Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
1971. január 14. S70T N0K MEGYEI NEPLAE 7 syy.-.VA A szófiai metró-építkezés valóságos régészeti múzeumot hozott napvilágra. A munkálatok során romokra bukkantak, amelyekről csakhamar kiderült, hogy ősi erődrendszer részei, még a római birodalom idejéből. Az építészek most azt tervezik, hogy megpróbálják a festői leleteket meghagyni és a metróval kombinálni. — A különben mindig siető járókelők máris gyakran megállnak: érthető módon marasztalja őket a nem mindennapi látvány, a visszaidézett régmúlt. — A tudósok kiderítették, hogy az erődrendszert a második században uralkodott császár, Marcus Aurelius országlása alatt építették* Képünkön: a sajátos metró-múzeum egy része. (Foto: IT A—MTI—KS) Áz általános iskolai diákotthonokról Tervlexikon 10. Állami visszatérítés A belföldi és a világpiaci árak között szoros kapcsolatot teremtenek a devizaszorzók, amelyek segítségével a vállalatok az export és az import termékek deviza árát forintra átszámíthatják. A szorzószám lényegében a népgazdaság exportra kerülő termékeinek átlagos termelési költségét veszi figyelembe, sok export terméket viszont ennél drá- gáWüffltr állítanak elő. Ilyen esetekben — ha a kivitelhez népgazdasági érdekek fűződnek, — az export termékek után állami visszatérítést kapnak a vállalatok. Vagyis az államnak befizetett adók egy részét visszajuttatják a vállalatoknak, átmeneti időre, előre meghatározott feltételek teljesítése esetén. Az állami visszatérítés összegét devizaegységekre (egy rubelre, egy dollárra) vetítve számolják, mértékét több évre előre meghatározzák. Az 1968—70-es évek állami visszatérítésének mértéke még vállalatonként különbözött, 1971-től már iparáganként többnyire egységes. Vagyis az új ötéves tervben intézményesen is azok a vállalatok kerülnek anyagilag előnyös helyzetbe, amelyek az iparági átlagnál alacsonyabb költségráfordítással érnek el egy rubelnyi, illetve egy dollárnyi exportár-bevételt. A vállalatok változatlanul érdekeltek az előnyösebb devizaárak elérésében, a termelési költségek csökkentésében az export áruösszetételének javításában. Az iparágilag egységes állami visszatérítések egyúttal az iparágak export összetételének javítását is elősegíthetik. Azok a vállalatok, amelyek az iparági átlagnál drágábban termelnek ki, egy rubelt, illetve egy dollárt az iparági átlagot kiegészítő állami visszatérítést is kaphatnak átmenetileg évről-év- re csökkenő mértékben. így arra serkenti őket, hogy minél előbb zárkózzanak fel, érjék el az iparági szintet. Az új, szigorúbb feltételek mellett esetenként veszteségessé válhat a kivitel, ilyenkor a vállalatok, ha más megoldást nem találnak, csökkenthetik vagy meg is szüntethetik a gazdaságtalan exportot. A kiesést más vállalatok a gazdaságos export növelésével pótolják. Egyébként külön pénzügyi eszközökkel, kedvezményekkel központilag is hatékonyan ösztönzik a népgazda- ságilag előnyös kivitel fokozását. így a IV. ötéves tervben minden bizonnyal gyors ütemben tovább nö-» vekszik az export egésze, s egyben javul a gazdaságossága, összetétele is. Az import gazdaságosságának növelése egészen másként vetődik fel, mint az exporté. Elsősorban a legelőnyösebb beszerzési (ár, hitel stb.) feltételek felkutatása a feladat. Nem lényegtelen követelmény azonban, hogy főleg azokból az országokból vásároljunk, amelyekbe irányuló exportunk is nagy és gazdaságos. Az import országonkénti és árucsoportonkénti megoszlását a jövőben is különböző mértékű vámok és letéti díjak szabályozzák, K. J. Jáiél filmek A magyar játékfilmek külföldi előadásaiból származó évi bevételek ma már fedezik a hazánkban évente bemutatásra kerülő mintegy 130—140 külföldi játékfilm — tehát a teljes évi játékfilmimport vételárát. 