Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
1971. február X9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ifjúság alkotmánya A párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai irányelvei nyomán a kormány 1970 májusában hozott határozatot az ifjúságról szóló törvény megalkotásáról. Azóta szakkörökben éppúgy, mint a széles közvéleményben, sok szó esik a készülő jogczabályokról. Az igazságügyminiszter első helyettesének vezetésével megalakult kodifikációs bizottság elkészítette és az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé terjesztette a törvény előzetes tervezetét, a Tanács pedig felkérte a társadalmi szervezeteket, hogy az ifjúság, a pedagógusok, a szülök, a munkahelyek képviselői, közéleti személyek bevonásával, széles körben bocsássák vitára. A társadalmi vita lassan a befejezéshez közeledik. Eredménye: többezer felszólalás, vélemény nyilvánítás és többszáz — főleg már a végrehajtási jogszabályokra vonatkozó — javaslat. .A törvényalkotás e demokratikus módszere nemcsak a nagyfokú érdeklődést bizonyítja, de értékes segítséget is nyújt a törvényalkotók számára, akik a tapasztalatok felhasználásával átdolgozott tervezetet előbb újra az Országos Ifjúságpolitikai Tanács, majd a kormány elé terjesztik. Az országgyűlés még ez évben megtárgyalja és beiktatja az új törvényt. A jogszabály-tervezet elvi alapja a párt és a kormány ifjúságpolitikája, jellegét elsősorban az határozza meg, hogy az ifjúság a társadalom része, alapvető céljai és érdekei azonosak a szocializmust építő társadalom céljaival és érdekeivel. Ugyanakkor az ifjúság — életkori sajátosságaiból és helyzetéből adódóan — sajátos szerepet tölt be a társadalom életében, következésképpen sajátos kötelezettségei és igényei is vannak. Ezért a törvény a társadalompolitikai célokkal összhangban az ifjúság érdekvédelmét is biztosítani kívánja, célja: hogy körülhatárolja az ifjúság legáltalánosabb kötelességeit és jogait, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szerveknek az ifjúsággal kapcsolatos kötelességei* nymodon az új törvény „ifjúsági ab kotmány”-nak is tekinthető. A rendező elv A törvény jellegéből következik, hogy elvi, általános rendelkezéseket tartalmaz, alapul Veszi mindazokat a hatályos jogszabályokat, amelyek az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben is rendelkeznek, mint pl. a Munka Törvénye, a családjogi, — a, honvédelmi, az oktatási törvény és természetesen az Alkotmány. Ugyanakkor közvetlenül, az említett jogszabályokban nem szereplő rendelkezéseket is tartalmaz és a megjelölt célkitűzések gyakorlati megvalósítása érdekében a végrehajtási jogszabályok kiadását is előírja. Érdekes és sok vitára alapot adó kérdés: kiket tekintsen a törvény fiataloknak, kik tartoznak e kategóriába? Viszonylag könnyebb kérdés az alsó korhatár megállapítása. Itt a rendező elv az, hogy a törvény a gyermekeket érintő kérdések szabályozására is terjedjen ki. A felső korhatárt illetően már nehezebb határvonalat húzni. Nyilvánvaló, hogy a pályakezdők természeteden az ifjúság kategóriájába tartoznak, azonban amíg a szakmunkásoknál ez általában a 17. és a 23. életév közé esik, addig pl. egy orvos lseiében még a 29—30 éves is pályakezdőnek számít. Ezért a törvény általában a 30. életévig tekinti fiataloknak az ifjú állampolgárokat. A törvény tervezete az említett életkort határok keretében az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen kívánja szabályozni, de kifeje zésre juttatja azt a követelményt