Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
1971. Január IS; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és V egyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Szolnokon, a Csaba út és Sashalmi út által bezárt területen az ország egyik legmodernebb rastárát építi fel a Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat kivitelezésében. Saját erőforrásból íSOS-ban kezdődött az építkezés, s eddig 4500 négyzetméter alapterületű raktár készült el. A vállalat anyagi helyzetétől függően pár éven belül teljesen elkészül a 10 ezer négyzet- méter alapterületű modern raktárépület. A ▼egylr'ktárban a Petőfi szocialista brigád tagjai megfelelő körülmények között dolgoznak. A raktár épülete Á Tisza II. építői télen sem pihennek Az 1970-es év a kiskörei Tisza II. duzzasztómű építői felett sem múlt el nyomtalanul. Nehéz évet küzdöttek végig ők is. A rendkívüli A munkagödör felett 20 méter magasságban höm- pölygött a megáradt Tisza tavaly tavasszal. A munka akkor sem állt le, csak lelassult. Hiányzottak az elvezényelt munkások. A rendkívül gyakori esők is alaposan hátráltatták a kivitelezési munkákat. Az építők elhatározták, hogy megszüntetik az árvíz okozta lemaradást. Ez a magas és mélyépítési munkáknál majdnem teljesen sikerült is, de a föld- és kőmunkáknál mintegy 30 milliós tartozásuk kiegyenlítetlen maradt. Tavaly 42 ezer köbméter betont dolgoztak be a gigantikus építkezésen. A hat duzzasztómű pillértestből három már teljesen elkéA csikorgó hideg és a vastag hótakaró ellenére sem szünetel a munka a Tisza II. építésén. Losonczi Imre, a Vízügyi Építőipari Vállalat főépítésvezetője, aki — a pártvezetőség szerint emberfeletti teljesítményt nyújtott az építkezés irányításában, — tájékoztatójában elmondta, hogy a jelenlegi építő tevékenység továbbra is a három nagv egység befejezésére iránvul. A negved’k duzznsrtAmfl nil- lér énítése jó ütemben halad mé’usban azt is befejezik. A haié-silin betonozás« a tél< időjárás e"°né- re is zavartalan. A Heves mem-ei Áiiarnj Építőipari Vida's* ió ütemben dolgo- eik az ötszintes központi igazgatási énü'et kivitelezésén. Az erőmű vasbeton szerkezetét március végére akarják befejezni. A szabadban végzett téli építés a bevezetett korszeárvíz idején, márciustól júliusig 250 fős árvízi brigádjuk és a földgépeik nagy része őrködött a gátakon készültségben. szült, s most a zsaluzás eltávolítása után büszkén hirdetik az építkezés monumentalitását. Ezek fogják törni a téli jeget és tartják a hatalmas víznyomással szemben a duzzasztó zsilipjeit. A hajózsilip alaplemeze is már 50 százalékban elkészült, az erőmű vasbetonszerkezete pedig már túlhaladta a 30 százalékos készültséget is. A hajózsilip méreteire jellemző, hogy az 1500 tonnás hajók átzsilipe- lését is nehézség nélkül ellátják majd, s ezzel a duzzasztott szakaszon a folyamhajózás teljesen zavartalan lesz. Sok szakember évszázados álmát fogja valóra váltani. rfi technológián alapszik. A svájci licenc alapián legyártott gyorsgőzfijlesztők még 6 fokos hidegben is korlátlan betonozási lehetőséget biztosítanak a munkahelyeken. Naponta 150—200 köbméter betont is fagymentesen lehet bedolgozni az új módszerrel. A betonozás helyét gőzzel melegítik elő és a cementkötési idő alatt is biztosítani