Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

1571. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A félidőn túl A Székesfehérvári Videoton elektroakusztikai üzemében hang­szórókat, a kis és a sztereo rádiókhoz speciális fülhallgatókat, valamint, hangdobozokat is gyártanak. Műszakonként három­ezer hangszóró kerül le a két üzemi szalagról. A termék jelentős mennyisége exportra készük (MTI Foto — Szilágyi Pál felv. — KS) Kétszáz küldött tanácskozott Szolnokon és Martfűn ■ X KPVDSZ megyei bizott­sága szerdán az SZMT szék­házában tartotta meg a ke­reskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipari dolgozók kül­döttértekezletét A nagylét- rzámű szakszerzezet a me­gyében a bérből és fizetés­ből élő dolgozók 10 százalé­kának érdekeit képviseli. A küldöttek száma is kifejezi tekintélyét nagyságát: az alapszervezetek, illetve szak- szervezeti bizottságok hétszáz dolgozót jelöltek. A szakszervezet megyei bi­zottsága tartalmas írásos be­számolót készített az elmúlt négy év munkájáról. A ta­nácskozáson harmincöttagú megyei bizottságot, valamint harmincegy küldöttet válasz­tottak az SZMT értekezle­tére, illetve a KPVDSZ 3L kongresszusára. ■ w r ■■ I Készül a Emlékszem jól, három év­vel ezelőtt milyen nagy ügy- buzgalommal és örömmel fo­gadták egyik nagyüzemünk­ben a megbízást az embe­rek. Különösen az idősebb munkások. Beszéltek róla, ki­mondták, újra ízlelgették a szavakat, a fogalmat: kollek. tív szerződést csinálunk. A szakszervezet, meg a válla­lati vezetőség munkabizott­ságokat szervezett, közvéle­ménykutatást rendezett. Min- denki szólhatott, javasolha­tott, elmondhatta gondolata­it a vállalati törvénykönyv­höz. Nagy munka, de na­gyon értelmes munka volt az. Több mint háromszáz ja­vaslat érkezett akkor, csak ennél az egy vállalatnál, a vállalati munkarend, a dol­gozók és a vállalat érdekei­nek bölcs egyeztetéséhez, a vállalati írott törvények meg­határozásához. Először tervezet készült Azt megkapta nvnden mun­kásközösség. Nagy volt az érdek'ődés. Nem egy mű­helyben „rongyosra” olvas­tak eev-eev pé'dányt. És érkeztek új javaslatok — bi­zonyítván a gondolkozó rrun- kásemberek. a gazda fe'elős- ségével vi^vázz^k a vállalat, s a vállalat dolgozóinak Sorsát Akkor, három évvel ez­előtt új. sokaknav (főleg a fiataloknak* tellesen új foga­lom volt ez a szerződés. Ér- tetlenkedők is akadtak. Ml­Ugyancsak szerdán a Ti­sza Cipőgyár művelődési há­zában küldöttértekezletet tartott a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének Tisza Ci­pőgyári bizottsága. A kül­döttértekezleten a szakszer­vezeti tanács beszámolóját Csikós Pál, a szakszervezeti bizottság titkára tartatta. A több mint ötezer cipőgyári dolgozót képviselő szakszer­vezet vezető szerveit és kongresszusi küldötteit e ta­nácskozáson választották meg. A szakszervezett küldött- értekezlet napján ünnepi számban jelent meg a Tisza Cipő, a vállalati pártbizott­ság lapja. A szakszervezeti tanács beszámolója mellett visszaemlékezéseket közöl a nagymultú szakszervezet ve­terán harcosainak nyilatko­zatait. (Tudósítónktól) . Az elmúlt hetekben több mint 70 termelőszövetkezet­ben tették mérlegre az 1970- es gazdasági év eredményeit és hiányosságait. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek többsége olyan, ahol eredme- nvesen zárták az esztendőt és a legtöbb helyen osztani tud­ták azt a részesedést, amit eredetileg terveztek. A zárszámadási beszámoló­kat szinte kivétel nélkül minden helyen előzetesen megvitattak párttaggyűlése­ken, brigádgyűléseken és az ott elhangzott javaslatok alapján kerültek a közgyűlés elé. Ezeknek a vitáknak az eredménye, hogy az elnöki beszámolók jók voltak, őszintén elemezték a problé­mákat, a gondokat és a jövő tennivalóit. Sajnos, az ellenőrző bizott­sági elnökök beszámolói már nem mindenütt feleltek meg a követelményeknek. Sokszor felvetődött kérdés­ként, hogy a zárszámadási közgyűléseken a tagok közül miért csak néhányan kérnek szót A tsz-vezetők ezt az ala­pos előkészítéssel magyaráz­zák, valamint azzal, hogy a tervezett részesedést fizetni tudják, és így a tagok elége­dettek, ezért nem nyilváníta­nak véleményt A tapasztalatok szerint na­gyon sok helyen felhasznál­ták az előző évben képzett biztonsági alapokat Olyany- nyira, hogy erre a gazdasági évre semmi tartalék sem ma­radt A felhasználást az ob­jektív okokkal magyarázzák. Jogos a termelőszövetkezeti vezetők és tagok aggodalma, hogy jövőre lesz-e mihez hozzányúlni, ha az idén ha­sonlóan nehéz esztendő lesz, mint az elmúlt évi volt örvendetes jelenség, hogy a zárszámadási közgyűlése­ken igen jelentős a belépők száma. Általában kétszerese a kilépőknek, a belépők zöme fiatal. Hagyományos, hogy a zár- számadási közgyűléseken ad­ják ki a törzsgárda jelvénye­ket, a velejáró jutalmakkal, ítélik oda a szocialista brigád címeket és jutalmazzák a leg­jobb dolgozókat Mindezek egyben ünnepélyessé is teszik a zárszámadó közgyűléseket V. K. kollektív nek a kollektív szerződés, a mi társadalmi rendünkben természetes, hogy a munkás* emberek érdeke az elsődle­ges. Aztán később, pontosan az akadékoskodók jöttek rá; jó az, ha joga.ikat, köteles­ségeiket, s a vállalatét épp­úgy — szerződés rögzíti. Most, a harmadik kollektív szerződés készítése kezdő­dött meg a vállalatoknál, gyárakban, állami gazdasá­goknál. Az önállóan gazdál­kodó ipari üzemekben a szakszerevezet és a vállalat közösen szervezte meg az előkészítő bizottságokat, a szerződés fejezeteit kidolgozó munkabizottságokat. Van ezekben a bizottságokban hely a kiváló munkásoknak, a szocialista brigádok veze­tőinek. a szakterületek jól képzett vezetőinek. Idő a munkához, az alapos, meg­fontolt előkészítéshez látszó­lag sok van. Június elsejéig kell megkötni az új kollektiv szerződéseket. Ám ezek 3 szerzöd^^-k — most elő­ször — öt évre szólnak. Ezért 3 „látszólag”. Öt évre meg- állatwlni. vállalati törvénvt alkotni nagvon is nagy fel­adat és ahhoz nem Is sok a hátralévő három és fél hó­nap. Ráadásul pontosan ebben az időben fontos es- menyek színhelye minden munkahely. Szakszervezeti választások idejét éljük, rövidesen ősz­szerződés szehívják a szakmai kong­resszusokat is. Emellett ezek a hónapok a negyedik öt­éves terv kezdetét jelentik. A jó kezdet, a hatékony, becsületes munka alap a terv sikeres teljesítéséhez. A munkabizottságok már dolgoznak Szolnok, Jászbe­rény nagyüzemeiben és Martfűn a Tisza Cipőgyárban is. Minden bizonnyal értéke­lik a még érvényben lévő, újig jó, kétéves szerződést. A szakszervezet néhol már írásban is véleményt mon­dott a régiről — előre mu­tatást az újra. A Szolnok megyei Állami Építőipar) Vállalat szakszervezeti bi­zottsága így foglalta össze beszámolójában véleményét: Fontos feladatunk, hogy a negyedik ötéves terv idősza­kára megkötendő, öt évre szóló új kollektív szerződés előkészítése még szélesebb tömegek bevonásával történ­jen és abban ne szerepelje­nek olyan hiányosságok, amelvek az előző két szer­ződést — ha nem is nagy mértekben, de e°ves részle­teiben tellemezték. A kollektív szerződések előkészítése A bizottsíenv mindenütt job­bat. teliesebbet szeretnének szövetkezni, mint az előző két sze-ző^és volt. Ha most is meghallgatták a vállalati kollektíva véleményét, köz- véleménvkutatást végeznek, javaslatokat kérnek, bizonyo­san jó kollektív készül. Az országgyűlés elfogadta a tanácstörvényt (Folytatás az 