Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február 6 i L'tastÍH a Baltikumba Riga - Szalaszpiisz -Jurmala Nagyszerű benyomásokkal vettem búcsút szovjet Észtország fővárosától, a kedves Tallinntól. Utam második állomása Riga. a Lett Szovjet Szocia­lista Köztársaság fővárosa. Lettország ma a Baltikum iparilag legfejlettebb orszá­ga: nálunk is közkedveltek a rigai gyárak elektrotechni­kai cikkei. Riga egyben a Baltikum legnagyobb váro­sa, megközelítően 700 000 lakossal. A város nyugati Dvina' torkolatában fekszik, a fo­lyó két részre tagolja. A bal­parton az ipari negyed, a jobbparton pedig a tulajdon­képpeni város. A város legszebb épületei­nek, műemlékeinek egyike a Jakab templom. Az eredeti templomot ugyan többször átépítették, a hajdani for­ma, a szentély és a három- ajtós bazilika azonban ma is jól felismerhető. Mindjárt az első pillanatban feltűnik, hogy a padsorok nem a szen­tély felé fordulnak, hanem a főbejárattal szembe. Ennek oka, mint megtudtam, hogy a templomban rendszeresen orgonakoncerteket és kórus- hangve. senyeket rendeznek. A külföldi vendégeknek a rigaiak gyakran azt tanácsol­ják, látogassanak el Szalasz- pilszbe. Ahogy elhagyjuk Rigát, a Daugavpilszki or­szágúton haladva a 17-es ki­lométerkőnél földút ágazik el az erdő irányába. Valamikor itt katonai lőtér volt. A né­met megszállás idején élő emberek szolgáltak itt cél­pontul. Az egykori haláltá­bor kapuja helyén 100 mé­ter hosszú, 12 és fél méter magas monumentális beton- fal szimbolizálja az élet és a halál határát. A betonfalón litván nyelvű felirat: ..E ka­puk mögött zokog a fiöld.” Az élet és a halál határa a szalaszpilszi haláltábor kapu. jának helyén. , ' . (A szerző felvételei) XV. századbeli rigai A száz méter hosszú be­tonfial tetejéről jól látható az emlékmű valamennyi szob­ra és a foglyok által épített úgynevezett Szenvedések út­ja. Az út mellett csipkebo­korral jelölték meg a barak­kok helyét, s a teret, ahol minden esztendőben a meg­emlékezést tartják, kétféléi fenyőfákkal övezték. Egyré- szüket még annak idején a foglyok ültették. Innen ve­zet az út az erdőbe, erre vitték az embereket a ki­végzéshez. A bejárattal szembn, a Szolidaritás, a Fogadalom, a Vörös Front és a Megalázott nő szobrai. A monumentális szoborcsoport a legkitűnőbb lett szobrászok alkotása. Nem messze hatalmas mát­kereskcdőház ványtömb, örökkön égő, mo­dern kandeláberrel, az év minden szakában sok sok friss virággal, hirdetve, hogy az élők nem felednek... Az utazó, a szovjet repü­lőterek várótermeiben ked­vébe válogathat a színes és ízléses, több nyelvű nrosoek- tusok között. Ezek közül ta­lán az egyik legszebb kiállí­tású a sokszínű rigpi. A prosoektust böngészve, egész oldalas, nagyszerű színes ké­pen csodálhattam meg a ten­gerpart szépségét, az arany­sárga homokfövenyt, a par­tot övező fenyőket. Már a kép láttán elhatároztam, hogy mindenképpen elláto­gatok a rigai tengerpartra, a Jurmálára. Boros Béla Lemond a „mélységek királya" Nyomozás a csonthordó Enzo Majorca neve — akit az újságírók igen hamar „a tenger óriása”, a ,,mélységek királya”, ,,a hatodik konti­nens superman-je” elneve­zéssel illettek — 1959-ben vált ismertté, amikor a fia­tal szicíliai (most 39 éves) férfi, csupán a tüdejét tele­szíva oxigénnel leereszke­dett 45 méter mélységbe a tenger szintje alá. Ez a mély­ség egy évtizeddel előbb még elérhetetlennek látszott. Majorca további eredményei egyre inkább felfelé ívelő pályát jeleztek: 1961-ben el­érte az 50 méteres mélysé­get, majd 1969-ben — több fokozatosan elért eredmény után — 72 méter mélységbe merült alá. Enzo Majorca tizenegy éven át ellenfél nélkül tartotta bajnoki cí­mét csali nagyon kevés al­kalommal maradt saját ered­ményei alatt és hamarosan újból formába lendült. Könnyelműség Augusztus 21-én Majorca ismét vízbe merült az Og- nina-öbölben, hogy túlszár­nyalja saját rekordját. Sike­rült: elerte a 74 métert, bár könnyelműen fogott hozzá ehhez a merüléshez: súlyos torokgyulladása volt. Ennek ellenére másnap is megpró­bálkozott és ismét elérte a 74 métert. „Röviddel ezután — mondja a kiváló sportem­ber — virusos májgyulladás döntött le a lábamról és egy hónapig őriztem az ágyat. Nyolc kilót fogytam. Még ma is diétáznom kell”. Ettől az időtől kezdve Ma­jorca komolyan foglalkozott Több milliárd éves tengeri kövületek Az árapály kövületeit a legutóbbi időben a régi ár­apályok szintjének. vala­mint a Hold és a Föld kö­zötti távolságának a mérésé­re használják fél. Az úgynevezett ,, sírom at o- litok” finoman rétegezett sziklahalmazok, amelyek az ár és apály közötti zónában lebegő sűrű algatömegekből jöttek létre. A vékony alga- rétegek különböző üledékek­kel együtt idővel egységes, szilárd tömeggé keményed­nek. Miután ez az algatö­meg nem magasodhat a víz­szintje fölé, a stromatolitok sem haladhatiák meg a da­gály szintjét. Találtak ugyan kétmilliárd évnél régebbi olyan stromatolitokat, ame­lyek magassága több mint 7 méter, de ez csali azt bizo­nyítja. hogy valamikor a Hold közelebb volt a Föld­höz, mint korunkban. Megállapítást nyert, hogy e kövületek legnagyobb része a prekambriumi korban ke­letkezett. utána vajmi kevés új kövületről tudunk. Ma­napság rendkívül kevés olyan hely van a világon ahol még felődésben vannak a stro­matolitok:. Erre a Bahama- szigetek mellett folytatott kísérlet során jöttek rá. Pe­ter Garret. a baltimore-i John HoDkins egyetem geo­lógusa kimutatta: különböző tengeri élőlények meggátol­ják, hogy az algák által ösa- szegyűjtött üledék megszi­lárduljon. a visszavonulás gondolatával. Talán meg is tette volna, ha közben nem történek vala­mi: jó barátjának és nagy riválisának, Jacques Majol- nak sikerült 76 méter mély­ségbe lemerülnie. Ez egy kissé bonyolítja most a dol­gokat. Majorca ugyanis visz- sza akar vonulni, de nem mint „volt” bajnok! Egyelőre vár További tervek tehát? — „Már novemberben megkí­séreltem volna elérni a 80 métert, de közbejött a beteg­ség. így most vámom kell, talán jövő augusztusban!” És azután? „Azután abbaha­gyom. Elérem a 80 métert, azután átadom a szerepet. Családom van, a gyerekeim­mel akarok foglalkozni”. Két bőrt egy rókáról A hőerőművek füstszeny- nyeződésednek semlegesíté­sén fáradozó lengyel mérnö­köknek sikerült megcáfolni­uk azt a közismert mondást, hogy egy rókáról nem lehet két bőrt lenyúzni. A légkör széndioxiddal történő szeny- nyezésének megakadályozá­sáról javasolták, hogy