1970 folyamán 55 különböző nemzetközi fesztiválon vettünk részt, amelyen együttvéve 30 díjat nyertek a magyar alkotások. S az elmúlt esztendőben 29 magyar fimhetet rendeztek külföldön. Az elmúlt évben huszonegy játékfilmet gyártottunk, s ennek többségét máris megtekintették a külföldi filmkereskedelmi szakemberek, s legtöbbjük megvásárlásáról éppen most folynak tárgyalások. Filmjeink megismertetésére újszerű módszerekkel is kísérleteznek a hazai filmkereskedelmi szakemberek. Legutóbb például magyar finanszírozással szinkronizálták angolra — amerikai színészekkel Párizsban — az Egri csillagokat. így tették ismertté a filmet, s ennek nyomán vásárolta meg többek között Görögország, hét ázsiai ország — köztük Indonézia, Pakisztán és Ceylon —, „betörtünk vele” Afrikába: Ghanaba és Nigériába is. Magyarországon Szolnok megyében van a legtöbb általános iskolai diákotthon. Érthető tehát, ha nálunk vetődik fel legsürgetőbben az igény az általános iskolai diákotthonokban folyó nevelőmunka módszertani kérdéseinek kidolgozására. Ezzel a témával viszonylag keveset foglalkozik a pedagógiai irodalom. Pedig e diákotthonok létrehozása egész sor új kérdést vetett fel, amelyek megoldása nélkül ez a nagyszerű kezdeményezés nem adhat olyan eredményeket, amilyeneket joggal várnak tőle. Ismeretes, hogy néhány éve, a tanyai kollégiumoknak is nevezett diákotthonok hőskorában, egyes helyeken a szülők bizalmatlanul fogadták a pedagógust, aki rá akarta beszélni őket, hogy gyermeküket küldjék el a városokban, nagyobb községekben épült kollégiumokba. Nehezen értették meg. hogy a jobban felszerelt, nagyobb iskolák magasabb szintű képzést adnak, s megszüntetik a tanyai gyerekek hátrányát a továbbtanulásban. Azóta alaposan megváltozott a helyzet. A néhány éve még nehezen benépesített diákotthonok olykor már szűknek bizonyultak. A tények makacs dolgok — így szól a mondás. A sikeresen továbbtanuló gyermekek példája meggyőzte a legbizalmatlanabb szülőket is arról, hogy hasznos, okos kezdeményezés volt a diákotthonok létrehozása. H*gvan tovább? Ezzel azonban csak az első lépést tették meg a tanyai gyerekek lehetőségeinek megjavításáért A diákotthon nem lehet egyszerűen lakás, többnek kell lennie. Második otthonnak, amelynek, ha helyettesíteni nem is, részben pótolnia kell az elsőt. Ehhez viszont átgondolt, céltudatos nevelőmunkára van szükség. A nevelők alőtt azonban nem volt példa. A középiskolai kollégiumokban összegyűlt tapasztalatokat csak részben lehet hasznosítani. Nyilvánvaló, hogy a 11—14 éves gyerekek kollégiumi nevelése egészen más módszereket követel, mint a 15—18 éveseké. Á Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozata segítséget kíván nyújtani az általános iskolai diákotthonok nevelőinek, hogy munkájukat az eddiginél is jobban hatékonyabban végezhessék. Tanu'mánykötet késiül Első lépésként általános fölmérést végeznek. Ez kiterjed a diákotthoni élet valamennyi területére, így a közösségi élet kialakulására, a környezetváltozás nyomán keletkezett konfliktusokra, a szokások megváltozására, a beszéd-, és fogalmazási készség terén tapasztalt lemaradásra, és ennek megszüntetésére, az esztétikai, etikai normák változására. Az összegyűlt anyag, és