Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február 6 i L'tastÍH a Baltikumba Riga - Szalaszpiisz -Jurmala Nagyszerű benyomásokkal vettem búcsút szovjet Észtország fővárosától, a kedves Tallinntól. Utam második állomása Riga. a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. Lettország ma a Baltikum iparilag legfejlettebb országa: nálunk is közkedveltek a rigai gyárak elektrotechnikai cikkei. Riga egyben a Baltikum legnagyobb városa, megközelítően 700 000 lakossal. A város nyugati Dvina' torkolatában fekszik, a folyó két részre tagolja. A balparton az ipari negyed, a jobbparton pedig a tulajdonképpeni város. A város legszebb épületeinek, műemlékeinek egyike a Jakab templom. Az eredeti templomot ugyan többször átépítették, a hajdani forma, a szentély és a három- ajtós bazilika azonban ma is jól felismerhető. Mindjárt az első pillanatban feltűnik, hogy a padsorok nem a szentély felé fordulnak, hanem a főbejárattal szembe. Ennek oka, mint megtudtam, hogy a templomban rendszeresen orgonakoncerteket és kórus- hangve. senyeket rendeznek. A külföldi vendégeknek a rigaiak gyakran azt tanácsolják, látogassanak el Szalasz- pilszbe. Ahogy elhagyjuk Rigát, a Daugavpilszki országúton haladva a 17-es kilométerkőnél földút ágazik el az erdő irányába. Valamikor itt katonai lőtér volt. A német megszállás idején élő emberek szolgáltak itt célpontul. Az egykori haláltábor kapuja helyén 100 méter hosszú, 12 és fél méter magas monumentális beton- fal szimbolizálja az élet és a halál határát. A betonfalón litván nyelvű felirat: ..E kapuk mögött zokog a fiöld.” Az élet és a halál határa a szalaszpilszi haláltábor kapu. jának helyén. , ' . (A szerző felvételei) XV. századbeli rigai A száz méter hosszú betonfial tetejéről jól látható az emlékmű valamennyi szobra és a foglyok által épített úgynevezett Szenvedések útja. Az út mellett csipkebokorral jelölték meg a barakkok helyét, s a teret, ahol minden esztendőben a megemlékezést tartják, kétféléi fenyőfákkal övezték. Egyré- szüket még annak idején a foglyok ültették. Innen vezet az út az erdőbe, erre vitték az embereket a kivégzéshez. A bejárattal szembn, a Szolidaritás, a Fogadalom, a Vörös Front és a Megalázott nő szobrai. A monumentális szoborcsoport a legkitűnőbb lett szobrászok alkotása. Nem messze hatalmas mátkereskcdőház ványtömb, örökkön égő, modern kandeláberrel, az év minden szakában sok sok friss virággal, hirdetve, hogy az élők nem felednek... Az utazó, a szovjet repülőterek várótermeiben kedvébe válogathat a színes és ízléses, több nyelvű nrosoek- tusok között. Ezek közül talán az egyik legszebb kiállítású a sokszínű rigpi. A prosoektust böngészve, egész oldalas, nagyszerű színes képen csodálhattam meg a tengerpart szépségét, az aranysárga homokfövenyt, a partot övező fenyőket. Már a kép láttán elhatároztam, hogy mindenképpen ellátogatok a rigai tengerpartra, a Jurmálára. Boros Béla Lemond a „mélységek királya" Nyomozás a csonthordó Enzo Majorca neve — akit az újságírók igen hamar „a tenger óriása”, a ,,mélységek királya”, ,,a hatodik kontinens superman-je” elnevezéssel illettek — 1959-ben vált ismertté, amikor a fiatal szicíliai (most 39 éves) férfi, csupán a tüdejét teleszíva oxigénnel leereszkedett 45 méter mélységbe a tenger szintje alá. Ez a mélység egy évtizeddel előbb még elérhetetlennek látszott. Majorca további eredményei egyre inkább felfelé ívelő pályát jeleztek: 1961-ben elérte az 50 méteres mélységet, majd 1969-ben — több fokozatosan elért eredmény után — 72 méter mélységbe merült alá. Enzo Majorca tizenegy éven át ellenfél nélkül tartotta bajnoki címét csali nagyon kevés alkalommal maradt saját eredményei alatt és hamarosan újból formába lendült. Könnyelműség Augusztus 21-én Majorca ismét vízbe merült az Og- nina-öbölben, hogy túlszárnyalja saját rekordját. Sikerült: elerte a 74 métert, bár könnyelműen fogott hozzá ehhez a merüléshez: súlyos torokgyulladása volt. Ennek ellenére másnap is megpróbálkozott és ismét elérte a 74 métert. „Röviddel ezután — mondja a kiváló sportember — virusos májgyulladás döntött le a lábamról és egy hónapig őriztem az ágyat. Nyolc kilót fogytam. Még ma is diétáznom kell”. Ettől az időtől