tudják a megfelelő hőfokot. Fagvásgátló vegyszert sehol sem alkalmaznak, mert ennek kórró- zív hatása még nem tisztázott. Enélkül is jobb beton- minősőget értek el az előírtnál. A t-cdo’gozott betonból készült próbnkorkákat egyébként korszerű laboratóriumban tíz minőségvizsgáló mérnök szakirányításával folyamatosan ellenőrzik, mert kevés rosszminőségű beton is később katasztrófát idézhet elő. Hóban, fagyban emberséggel Tavaly 185 milliós termelési érték teljesítése volt az építkezés feladata. Ebben az évben Viszont már 295 milliós teljesítés a cél. A nagy ugrás előfeltétele az, hogy a kivitelezők megkapják a részükre biztosított hitelkeretből megvásárlásra kerülő speciális gépeket. Ezek nélkül a további nagymérvű földmunkák gyorsítása nem képzelhető el. Az építkezés ezer fős létszámából ötszázan fagyszabadságon vannak, mert földmunkát ilyenkor csak a legszükségesebb helyeken végeznek. A többi ötszáz ember a téli időjárás ellenére változatlanul vasszerelési, betonozási munkán, acélszerkezetgyártáson és karbantartási munkákon dolgozik. Ók készítik elő egyben a tavaszi nagy felfutás gépi és technikai feltételeit is. A szabadban dolgozó építőmunkásokat jól ellátták téli védőruhával. Naponta többször kapnak védőitalt és az építkezésen megfelelő számú melegedő helviség áll rendelkezésükre. Külön főépítésvezetői engedéllyel, a hidegebb idő esetén óránként 10 perces melegedő szünetet vezettek be. Ilyen kedvezmények mellett , is rendkívüli helytállást kíván a szabadban végzett munka. Molnár József, az éoítke- zés r>árttitkárh°lvettese az- itt dolgozók emberi belvtál- lásáról me'eg szavakkal nyilatkozott Különösen ’ól esett bahanl bow az ér>ftke’ésen d-Ugoró. rm’ntopv négyszáz fiatal énftőmiiokás is néMa- routnt^an delelik. Az e1- rné'lt é-ben ey-ptlen fint<ü- lal sem kellett íegveim' úton fiUkez-ni Mint rnonrí r%4-4- A 1 - CV'^«' + ban is lehet tőlük tanulni bpiv+áiiást tjeztoiettudást és szakmaszeretetei. F. I. Húsz méterrel at árvízszint alatt Téiiesítés korszerű technológiával 4 mezőgazdasági lakosság adózása 1971<ől I. rész Egyszerűbb, áttekinthetőbb Átalány a borforgalmi adónál Ki kaphat kedvezményt? A közelmúltban a mező- gazdasági földterületet használó lakosság adóztatásában többféle rendeletmódosítást hajtottak végre. Ezek közös célja, hogy az adóztatás egyszerűbb, közérthetőbb, és mindenki által könnyen ellenőrizhető legyen. S az adók ne növekedjenek. A módosított rendeletek érintik a termelőszövetkezeti tagokat, vagy alkalmazottakat, akik háztáji földdel, és azokat, akik mint állami gazdasági dolgozók, pedagógusok vagy más minőségben, illetményfölddel rendelkeznek, s kiterjednek az egyéni gazdaságokra is. Milyen adókat kell 1971- től a gazdálkodós! tevékenység után fizetni? Lényegiben ugyanazokat, mint eddig. Tehát: jövedelemadót, közA kormány 1970. novemberében olyan határozatot hozott, hogy azok az állampolgárok. akik mezőgazdasági földterületük után eddig földadót és jövedelemadót is fizettek, a következő évtől mezőgazdasági lakosság jövedelemadója címen a két adót összevontan, egy összegben róják le. Az összevonás tulajdonkénnen csak formailag módosítja az adófizetési kötelezettséget. Jövedelemadó bevallást csak azoknak kell tenniök, akik lakóhelyükön kívül is használnak földterületet. 1971-től kezdve ugyanis a használt földterület fekvése szerint illetékes tanács állapítja meg az adót, tehát a bevallást az említetteknek A régi és az új adófizetési kötelezettség közötti ösz- szegszerű egyezőséget a következő példa mutatja. Eddig 1 kataszteri hold szántó után a termelőszövetkezeti tag 120—140 forint jövedelemadót, aranykoronánként 12 forint földadót fizetett, ez 10—12 : -anykoronás földet figyelembevéve 120—144 forint volt. 1971-től — ösz- szevontan, egy tételben — a jövedelemadó összegét a községi tanács 180—230 forint körött állapítja meg, biztosítva azt, hogy az új adó összege általában megegyezzen a két adó együttes ösz- szegével. Az eddigi érvényben lévő kedvezmények ségfejlesztési hozzájárulást, a bortermelőknek borforgalmi adót A gazdaságilag hasznosítható és az átlagosnál nagyobb jövedelmet nem adó földterület után a használó az átlagjövedelem alapján — a kormányrendelet által megállapított keretek körött — fizeti adóiát. Ettől legfeljebb 30 százalékkal magasabb összegben a megyei, megyei jogú városi tanács ál taníthatja meg az adótételeket, ha a helyi gazdasági adottságok, jövedelmezőségi viszonvok ezt indokolttá teszik. (Egves esetekben, főleg az üzletszerű állattartással és kertészettel kapcsolatosán. általános jövedelemadó fizetési kötelezettség áll fenn. Erre a c'kk második részében részletesen kitérünk.) oda kell benyújtaniuk. (“Eddig a lakóhely szerinti tanács állapította me? az adót.) Azoknál, akik esek a lakóhelyükön használnak földterületet. a korábbi bevallás kénezi az adózás alapját mindaddig, amíg a földterület nagysága, művelési ága nem változik. Az adó nagysága attól függ, hogy egyrészt a földterület használója — mekkora területet művel, másrészt milyen a föld művelési ága (szántó. szőlő, gyümölcsös, kert stb.) és minősége (aranykorona értéke). A háztáji gazdaságoknál az adó mértéke csak a terület nagyságától és művelési ágától függ. megmaradnak, a két adó ösz- szevonása után is. A kulcsok azonban változnak, mert eddig a földadóból nem volt, a jövedelemadóból volt kedvezmény. A jövedelemadóból a 65 évnél idősebb férfi adózók és a 60 évesnél idősebb nők továbbra is kedvezményben részesülnek. Az adóból adható kedvezmény mértéke 35 százalék, de ez a szociális kedvezmény nem haladhatja meg az 1000 forintot. A szakszövetkezetek és társulások tagjait — alapszabályszerű működés esetén — 15 százalékos kedvezmény Illeti meg. A nagy jövedelmet elérő adózók, a jövedelemadót nem az átlagjövedelem, hanem — gazdasági tevékenységük (pl. intenzív szőlő- és gyümölcstermelés) tisztajö- vedelme alapján — progresszív adókulcs szerint fizetik meg. A jövedelemadó itt is magába foglalja a földadót. Nagy jövedelmet elérő adózónak számít az, akinek évi adóköteles tiszta jövedelme az 50 ezer forintot eléri vagy meghaladja Az adó megállapításához adóbevallást kell tenniük azoknak, akiknek .3 kát. holdat meghaladó szőlő-kert gyümölcsös terű1 atíik van és évente legalább 120 ezer forint értéket termelnek. A jövedelemadó mértéke az ilyen adózóknál a tiszta jövedelem 22 százalékától 52 százalékig terjedhet. (Pl. 70 000 forint évi tisztajövedelem után 15 400 forint adót kell fizetpi.) Kő zségfe»fm( »sí hozzájárulás A községfejlesztési hozzájárulás összegét az eddigi, szint körül a tanács határozza meg. A borforgalmi adózás rendszere lényegesen egyszerűsödik. Az évi 5 hektolitert meg nem haladó borterméssel rendelkezőknek nem kell bevallást adniuk, adójukat az ötévi átlagtermés alaoián, átalányban fizetik meg. Amennyiben az ötévi átlaghoz kénest tartós csökkenés, vagy növekedés (pl. terület- változás, stb.) következik be, az adóhatóság ezt figyelembe veszj. Termésbeielentést 1972- től csak azoknak a termelőknek kell -tenriiök, akiknél az évi bortermés az 5 hl-t meghaladja. A bo-forc-’mi adót ez esetben nem átalányként fizetik, hnn-rn a tényleges termés az adó alapja. A felvásárló szerveknek, illetőleg a mezőgazdasági nagyüzemnek átadott bor továbbra is adómentes. Tévedések elkerülése végett megjegyezzük. hogy 1971-ben a borforgalmi adót a pénzügyőri szervek nyilvántartásába vett 1970. évi új bortermés, valamint az előző évekből fennmaradt adózatlan óbor-készlet alapulvételével kell megfizetni. Az adóátalár.yt első ízben az 1972. évi adókivetésnél alkalmazzák. Dr. Fehérvári István Két adót összevontan Összegszerű egyezőség Több élesztő -és csokoládé A IV. ötéves terv? előirányzata szerint 1971-ben két fontos élelmiszeripari beruházáshoz biztosítanak fejlesztési kölcsönt; idén kezdik meg a budafoki élesztő- és szeszgyár élesztőüzemének és a szerencsi csokoládégyárnak a rekonstrukcióját. Az élesztőt jelenleg két budapesti üzem gyártja, évente összesen 9500 tonnányit készítenek. Ez azonban már nem elégíti ki a szükségletet és ráadásul a minőséget js Vifeeéenlják a kenyérgyárak. Ezért a negyedik ötéves tervben fionrp* 1’ •'"O é» minőségét is megjavítják. 4 naoveWMtf. lelenleg mintegy 7 oftO fwwít élesz+őt add hndnfnkl gyárban út Üzemrészt emM-olf és ezzel Csaknem 4 000 tonnával több éies-t* gyártását teszik lehetővé. A fejlesztéshez szükséges anyagiakat a Szeszipari Országos Vállalat részben saját erőből teremti elő —, mintegy 170 millió forintot —, a beruházáshoz szükséges további 80 millió forintot pedig fejlesztési kölcsönből fe-. dezik. A kölcsönt a vállalat tíz év alatt fizeti vissza. Az úi gyár gépeit külföldről hozzák be. A iegeazrtasá.sros»bhan működő ég a h-lvi adottságoknak lesrme<rVd«lőhb géneket versen-’tárgvatáo «'apján vál sz'ják majd ki. Az űí üzem átadása után már kétfAip> minőségű siitő- élezztöt hoznak forgalomba és ezzel kielégítik a hazai sütödék és kenyérgyárak igényelt Meeczúnlk maid az ország kfVönbftző vidékein időszakonként tapasztalható tárív ÍS. A magvsr édesipar 1969 évi 4767 vagonos termelését 1975-re 6500 vagonra fokos» za, részben azzal, hogy a szerencsi gyárban rekonstrukciós bővítést hajtanak végre. A gyár rekonstrukciójára 270 millió forintot irányoztak elő. Gondos mérlegelés .után jelölték ki a szerencsi üzemet a rekonstrukció Színhelyéül. A számítások szerint ugyanis ebben az üzemben lehel a le"kis»bb költséggel r-egoldani a term-lés hoz-áv»- tő’eg 800 vagonos növelését. Mint megállapították, hasonló kanaeitáebö'-ft-As mécütt legalább »60—4SI} millió forintba Verfilmt, ^ze-eons mellett szó't az Is hóm. a szomszédos cukor<y’árh*l Víg távolságról szállíthat-ék az üzembe a nyersanyagot és innen kanhat gőzt is a gvár A munkaerő szintén helyben van és az édes'narí termelésnek Szerencsen közi'-merte» Hagyok a hagyományai!