a kő­szénnel működő hőerőmű­vek kéményeit speciális kamrákkal lássák el. Ezek­ben a kamrákban a füsthöz meghatározott mennyiségű ammóniákét kevernek, amely a meleg hatására re­akcióba lép a kéndioxiddal. E reakció eredménye nem­csak a mérgező elegy tel­jes semlegesítése, hanem a porcsapdában leülepednek azok a szulfátok is, amelye­ket azután kitűnőót fel le­het használni, néniké után Tatabánya-Újvárosban a millenniumi Turul emlékmű közelében, nyíló Szelim bar­langról sokféle monda járja. A legismertebben szerint a törökök ebben az üregben halomra öldösték az ideme­nekült lakosságot, s ez volna az üledékben található csont- maradványok eredete. A ré­gészeti történelmi kuta­tások azonban mást bi­zonyítanak. — A csontok egy része őskőkori eredetű, a jégkor vége felé ugyan­is megtelepedett itt az úgy­nevezett solutréi kultúra em­bere. Másin részük pedig a tatárjárás idejéből származ­hat. A harmincas években végzett ásatásoknál ugyanis a barlangban talált 102 em­beri csontváz maraványai mellett számos tatárjárás ko­rabeli pénzérme bukkant napfényre. Így minden bi­zonnyal ez a kor lehetett a mondabeli nagy öldöklés ideje. A barlang legend a világá­nak szálait bogozgató kuta­tók nemrégiben újabb adatok birtokába jutottak, s most ezen alapján egy elveszett krónika után nvomoznak. — Mint egyéb kútfőkből kide­rült, a Tatabányával szom­szédos Szőllős — ma Vértes- szőllős — jegyzője Jankovics Nepumoki János feldolgozta a Szeli m-lyuk történetét. A korabeli öregek vallomása alapján készült munka 1800- ban Szőll/'si, illetve Janko­vics krónika néven látott napvilágot. Egy másik írásos emlék szerint ebben a kró­nikában szerepel egv özvegy Oroszt ánszkiné nevű öreg­asszony. aki a XVHL század véeén nuttonvszám hordta le a bánhidai temető csontvá­zába a „szeHemlyukban füst által megfojtott keresztény csontjait”. í Megdöbbentő számok Szlovákiában évente 200— 250 millió korona kárt okoz­ni nak azok az ipari üzemek, amelye'.i nem rendelkeznek szűrőberendezéssel és szeny- nyezik a folyókat. 1953-tól i valamennyi folyó vizét jelen­tős mértékben károsítják. Az . említett évben 850 és 1960- ban pedig már 1500 km-es szennyeződést mutatnak ki a statisztikák. A folyókba évente 700 millió köbméter szennyezek víz lcerül, mely­nek csak egy harmad At sike­rül tisztítani. A vízügyi szak­emberek 850 szennyező gócot tartanak nyilván és ez a szám j csak az ipari üzemekre vo- I natko-r.;! Kern elhanyd&olha- 1 tó k az a „vízszennye­zés” sem, a:. ógaz­dasági üzeme .e. a. .éli. Szlovákiában i.3 galvanizá­ló üzem évente 2,5 tonna cia- midot, 3 tonna krómtartalmú káro', hulladékot és 3 tonna — ugyancsak a vizekre ká­ros sót és savat ereszt a fo­lyókba. 34 meleg eljárással dolgozó fémnemesítő üzem­ből csak kettő semmisíti meg a vizet szennyező, káros anyagokat! Az egészségügyi intézetek nagy része nem szűri, illetve nem tisztítja az elhasznált és a folyókba eresztett szennyvizet. Hatvan húsfeldolgozó üzemből hu­szonnyolcnak nincs szűrőbe­rendezése. Venezuela gazdasági perspektívái Mi.it az AFP francia hír- ügynökség jelenti, Venezue­lában derűlátóan ítélik meg az ország 1971. évi gazdasági fejlődésének perspektíváit. Május óta a világpiacon tö­retlenül emelkedik a kőolaj ára. Ennek következtében az ország valuta- és adóbevéte­lei növekednek. 1971-ben ezek a pótlólagos bevételek 150 millió dollárt fognak ki­tenni. A kőolajipar szolgál­tatja Venezuela bruttó nem­zeti termékének 24 százalé­kát, az export 92 százalékát, a valutabevételek 90 százalé­kát és a költségvetési bevéte­lek 67 százalékát. Hivatalos becslés szerint 1970-fcen körülbelül 23 millió tonna venezuelai vasérc ke­rül exportra, az exportból származó bevételek pedig 100 millió dollár körül lesznek. 1975-re a vasérc exportját 30 millió tonnára akarják fokoz­ni. Az ország hivatalos kö­reiben azt is megelégedéssel veszik tudomásul, hogy 1970- ben megélénkült az iparosítás folyamata és fejlődött a ha­jógyártás. Várhatóan ez a tendencia 1971-ben is fenn­marad. Az üresjárat nélküli hajó ' A képen látható „Nyeftye- rudovoz—2” különleges épí­tésű hajó: érc és kőolaj szál­lítására egyaránt alkalmas. E kettős feladatnak úgy fe­lel meg, hogy a teherhajó kö­zépső részén egy 1800 tonna befogadóképességű „száraz teret” képeztek ki, oldalai mentén pedig nyolc hatalmas tartályt helyeztek el, amelyek 2700 tonna kőolaj (vagy kő­olajszármazék) befogadására alkalmasak. A vízi úton való áruszállí­tás a legolcsóbb szállítási mód, különösen akkor, ha nincsenek üresjáratok, ha folyamatos a hajó leterhelé­se. Ez a feltétel ennél a te- herhajó-tipusnál könnyen megvalósítható: az egyik cél­állomásról kőolajat visz a másikra, ahonnan érccel megrakodva tér vissza. A különleges teherhajó egész éven át a Kaszpi-ten- ger hullámait szeli. Testvére, a „Nyeftyerudovoz—1” a Vol­gán navigál, egy Fehér-ten­geri kikötőbe szállít kőolaj- termékeket, visszafelé pedig vasérckoncentrátumot hoz egy kohászati kombinát szá­mára. A dollár — „beteg valuta” A dollár, amely valaha a nyugati valutarendszer táma­sza volt, többé már nem be­váltható valuta. Olyan hely­zet alakult ki, hogy a dollárt nem magának az amerikai kincstárnak kell állandóan fenntartania, hanem az ösz- szes nyugati ország kincstá­rainak. A nyugati országok viselik a dollár fiktív értéké­nek súlyát és ők teszik lehe­tővé, hogy nemzetközi átvál­tási árfolyama kétszerese le­gyen annak, amennyivel az amerikai piacon jegyzik a dollárt. A nyugati központi bankok kénytelenek az évente a nem. zetközi piacon megjelenő 50 milliárd dollár körülbelül 10 százalékát felvásárolni, hogy fenntarthassák a dollár ár­folyamát. Ugyanakkor a dol­lár elértéktelenedésétől félve, nem hajlandók valutáris tar­talékokká változtatni ezeket a pénzeszközöket. így alakult ki az úgynevezett euro-dol- lárok piaca. A jelenlegi nyugati valutá­ris rendszert gyökeresen meg kell változtatni. Meg kell szüntetni a dollár hegemó­niáját, ellenkező esetben a gazdasági visszaesés és a dol­lár inflációja az USA-ban aláássák a nyugat-európai gazdaságot. Melegházi gyümölcstermesztés Bulgária melegházi termő- területe 343 hektár. A meleg­házi feltételek között ter­mesztett zöld'ég mennyisége szakadatlanul növekszik. A paradicsomtermés tavaly át­lag 88 tonna, a zöldpaprikáé 61 tonna, az uborkáé 210 ton­na volt hektáronként. Egyes melegházakból ennél jő-, val nagyobb termést gyűjtöt­tek be. J.

Next

/
Thumbnails
Contents