1. oldalról) ügy fejlesztésében erősen megnövekednek. És utalt ré­gi törvényei ilyenirányú tisz­teletreméltó célkitűzéseire, mintahogy az igazságügy mi­niszter is emlékeztetett vá­laszéban a régi községi ele­mi iskolák tisztes hagyomá­nyaira, amelyet a tanácsok­nak kellően értékelniük kell, hiszen a jövőben többek kö­zött a pedagógusok megbe­csülésében, adott esetben még a védelmében is sok fel­adat hárul rájuk. A tanács-szervezetek meg­szaporodó műnk ja és nö­vekvő felelőssége kapcsán többen utaltak a helyi, fő’eg a községi és városi tanácsok kiemelkedően fontos szerepé­re, hiszen hozzájuk kerül az ügyek döntő hányada és — amint dr. Gohda György képviselő, a törvényjavaslat előadója mondotta — náluk, az 6 munkájukban fejeződik ki a legviJ ‘ gosabban az ön- kormányzati és a népképvi­seleti jelleg, azaz a szocia­lista demokrácia. Nem is lesz ezen a téren különösebb probléma azokban a na­gyobb községekben, ahol he­lyi tanács működik, mon­dotta, a legkisebb községek viszonyait azonban, amelye­ket úgynevezett közös ta­nács igazgat, tovább kell ta­nulmányozni, nehogy úgy érezzék: a tanács távolabb került tőlük. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentel ni, különösen a sok községes, apró falvas megyékben a jár'si hivatalok új intézmé­nyének, amely nélkülözhe­tetlen kapcsolatot létesít a merve és a köpések között. Végül is dr. Trautmann Re­zső nyugdíjas miniszter, buda­pesti képviselő fejezte ki ta­lán a legtalálóbban a tör­vényjavaslat által felvetett legfontosabb kérdést, azaz­hogy miként fogja érzékelni az állampolgár a tanácsok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási sze­repét, külön-külön és együt­tesen. Erre igyekeztek vá­Gorjanc Ignác megyénk kép­viselője is. Hozzászólását ki­vonatosan tudósításunk vé­gén közöljük. Végezetül még egy kérdést érdemes megemlíteni, ami élénken foglalkoztatta a hoz­zászólókat, s amiről dr. Má- tay Pál, Fejér megyei képvi­selő, megyei főügyész beszélt nagy alapossággal, ez pedig a tanácsolt megnövekedett felelőssége a helyi lakosság ellátásáért, a szolgáltatáso­kért. Dr. Mátay annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy az országgyűlés elé ke­rült új törvény remélhetően megoldja ezt a problémát, miután a tanács ezután el­lenőrizheti a nem tanácsi, azaz állami, vagy szövetke­zeti vállalatok, intézmények ilyen irányú tevékenységét, segítheti őket, de adott eset­ben el is marasztalhatja eze­ket a mulasztásaikért. Van tehát egy „fő-felelős”, a sok felelős között, a lakosság ki­elégítő ellátásáért, és ez megnyugtató, még akkor is, ha a törvény megvalósítása mellett, akad ma jd e téren - egyéb tennivaló is. A felmerülő problémák ilyen sokoldalú megvitatása, majd az igazságügyi minisz­A tanácsok szerves részei a demokratikus centralizmus elve alapján működő szocia­lista államszervezetnek. — Munkájukat oly módon kell fejleszteni, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti és önkor­mányzati funkciójuk, jelle­gük. Az országgyűlés napirend­jén szereplő törvényjavas­lat I. fejezetének első parag­rafusában a törvény célja­ként meghatározottan ezen tér rövid válasza után az or­szággyűlés a tanácsokról szó­lói törvényjavaslatot, egyhan­gúan elfogadta. Az elnöklő Kállai Gyula zárszavában emlékeztette a képviselőket an-a, hogy ez év március 19-én az országgyű­lés mandátuma lejár, s ad­dig már nem tartanak úiabb Ülést. Felhasználja tehát az alkalmat, hogy méltassa az állami munka és a szocialis­ta demokrácia tapasztalatait, jelentékeny fej’.