kezdve Majorca komolyan foglalkozott Több milliárd éves tengeri kövületek Az árapály kövületeit a legutóbbi időben a régi árapályok szintjének. valamint a Hold és a Föld közötti távolságának a mérésére használják fél. Az úgynevezett ,, sírom at o- litok” finoman rétegezett sziklahalmazok, amelyek az ár és apály közötti zónában lebegő sűrű algatömegekből jöttek létre. A vékony alga- rétegek különböző üledékekkel együtt idővel egységes, szilárd tömeggé keményednek. Miután ez az algatömeg nem magasodhat a vízszintje fölé, a stromatolitok sem haladhatiák meg a dagály szintjét. Találtak ugyan kétmilliárd évnél régebbi olyan stromatolitokat, amelyek magassága több mint 7 méter, de ez csali azt bizonyítja. hogy valamikor a Hold közelebb volt a Földhöz, mint korunkban. Megállapítást nyert, hogy e kövületek legnagyobb része a prekambriumi korban keletkezett. utána vajmi kevés új kövületről tudunk. Manapság rendkívül kevés olyan hely van a világon ahol még felődésben vannak a stromatolitok:. Erre a Bahama- szigetek mellett folytatott kísérlet során jöttek rá. Peter Garret. a baltimore-i John HoDkins egyetem geológusa kimutatta: különböző tengeri élőlények meggátolják, hogy az algák által ösa- szegyűjtött üledék megszilárduljon. a visszavonulás gondolatával. Talán meg is tette volna, ha közben nem történek valami: jó barátjának és nagy riválisának, Jacques Majol- nak sikerült 76 méter mélységbe lemerülnie. Ez egy kissé bonyolítja most a dolgokat. Majorca ugyanis visz- sza akar vonulni, de nem mint „volt” bajnok! Egyelőre vár További tervek tehát? — „Már novemberben megkíséreltem volna elérni a 80 métert, de közbejött a betegség. így most vámom kell, talán jövő augusztusban!” És azután? „Azután abbahagyom. Elérem a 80 métert, azután átadom a szerepet. Családom van, a gyerekeimmel akarok foglalkozni”. Két bőrt egy rókáról A hőerőművek füstszeny- nyeződésednek semlegesítésén fáradozó lengyel mérnököknek sikerült megcáfolniuk azt a közismert mondást, hogy egy rókáról nem lehet két bőrt lenyúzni. A légkör széndioxiddal történő szeny- nyezésének megakadályozásáról javasolták, hogy a kőszénnel működő hőerőművek kéményeit speciális kamrákkal lássák el. Ezekben a kamrákban a füsthöz meghatározott mennyiségű ammóniákét kevernek, amely a meleg hatására reakcióba lép a kéndioxiddal. E reakció eredménye nemcsak a mérgező elegy teljes semlegesítése, hanem a porcsapdában leülepednek azok a szulfátok is, amelyeket azután kitűnőót fel lehet használni, néniké után Tatabánya-Újvárosban a millenniumi Turul emlékmű közelében, nyíló Szelim barlangról sokféle monda járja. A legismertebben szerint a törökök ebben az üregben halomra öldösték az idemenekült lakosságot, s ez volna az üledékben található csont- maradványok eredete. A régészeti történelmi kutatások azonban mást bizonyítanak. — A csontok egy része őskőkori eredetű, a jégkor vége felé ugyanis megtelepedett itt az úgynevezett solutréi kultúra embere. Másin részük pedig a tatárjárás idejéből származhat. A harmincas években végzett ásatásoknál ugyanis a barlangban talált 102 emberi csontváz maraványai mellett számos tatárjárás korabeli pénzérme bukkant napfényre. Így minden bizonnyal ez a kor lehetett a mondabeli nagy öldöklés ideje. A barlang legend a világának szálait bogozgató kutatók nemrégiben újabb adatok birtokába jutottak, s most ezen alapján egy elveszett krónika után nvomoznak. — Mint egyéb kútfőkből kiderült, a Tatabányával szomszédos Szőllős — ma Vértes- szőllős — jegyzője Jankovics Nepumoki János feldolgozta a Szeli m-lyuk történetét. A korabeli öregek vallomása alapján készült munka 1800- ban Szőll/'si, illetve Jankovics krónika néven látott napvilágot. Egy másik írásos emlék szerint ebben a krónikában szerepel egv özvegy Oroszt ánszkiné nevű öregasszony. aki a XVHL század véeén nuttonvszám hordta le a bánhidai temető csontvázába a „szeHemlyukban füst által megfojtott keresztény csontjait”. í Megdöbbentő számok Szlovákiában évente 200— 250 millió korona kárt okozni nak azok az ipari üzemek, amelye'.i nem rendelkeznek szűrőberendezéssel és szeny- nyezik a folyókat. 