a nevelők eddigi tapasztalatai alapján tanulmányok készülnek a nevelőmunka leghatékonyabb módszereinek kidolgozására. A Pedagógiai Társaság elvi módszertani támogatást ad a munkához. A társaság Szolnok megyei tagozata 8 pedagógust név szerint felkért, hogy vegyen részt a vállalkozásban, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya pedig a pedagógusok részére kiadott pályatételek közé felvett négy olyat, amely az általános diákotthonokra vonatkozik: — az általános iskolai diákotthonok közoktatás-politikai feladatainak megvalósítása az intézményekben; — a tanulók beilleszkedésének problémái az általános iskolai diákotthonba; — a nevelőmunka folyamatának tervezése az általános iskolai diákotthonban; — az általános iskolai diákotthonban, nevelkedett tanulók beilleszkedése a középiskola közösségébe. A tanulmányokat április 1-ré kell elkészíteni. Az elbírálás után megkezdődik a legsikerültebb dolgozatok nyomdai előkészítése. Őszre pedig nyomdába kerül a tanulmánykötet, amely bizonyára hasznos kézikönyve lesz valamennyi, általános iskolai diákotthonban dolgozó nevelőnek. B. A.: Tisztelőitek mozga’mi munkája A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola növendékei, Hauber Ernő főhadnagy, KISZ-titkár irányításával aktívan bekapcsolódtak Szolnok, sőt az egész megye ifjúságának életébe, munkájába, A városban és a környező községekben több KISZ-szervezetet patronálnak. Szinte minden közeli középiskolával jó a kapcsolatuk és az ott dolgozó vezetőségeket segítik többek között a honvédelmi nevelő munkában. Hozzáértő kiszis- tákat küldenek az MHSZ szakTasegíkörökbe, klubokba is, pasztáit növendékek tik az úttörő városi és megyei elnökség és a megyei módszertani központ munkáját. Szoros a növendékek kapcsolata a megyei ifjú gárda parancsnokságával is, gyakran nyújtanak nekik is segítséget. A főiskolának kiváló ifjúsági klubja van és ennek a klubnak gyakori vendégei a város középiskolás diákjai. A tisztjelöltek és a területi fiatalok kapcsolata nem csupán rendezvények látogatásából áll. Szerveznek közös vitákat — politikai, irodalmi és művészeti kérdésekről —, résztvesznek egymás akcióprogramjának végrehajtásában, kölcsönösen küldenek előadókat egy- egy kérdés megtárgyalásához. A közeljövőben KISZ alapszervezeti titkárok tapasztalatcsere beszélgetését tartják meg, amelyen egyik napirendi pont: a tizennyolc —húsz év körüli fiatalok tagfelvételi ajánlási tapasztalata lesz. Megbeszélik, hogyan foglalkozzanak az alapszervezetekben azokkal a fiatalokkal, akik a pártba kérik felvételüket. L Treer: Beszélgetés egy érdekes emberrel Az Ivan Petrovics Zujev- val való találkozás kissé bonyolultnak tűnt. Ivan Petrovics ritkán szokott otthon lenni. S mégis sikerült vele elbeszélgetni. Ivan Petrovics nemrégiben tért meg a központi körzet kijózanító állomásáról. A vendégszobában ülünk- A falak mentén állványok húzódnak, rajtuk üres palackok sorakoznak. Olvasom a címkéket: „Brandy”, Erdőmester”, „Sztolicsnaja” — hogy mi minden van itt! Zujevnak fáradt, enyhén puffadt arca van. Szórakozott. majdnem élettelen a tekintete. Kifejező, szimatoló orrcimpái vannak. Keskeny ujjai idegesen forgatják a dugóhúzót Megértve, hogy a gazda igen elfoglalt, azonnal a beszélgetésre térek. RIPORTER: Ivan Petrovics. gyakran megfordul a kijózanítóban? ZÜJEV: Drága jó emberem! Ha minden ott töltött napot összeraknánk, elég lenne két szép hosszú életre is. RIP.: hogyan viszonyuk a kijózanítóhoz? ZUJEV: Az elgondolás jó volt- De ha alaposabban elemzem a dolgot, az érdekes kezdés elromlott: a helységek kényelmetlenek, semmiféle kommunális kényelem nincs. Maga az elnevezés is — „kijózanító” — durva. Hisz ki lehetett volna gondolni annyi érthető, familiáris nevet: „Örök nyugalom”, „Hajnali álmok”).