ödeset, amely­hez az országyűlés is hozzá­járult, amiben jelentős ré­sze volt az Elnöki Tanács, a kormány és az országgyűlés harmonikus együttműködésé­nek. Fontos segítségként ér­tékelte Kállai Gyula azt is, hogy a sajtó-, a rádió- és a televízió az országgyűlés üléstermét országos politikai fórummá tette. Végül a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az országgyűlés és a maga ne­vében köszönetét mondott a képviselők odaadó, lelkiis­meretes munkájáért, majd az 1967—1971. évi ciklus utolsó ülésszakát, a képviselők tap­sa közepette, berekesztette. nyéknek megfelelő elhatáro­lására, amely ugyancsak ki­emeli és hangsúlyozza a ta­nácsok területi felelősségét, a távlati és középtávú fej­lesztési koncepciók tervek­ben, való rögzítésének szük­ségességét. továbbá a külön­böző termelőegységek, intéz­mények lakosság érdekében végzett tevékenységének ősz- szehangolását. A tanácsi tervezés és költ­ségvetés új rendjéről szóló kormányhatározat is hang­Gopjane I<rnác nők me *yei képviselő felszólalásából laszt adni mindazok a hozzá­szólók, akik a tanácsi munka már eddig is tapasztalható jelentős fejlődésének bizo­nyítékait hozták fel példa­ként Tóth Szilvesztemé, Csongrád megyei képviselő, maga is községi tanácsi vb elnök, Varga Gáborné, Bor­sod megyei képviselő és dr. Bodogán János, Veszprém megyei képviselő, egyébként a megyei tanács vb elnöke, a sokrétű tanácsi munka gaz­dag eredményeinek egész példatárával ismertették meg az országgyűlést,— egyúttal, mint a tanácsi tevékenység és a helyi viszonyok jó is­merői sok hasznos tapaszta­latról is számot adtak, amit az új törvény megvalósítása során érdemes megszívlelni. Tóth Szilvesztemé például különösen nagyra értékelte az új szabályozás adta azon lehetőséget, hogy a tanácsok a jövőben ne formálisan, ha­nem c?ak tényleges érdemi kérdések migvitatására gyűl- jeneK össze, s maradjon elég erejük, idejük a határozatok végrehajtására. — Felszólalt irányelvek nyertek rövid megfogalmazást Vélemé­nyem szerint a további feje­zetekben rögzítettem az egész törvényjavaslat, híven tükrözi, jól szolgáljá s célt és megvalósításának módját A törvényjavaslat III, feje­zetének 22. és 23. paragrafu­sát különösen nagy jelentő­ségűnek tartom, mert a taná­csok és nem tanácsi szervek együttműködésére vonatko­zóan megfelelő magasszintű jogszabályi alátámasztást ad. Majd így folytatta: A napi­renden szereplő törvényja­vaslatot megelőzendő is vol­tak intézkedések, amelvek a tanácsi és nem tanácsi szer­vek együttműködésének ko­ordinációján keresztül a te­rületfejlesztés fokozására irá­nyultak. , Különösen az új gazdaság- irányítási rendszer beveze­tésével életbe lépett központi intézkedések hatottak ebbe az iránvba. F-zel összefüg­gésben kiemelte kéoviselőnk: Kormányhatározat jelent meg. a különböző tanácsi szinteken jelentkező gazdasá­gi feladatok új követeknél súlyozza a területi elv elsőd­legességét, valamint az egves ágazatok egymással össze­hangolt fejlesztését. Mindezeknek az intézkedé­seknek, rendeleteknek alap­ján és következtében történt is előrehaladás a terület és a településfejlesztés érdeké­ben. azonban ez az együtt­működés mind hatásában, mind hatékonyságában elma­radt a kívánatostól és lehet­ségestől. noha az együttmű­ködés eredményei semmikép­pen sem lebecsülendők! S ennek alátámasztására több Szolnok megyei példát, ada­tot felsorakoztatott Gorjanc elvtárs. Felszólalását így felezte be: megítélésem szerint a törvénviavaslat jól szó'sáli a a tanácsok rendszerének to­vábbfejlesztését. a szocia"«ta demokrácia fejlődését, egész társadalmunk általános fej­lődését és ezen belül a terü­leti érdekeknek megfelelő differenciálódás lpöető-Sgét. Ezért azt magam és n Szol­nok megvei képviselő cso­port nevében elfogadom és törvényerőre emelését támo­gatom; ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents