Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Az én tükiöm görbe Hír: Elkészült a kunperesi 650 fé­rőhelyes hizlalda. A sokéves átlag alapján mepróbáltam utánozni, hogy munkatársaink közül ki, hogyan írná meg ezt a nagy horderejű eseményt. Tessék a szerzőt kitalálni, csak monpgrammal segítek. ☆ önköltségcsökkentéssel és a legmoder­nebb eljárások bevezetésével, napraforgó­szárból és MÉH vállalati hulladékpalából készült el a kunperesi 650 férőhelyes hiz­lalda. Az új létesítmény évente 6500 kilo­gramm és 87 deka zsiradékot, 243,5 kilo­gramm hásaalja szalonnát, 432 folyóméter és 20 centi csabai kolbásznak valót és majdnem ugyanannyi — két és fél centi­vel több — hurkának való alapanyagot szolgáltat majd a népgazdaságnak. Ez nép- gazdasági szinten is sok. (m. I.) ☆ Avatásra voltunk hivatalosak a minap. Nem is bántuk ám meg, hogy elmentünk. Még az avatás előtt kértünk annyi pro­tekciót az elnök elvtárstól, hogy mi men­jünk be elsőnek az oldalacskájukat ara­nyosan, a szép fehérre meszelt ajtófélfákhoz dörzsölő pocikák közé. Szívet-lelket gyö­nyörködtető látványban volt részünk. Nem tudtunk elérzékenyülés nélkül arra gon­dolni, hogy ezek a kedves, iciri-piciri két­mázsás pocácskák, eddig milyen mostoha körülmények között laktak. De most aztán beköltöztek a kunperesi tsz társadalmi ak­tívái által önzetlen munkával felépített új, szép, világos, minden igényt kielégítő hizlaldába —, mely így, a széleskörű ösz- szefogás révén, csak 128 millió forintba került, és ahogy kísérőimmel megállapí­tottuk, tavasznál előbb semmi esetre sem dől össze. De sebaj. Az a fontos, hogy jól érezzék magukat a kis jószágocskák. Jaj, milyen kedvesek, aranyosak, nem lehet könny nélkül elmenni boldogságuk mel­lett. (v. v.) ☆ A mezőgazdaság és az ipar komoly kapcsolatban áll egymással. Ezt példázza az az eset is, hogy elkészült a 650 férő­helyes kunperesi sertéskombinát. Az épü­letet az ipari munkások csinálták. A mala­cokat meg a termelőszövetkezeti tagok ete­tik. .Nincs persze még minden rendben az az együttműködés terén, de várható, hogy cikkünk nyomán a termelőszövetkezeti ta­gok jobban etetik majd a malacokat, a ktsz építői meg még jobb ólat csinálnak majd. De addig se kell elcsüggedni. A kishitűség nagyon sokat árt ám az ipar­ban ■és a mezőgazdaságban egyaránt. Nagyhitűnek kell lenni és a megkötött szocialista szerződések értelmében ponto­san, szépen kell dolgozni, ahogy a csillag megy az égen. Ezt kívánja a 650 hízó ér­deke, — az ipar és a mezőgazdaság elmé­lyültebb kapcsolatáról most ne is be­széljünk. (s. j.) — ZA — — Oszkárnak ma szabadnapja van. (A Weltwoche karikatúrája) A jótékony apa — Az udvarlód ma eljött hozzám és megkérte a, keze­det — mondja az apa a lá­nyának. A lány, a meghatottságtól könnyezve: — Jaj nekem, papa! Ke­gyetlen dolog lesz elválni anyától! — Megértem fájdalmadat, kislányom — felel a nagylel­kű apa — és hozzájárulok, hogy elvidd magaddal. Mai gond Két barátnő találkozik: — A te új lakásod is ned­ves? — Hogyne. Tegnap egérfo­gót állítottam föl, és ma ha­lat találtam benne. — Nem én vagyok a ten­ger istene, egy álarcosbál al­kalmával estem a vízbe! Szöveg nélkül Szomszédság Két hippi találkozik és mindjárt összemelegednek. Egy perc múlva egyikük ér­deklődni kezd: — Hol laksz? — Sehol. — Mindjárt 'gondoltam, öregem: szomszédok vagyunk! Van Ilyen eset Egy ruhaüzletben a boltve­zető nyugtalanul siet oda az egyik vevőhöz: — Bocsásson meg uram, de figyelmeztetnem kell rá, hogy már néhány perce beszél a próbababához... — Honnan tudjam, hogy nem az eladó? Csak áll, áll, és nem válaszol! Új év hajnali járat Gyerekszáj Az óvónéni panaszkodik az apának, hogy a fia rosszalko­dik, amikor pedig sarokba ál­lítják, elfut. Otthon az apa szigorúan előveszi a fiút. Másnap a gye­rek boldogan újságolja ott­hon: — Ma nagyon jó! viselked­tem. Egész nap ki sem moz­dultam a sarokból! ☆ Apa és fia sétálnak az er­dőben. Az apa magyaráz: — Tudod fiam, valamikor ennek az erdőnek a helyén tenger volt. — Rögtön gondoltam, ami­kor észrevettem, hogy meny­nyi szardíniás doboz van a fűben... ☆ — Mama, adjál légy szíves egy rubelt. — Aztán milyet adjak? Fémrubelest, vagy papírru­belest? — Csomagold be a fémru­belest a papírrubelesbe, hogy el ne veszítsem... Esküvő után — Kinyithatom végre a szememet drágám? Tabi László: Szilveszteri muri r — Mostmár igazán levehetned az álarcot! Szeretném végre tudni, ki vagy? Hogy mik vannak?! — Magát is meghívták szilveszteri piknire a Sombe- rekiék?­— Engem is. — És magának is aszon- ták. hogy öt üveg pezsgőt vigyen? — Nekem is. — És maga is aszonta. hogy kész örömmel? — Én is. — Hát mit szól ehhez a pimaszsághoz? Mit akarnak ezek? Pezsgő-nagykereske­dést akarnak nyitni a mi pékünkön? Öt üveg pezsgő! Maga visz öt üveg pezsgőt? — Mi mást tehetnék? A meghívást elfogadtam. Nem lehetek olyan smucig mint ők. — Én is viszek. Viszek én. pedig nekem az egész szil­veszter nem ér meg ennyi pénzt. — Egész évben a mi pezs­gőnket fogják inni, azt re­mélem, tudja? — Világos. De igazuk van, ha két olyan verebet tudtak fogni, mint mi ketten. Be­széltem Blazsekkel. Húsz ke­ménytojást és egy kiló al­mát visz. — Na persze, mert a Bla- zsek és a Somberekiné kö­zött van egy kis etyepetye. — Mi lenne ha csak négy üveg pezsgőt vinnénk? — Már én is gondoltam erre. Nem valószínű, hogy gondosan leszámolják.' — Együtt mennénk, egy­szerre adnánk át a nyolc üveg pezsgőt, látnák, hogy jó sok pezsgőt hoztunk, és késa — És mondja mór, hogy megszámolják. Csak nem vetemednek arra. hogy rek­lamálják a hiányzó 2 üveget? — Nem valszínű. És ha annyira smucigok, hogy van képük reklamálni, akkor megérdemlik, hogy csak négy üveggel vigyünk fejenként. Nem igaz? — Teljesn igaza van. Nem leszünk bolondok, hogy a Blazsek szerelmi ügyeinek anyagi terhét mi viseljük’ — Ügy van’ Mi közünk nekünk a Blazsek magán­ügyeihez? — Ügy van! Jelzem... Fi­gyeljen csak ide... Ha nem számolják meg, hogy hány üveget