is, hogy az ifjúság nevelésénél figyelembe kell venni a fiatalok különböző rétegeinek és korcsoportjainak — tehát a fiúknak és a lányoknak, a gyermekeknek és a serdülőknek, a tanulóknak, a munkás-paraszt-értel- miségi és alkalmazott fiataloknak a sajátos helyzetét. Élethelyzettől lü^gőeD A törvénytervezet az alap- tőén Olyan szerkezetben ké- elvek meghatározását köve- szült el, amely a fiatalok jogait és kötelességeit, illetve a társadalomnak az ifjúsággal szemben támasztott követelményeit és az ifjúság nevelésében reá háruló kötelezettségeit a különböző élethelyzetekben tárgyalja. így külön fejezet szól az ifjúság neveléséről a családban és az iskolában, az ifjúság részvételéről az állami és társadalmi életben, valamint a munkában, az ifjúság szabadidőtöltéséről, kulturális és testi neveléséről, egészségének védelméről és végül az Ifjúság saját szervezeteiről. Az alapelvek kiindulópontja a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának általános célkitűzése: az ifjú nemzedék szocialista emberré nevelése, az egész társadalom ügye, érdeke és feladata. Ebben különös felelősség terheli a szülőket, az ifjúság hivatásos nevelőit, az oktatási, kulturális és sport intézményeket, a tár'adalmi és tömegszervezeteket, valamint a munkahelyeket és a fegyveres erőket Ugyanakkor a tervezet aláhúzza a fiatalok felelősségét is annak érdekében, hogy a társadalom biztosította eszközöket és lehetősegeket jól használják fel saját nevelésükben, a közösség és a maguk javára. Ezt szolgálják azok a tervezett rendelkezé'ek is amelyek a fiatalok közéletben való részvételének, továbbtanulásának, a termelőmunkába való zavartalan beilleszkedésének és a családalapítás feltételeinek biztosításával foglalkoznak. Fontos szerepet szán a tervezet az ifjúság önkormányzati szerveinek, az ifjúsági szervezeteknek a fiatalok képviseletében a közügyekbe történő bevonásában és érdekvédelmében. A fiatalok igényeinek kielégítését, így pl. a kulturális, sportolási, turisztikai feltételek javítását illetőén a tervezet a reális lehetőségekkel számol, de ugyanaltkor előre is mutat, tükrözi azokat a törekvéseket, amelyeket — társadalmi összefogással — el kell érnünk. Ez a körülmény is jelzi, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása a hatályba lépéssel csak elkezdődik és hosszú ideig tartó folyamatos munkát igények Nádor György az Országos Ifjúságpolitikai es Oktatási Tanács titkára Dimény Imre nyilatkozata Have! József, az MTI tudósítója jelenti: Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság 10. ülésszakán, a magyar—szovjet mezőgazdasági együttműködésről nyilatkozott csütörtökön a moszkvai magyar tudósítóknak. Mint elmondotta, mind Mackevics szovjet mezőgazdasági miniszterrel folytatott megbeszélésein, mind pedig a kormányközi bizottság plenáris ülésein mindkét fél arról adhatott számot, hogy az utóbbi esztendőkben a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés eredményesen feilődött és jól szolgálta mindkét ország mezőgazdaságának fejlődését Ez az együttműködés — húzta alá a miniszter •— sokféle formában alakult ki: a KGST mezőgazdasági bizottságában, az AGROMAS keretében, továbbá a magyar—*szov1et kétoldalú együttműködés, vslamint a szoviet—ma evar—bolgár— NDK néeves együttműködés keretében is. pimény Imre aláhúzta, hogy jő volt az együttműködés a két ország mezőgazdasági minisztériuma között is. Ez az együttműködés felölelte' a mezőgazdaság valamennyi területét, de zömmel az agrotechnika, a zootech- nika körében maradt és a mezőgazdaság valamennyi folyamatát, továbbá a mezőgazdaság műszaki—anyagi ellátását kevéssé érintette. Mindamellett így is je lentős eredményeket hozott, különösen a magyar növény- termesztésben. Ennek eredményeképpen oldottuk meg a gabonaproblémát a harmadik ötéves terv idején. Hiszen Ismeretes, hogy kenyérgabona vetésterületünk 8o százalékán szovjet faltét, a Bezosztaja—1-et termesztjük nagyon jő eredménnyel. Gábori »betakarító généi nk nek csaknem 100 százaléka szovjet gyártmányú és ezeket is hggy hatékonysággal alkalmazza a magyar mezőgazdaság. A továbbiakban a miniszter tájékoztatott arról, hogy a szovjet növénynemesftők, köztük a hazánkban is Ismert Lukjanyenkö olyan újabb búzafajtákat kísérletezett ki, amelyeknek ter- moVénessére 2Ö—25 százalékkal múlia felül a Bezosz- tajét.. Mint hozzáfűzte, ezek az új-bb biWfait'k, áz Auróra és a Kaukázus, a mi körülménveink között is megfelelőek, kísérletképpen már mi is kipróbáltuk és az idén rendelkezünk az elterjesztésükhöz szükséges mony- nyiségekkel. Dimény Imre ezután hangsúlyozta, hogy az együttműködésben továbbra is fontos szerepet töltenek be a növénytermesztés vonatkozásában a vetőmagszállítások, az állatteríyésztés torén pedig a szaporítóanyag szállítások, Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a következő időszakban mind a szovjet, mind pedig a magyar mezőgazdaság előtt legfőbb feladatként a bel tér je- sítés áll, előtérbe kerül a munkatermelékenység1 növelése, a minőség emelése, a hatékonyság fokozása, s ez még inkább a műszaki fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A miniszter aláhúzta: ennek figyelembevételével kel’ gondolkodnunk a jövőben a még hatékonyabb együttműködés kialakításáról. Ez azt jelenti — mondottá befejezésül Dimény Imre —, hogy az együttműködést áz agrotechnikán túl, az ipari háttér megteremtésére kell koncentrálnunk. Ki kell alakítanunk egy olyan komplex szemléletmódot az együttműködésben, amely mező- gazdaságaink műszaki bázisának további fejlesztését tűzi ki céluL Rangos, felemelő hangula'ú küldöttközgyűlés TanuvsUozíuk a pedagógusok QéL megmondd. rf'ílök a vállalati értekezleten és legalább tíz perce rágom a körmöm. Nézek is úgy a világba, mintha otthon éppen most követnének el merényletet jó szüleim ellen. Pedig hát szó sincs róla. Csak a felszólaló. Aki még mindig beszél, lassan húsz perce már. Helyesebben magyarázkodik, de elviselhetetlenül, íme az előzmény: felállt egy ember. Azt szokták mondani, egy egyszerű ember... Panaszkodott néhány vállalati baj miatt. Amiben senki más csak a vállalat egy igazgatási szerve a hibás. Nem vaktában bírált, megnevezte a pontos adatokat, tényeket közölt, korrekt módon. Azt is megmondta, hogy ez nemcsak egykét ember személyes ügye, hanem ama igazgatási csoporté is, amelyik a hibákat elkövette. Az igazgatási csoport képviselője is ott ült a tanácskozáson. Illendőségből várt három felszólalásig, aztán jelentkezett... Azóta rágom a körmöm. Mert magyaráz kegyetlenül. Ügy „köpi” a szabályokat, hogy nekem a hátamon fut végig a hideg. (Mindig félek a „szabályosan szabálykodó” emberektől.) Elmondja, hogy a felszólalónak, a bírálónak azért nem volt igaza, mert a kis- ezer kétszázas rendelkezés azt mondja ki, hogy, de különben is vállalati jogszabály eme központi intézkedést még tovább szigorítja, hogy... Aztán nagyon sajnálja, de a felsorolt, bírált tény nem az illető igazgatási csoport érdeke, hanem pontosan a dolgozóé. Mármost, ha a dolgozó nem érdeklődik saját ügyei iránt, nem jár el szabályosan (zwanzig paragrafus y pont), akkor ugyan ne várjon semmi jót. Végre eljutott a lényeghez. Ezzel kellett volna kezdeni: a bíráló ne várjon Semmi jót! — só — Tegnap került sör a pedagógusok szakszervezete megyei küldöttközgyűlésere. A közgyűlés tartalma és külső formája egyaránt1 sugározta azt a jelentőséget, amely az oktatásban dolgozó pedago gusok és ' technikai munkások tevékenységét illeti meg társadalmunkban. A meghívott párt- és állatni vezetek jelenléte is szervesen szolgálta a valóban gazdag programú és a pedagógusok társadalma számára kiemelkedő szakszervezeti eseményt- Majoros Karoly, az MSZMP megyei Bizottságának osztály- vezetője hozzászólásában külön is szenvedélyesen szólt a pedagógusok társadalmi megbecsüléséről. Határozottan aláhúzta a szakszervezetnek azt a szerepét, hogy a szervezeti összefogásban rejlő erejével bátran harcoljon a pedagógusok minden szinten való megbecsüléséért. Tisztelet illeti azokat és becsület, akik szellemi erejük és sokszor fizikai energiájuk legjavát áldozzák s szocialista embernevelés ügyéért. — Ugyancsak ő hangsúlyozta, hogy a Pedagógus Szakszervezetnek állandóan kezdeményező szerepet kell betöltenie az óvónők, a tanítók, a tanárok politikai nevelésében. Nyolcvanhárom megyei küldött tanácskozott ezen a dé’élőttön. Közülük harminchétén nők és a többség — negyvenhatan férfiak. Érdekes mód ez az arány is jól tükrözte azt a jelenleg is fennálló ellentmondást, — amely abban áll, bog',- az egyre inkább elnőiesedő pedagóguspályán a vezetés elnőiesedése korántsem tapasztalható. Értehető tehát, hogy Kiss Tiborné, a jászberényi járás hüdötte éppen az említett ellentmondásra hívta fel a közgyűlés figyelmét, és határozottan síkra szállt a nők vezetésbe történő fokozottabb bevonásáért. De a párt nőpolitikái határozatából kiindulva figyelmet érdemlő javaslatét is tett: nem is egyet Például: miért ne lehetne — vetette fel — a többgyermekes pedagógus családanyák helyzetén oly módon Is könnyíteni, hogy számukra legalább a szabad szombatot biztosítsák, illetve a szabad szombatdélutánt. A küld*tti<pgvűiés beszámolóiét Szureyi István, a megve' bizottság titkára tar- I tóttá. VslóiSh»n kfegészítet- j te az alanos. ötven oldalnál j is téri ed elmesebb. írásban elkészített és már S küldőt- j tekhez előzetesen eiiuttatott I megyei jelentést. Szóban is i foglalkozott — kiemelten — azzal a kérdéssel, amelyre a jelentés is részletesen kitér: a fizikai dolgozók gyermekeivel történő foglalkozás helyzetével és eredményeivel. — Többek között azzal, hogy míg az országos átlag az egyetemeké» továbbtanuló ttzfkai dolgozó gyermekek eseteben 49-8 százalék, addig a megyénkből felsőfokú intézményekben tanulók 64.3 százaléka fizikai dolgozók gyermeke,. A megye pedagógus társadalma büszke lehet e szép eredményre. Büszke, de korántsem elégedett. Tóth Tibor, a megyei tqyiáes vb művelődésügyi osztályának vezetője mór az előbbre lépés irányaira is utalt. Nem szabad, hogy eredményeink elandalítsanak bennünket. Arra kell törekednünk, — hangsúlyozta — hogy a tehetséges fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásuk könnyítése érdekében elsősorban a gimnáziumokba kerüljenek. Ugyancsak a művelődésügyi osztály vezetője óvott attól Is, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit kategóriaként kezeljék a pedagógusok s talán tapintatlan megkülönböztetésekkel kellemetlen helyzetbe hozzák őket. A pedagógusok megbecsülésének anyagi oldala is van, és a küldöttek erről sem hallgattak. A felszólalók közül többen és Bellái László, a Pedagógus Szakszervezet Országos Elnökségének tagja is konkrétan foglalkozott vele. É tekintetben is reményekkel tekinthet a pedagógus társadalom a jövőre; mint az egyik küldött tömören megjegyezte: az ügy már az asztalon van. Szűkít negyedik Ötéves terv időszakában gyorsabb ütemben épül a kisköre« vízlépcső öntözőrendszere. Az öntözéses művelésre kijelölt több mint félmillió hold mezőgazdasági területből a tervidőszakban százhúsz ezer holdon építik ki az öntözőműveket 1973-ig elkészül a nagykunsági és a jászsági főcsatorna el'ő tizennyolc kilométeres szakasza. A két csatorna együttvéve másodpercenként százhuszonnyolc ség is van a bérek, a fizete sek rendezésére, hi-z a tech nikai dolgozók esetében — az egyik hozzászólás konkrétan elemezte — szinte ka- tasztrófálissá valhat a munkaerőhelyzet. Egyéb szociális kérdések is helyet kaptak a küldöttközgyűlés tartalmában. Például a nyugdíjas pedagógusok helyzete. Mintegy 5453 dolgozni kép viseltek a megyéből érkezett küldöttek, magukkal hozva az előző kongresszus óta el - telt négy esztendő örömeit és gondjait. Őszinte számvetés volt ez a közgyűlés; számvetés a négy év alatt szerzett tapasztalatok birtokában. A küldöttek nem íu karkodtalc javaslatokkal sem es reális javaslataik közül bizonnyára többel is találkozhatunk majd mar a közeljövőben. De akadt távlatra szóló javallat js. Például az, hogy ismét napirendre kellene tűzni az oktatási tevékenységet sokszor zavaró, akadályozó felduzzadt papírmunka és az indokolatlanul elszaporodott értekezletei: kérdését. A küldöttgyűlés ezt a javaslatot határozatába is vette. Az érintett kérdésekből í telve sok teendője lesz majd a most megválasztott új szakszervezeti vezetésnek is amelvnek élére ismét Hack Mártont — megyei elnök — és Szurgyi Istvánt — megyei titkár — választotta a megyei küldöttközgyűlés. A csaknem egész napos tanácskozásról egyértelműen elmondhatni: imponáló módon villantotta fej nemcsak a szocialista építés távlatait, de a hozzávezető út pedagógusi munkájának küzdelmeit és szépségeit Is. köbméter vizet szállít majd a földekre. A víz felhasználásában érdekelt hét megye mezőgazdasági szakemberei a tsz-ék, tsz szövetségek, állami gazdaságok, Vízügyi igazgatóságok képviselői csütörtökön Szolnokon tanácskoztak a feladatokról, s konzultatív, tanácsadó testületet hoztak létre. Feladata biztosítani az érintett üzemi területek mezőgazdasági előkészítését, az öntözővíz fogadását és gazdaságos felhasználását. V. M. Gyorsabb ütemben épül a kiskörei vízlépcső Öntözőrendszere Hét megye szaké ti Hereinek tanácskozása Szolnokon Húsz éve termelőszövetkezeti város Húsz évvel ezelőtt, az 1951. február 18-i, ünnepi tanácsülésen nyilvánították az ország első termelőszövetkezeti városává Túrkevét. A tizenkétezer lakosú nagykunsági település földművelői három termelőszövetkezetbe tömörültek. A nagyüzemi gazdál- kodá"ban rejlő lehetőségek kiaknázásával azóta megsokszorozták az akkor birtokba vett sovány földek hozamát. Olyan földekről, amelyeken az öregek szerint régen még a szöcske is éhenhalt. most már évente több mint tizenegyezer tonna gabonát, továbbá kétezer tonna húst. három millió tojást és mintegy két millió liter tejet értékesítenek. A tsz-ek messzemenően gondoskodnak tagjaikról is. A Vörös Csillag, a Búzakalász és a Táncsics Termelő- szövetkezet csaknem hatezer tagja kap nyugdíjat és földjáradékot. Alapszabályba foglalták az öregek rendszeres segítését, a tagok üdültetését, országjáró útjait.
