Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

1971. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ,1 t ESTE KISKÖRÉN Elcsendesedtek a dózerek, szkréperek, pihennek a daruk és a transzportőri^k. Az élet azonban az esti csendben is megy tovább. Az erőmű építői szórakoznak, pihennek, egyesek vacsorát főznek, mások olvat/lrak, sakkoznak vagy levelet írnak. A Tiszavirág presszóban egy pohár sör vagy fekete mellett folyik a beszélgetés Szász József valamikor i- nősülés előtt — Kiskörén dolgozott, mint révész. Most Gyomáról jár ide dolgozni és munkaidő után merítőhálót köt munkatársainak A munkásszállás konyháján főzik vacsorájukat a budapesti 22-es autóközlekedési vállalat darukötői és gépkocsivezetői Gyor§aságért a kényelmet Az aprócska mozdony öt ko­csijával az elmúlt év végén még egyszer végigdöcögött a cérna-síneken, — füttyentett egyet, aztán megállt örökre. A íegyvemeki piactéren né­hány sínszálat már felszed­tek. Ott hevernek egymásra rakva. Majd elviszi a MÉH. Az idén már nem közleke­dett a Tiszabő—Fegyvemek- Örményes Közötti kisvasút. Lassú volt, korszerűtlen, fel­újítása sokba került volna. Pedig nagy forgalmat bo­nyolított le, különösen Fegy­vernek és örményes között. Az Április 4 Gépgyár ör- ményesi gyáregységébe több mint négyszáz ember jár Fegyvemekről dolgozni na­ponta. Míg a kisvasút pöfö­gött azon tették meg az utat, oda-vissza. Ma autóbusszal járnak. Csörögi János, a Volán fegyvernek! kirendeltség ve­zetője szerint a buszok 35 perc helyett — ennyi idő alatt ért ki a vonat a piac­térről a gyárig — 15 perc alatt teszik meg az utat. Na­pi 40 percet takarítanak meg a dolgozók, ha autóbusszal utaznak. A buszbérlet nem lett drágább, az alkalmi uta­sok viszont kétszer annyit fi­zetnek az autóbuszon, mint a kisvasúton. A következő kérdést talán fel sem kellene tenni, hiszen az ember már előre tudja rá a választ. De azért csalt es­sünk túl rajta. — Elég-e az autóbusz a dolgozók szállítására? — Nem. Legalább is négy ilyen műszaki állapotú autó­busz, amilyen itt bonyolítja a forgalmat, nem elég. Ez a négy busz tulajdonképpen — három. Valamelyiket szinte állandóan javítják, — mond­ta a kirendeltségvezető. Körülbelül ez a dolgozók véleménye is. Az Április 4 Gépgyár bejárói elmondták, hogy bár a vonat valóban jóval lassúbb volt a jelenle­gi közlekedésnél, de munká­ba menet és különösen mun­ka után hazafelé mindig akadt rajta egy-egy ülőhely. Gergely Sándomé Szapár- faluból jár a gyárba, ö már azzal is megelégedne, ha a zsúfolt buszra fel tudná pré­selni magát. Sajnos, ebbe sincs mindig része. Nem egy­szer megállás nélkül robog el az autóbusz a szapárfalu- siak orra előtt. Czifra Jánosné szerint a fegyvernekieknek valóban megvan az az előnyük, hogy mindig felfémek. De ho­gyan! Egy-egy nagyobb lé­legzetvételt már megsmyie- nek az útitársak. Egyszóval a gyorsaságért a kényelmet adták cserébe. A férfiak — Tatár Imre és Kövesdi István — már nem is annyira zsúfoltságra pa­naszkodnak, mint inkább azt nehezményezik, hogy hajnal­ban a bokáig érő sárban to­tyog ide-oda egymást lök- dösve a sok száz utas, anél­kül. hogy tudná, melyik az az autóbusz, amelyre fel kell szállni. Az utasok valamennyien úgy érzik, hogy kevés az autóbusz. Ismerve a Volán gondjait ezen a téren nem várhatnak rövid időn belül javulást. Ami azonban az utasok tájékoztatását illeti, azt minden nehézség nélkül megoldhathá a Volán fegy­vernek! kirendeltsége. Leg­alább a megállóban legyenek kényelmesen az autóbusz utasok. —. pb — Jönnek haza a madarak Kedden újból téliesre for­dult az idő. A Szegeddel határos ferhértói rezerváció- ban azonban végétért a „téli szünet”. Az Alföld legnagyobb madárszállójá­nak januárban alig volt la­kója és most február első napjaiban hirtelen benépe­sedett Százas csapatokban érkeznek délről, a Balkán félszigetről, a Földközi, tenger partjairól a tőkés- és kercerécék. Nagy szám­ban jelentek meg a vetési ludak. Az utóbbiak két hó­nappal ezelőtt vonultak északi otthonukból délre. Most hazafelé tartanak. Ugyancsak sok, a német és lengyel tengerpartokon költő sirály pihen meg vadvízor­szágban, táplálékot gyűjtve a hazafelé vezető úton. Ezenkívül megjöttek a ta­vasz első igazi madárhímö- kei, a bíbicek, egyelőre csak kis számban az elő­futárok. Elismerésre mélió foSyí Szeletek megyében — Magasabb szinten a nő és családvédelmi munkát — A béke vagy háború kérdésében a Vöröskereszt nem lehet sem!eges Beszélgetés Rosíts Istvánná', a Magyar Vöröskereszt főtitkárával Mint ahogyan már közöl­tük olvasóinkkal, hétfőn Szolnokra látogatott Rostás István a Magyar Vöröske­reszt Országos Központjá­nak főtitkára. Ez alkalom­mal beszélgettünk a vendég­gel a Magyar Vöröskereszt hazai és nemzetközi tevé­kenységéről, a szervezet so- ronkövetkező feladatairól. Rostás István a beszélgetést a következőkkel kezdte: — Rendkívüli évet zártunk 1670. december 31-én. Rend­kívülit, mert egyébként is nagy feladatok megvalósítá­sát terveztük 1970-re, de a közismert májusi ’ árvíz, amely heteken, sőt hónapo­kon át tartott a Tisza vidé­kén, így Szolnok megyében is méginkább megnövelte tennivalóinkat. Ezt közvéle­ményünk nagyon jól ismeri. ■ — Tehát főképpen az 1 árvízi munkáról beszél- I tek a munkaértekezle- “ fen? — Szóba került más vö­röskeresztes feladat is. így a véradó mozgalom. Érdekes, hogy ez alatt a rendkívüli év alatt 15 százalékkal túl­teljesítették véradási tervü­ket Szolnok megyében, — ami elismerésre méltó mun­ka, Ez szerintem két dolgot tükröz: a lakosság mind na­gyobb fokú öntuda­tát, áldozatkészségét, an­nak felismerését, hogy'életet ment, továbbá, hogy javul a szervező munka is. Nagy eredményeknek tartom, hogy . 3 nehéz időszakban is sike­rült a mintegy háromszáz alapszervezet titkárának és felvilágosítási reszortfelelő­sének többségét nemcsak Szolnok megyében, de az or­szágban mindenütt tanfolya­mon továbbkéoezni. Sajnos, nincs mindenütt és minden területen jó eredmény: meg­lepő, hogy Szolnok megyé­ben, éppen az egészségügyi intézményekben még nem sikerült létrehozni a vörös­keresztes minta-alapszerve- zeteket. — Hogyan értékeli ön a Magyar Vöröskereszt helyét, szerepét a nem­zetközi szervezetben? — A legdöntőbb a mai nemzetközi helyzetben a bé­ke biztosításáért folyó harc, és ebben mi a nemzetközi vöröskeresztben felelősség- teljes munkát vállaltunk magunkra, a többi szocialis­ta országgal együtt. Azt akarjuk elérni, hogy az a semleges és csak segítőkész vöröskereszt mintegy 250 milliós tagságával, aktívan küzdjön minden más szer­vezettel egyfrontban a béke védelméért. Azt altarjuk, hogy a vöröskereszt mond­ja ki: nem semleges a bé­ke kérdésében. Minden más­ban nem kell politizálnia, de a béke minden embert érde­kel, érint, ez életkérdés. Ve­gyen