vittünk, akkor vihet­nénk fejenként hármat is. Nem gondolja? Kétszer há­rom üveg, rz hat üveg, az már elég sokat mutat ahhoz, hogy egy szavuk se lehessen. — És ha megszámolják? — Akkor is jobb, ha hár­mat viszünk^ Mert a négy­ről azonrtal látszik, hogy nem öt. A négy az feltűnően nem öt, nem gondolja? — És a három? — A háromról az öt eszükbe sem juthat. Meg aztán a három, az misztikus, kabalisztikus szám. Három a kívánság, három az igaz­ság. három a magyar és há­rom a kislány. A legszebb szám. Hármat kell vinni. — Ogy an. És tekintve, hogy egyszerre fogjuk átad­ni. az hat üvjg. A hat pedig erősen emlékeztet az ötre, amennyit kértek. — Ügy van. Da nem gon­dolja, hogy a négy éppen úgy emlékeztet? Ami nem öt. ahhoz a hat épp oly kö­zel van, mint a négy. Ha ketten négyet viszünk, az teljesen rendben lesz. — Vagyis fejenként ket­tő. Nagyon helyes... Látja, ez jó ötlet! De... Tudja, mi­re gondolok? — Tudom, hogy vigyünk fejenként egy üveggel. El­találtam ? — El. Mert ha fejenként egy üveggel viszünk, akkor már nem mentünk üres kéz­zel, vagyis a piknik szabá­lyainak eleget tettünk. Fi­noman, elegánsan, szimboli­kusán vittünk pezsgőt. Nem gondolja? — Dehogynem. Amellett azt. hogy „öt”, nem lehet se négynek, se háromnak, se kettőnek érteni. De egynek lehet, mert az „egy” éppen olyan rövid szó mint az öt. — Pontosan erre céloz­tam. Arra nem is gondol­hatnak, hogy mi öt üveg he­lyett vittünk egyel. mert ilyen pofátlanság eszünkbe se juthat. Ha nincs érzékük a szimbólumokhoz, arra fognak gondolni, hogy félreértettük őket. És mit érdekel minket, hogy ők mit gondolnak, — nem igaz? — Úgy van. Tehát egy üveggel viszünk. Még pedig ketten egy üveggel. — Világos. Mert ha szim­bolikus pezsgőt viszünk, elég összesen egy üveg is. fgv legalább nemcsak a pik­niket fogja szimbolizálni, ha­nem azt is, hogy mi ketten milyen jó barátok vagyunk. Egy szív, egy lélek, egy üveg! — Gyönyörű! Vegye meg, aztán majd elszámoljuk, jó? j— Jó. Nem baj, ha pezs­gő helyett habzóbort veszek? — Persze hogy nem baj. Ügyse ml isszuk meg! K. részegen megy haza. A felesége korholja. „Nem meg­egyeztünk, Kázmér, hogy ta­karékosan élünk!” Emberünk kivágja magát: „Nem ittam én meg egy fél­decit se, a saját zsebemre, amióta a reprezetációt kita­lálták. Ne nézz már olyan tékozlónak.. ft Hallottam a rádióban, hogy új szinészszálló kellene Szol­nokon. Valóban. És jónéhány új lakó.., * Ennek a Kovácsnak ki­bírhatatlanul arisztokratikus a modora. Hogy honnan ve­szi? — Hogyhogy honnan? A Geiger grófnál volt az anyja cselédlány. ☆ Z. mindenkit butának tart, mert annyira ostoba, hogy nem képes felfogni a környe­zete gondolatait. ☆ — Jaj, ezt a rengeteg aján­dékot mind a férjedtől kap­tad, Pirikén»? — Nem, Gizikén», csak azt a sálat. A többit, a maxit, a csizmát, az órát, a melltar­tót, a .. szóval ezt mind a kollegáimtól kaptam. Tudod olyan népszerű vagyok. — És mondd, a férjed nem sejt semmit? — ti — Tabi László Meggyőzés

Next

/
Thumbnails
Contents