-. És így tovább — miért kell egészségtelen légkört teremteni a kijózanító klientúrája körül? RIP.: Bocsánat, Ivan Petrovics Zujev — ez az ön valódi neve? ZUJEV: Nem szeretem a hírverést a nevem körül. A dicsőség kellemes dolog, de zavar. Zuiev — ez az én alkotói álnevem. RIP.: Ha nem tévedek, önt gyakran hívják filmezni. ZUJEV: Nem téved. Ezek a filmek általában az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére készülő tudományos-ismeretterjesztő filmek. Utolsó filmemben, a Reszkető Kezek-ben én voltam a reszkető kézRIP.: Ivan Petrovics, miért van az, hogy az emberek ittas állapotban oly gyakran rendeznek botrányt? ZUJEV: Ön bizonyára már nem egyszer hallotta a beszeszelt embertől ezt a kérdést: „Tisztelsz te engem?” A berugás pillanatában fájdalmasan konstatálod, hogy hiányzik a jól megérdemelt tisztelet a józanok részéről. Elkezdesz idegeskedni, keresed a kontaktust az emberiséggel. Ez a kutatás rendszerint a rendőrségre vezet. RIP.: Ügy vélik, hogy az italozó ember megáll a fejlődésben. Egyetért ezzel? ZUJEV: Eevál+alán nem. Az más kérdés, hogyan lehetne meggyorsítani az ivós ember fejlődését. Például. lehetne készíteni egy pohárszéket keresztrejtvénynyel- A keresztrejtvény utolsó kockájának kitöltése után a pohárszék automatikusan kinyílna. RIP.: Egyetért-e annak megerősítésével, hogy a viharos technikai haladás el fog vezetni az iszákosság okainak megszüntetéséhez? ZUJEV: Ezt csak szegényes fantáziájú emberek erősíthetik meg. Ok mindig lesz. A földgolyón mindennap halnak meg és születnek emberek. De még mennyire! Mengyelejevnek csupán egy táblácskáján több. mint száz elem van... Úgyhogy nem látok okot a nyugtalanságra. RIP.: Iva Petrovics. épp az imént beszélt nyugtalanságról. Vajon az ön szenvedélye nem okoz önnek fáradságot? És nem zavarja a munkában? ZUJEV: Helyesebb lenne így feltenni a kérdést: nem zavarja-e a munka a szenvedélyemet? De igen, vitathatatlanul zavarja. Már huszonegy vállalatot hagytam ott. Most, hál’ istennek, minden rendben van. Találtam egy csendes szövetkezetét. Vannak eszmei társaim. Örömmel veszik a gondolataimat. RIP.: Érlel-e ielen pillanatban valamiféle eszméket? ZUJEV: Igen, érlelek. Meg szeretném szervezni a magukat sárgaföldig leivók társaságának védelmét. Arról is álmodozom, hogy olyan sózott uborka-fajtát tenyésztek ki, amiben van néhány százaléknyi alkohoL RIP-: Ivan Petrovics, a százötven éves Mahmud Abrekov azt állítja, hogy azért tudott megérni ilyen tekintélyes kort, mert soha nem vett a szájába alkoholt. ZUJEV: Az öreg téved. Ismertem egy embert, aki szintén nem ivott meg egy korty szeszt sem és nem érte meg a negyven évet. Az élet — bonyolult valami. RIP.: Ivan Petrovics. beszélgetésünk befejezéseként szeretném hallani kedvenc aforizmáját. ZUJEV: A boldogságért fizetni kell. És Ivan Petrovics felállt, értésemre adva, hogy részéről a beszélgetés be van fejezve. A SZERKESZTŐSÉGTŐL Mikor ezt az interjút szedésre készítettük elő, arról kaptunk hírt. hogy Zu- jevet tettenérték egy áruház kirakatában, amint két próbababát akart meginvitálni a közeli italboltba. Ivan Petrovics kényszerelvonókúrára utazott- Való. ban helyesen mondta: „A boldogságért fizetni kell!” Molnár Sádnor fordítása
