Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

\ Nemcsak beleszólási jog a következő napokban, hetekben választják meg a _/± szakszervezetek budapesti és megyei tanácsait. Ezekben a vezetőtestületekben most fogalmazás és vita alatt van a szakszervezeti munka négy évre szóló programja. A korábbi évektől lényegesen eltérő kérdésekről van szó. Ugyanis a szakszervezetek nemcsak fent, hanem „lent” is a politikai, gazdaságpolitikai élet cselekvői, alakítói és végre­hajtói. A kérdés azért kap most különös hangsúlyt, mert az üzemi, középlejáratú tervek készítésének idején vagyunk. Ezt pedig a szakszervezetek, a munkások széles körű — demokratikus — közreműködése nélkül aligha lehet jól el­végezni. Az üzem, vállalat a legfontosabb terepe a munkás­demokráciának. A munkáshatalom politikájának formálásá­hoz, és cselekvő megvalósításához a termelő ember ezen a ponton tud érdemben a legtöbbet nyújtani. Az a baj, hogy ezt még nem mindenütt érzékelik kellőképpen azok a ve­zetők, akik a saját ötéves tervük számtani, technikai, mű­szaki, kereskedelmi összegezésének, kijelölésének nehéz és bonyolult munkáját végzik. Márcsak azért is fontos ez a kérdés, mert a középlejá­ratú tervekkel egyidőben azonos időre szóló kollektív szer­ződések is készülnek. Viszont ahhoz, hogy optimálisan időt­állónak bizonyuljanak az elgondolások, a munkásság érdek­lődő többségével szükséges azt megvitatni. Hiszen itt bér- és munkaügyi jellegű döntésekre kerül sor, az üzemi szociális problémák öt évre szóló programját is felölelik e szerződé­sek. S szóba kerülnek az üzemi lakásépítés kérdései és nagy­ságrendjei, továbbá a dolgozó nők helyzetén történő javítás és a nagycsaládok problémája, az üzemben dolgozó fiatalok, szakmunkások és ipari tanulók helyzete, sorsa a következő öt évre. Van e kérdésnek egy másik vetülete is. Mindenütt elő- készülőben vannak a területfejlesztési tervek. Ezeket a la­kossággal kel] megvitatni, tehát az ott élő munkásokkal is. Hogyan fejlődjék egy megye, vagy város a következő öt év­ben, mit építsenek, milyen kommunális és kereskedelmi hálózat fejlesztést akarnak megvalósítani — azt csak a la­kossággal való vita, megbeszélés alapján lehet a legkisebb hibaszázalékkal elhatározni. örvendetes az a figyelem, amely a közéletben most megnyilvánul a szakszervezet tevékenységével kapcsolatban. Túl vagyunk már azon, amikor a szakszervezeteket úgy ke­zelték: „ha vannak, hát legyenek”. De sajnos még nem ér­tünk el oda, hogy közéleti rangjukat, a politikában játszott szerepüket úgy fognák fel, ahogyan ezt a párt X. kongresz- szusa megjelölte. Most a szakszervezetek megyei tanácsainak újjáválasz- tásánál ezekkel a kérdésekkel ebből a szempontból is szük­séges foglalkozni. A párt X. kongresszusának a megállapí­tásaiból és a velük szemben támasztott igényből kiindulva. Ezt viták útján is tisztázni kell ott, ahol értetlenség je­lentkezik. Csak megalapozott vitával, munkával, okos cselek­véssel lehet a konzervatív, maradi gondolkodásmód ellen eredményesen küzdeni a szakszervezetek közéleti szerepé­nek növeléséért M ert nemcsak beleszólási jogról van szó, hanem a gazdaságpolitika kialakításáról és végrehajtásáról, amelyben a szakszervezetek közéleti tényezőként kaptak szerepet Siklós János A megyei pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként intézkedési tervet fogadott el az 1971. évi országgyűlési képviselő és tanácstag választások politikai, szervezeti előkészítésére és lebonyolítására. A napi­rend előadója Vóczi Sándor, a megyei bi­zottság titkára volt. A határozat—, ame­lyet vita után a megyei bizottság egyhan­gúlag elfogadott — hangsúlyozza, hogy a közelgő választások előkészítésének poli­tikai tartalmát a párt X kongresszusának határozatai képezik. Ezért a választást elő­készítő politikai munka során nagy figyel­met kell fordítani a szocialista demokrá­cia további fejlesztésére, valamint a soron- lévő gazdaságpolitikai feladatokra. A ha­tározat részletesen magában foglalja a pártszervezetek és a kommunisták fel­adatait a választások előkészítése, majd lebonyolítása idejére. A megyei bizottság második napirendi pontként jelentést hallgatott meg és foga­dott el a pártbizottság és a végrehajtó bi­zottság 1970. évi célkitűzéseinek, illetve munkaprogramjának végrehajtásáról, a megyei pártértekezleten elhangzott észre­vételekről és javaslatokról, valamint a X. kongresszus határozatainak feldolgozásá­ról, végrehajtásának megszervezéséről. E napirend előadója Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára volt. Hazaérkezett Peter János Péter János külügyminisz­ter, aki Bukarestben részt vett a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszterei­nek február 18—19-1 tanács­kozásán, hazaérkezett. Péter János fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helvettse. és Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A ta­nácskozásról szóló r^—letes tudósításunk és a közös köz­lemény szövege a 2. oldalon. Az E’nöki Tanács ülé:e Egy gyáregység születik A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott Az Elnöki Tanács — mivel az országgyűlési kép­viselőknek, illetve a tanácsok tagjainak megbízatása 1971. március 19-én lejár — az al­kotmány rendelkezéseinek megfelel óén foglalkozott az új általános választással kap­csolatos kérdésekkel. Az Elnöki' Tanács megyei városi kategóriába sorolta Debrecen. Győr. Miskolc. Pécs és Szeged városokat Az új tanácstörvény alánján az öt. város új jogállása azt jelenti, hogy az ipari, a kul­turális és kereskedelmi re­gionális központú városokat a kormány a jövőben is kie­melten kezeli, közvetlen irá­nyításukat pedig a megyed szervek végzik. Az Elnöki Tanács elhatá­rozta Balatoniűred, Csorna és Nagyatád nagyközségek várossá alakítását." Az Elnöki Tanács ezen kí­vül elrendelte a Szabolcs— Szatmár megye Gáva és Ven. csellő községeknek Góvaven- csellő, valamint a Veszprém megyéi Balatonalmádi és Vörösberény községeknek Balotonalmádi néven történő egyesítését, továbbá kilenc megyében 17 új, közös tanács szervezését és néhány meg­lévő közös tanácshoz egy­két község csatlakoztatását. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Megvalósítás rekordidő alatt — Szocialista szerződést kötőitek a közreműködők Tegnap már a negyedik koordinációs tárgyalást tartot­ták Kunhegyesen, a Vízgépészeti Országos Vállalat I. számú gyáregységének rekonstrukciójával kapcsolatban. Ezúttal azonban különös jelentőséget adott az összejövetelnek az, hogy immár szocialista szerződésben is kötelezettséget vállal­tak a közreműködők: 1972. július 30-ig biztosítják a rekon­strukciós program első ütemében szereplő új létesítmények felépítését 25—30 milliós beruházás­ról lévén szó, ez a határ­idő — mondhatni — rekórd- teljesítményre kötelezi a vállalkozókat, elsősorban a kivitelezésre hivatott Építé­si és Szerelőipari Vállalatot, de a megyei tervezőirodát, a beruházási vállalatot, és más közreműködőket is. A gyáregység megújhodá sa nagy mértékben össze­függ a IV. ötéves terv köz­műfejlesztési programjával, s annak részeként Szolnok megye jelentős közműépítési feladatainak megoldását is elősegíti. Kunhegyesen ugyan­is már a múlt évtized középé tol az ivóvízellátás és szennyvíztisztítás gépészeti berendezéseit gyártják, s például az ott készülő 25—50 köbméteres hidroglóbuszok a vidéki települések vízel­látásának nélkülözhetetlen objektumai. Az utóbbi két évben a gyáregység készítette a szol­noki cukorgyár szennyvíz- tisztító berendezéseit, az idén pedig Mezőtúr részére gyártana^ ilyen rendelteté­sű gépeket és készülékeket. Az ivóvízellátást és szenny­víztisztítást szolgáló gyárt­mányokból tavaly 50 millió forint értéket termelt a gyáregység. — A rekonstrukció ered­ményeként a IV. ötéves terv végéig mintegy kétszeresére kell növelnünk a termelést — tájékoztatott Barát Lajos gyáregységvezető. — Az új létesítmények köztük is elsősorban a két és' félezer négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok — nagy mértékben javítják dolgozóink munkakörülmé­nyeit. Szociális épületünk jelentős bővítése pedig le­hetővé teszi a 70 százalék­kal növekvő létszám igé­nyeinek kielégítését. Mintegy félezer négyzet- méter alapterületű darabo- ló-raktár és hetven szemé­lyes tanműhely Is épül a rekonstrukció első ütemé­ben. A tanműhely tervezési és kivitelezési munkáit az abádszalóki Lenin Tsz vég­zi, amelynek vezetői szintén aláírták a mielőbbi meg­valósításra serkentő szocia­lista szerződést Azáltal, hogy a gyáregység mostani 270-es létszáma az ötéves terv végén megköze­líti a négyszázötvenet je­lentős részben hozzájárul a Nagykunság e térségében jelentkező munkaerő foglal koztatásához. S miután a tanműhely mellett várha­tóan szakmunkásképző is­kola is létesül — éppen a gyáregység mai irodaházá­nak e célra tervezett átala­kításával —, jó lehetőség nyílik ezáltal az ipari ta­nulóképzés helyben történő biztosítására. Ennek a fel­tételeit azonban még a kö­zeljövőben kell megteremte­ni — most már főként a Munkaügyi Minisztérium tá­mogatásának megnyerésével. Há mindez sikerül, 1973- ban fel kell' epiteni: a gyár­egység új irodaházát is. azt követően: pedig folytatni a rekonstrukció második üte­mét, amely előreláthatólag 1980-ig tart. Az első ütem­ben megvalósuló 25—30 mil­lió forint értékű beruházás jórészt építési feladat. Eh­hez még — mint Virosztek Ferenc, a gyáregység fő­mérnöke mondta — továb­bi ötmillió forintos gépi beruházás járul, s ezáltal a gyártás feltételei tovchh kor­szerűsödnek. M. I­HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Ünnepi megemlékezés a szovjet hadseregről A szovjet hadsereg meg­alakulásának közelgő 53. év­fordulója alkalmából pénte­ken délután ünnepi megem­lékezést rendeztek a Nehéz­pari Minisztérium kultúrter­mében. Az ünnepségen jelen volt és az elnökség tagjai so­rában foglalt helyet Szép­völgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára és László Aladár Lenin-díjas, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa is. Dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter ünnepi beszé­dében hangsúlyozta; a szov­jet hadsereg minden tekin­tetben és minden fegyver­nemben a legkorszerűbb technikával rendelkezik. A Varsói Szerződés hadseregei­nek is a szovjet hadsereg az oszlopa. Büszkék lehetünk arra, hogy néphadseregünk is része a védelmi közösség­nek. Felszólalt az ünnepségen B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet csapatok pa­rancsnoka is. aki a többi kö­rött kijelentette; amíg az im­perialisták újabb háborús tűzfészkeket szítanak, a szovjet katonák abban látják hazafias és Internacionalista kötelességüket, hogy fegy­verbarátaikkal, a Varsói Szerződéshez tartozó hadse­regek katonáival vállvetve, fáradhatatlanul tökéletesít­sék harci tudásukat, a szo­cialista közösség népei békés alkotó munkájának megőr­zésére. Több konzerv ■ 850—900 féle kon sérvből több mint 60 ezer vagonnyit készítenek az idén a kon­zervgyárak. a termékeik mintegy kétharmadát expor­tál iák. A tartósított ételek többsége zöldség és gyümölcs- féle (39 ezer. illetve 17 ezer vagon), s ezekből több mint. 30 ország háziasszonyai vá­sárolhatnak. A legnagvobb men’v”iségb‘»n (5—6 ezer va­gonnal) zakuszkát — zöld­sége"»! töltött naradinsom- mártásos panrfkát exportál a trösi-t a Brovl-t’inlóba — ahol szívesen vá«áro)iák r magvar zöldborsó, párád’- -som- és oanriks t('nr<lrvp- ket is. Az angolok kedvelt csemegéi a különféle jam­ok, s emellett rendszere­sen vesznek í. agy mennyiség­ben csemegeuborkát és ,,aranyfácán” paradicsom- sűrítményt. Számos fejlett mezőgazdaságú ország is vá­sárolja konzervelnket, példá­iul az USA, Kanada és az NSZK. A második negyedévben kezdik meg a paradicsompor gyártását Kecskeméten. E cikkünkből ezer tormát ter­melnek majd évente s már az idén 500 tonnányit expor­tálnak Svájcba. A háziasszonyok bizonyára örömmel fogadják majd a fűszerpaprika-olajat, ame­lyet paprika őrleményből ké­szít a kalocsai gyár. A konzervipari tröszt prog­ramjában szerepel a leves­porok és a leveskockák mi­nőségének javítása, ehhez most tárgyalnak több neves külföldi céggel llcenc-vásár- lásról. Biszku Béla látogatása Székesfehérvárott Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, pénteken Székesfehér­várra látogatott. Délelőtt részt vett és felszólalt a Fe­jér megyei pártbizottság ülé­sén. Ezt követően megbeszé­lést folytatott a megye veze­tő pártmunkásaival. Délután felkereste a Videoton rádió és televíziógyárat. Virágzik a narancs Tavaszi virágpompába öltözött a narancsfa a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem botanikus kertjének üvegházában. Még le sem szedték az utolsó gyümölcsöket a 25 éves fáról és ágai máris tele vannak illatos virágokkal. A kelle­mes, hódító illat betölti az üvegházat, amelynek már a tetejéig ér a délszaki növény. A 20—25 dekás gyümölcsö­ket érlelő fát tavasszal és nyáron szabadban tartják és csak szeptember végén vi­szik védett helyre. Az idei rendkívül dús virágzás — amely 3—1 hétig tart — gaz­dag narancstermést ígér. Magyar—angol árucsereforgalmi jegyzőkönyv Pénteken a Külkereskedel­mi Minisztériumban befeje­ződtek a Budapesten február 17-én megkezdett magyar—1 angol kereskedelmi vegyes­bizottsági tárgyalások. A tár­gyalófelek a megbeszélések során áttekintették, hogyan alakult a múlt évi kölcsönös forgalom az 1972 végéig ér­vényes hosszúlejáratú meg­állapodás alapján, és elfo­gadták az 1971-re érvényes kontingenseket. A magyar külkereskedelem elsősorban különféle mező- gazdaság] és élelmiszeripari cikkeket, hús-, gyümölcs- és zöldségkonzerveket, friss gyümölcsöt, zöldségfélét, textíliát, szőrmeárut, gyógy­szereket és gépipari termé­keket szállít Angliába. A magyar importőrök gépeket, komplett berendezéseket, műszereket, vegyi cikkeket, textil-alapanyagokat és kész­árukat, valamint egyéb fo­gyasztási cikkeket szerezhet­nek be Angliában. Elelmiszerkereske- dclmi konferencia A* élelmiszer-, a vegyi és háztartás! cikkek forgalmá­nak fejlődésével, a fontos kereskedelmi ágazat negye­dik ötéves U.rv-'vel és az eb­ből adódó feladatokkal fog­lalkozott pénteken a KPVDSz Jókai utcaj szín­háztermében a BeUíereskö? delmj minisztérium konferen­ciája. Dr. Sági Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszte. első helyettese nyitotta meg a ta­nácskozást. amelyen részt, vettek a megyei és megyei jogú tanácsok kereskedelmi vezetői, az állami és szövet­kezeti élelmiszer- és vegyi­kereskedelem képviselői. Molnár Károly, a miniszté­rium főosztály vezet* le is­mertette az ágazat feladata­it; majd megtárgyalták a szakma reklám és propa­ganda tevékenységének leg­fontosabb tennivalóit Az élelmiszerek, az élveze­ti cikkek ég a háztartási vegyiáruk - telíes kiskeres­kedelmi forgalom 53—54 szá­zalékát adják. Az elmúlt két évtizedben ezeknek a cik­keknek a forgalma megkét­szereződött. tavaly 410 000 vagonnyi fogyott belőlük. A IV. ötéves tervben — jólle­het a tendencia az if amik- kék forgalmának fokozot­tabb növekedése —. az élel­miszerkereskedelem munká­ja tovább bővül: a ní^-sség növekedésének, továbbá a mezőgazdasági dolgozók szá­mának s ezáltal az úgyneve­zett önfogyasztásnak a esötoj kenése nyomán.

Next

/
Thumbnails
Contents