1953-tól i valamennyi folyó vizét jelentős mértékben károsítják. Az . említett évben 850 és 1960- ban pedig már 1500 km-es szennyeződést mutatnak ki a statisztikák. A folyókba évente 700 millió köbméter szennyezek víz lcerül, melynek csak egy harmad At sikerül tisztítani. A vízügyi szakemberek 850 szennyező gócot tartanak nyilván és ez a szám j csak az ipari üzemekre vo- I natko-r.;! Kern elhanyd&olha- 1 tó k az a „vízszennyezés” sem, a:. ógazdasági üzeme .e. a. .éli. Szlovákiában i.3 galvanizáló üzem évente 2,5 tonna cia- midot, 3 tonna krómtartalmú káro', hulladékot és 3 tonna — ugyancsak a vizekre káros sót és savat ereszt a folyókba. 34 meleg eljárással dolgozó fémnemesítő üzemből csak kettő semmisíti meg a vizet szennyező, káros anyagokat! Az egészségügyi intézetek nagy része nem szűri, illetve nem tisztítja az elhasznált és a folyókba eresztett szennyvizet. Hatvan húsfeldolgozó üzemből huszonnyolcnak nincs szűrőberendezése. Venezuela gazdasági perspektívái Mi.it az AFP francia hír- ügynökség jelenti, Venezuelában derűlátóan ítélik meg az ország 1971. évi gazdasági fejlődésének perspektíváit. Május óta a világpiacon töretlenül emelkedik a kőolaj ára. Ennek következtében az ország valuta- és adóbevételei növekednek. 1971-ben ezek a pótlólagos bevételek 150 millió dollárt fognak kitenni. A kőolajipar szolgáltatja Venezuela bruttó nemzeti termékének 24 százalékát, az export 92 százalékát, a valutabevételek 90 százalékát és a költségvetési bevételek 67 százalékát. Hivatalos becslés szerint 1970-fcen körülbelül 23 millió tonna venezuelai vasérc kerül exportra, az exportból származó bevételek pedig 100 millió dollár körül lesznek. 1975-re a vasérc exportját 30 millió tonnára akarják fokozni. Az ország hivatalos köreiben azt is megelégedéssel veszik tudomásul, hogy 1970- ben megélénkült az iparosítás folyamata és fejlődött a hajógyártás. Várhatóan ez a tendencia 1971-ben is fennmarad. Az üresjárat nélküli hajó ' A képen látható „Nyeftye- rudovoz—2” különleges építésű hajó: érc és kőolaj szállítására egyaránt alkalmas. E kettős feladatnak úgy felel meg, hogy a teherhajó középső részén egy 1800 tonna befogadóképességű „száraz teret” képeztek ki, oldalai mentén pedig nyolc hatalmas tartályt helyeztek el, amelyek 2700 tonna kőolaj (vagy kőolajszármazék) befogadására alkalmasak. A vízi úton való áruszállítás a legolcsóbb szállítási mód, különösen akkor, ha nincsenek üresjáratok, ha folyamatos a hajó leterhelése. Ez a feltétel ennél a te- herhajó-tipusnál könnyen megvalósítható: az egyik célállomásról kőolajat visz a másikra, ahonnan érccel megrakodva tér vissza. A különleges teherhajó egész éven át a Kaszpi-ten- ger hullámait szeli. Testvére, a „Nyeftyerudovoz—1” a Volgán navigál, egy Fehér-tengeri kikötőbe szállít kőolaj- termékeket, visszafelé pedig vasérckoncentrátumot hoz egy kohászati kombinát számára. A dollár — „beteg valuta” A dollár, amely valaha a nyugati valutarendszer támasza volt, többé már nem beváltható valuta. Olyan helyzet alakult ki, hogy a dollárt nem magának az amerikai kincstárnak kell állandóan fenntartania, hanem az ösz- szes nyugati ország kincstárainak. A nyugati országok viselik a dollár fiktív értékének súlyát és ők teszik lehetővé, hogy nemzetközi átváltási árfolyama kétszerese legyen annak, amennyivel az amerikai piacon jegyzik a dollárt. A nyugati központi bankok kénytelenek az évente a nem. zetközi piacon megjelenő 50 milliárd dollár körülbelül 10 százalékát felvásárolni, hogy fenntarthassák a dollár árfolyamát. Ugyanakkor a dollár elértéktelenedésétől félve, nem hajlandók valutáris tartalékokká változtatni ezeket a pénzeszközöket. így alakult ki az úgynevezett euro-dol- lárok piaca. A jelenlegi nyugati valutáris rendszert gyökeresen meg kell változtatni. Meg kell szüntetni a dollár hegemóniáját, ellenkező esetben a gazdasági visszaesés és a dollár inflációja az USA-ban aláássák a nyugat-európai gazdaságot. Melegházi gyümölcstermesztés Bulgária melegházi termő- területe 343 hektár. A melegházi feltételek között termesztett zöld'ég mennyisége szakadatlanul növekszik. A paradicsomtermés tavaly átlag 88 tonna, a zöldpaprikáé 61 tonna, az uborkáé 210 tonna volt hektáronként. Egyes melegházakból ennél jő-, val nagyobb termést gyűjtöttek be. J.
