Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP fűm. február 28. Tömeges foglalkoztatás, jó minőségű termékek a jászladényi Vegyes Kisipari Múltjára és jövőjére egy­aránt nagy figyelmet fordít a jászladányi Vegyes Kisipa­ri Termelőszövetkezet. — A múlt számbavételét indokol­ja az alkalom, hogy április 17-én lesz húsz éve a ktsz megalakulásának. A két év­tizedes út állomásait Űj val­lomás címen írott-fényképes pályázati munka idézi fel több mint száz oldalon, s a jubileumra mintegy 40 per­ces dokumentumfilm is ké­szül a szövetkezetről. 'A filmkrónika azt is be­mutatja majd, ami az Üj val­lomás megírása óta történt s ma is történik a jövő meg­alapozásáért. — A múlt év augusztusában készült el a 3 millió forint beruházással épült autószerviz és szerelő- ipari szolgáltatóház a Cseh- telepen. Azóta megvásárolta a szövetkezet a ligeti iskola Ha az ember bejárja a szövetkezet műhelyeit, úgy tűnik, se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, ame­lyek ott készülnek. Az elnök száznyolcvanat tart számon belőlük. Egyik termék sem látványos különösebben, in­kább a darabszámúk impo­náló. Különféle táskazárak­ból például ebben a negyed­évben negyvenezret gyárta­nak. Nagy mennyiségű labo­ratóriumi felszerelést, renge­teg, műanyagból készülő fa­csavarbetét, bútorpánt, — egyéb vasalási cikk, játékáru és más szerelvény kerül csu­pán a Il-es telepről a fel­használókhoz. Itt dolgoznak a bádogosok is — négyen egy szocialista brigádban. Bútor­ipari megrendelésre készíte­nek virágtartó edényeket, —1 amíg az időjárás benti mun­kára szorítja őket. A legnagyobb értékben az asztalosok Készítenek bútor­ipari cikkeket. Évek óta pél­dául heverők íarészeit gyárt­ják a Budapesti Bútoripari Vállalatnak. Tavaly mintegy tizenötezer heverő alkatré­szeit munkálták itt meg, s poliészteres fényezéssel is el­látva, szerelésre készen to­vábbították a BUBIV címére. Ugyanakkor 3000 zeneszek­rényt készítettek a székesfe­hérvári Videotonnak. Ez év­ben szintén 15 ezer heverő farészeit gyártják az aszta­losok ’ a BUBIV-nak, s új megrendelőjük a BRG, amely hatszáz magnetofon-doboz elkészítésével bízta meg őket. Az asztalos szakmának kü­lön tanműhelye van. Karkus József, a ktsz alapító tagja vezeti, s nagyon büszke a ..fiaira", akik harmadéves ko­rukban már valóságos műre­meknek számító dohányzó- asztalt. szekrényt készítenek. Most még igényesebb mun­kára vállalkoznak: stílbúto­rokat fognak gyártani egyedi épületét. Ennek falait a bel­víz tönkretette, ezért okta­tásra nem alkalmas, viszont az alapos helyreállítás' után galvanizáló műhe’yt és sze­reidét alakítanak Id benne. Valószínűleg az a csak nő­ket foglalkoztató, legfiatalabb részleg költözik majd a sze­reidébe, amely december óta a Cseh-telepi szolgáltatóház­ban dolgozik. Hatvannégy asszony és lány két műszak­ban elektromos szerelvény­egységeket készft mintegy tízféle változatban, (típusban) a Hűtőgépgyárnak. Eddig a gyártól készen kapott alkat­részeket szerelték össze a hűtőgépekbe kerülő komplett egységekké, ma már azonban bizonyos alkatrészek helyben is készülnek, a ktsz mű­anyag- és fémtömegcikk üze­mében. tervek alapján. Ezáltal mes­terfokon gyakorolják majd a szakma különleges fortélyait, miközben kül- és belföldön egyaránt keresett bútorok kerülnek ki a kezük alól. Eb­ben a legjobb mesterek kö­zül többen is segítségükre lesznek. A szakmunkásképzésnek nagy múltja van: 1954 óta minden évben volt több-ke­vesebb Ipari tanuló a szövet­kezetben, s közülük eddig mintegy százhatvanan lettek a szakmunkás-bizonyítvány tulajdonosai. Az utóbbi há­rom évben azonban különö­sen nagy számban nyernek szakképzettséget a fiatalok a ktsz-nél. Csak a múlt év­ben ötvenkilenc ipari tanuló készült itt jövőjére, míg az idén újabb harmincegy fiatal felvételét tervezik. Minthogy időközben többen felszaba­dulnak, a terv szerint össze­sen nyolcvan szakmunkás­jelöltje lesz az 1971/72-es tan­évben a szövetkezetnek. Hogy ez mit jelent, arra csak pél­daként álljon itt e szám: harminchaton alapították meg húsz éve a ktsz-t. Ezáltal is igen jelentős sze­repet tölt be tehát Jászla- dány életének, jövőjének for­málásában a Vegyes Ktsz. De nemcsak ezáltal, hanem a községben igen erőteljesen mutatkozó foglalkoztatási gondok enyhítésével is. En­nek a legutóbbi példája a december óta termelő hűtő- gépgyári kooperációs részle­gük, amely — mint említet­tük — hatvannégy asszony­nak, lánynak biztosít kenyér- kereseti lehetőséget. Az újabb jelentkezők nagy száma azonban további mun­kaalkalmak teremtését sür­geti. Nem ritka az olyan nap, amikor tízen is kérik felvé­telüket Lázár Mihálytól, a szövetkezet személyzeti veze­tőjétől. Emberileg tehát na­gyon indokoltak azok az erő­feszítések, amelyekre a szö­vetkezet vállalkozott eddig a tömeges foglalkoztatás felté­teleinek megteremtésével, bő­vítésével. Míg öt évvel ez­előtt az összlétszám keve­S, hogy a vezetőségnek ez a törekvése mennyire a tag­ság egyetértésével ta1 álko­zott, arra bizonyság a Cseh- telepi építkezés története. Az itteni autószerviz és szere­lőipari szolgáltatóházát a szövetkezet saját kivitelezés­ben emelte, építette fel. De nemcsak a kőművesek, ácsok, nemcsak az építőipari részleg közreműködésével, — hanem úgyszólván mindenkiével. Szombat-vasárnaponként — ugyanis aki csak tehette, tár­sadalmi munkában segítke- zett. Az alapozáshoz szüksé­ges földkiemelés természe­tesen a férfiak dolga volt, a falak azonban már a nők közreműködésével is készül­tek. A nagyméretű téglák jó­részét a lányok, asszonyok adogatták kézről kézre az építőmesterig. Ahogy ehhez a művelethez felsorakoztak, valaki aranyláncnak nevezte el őket, s attól kezdve ez a név járta széltiben. A nők „aranyláncának” felemlítése még sokáig a Cseh-telepi építkezés társadalmi munkáit juttatja a szövetkezetiek em­lékezetébe. A súlyos falazótéglák bi­zony gyakran ejtettek sebet az aranylánc tagjainak ke­zén, de bekötötték és zokszó nélkül dolgoztak tovább. Nem egy hét végén férfiak és nők száznál is többen szorgoskodtak önzetlenül az építkezésen. S az igyekeze­tük dicséretét hirdeti az új létesítmény, amelynek képe azóta Közismert reklámfotó­ja lett a szövetkezetnek, és egyszersmind a jövőjét is jelképezi. Az önzetlen áldozatválla­lásnak korántsem ez az első példája a szövetkezet törté­netében. Romos épületet újí­tottak fel ilyen összefogással a Xl-es telepen, segítettek ily módon a község egyik terme­Alighanem csak a jászla­dányi ktsz-ben dolgozók mondhatják el magukról, hogy az alapító tagoknak csaknem a fele még most Is velük van. Köztük az elnök Gavaldik Mihály, aki húsz év óta mindvégig irányítja, szervezi a munkát, s leg­utóbb újabb négy évre ismét a szövetkezet elnökévé vá­lasztották. Szintén az alapí­tás óta megszakítás nélkül a ktsz-ben dolgozik Berkó János, Lázár Mihály és Kar­kus József. Az alapítók közül nyugdíjasként dolgozik id. sebb volt, mint kétszáz, most a nődolgozók száma több ennél. Gazdaságilag az adott­ságait, az anyagi teherbírá­sát is a foglalkoztatás növe­lésére fordította a szövetke­zet lőszövetkezetének Is. A szo­cialista brigádok társadal­mi munkában végzett köz­hasznú tevékenysége — akár az iskola, óvoda javára, akár a parkok, ját'zótéri eszközök felújítására, karbantartására szolgált — ugyancsak itt em­lítendő s dicsérendő is. Jövőre lesz tízéves a szö­vetkezet brigádmozgalma. 1962-ben alakultak az első kollektívák — Zalka Máté, November 7. és Előre néven — amelyek a megtisztelő címet azóta is tartják, érde­mesek rá. Az úttörők példá­ját később mások is követ­ték, s így a múlt év végén' már 12 brigád teljesített többletfeladatokat a munka­versenyben. Nemrég a tizen­harmadik kollektíva is csat­lakozott a mozgalomhoz. An­nak emlékezetére, hogy hiva­talosan a szövetkezet 1951. május 1-én kezdte meg mű­ködését, ez a brigád a Május 1. nevet vette fel. Ekként is becsülik a múl­tat, kötődnek annak hagyo­mányaihoz. Ám folytatják is ezeket új formában, aszerint ahogyan a változó idő köve­teli. Amit például Lázár Mi­hály alapító tag emlékezete úgy tart számon, hogy „em­berfeletti teljesítményekre is képesek voltunk.” Az ötve­nes években működő színját­szó csoportjuk kultúrmisszió- ját ma a nagymúltú és jó­nevű községi énekkar tölti be. Működésének feltételeiről is évek óta — az ÁFÉSZ- szel együtt — a ktsz gondos­kodik. Mi több, a kórus tör­zsét is a szövetkezet tagjai és hozzátartozóik alkotják, mintegy negyvenen. Köztük énekel a ktsz elnöke, az el­lenőrző bizottság, a nőbizott­ság, a szövetkezeti és a mun­kaügyi bizottság elnöke is. Legutóbb a kórus kiváló ál­lami minősítést kapott: ezüstkoszorút, diplomával. Kocsis János, Antal Sándor, id. Gavaldik Ernő, Gubicz Gyula és Tóth István. Ala­pító tag volt és most is dol­gozik Szikszai József, Tán- czos Antal, Rimóczi József, Gyuriss Gyula, Győr István és Bíró János. De mint más alkalmakkor, így a közelgő jubileumi ünnepségen is ke­gyelettel emlékeznek majd meg azokról, akik mar nem élnek köztük: id. Berkó Já­nosról, Kocsis Frieyesről, Kiss R Péterről és Feigen­baum Béláról. Az alapítók példája, küz­delmes munkája útmutatás a nyomdokaikba lépő fiatalok­nak. Akik már ma is sokan vannak, s minthogy évről év­re gyarapodnak, fiatalítják a szövetkezetben dolgozók átlagéletkorát is. önálló KlSZ-szervezefcük van, amely hallatja szavát az ügyek eldöntésekor is. A szövetkezet sportéletének meg kimondottan ők a leté­teményesei. Az OKISZ-kupa bajnokságán tavaly két csa­patuk indult futballban és kézilabdában. Az előbbiben megyei második helyezést nyertek, a kézilabdázók vi­szont országos második he­lyen végeztek. Nemrég ala­kult meg a községi sportkör birkózó szakosztálya, amely­ben szintén ott vannak a ktsz fiataljai. A sport támogatására ta­valy ötezer forintot adott a szövetkezet. A már említett kórus fenntartásához több mint negyedmillió forinttal járult hozzá. S a különféle címeken — segély, üdültetés, jutalom, bel- és külföldi uta­záshoz való hozzájárulásként — kifizetett jóléti kiadások mintegy 180 ezer forintra rúgtak. A múlt év egyébként hosz- szabb távú visszapillantásra Az idézett számok is ta­núsítják: gazdag szövetkezet a jászladányi. S még inkább az lesz, ha sikerül valóra váltani azokat a terveket, amelyeket 1975-ig szabott meg munkája alapjául, öt év múlva ötszázas létszám­mal 44 és fél millió forint termelési érték előállítását tervezik. Több mint nyolcmillió forintos beruházási tervük­ben szerepel a már említett galvanizáló műhely építése, mintegy ezer négyzetméter alapterületű raktár, ötszáz négyzetméter alapterületű szolgáltatóház, 1300 négyzet- méter alapterületű asztalos­üzemépület létesítése, a gé­pi vagyon és a szállító esz­közök bővítése, csaknem két- milió forint értékben. ☆ Az itt közölt két kép kü­lön magyarázatra szorul. Az egyik a múltnak egy rossz emlékű fejezetét idézi fel, azt az időt, amikor még ilyen életveszélyesen megroggyant épületben dolgoztak a mai Il-es telepen. Azóta ezt az Gavaldik Mihály, aki húsz éve a ktsz elnöke és a Mun­ka Érdemrend kitüntetettje is alkalom volt, éppúgy, mint a közelgő huszadik év­forduló. ötéves számadást készített ugyanis a vezető'ég az újjáválasztó közgyűlésre. A beszámoló szerint az össz­létszám 1965-től több mint kétszeresére: 194-ről 467-re nőtt (ebben az 59 ipari tanu­ló is szerepel). A termelési érték nem egészen 16 és fél millióról 25 millió forintra növekedett. A létszámmal arányosan megduplázódott öt év alatt a kifizetett bér is; tavaly felülmúlta a 7 millió forintot Jóval több mint kétszeresére nőtt a szövetke­zet termelőeszközeinek érté­ke, s a bruttó nyereség az 1965-ös másfél millióvál szemben öt és fél millióra alakult egykori műhelyházat telje­sen felújították — ma már rá sem lehet ismerni a ké­pen látható siralmas külse­jére. Ezt a helyreállítást is — mint említettük — sok­sok társadalmi munka rá­fordításával végezték el a szövetkezet dolgozót (Koránt sem ilyen álla­potban ugyan, de szintén roskatagon várja a változást a község központjában az áz épület, amelyben a ktsz fér­fi-női fodrászai dogoznak. Sürgősen le kell bontani, de új szolgáltatóházra is szük­ség van helyette, mert á fod­rászok sem maradhatnak munkahely nélkül. Ezzel számol a ktsz ötéves terve, amely 500 néeyzetrhéter alap­területű szolgáltatóház "épf-" tését Irányozza elő.) Második képünkön a ktsz új autószerviz- és szerelői- pari szolgáltatóháza látható. Az építése egy évig sem tartott, 1970. augusztus 27- én avatták fel ünnepélye­sen. A felvétel is akkor ké­szült, s. azóta reklámfotó lett. Érthető, mert ez a léte­sítmény a ktsz jövőjét is jelképezi: (X) lömé ff termelés, tömeges foglalkoztatás A nők „aranylánca* A* alavitók és a fiatalok Bogy a jövő gazdagabb legyen Kép a múltból: egykor ez műhelyépület volt Kép a jelenből: az új autó szerviz és szolgáltatoház

Next

/
Thumbnails
Contents