részt a Vöröskereszt például az európai biztonsá­gi értekezlet előkészítésében. Erre tettünk mi magyarok javaslatot 1970 áprilisában Cannesban az európai orszá­gok nemzetköri vöröske­resztes konferenciáján, ■ és ott siker koronázta munkán­kat — Ezt a gondolatot akarják tovább fejlesz­teni a szeptemberben Mexikóban megrende­zésre kerülő kormányzó- tanácsi ülésen is? — Igen. Előtte azonban szeretnénk az európai szo­cialista országokkal konzul­tálni, megbeszélni azt, ho­gyan fejlesszük tovább a gondolatot, amit az európai békekonferenciával kapcso­latban kezdeményeztünk. Mit milyen módon vigyünk a kormányzótanács élé, mert vannak még olyan kérdések -— például a genfi- szerződé­sek továbbfejlesztése, a ci­vil lakosság nagyobbfokú védelme agressziókkal szem­ben, a szabadságukért küz­dő népek tagjainak fegyve­res harcban való részvétele esetén hadifogolyként keze­lésük —, amelyeket mi úgy foglalunk össze, hogy az emberi jogok érvényre jutá­sára magasabb fokú jogi szabályokat kell a kormá­nyokkal elfogadtatni. — Mindezeken túl, itt­hon is van mit tennie a Vöröskeresztnek. Töb­bek között a családvéde­lemben, a családterve­zésben, az egészségügyi felvilágosításban. A mi korábbi terveinkben is szerepel a nővédelem, a családvédelem, a veszélyez­tetett ifjúság védelme, az öregek támogatása, 'mégis most magasabb szinten akar­juk ezt a munkát tovább folytatni. Munkaprogramunk most készüL Átszerveztük a tisztasági mozgalommal kapcsolatos tennivalókat. A mezőgazdasági egészségügy­gyei kapcsolatban is-orszá­gos bizottságot hoztunk lét­re. Tavasszal ismét megkez­dődik a munka a szép, vi­rágos faluért, városért, a tiszta üzemért, egészségűéi itézményekért, élelmiszerüz­letekért, vendéglőkért. — Mivel fejezhetjük be ezt a beszélgetésün­ket:, Rostás elvtárs. — Talán azzal, hogy ez­úton is kívánok minden Szolnok megyei vöröskeresz­tes tagnak, aktívának, az önkénteseknek sok sikert, jó eredményeket az elkövetke­zendő munkákhoz. V. V. Olcsó gyermekkocsi A TRIAL Nagykereskedel­mi Vállalat kedvezményes gyermekkocsi-vásárt szerve­zett. Háromfajta hazai gyárt­mányú sport- és mély kocsit 30 százalékkal olcsóbban ad kiskereskedelmi partnerei­nek. A kedvezményes kocsik szállítását a TRIÁL már megkezdte, s az iparcikk szaküzletek és az áruházak ezen a héten már olcsóbban kínálják ezeket a cikkeket. Néhány éve még hiány­cikk volt a gyermekkocsi, mert a hazai ipar nem gyár­tott eleget. A kereskedelem imDortáru beszerzésével pó­tolta a hiányt, bővítette vá­lasztékát. s jelentősen növel­te készletét. A TRIÁL jelen­legi készlet-helyzete tette lehetővé a mostani időszakos árleszállítást, azt. hogy a há­rom típusból összesen 7000 kocsira kedvezményt adjon. A kiskereskedelem nem len­ne köteles az engedmény ..átvezetésére”. A TRTáL azonban partnereivel előze­tesen megbeszélte az akciót, s kedvezményes áron csak annak a vállalatnak szállít, amely kötelezte magát, hogy az engedményt továbbadja a fogyasztónak. Üj tárolást lehetőség kihasználásává] kísérleteznek a Szekszárdi Állami Gazdaságban Sav- és lúgálló, külön­leges vasbetonból építettek borsilókat, amelyek egy a' ént 300 h"kíoliter bor tárol "sára alkalmasak. Az eddigi szá­mítások szerint az új megoldás 60 százalékkal olcsóbb a hagyományos táro’ási módnál. (MTI foto — Kozák Albert felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents