyet foglalta el. Az általános műveltség magas fokára utál az a tény, hogy munkásainak 60 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú végzettséggel, a kolhozparasztoknak 33. az al­ka' ma zoriaknak pedig 93 százaléka. A számok bizonyítják, hogy az SZKP XXIV. kong­resszusán jóváhagyott politi­kát következetesen végrehaj­totta a szovjet nép és olyan mértékben gyarapította a kommun’zmus anyagi-tech­nikai bázisát, amilyenre a múltban még nem volt pél­da. N. J. Háromszorosára nőtt a falusi villanyfogyasztás Napi tízezer lakás városi lakosság 60 százalék­kal fogyaszt többet, mint öt évvel ezelőtt A gépgyártásban különö­sen az automata és félauto­mata szerszám- és más gé­pek gyártása került előtérbe. A könnyű- és élelmiszeripar gépinek gyártásának fejlő­désére jellemző, hogy 1963 óta kb. háromezer olyan új könnyűipari géptípust konst­ruáltak és helyeztek tucatjá­val üzembe, amelyek világ- színvonala» képviselnek. A személygépkocsi gyártás négyszeresére nőtt; a kőolaj- termelés évi 20 millió tonná­val emelkedett; a műtrágya- gyártás pedig meghaladta az évi 60 millió tonnát, ami kb. duplája az 1966. évi terme­lésnek. tésére. Ennek eredménye­ként minden eddigi tervcik­lus üzem- és lakásépítési Csehszlovák vasú Szolnokon gyárul is tudó, festó brigád­tag közvetítésével tudom meg Kiesiától. Tíz óra előtt azon­ban Simkó véget vet a tol­mácskodásnak: vágányzárat kaptak Szajol felől, s neki dolga van, búcsúzik. Juhász Gyulát sem könnyű rábírni, hogy otthagyja a szerelőko­csit — inkább dolgozik, mint a szót szapulja. Nyolc lakókocsiban száll meg a brigád — legfeljebb öten egy kocsiban, kényelmes fekvőhelyeken. Mindenütt van rádió, hűtőszekrény és rezsó, öt kocsiban pedig te­levízió. A kultúrkocsiban még ping-pongozhatnak is. Sakk- és egyéb játékok adnak szó­rakozási lehetőséget. De bent a városban is módot talál rá, akinek úgy tartja kedve. Kérdem, mit szól a család, hogy havonta csak egyszer mennek haza. Ez otthon nem újság — mondják — mert, mig hazai munkán voltak, azalatt is gyakran így tör­tént Egy hónapban 22 napot dolgoznak — ha kell, vasár­nap is —, s hat napot tölte­nek családjuk körében. Ta­valy nyáron többjüknek a fe­lesége eljött látogatóba, s elégedetten állapították meg, hogy férjük jó körülmények között dolgozik Magyarorszá­gon. Amíg jó idő volt, a bri­gád nagyobb kirándulásokon is részt vett. Jártak például a Balatonnál, Budapesten, a Hortobágyon. November végén kezdett Szolnokon munkához a bri­gád egy része, most pedig már itt vannak mind a har­mincán. A munkaprogramjuk szerint április végéig dolgoz­nak itt. aztán Miskolcra men­nek, majd később újból visz- szajönnek Szolnokra, hogy az állomás addig megépülő új vágányait is villamo&itsák. Kubik mester nem ismer pardont A mesterük Adam Kubik, aki a legrégibb szerelő: 1949 óta dolgozik a vállalatnál. 1963 óta a brigádnak ő a mes­tere, ami nálunk a művezető. Adnak a szavára, tisztelik — azért is, mert ha munkáról van szó. nem i'mer pardont így azután Klesla építésve­zető voltaképpen a brigád ér­demének tulajdonítja azokat a sorokat, amelyeket a MÁV vezérigazgatójától kapott, ez­zel a szöveggel: „A Budapest—Szolnok— Debrecen—Záhony vasútvo­nal villamosításának kivite­lezésénél kifejtett példamu­tató munkájáért köszönete- met fejezem ki és dicséretben részesítem. — Budapest, 1970. december 19. — Dr. Mé­száros Károly vezérigazgató.” M. L Sorozatban készülnek a magyar számítógépek Az Elektronikus Mérőké­szülékek Gyárában 1969. jú­niusában adták át az első magyar gyártmányú számí­tógépet a megrendelőnek. Je­lenleg sorozatban gyártják az ÉMG—830 típusú, köze­pes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Két válto­zatban készítik a megrende­lő kívánsága szerint: vagy folvama'irányítási, vrgy adat- feldolgozó kivitelben. Az ÉMG—830-as épü^kocka elv alapján bővíthető, így a fel­használás jellegétől függően a leggazdaságosabb kialakí­tás érhető el vele. Egy-egy számítógép értéke 7—20 mil­lió forint között van a ki­építés jellegéből függően. A sorozatban idáig 11 berende­zés készült, többek között a Meteorológiai Intézet, a Ga­garin Hőerőmű és a Déldunán­túli Áramszolgáltató Válla- lcif részére Képeink némi bepillantást engednek a számítógép gyár­tók munkájába. Mielőtt a számitógApbe kerülne az alkatrészek ezreiből álló egy-egy elem, többször ellenőrzik, hogy hibamentes e A képen Budai Jenő elektromérnök. A gyámban működés közben kipróbálják a Gagar'n Hő­erőmű rész re készülő ÉMG— 831-as számi ógép által irá­nyított automata vezérlőasztalt. (MTI foto — Bara István felv. — KS) Hatvan perc a rádióban Jászberényről „Jászberény jövőjéről” — ez a címe annak az összeál­lításnak, amely ma este — 18 órától — 19 óráig a 222 m-es középhullámon — a Magyar Rádió szolnoki stú­diója műsorában elhangzik. A 60 perces riport műsor el­sődleges célja; Jászberény város 1971—75 é\ i pénzügyi és fejlesztési tervének is­mertetése. A kövekezŐ hetekben Kar­cag, Tiszafüred és Kunszent- márton középtávú pénzügyi fejlesztési tervét, z említett helységek arculatának váltó-. •zását kívánják ismertetni, illetve bemutatni a olnoki stúdió munkatársai. Sorozatuk nem titkolt cél­ja az is, hogy felmérjék a megye városi ' járási szék­helyein a lakosság „rádió­hallgatottsági” kedvét. " he-, tőségét. Ezúton is kérik hall­gatóikat, hogy e riport"'-'so­rok elhangzása után javas­lataikkal, kéréseikkel tájé­koztassák a stúdiót a taná­csi tervek realizálásának alakulásáról, az akadályok leküzdésének lehetőségeiről, j Egy év óta hazánkban Vágányzár Szajol felől állomás — így Apafa, Csá­szárszállás, Kisújszállás, Fegyvernek, most pedig Szol­nok — vágány hálózatának villamosítása. Mindezt Simkó Péter, ma­Egy év alatt nálunk vagy 220 kilométernyi villamos fel­sővezetéket építettek-szerel- tek. Ezen a Karcag—Debre­cen közötti teljes pályasza- jcaaz értendő, valamint több A brigád húsz tagja kiváló dolgozó, négyen pedig a vasút kiváló dolgozói, ami már mi­niszteri kitüntetés. Hogy megérdemlik, arra bizonyság: Ahol fennakadás volt a,hol ki kellett húzni másokat a slamasztikából, oda — mint mondják — őket küldték. Legutóbb például december­ben, amikor tőlünk a kará­csonyi ünnepekre hazaérkez­tek. Értesítést kaptak, hogy Prága-Vrsovice állomáson baj van, siessenek az ottani felsővezeték szerelők megse­gítésére. Nyolcán már decem­ber 17-től, majd január 3-tól 15-ig mind a harmincán ott dolgoztak, mínusz 20 Celsius foknál nagyobb hidegben, s a hónap közepére befejezték az ottani munkálatokat Kró­nika című brigádnaplójukban távirati köszönet őrzi ennek az emlékét. Januárban múlt egy éve, hogy Magyarországon dolgoz­nak. Ebes állomáson kezdték a villamosítást. Most, hogy visszaemlékeznek, mondják: szorongó érzéssel jöttek hoz­zánk — milyen lesz idegen­ben? (Azelőtt még nem dol­goztak külföldön.) Klesla épí­tésvezető meg Juhász Gyula, « tolmács is állítja: hamar eloszlott az aggodalmuk, mert olyan a fogadtatás, hogy min­denütt — így Szolnokon is — atthon érzik magukat. Klesla egyébként nemcsak gazdasági főnök, hanem a harminc tagú szocialista bri­gád vezetője is. 1960. novem­ber 23-án kapták a megtisz­telő címet, s azóta újból és újból kiérdemelték. De nem­csak azt, hanem tucatnyi di­csérő oklevelet — közülük az egyik Svoboda köztársasá­gi elnök elismerését tolmá- esoiia. — Ide egy angol, oda egy­szerű, itt meg egy líra halad — mondja és mutatja egy pesti szakember a Kolozsvá­ri felüljáró alatt Jozef Pa- lencsár főépítésvezetőnek. Az áthaladó vágányok felett lé­tesülő villamosvezetékek el­helyezési módját beszélik meg a helyszínen. Jozef Pa- lencsár Miskolcról jött, ő a hazánkban dolgozó csehszlo­vák vasútvillamosítók irá­nyítója. Távollétében a szol­noki pályaudvaron folyó munkálatokat Bohumir Kles­la vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents