Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ME GYEI TANÁCS L A.F XXII. évi. 30. sz. 1971. februa r 5., péntek. Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter Szolnokon Munkatársai kíséretében érkezett tegnap délelőtt a Szobiok megyei pártbizottságra Bondor .József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A vendégeket Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke fo­gadta. latok pályázatai, amelyekkel kapacitásuk bővítését szor­galmazzák. Bózsa István a minisztérium közgazdasági főosztályának vezető helyet­tese ismertette a résztvevők­Fodor Mihály, Csáki István és Bondor József a tanácskozáson. Ujalapanyag gyártása Tiszavárkonyban A tiszavárkonyi magnezit- ipari kísérleti félüzem dolo­mit ellátása az elmúlt év vé­gén akadozni kezdett. A pi- lisvörösvári bányavállalat — vasúti szállítási problémák miatt nem tudta a kísérleti üzem igényeit kielégíteni. A Tiszavárkonyban felhalmo­zott dolomit-tartalék is csak december végéig tartott ki, így az üzem leállásra kény­szerült. A MÁV csak nagy kocsikat tud a bányavállalat részére biztosítani, azonban ezek tengelynyomását az it­teni vasúti pályák nem bír­ják el. Most olyan megegye­zés született, hogy a magne­zitipar a szállítások megin­dítása érdekében hajlandó a — nem teljesen rakott nagy kocsik szállítási költségét is fedezni. Az anyaghiány miatt leál­lásra kényszerült kísérleti üzemben új technológia be­vezetésével áttértek az alu- míniumoxid előállítására. A tervek szerint mintegy 200 vagont mosonmagyaróvári alumínium-kohósalakot dol­goznak fel. Ez a salak —- bár hulladékanyagként keze­ibe — még jelentős mennyi­ségű aluniíniumot tartalmaz, amely az üzemben lévő cső­kemencékben alumínium- oxiddá ég eh Az így nyert anyag ipari felhasználása elég széleskörű és nemcsak a nagyon drága korund pótlására alkalmas, hanem a tűzálló samott tég­lák hőállóképességét is eme­li. A tiszavárkonyi kísérlet tudományos szempontból is jelentős, mert ez az első ha­zai próbálkozás alumínium- oxid forgókemencés előállí­tására. Természetesen a be­épített forgőkemencék is újabb „vizsgát” teszneK. Az alumínium a kemencék vé­gén már vakító fénnyel ég és nagyobb terhelést jelent a korábbinál. Az első égetési kísérlet a szakemberek sze­rint jól sikerült és a ter­mék minősége megfelelő. Üjabb földgázüzem az Alföldön A X, kongresszus után Utazás a Baltikumba Tarka-barka Az aranyfogú lány Színvonalas zolgáltatások kellenek i Zsákaiék zsákot loptak ítélet disszidensek ügyében Aggodalomra nincs okiunk Zárszámadó közgyűlés a kunszentmártoni Búzakalász Tsz-hen Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint a megye párt és taná­csi Vezetői között az elmúlt evekben rendszeresen meg­tartott tanácskozások, kon­zultációk jól szolgálták a me­gyében az építéspolitikai el­vek, célkitűzések megvalósí­tását Ez alkalommal is ilyen megbeszélésre került sor, amelyen már az előbb felsoroltakon kívül résztvett a megyei pártbizottság, a megyei tanács vb, az állami építőipari vállalat több veze­tője, a megye más közéleti személyisége is. Az építőiparban és építő- finyagiparban meglévő több fontos káder- és személyzeti probléma megvitatása köz­ben sok szó esett Szolnok megye jogos kéréséről, javas­latáról: legyen a megyeszék­helyen építőipari szakközép­iskola és egy építőipari fel­sőfokú tanintézet. Mint azt bz írásban kiadott anyag, va­lamint Tóth János a megyei pártbizottság titkára és Soós István a megyei tanács vb elnökhelyettese szóban is megindokolta: a megye épí­tőiparában feltétlenül szük­séges növelni a közép- és felsőfokú végzettségű embe­rek számát és megoldani a jelenleg ott dolgozók szak­mai továbbképzését. Viszont a megyében 100 kilométeres körzeten belül nincs építő­ipari oktatási intézményünk. A megyei tanács 4 millió fo­rinttal — 4 tanterem építési költségével — hozzá tudna járulni egy szakközépiskola építéséhez. De a korszerű oktatási forma megköveteli, hogy legalább nyolc tante­rem álljon a tanulók rendel­kezésére, hogy a jobbnál jobb, hasznosabbnál haszno­sabb szemléltetőeszközöket is használhassák a tanulók. A felsőfokú oktatás megol­dására pedig legalább egy kihelyezett osztályt kellene indítani a megyeszékhelyen. Á tárgyalófelek végül is abban állapodtak meg, hogy a négy tanterem építőipari szakközépiskolai hasznosítá­sával a minisztérium egyet­ért, ugyanakkor kölcsönösen megpróbálják megkeresni a lehetőséget a további négy tanterem . megépítéséhez. Ami pedig a felsőfokú okta­tást illeti: a minisztérium se­gítséget nyújt abban, hogy egyelőre Szolnokon az építő­ipari vállalat keretében lét­rejöjjön egy konzultációs központ, hogy a különböző felsőfokú intézetekben leve­lező úton tanulók képzésére, vizsgákra való felkészítésre lehetőség legyen. Egy több órán át tartó ta­nácskozásról csak néhány témát lehet részletesebben is ismertetni, ám ezek között feltétlenül írni kell a Szol­nok megyeiek azon kérésé­ről: létesüljön a megyeszék­helyen egy nyolcszáz szemé­lyes építőipari munkásszál­lás. A vita során kiderült: a minisztérium egy 400 sze­mélyes szálló építését ter­vezte Szolnokon megvalósí­tani. a legújabb döntés: kooperációval kell biztosítani a nyolcszáz személyes szálló megvalósulását. Szóba került az építőanyag­ipar helyzetét vizsgálva a me­gye téglagyárainak, a Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárának helyzete is: pontosabban, hogy az eddig még nem tudta teljesí­teni a várt követelményeket. Ez utóbbi témánál maradva: bár dr. Keresztúri Sándor a minisztérium vállalatfel­ügyeleti főosztályának veze­tője hangsúlyozta, hogy egy új üzemnél 3—4 év kell míg a termelés teljes felfutása bekövetkezik, ennek ellenére a megbeszélésen résztvevők megállapodtak abban: meg kell erősíteni az üzem veze­tését, s később esetleg önál­ló vállalattá fejleszteni a szolnoki gyáregységet. A tég­lagyárakra vonatkozóan; a minisztérium rövidesen na­pirendre tűzi azok helyzeté­nek vizsgálatát és azokat a kis üzemeket, amelyek nem kellő kapacitással termelnek esetleg átadják a szövetke­zeteknek. De az is szóba ke­rült. hogy a Szolnok mesvei Tégla- és Cseréoinari Válla­lat 1,4 millió forint bérpre­ferenciát kapna. A házigaz­dák hanesúlvozták: a tégla­gyárak. különösen ami a karcagi üzemet illeti. már feltétlenül megérett arra, hoby egy új üzemet épít­hessen. Tulajdonképpen e témához tartoznak a különböző válla­kel, hogy Szolnok megyéből eddig 9 pályázat érkezett be hozzájuk. Az erdőgazdaság pályázatát a tárcaközi bizott­ság elfogadta és 9,5 ' millió forint támogatást bocsát a vállalat rendelkezésére. Most, legközelebb a megyéből az Építő- és Szakipari Szövet­kezet, valamint a kisújszál­lási téglagyár pályázata ke­rül a bizottság elé, majd március 31-i" döntenek töb­bek között az ÉPSZER, az ÁÉV, a szolnoki IKV pályá­zatáról. E tegnapi tárgyalás tulaj­donképpen csak közbeeső eszmecsere volt, mivel a vi­tás kérdések, problémák végleges döntésére, a végle­ges megállapodásokra előre­láthatólag március végén, vagy április elején kerül sor a minisztérium és a megye vezetői között. Varga Viktória Hazaérkezett a jószolgálati küldöttség Csütörtökön hazaérkezett az a jószolgálati küldöttség, amely Púja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyet­tesének vezetésével látogatást tett a Líbiai Arab Köztársa­ságban, az Egyesült Arab Köztársaságban, a Libanoni Köztársaságban, az Iráki Köz­társaságban, Kuwaitban, a .Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban, a Szomáli Demokratikus Köztársaság­ban és a Szíriái Arab Köz­társaságban. Ti í o—Komócsin tárgyalás Joszip Broz Tito jugoszláv államfő a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke csütörtökön Belgrádban fo­gadta Komócsin Zoltánt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a JKSZ elnöksé­A tsz földjén az elmúlt évben 370 holdon az árvíz- és belvíz miatt nem termett semmi. A kialakult helyzet már az év elején, fokozott takarékosságra késztette a tsz vezetőit és arra is, hogy a lehetőségeiket úgy hasz­nálják ki, hogy biztosítva legyen a tagság jövedelme. — Elkeseredésre és aggo­dalomra nincs okunk — mondta Vereb István elnök. Az évet így is közepes ered­ménnyel zártuk és a tavalyi­nál többet tudunk fizetni tagjainknak. — Az egy főre eső évi jövedelem 17 ezer 600 fo­rint, ami azt jelenti, hogy havonta több mint 1400 fo­rint egy tag jövedelme. — Tavaly jól jövedelme­zett a szántóföldi kertésze­gének meghívására tartózko­dik Jugoszláviában. A találkozón jelen volt Sztane Dolanc, a JKSZ El­nöksége Végrehajtó Irodájá­nak tagja és Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete. Túl a százmillión Csütörtökön tartotta sor­rendben immár 22. zárszám­adó közgyűlését az országos hírű Somogy megyei barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet. A tagság előtt Loson- czi Mihály, a közös gazdaság elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről. Mint a be­számolóból kitűnik, ezt a ter­melőszövetkezetet is érzéke­nyen érintette a kedvezőtlen időjárás és így a növényter­mesztés tervét nem tudták teljesíteni. A tagok részesedése meg­haladta a 14 millió 120 ezer forintot, az így napra jutó kereset 107 forint 55 fillér. A fejlesztési alapra 10 millió fo­rintot tartalékoltak és 8 mil­lió 300 ezer forinttal gyara­pították a közös vagyont, A tünk. Paradicsomból 180 q termett és a paprika termé­sével is elégedettek lehe­tünk. Az állattenyésztési ágazatban fejlődést értünk el. Szarvasmarháinkat fo­kozatosan átcseréltük és ma már brucella és TBC men­tes állományunk van. Ebben az évben kevesebb növényfélét vetnek. Bizonyos fokú „profilirozás” jellemzi majd a gazdaságot. Kenyér- gabonát, cukorrépát és do­hányt, valamint az állatállo­mány szükségletének meg­felelően takarmánynövénye­ket nagyobb területen ter­mesztenek. Ezzel lehetőség nyílik a gépesítés fokozásá­ra is, a gépek jobb kihasz­nálására és a növényvéde­lem biztonságosabb megszer­vezésére. A termésátlagok kiváló termelőszövetkezet ezen a zárszámadáson túlju­tott a száz millión: közös va­gyonuk értéke 116 millió fo­rint Fehér Lajos látogatása Drtbason Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön megláto­gatta a szövetkezetek Pest megyei értékesítő központjá­nak dabasi tartósító üzemét. A korábban csupán savanyí- 1 óként működő üzemben ma már — a termelőszövetkeze­tekkel kialakított gazdasági együttműködés kereteben —< 590 vagon zöldséget és gyü­mölcsöt tartósítanak évente, több mint 30 millió forint ér­tékben. Megkezdődött a Hajdúsági Farsang A Dunától keletre eső or­szágrészben működő kis- és nagykereskedelmi vendéglátó vállalatok; valamint a főj növekedését nagyobb meny- nyiségű műtrágya adagolás­sal szeretnék elérni. A fiatal tehénállományuk a múlt évben a vártnál több tejet adott A tejtermelés növelése fontos célkitűzése az idén is a gazdaság szak­embereinek. Növelni szeret­nék még a sertés- és juh­állományt is. A tervek, eképzelések reá­lisak. összhangban vannak a tsz-gazdák érdekeivel, mert a fejlődést, előbbre lé­pést szolgálják. Az időjárás — igaz — mindig közbeszólhat. De a tudatos termelésirányítás, és a tsz- gazdák egyetértő összefogá­sa itt a kunszentmártoni Búzakalász Tsz-ben is siker­rel szembeszállhat a várat­lan akadályokkal. gyasztási szövetkezetek több mint 400 vezetőjének és ki­váló dolgozójának részvételé­vel megrendezett tanácskozás­sal kezdődött meg csütörtö­kön Debrecenben a hatodik Hajdúsági Farsang. Ez alka­lomból szovjet, lengyel, bol­gár, NDK-beli és román gasztronómiai szakemberek is érkeztek Debrecenbe. A Hajdúsági Farsangnak Debrecenben és a nagyobb Hajdú-Bihar megyei telepü­léseken csaknem 200 rendez­vénye lesz. Ezek közül ki­emelkedik a külföldi szaká­csok remekeiből tálalt nem­zetek vacsoríia. a . sörivók versenye, bordalok vetélkedő­je, továbbá a hidegtál- és cukrászati készítmény kiállí­tás. 1 11 A Hajdúsági Farsang megJ nyitóján kegveletes ünnepség­re is sor került. Az Arany­bika Szálló 218-as szobája előtt Móricz Zsigmond emlé­kezetére márvány táblát avattak. Debreceni tartózko-í dása idején ebben a szobába!* lakott és dolgozott, as írő. | — — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — "]

Next

/
Thumbnails
Contents